Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-21 / 43. szám, péntek

TÉMA: DÉLI AUTÓPÁLYA ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 21 A nagykürtösi vonalon gyorsító szakaszok lesznek? A déli autópálya rövidebb, gyorsabban megépíthetőbb és lényegesen olcsóbb lenne a szaktárca által javasolt vonalnál Tartós bizonytalanság ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mintegy három éve va­gyunk abban a helyzetben, hogy nem lehetünk biztosak abban, ki mit ért a déli autópálya fogalma alatt. A jelenlegi főútvonalnak szá­mító Nyitra-Zólyom-Losonc-Kassa vonal mellett ekkor bukkant fel a Pozsony-Dunaszerdahely-Érsekúj- vár-Nagykürtös-Losonc-Kassa vo­nal ötlete. Három évvel ezelőtt in­tenzív egyeztetések is folytak az ügyben, híreink szerint erre főként a Dunaszerdahely és Érsekújvár közti szakasznál volt szükség. Több polgármester ugyanis nem lelkese­dett az ötletért, hogy a kataszterét egy ilyen létesítmény szelje ketté. Később a tervek változtak. A közle­kedési minisztérium hivatalos kon­cepciójában a Garam menti vonal gyorsforgalmi útként, a „délebbi” vonal pedig távolabbi célként sze­replő gyorsforgalmi útként szere­pel. Mint ismeretes, Garamszentbe- nedek és Újbánya közt jelenleg is in­tenzív útépítés folyik. A nagykürtöst vonal mellett már kezdettől fogva régiófejlesztési céllal érveltek, mi­vel azt a vidéket valóban elkerüli minden fontosabb fő-, illetve vasút­vonal. Nyilvánvaló azonban, hogy a Vág menti és az uniós csatlakozás után határáüépési ceremónia nél­kül igénybe vehető magyarországi M3-as autópálya, valamint a Garam menti gyorsforgalmi út szinte telje­sen esélytelenné teszi egy következő gyorsforgalmi út létesítését. Erre utal Pavol Prokopovic közlekedési miniszter minapi nyüatkozata is, aki szerint a kormány célja az M3-as au­tópályához kapcsolódó Kassa-or- szághatár autópálya-szakasz gyors megépítése. Az is valószínű, hogy a nagykürtösi vonalon legfeljebb a közlekedést gyorsító elkerülő szaka­szok kiépítésére számíthatunk. Nem hivatalos információk szerint ebből a jelenlegi kormány alatt legfeljebb a Pozsonytól Dunaszerdahely felé tartó új elkerülő út megépítése való­sulhat meg. (ti) Az autópálya vagy gyorsforgalmi út a fejlődés záloga Újra leporolt javaslat ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az ANO javaslata nem új ötlet - állítja Köteles László. Az MKP parlamenti képviselője, aki politikusi pályafutása alatt vagy öt interpellációban sürgette a déli au­tópálya vagy gyorsforgalmi út meg­építését, illetve a meglévő útvon­alakon a legveszélyesebb szakaszok eltávolítását. „Már a Moravcík-kor- mány idején Losonc polgármes­ternője és a régió aktív vállalkozói kérték a kabinetet és Mikulás Dzu- rinda akkori közlekedési minisz­tert, hogy támogassák a déli autó­pálya vagy gyorsforgalmi út meg­építésének ötletét. Dzurinda akkor azzal érvelt ellene, hogy előbb az elkezdett északi vonalat kell befe­jezni” - lapozott vissza emlékeiben a politikus, aki az MKP színeiben több ilyen egyeztető tanácskozáson is részt vett. Elmondása szerint in­terpellációinak mindössze egyetlen hozadéka a berzetei elkerülő körút megépítése volt. Déli autópálya vagy gyorsforgalmi út? Köteles László az utóbbi meg­építését tartja reálisabbnak. Ám ez a befektetés szerinte csak hite­lekből vagy állami pénzforrásokból valósulhat meg, koncessziós alapon csak autópálya épülhetne. A leg­sürgősebb feladatnak azonban a meglévő Kassa-Zólyom út legszűkebb szakaszainak a bővíté­sét, a legnagyobb balesetveszéllyel fenyegető részek eltávolítását ne­vezte, hosszabb távon azonban a nagykürtösi vonalat is ki kell építe­ni - mondta a politikus. Köteles László elfogadhatatlannak és a dél­szlovákiai régióra nézve veszélyes­nek tartja az M3-as autópályára va­ló csatlakozás ötletét, amelyet töb­bek között Pavol Prokopovic közle­kedési miniszter is felvetett. Az MKP politikusa szerint ebben az esetben a Kassa-Érsekújvár sza­kasz két autópálya közé kerülve még jobban elmaradottabbá válna. „Kell ide egy gyorsforgalmi út, hogy Gömör, Nógrád, Kishont gyorsan megközelíthetővé váljon szlovákiai részről is és fejlődhessen.” (gyor) Várhatóan már jövőre megnyitják az autósok előtt Tovább épül a D61-es ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Pozsony belvárosát te­hermentesítő D61-es autópálya újabb szakaszát, a Kikötői híd és a Bécsi út között a Doprastav építhe­ti fel, ő nyerte ugyanis az erre kiírt nemzetközi versenypályázatot. A 3,867 kilométer hosszú és 26,5 mé­ter széles szakaszon a gépkocsik legfeljebb 100 kilométer/óra se­bességgel közlekedhetnek majd. Jelenleg azzal számolnak, hogy három új hidat és a gyalogosok számára öt felüljárót építenek. Ez a pályaszakasz része a D61-es autó­pályának, amely a szlovák-osztrák határtól, Pozsonyon és Nagyszom­baton keresztül, Trencsénig húzó­dik. Teljes hossza 139,7 kilométer és szervesen kapcsolódik a Gdans­kot és Athént összekötő E75-ÖS nemzetközi útra. Az említett pálya- szakasz felépítése 53,520 millió euróba kerül, aminek a finanszíro­zásához az ISPA-alap és az Európai Befektetési Bank (EIB) is hozzájá­rul. Míg az ISPA előcsatlakozási alapból 27,149 millió eurót fordíta­nak erre a célra, az EIB 40 millió eurós hitelt folyósít. Kezdetben ebből azonban csak 27 millió eurót kapunk meg. Az építkezésnek már az idei első félévben meg kellene kezdődnie, és a munkálatokat vár­hatóan 2006-ban fejezik be. Az el­készült pályaszakaszokat azonban előzetesen már jövőre, vagy leg­később 2005-ben átadják az autó­soknak. (s, t) (Illusztrációs felvétel) Közlekedési észak dél ellen Pozsony. Amikor Pavol Rus- ko pártja a minap előrukkolt a déli autópálya ötletével, a munkanélküliséggel sújtott térségben ismét felvillant a reménye annak, hogy a régi­óban valami elkezdődik. El­végre infrastruktúra kell ah­hoz, hogy a befektetők lete­lepedjenek, maga az építke­zés is több ezer embernek adhatna munkát. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A déli autópálya tervezete azon­ban nem azonos a szaktárca által fontolgatott gyorsforgalmi út ter­vezetével, amelynek építéséről a tárca koncepciója még csak emlí­tést sem tesz. A déli autópálya rövidebb, gyors­abban megépíthető, hatékonyabb és lényegesen olcsóbb lenne a szaktárca és a kormány autópá­lya-koncepciója által erőltetett északi vonalnál - állítja Pavol Rus- kóval együtt Rudolf Bauer, a kas­sai megyei önkormányzat elnöke is. A téma felmelegítését szintén üdvözli az MKP, amely az előző kormányzati időszakban képtelen volt meggyőzni koalíciós partne­reit arról, hogy támogassák a déli útszakasz napirendre tűzését. Rusko tervezete egyébként Nyit- rával, Zólyommal, Losonccal szá­mol a Pozsonyt Kassával és Eper­jessel összekötő szakaszon, míg az MKP inkább a Dunaszerdahely, Érsekújvár, Nagykürtös, Losonc útvonalat helyezi előtérbe, igaz csak gyorsforgalmi út szintjén. El­utasítóan nyilatkozott a szaktárca jelenlegi (voltaképpen a Meciar- korszakból átvett) autópálya-kon­cepciójának esetleges feladásáról Peter Mihók, a Szlovák Kereske­delmi és Iparkamara elnöke, aki ugyanakkor a déli szakasz építé­sét alternatív finanszírozással ol­daná meg, illetve indítaná be. Pe­ter Chudík, az eperjesi megyei önkormányzat elnöke viszont tel­jes egészében fölöslegesnek tartja a déli útvonal megépítését. Az eperjesi Korzár beszámolója sze­rint Chudík szerint „elég lenne megépíteni az Eperjes-Duklai-há- gó útvonalat, s csatlakoztatni azt a Miskolc-Budapest-Bécs autó­pályára, s voltaképpen Pozsony máris könnyen és gyorsan elér­hetővé válik”. Visszatérve Pavol Rusko terveze­téhez, a Pozsony-Nyitra, valamint a Zólyom-Besztercebánya sza­kasz már voltaképpen kész, Újbá­nya térségében pedig elkezdődtek az útépítési munkálatok. Az ANO szakértői 50-55 milliárd koronára becsülik az általuk megjelölt út­szakasz maradék részének építési költségeit, szemben az északira a tervek szerint fordítandó 80 milli- árddal. A déli útvonal további előnye lenne, hogy csak egy ala­gutat kellene fúrni, északon pedig az út vezetésének irányától füg­gően 8-22-őt. Bár a szaktárca eddig nem hara­pott rá az ANO tervezetére (egye­A déli szakasz 50-55 milliárdba, míg az északi 80 milliárdba kerülne. lőre nagyon tartózkodóan véle­kedtek róla), Pavol Rusko kitart eredeti elképzelése mellett. Mi­napi kijelentése pedig arra enged következtetni, hogy valamilyen tárgyalásokat folytatnak magán- befektetőkkel az útszakasz meg­építésének lehetőségéről, azzal, hogy az építők az út átadása után vámszedési lehetőséget kapná nak. Sokat elárul a szaktárca ál láspontjáról az, hogy átdolgozoti autópálya-koncepciója - a forga lomsűrűségre és az útvám kivet hető összegére hivatkozva - meg kérdőjelezi a magánbefektetői bevonásának lehetőségét. Lényegesen olcsóbb lenne a meg­lévő utak bővítése, négysávossá sa, illetve a községeket elterelő szakaszok építése - véli Jaroslat Kling, a M.E.S.A. 10 elemzője. A Sme című napilapban kifejtette: jónak tartja ugyan a magánbefek­tetők bevonásának ötletét, „ám korántsem mindegy, hogy a ma­gáncégek az építkezésre szüksé­ges pénzt saját zsebből vagy hi­telből fedezik”. Mindegy, hogy au­tópálya, gyorsforgalmi vagy kö­zönséges négysávos út, de épüljön már valami - nyilatkozta lapunk­nak egy magát megnevezni nem kívánó polgármester, aki érvként hozta fel a Rudolf Bauer által em­lített statisztikát is: az E-I/50-es Kassa-Rozsnyó-Zólyom úton na­ponta 7400 gépjármű halad el, s számuk egyre növekszik. Sok a balesetveszélyes, forgalomkorlá­tozó szakasz, amelyet valamilyen módon kezelni kell. (gyor) Autópályák és gyorsforgalmi utak RfUKÓ# (WARSZAWA) mwut KiuöSie katovjcé »GÖAK5K) H í&sky mss.v N V 1&H0RÖ0 ÍLVOYi Jelmagyarázat: D1-D3 autópálya oooo ^RI-RS gyorsforgalmi út • ••* ^^alternatív autópálya-útvonalak alternatív gyorsforgalmi útvonalak ^távolabbi célként megépítendő gyorsforgalmi utak A szlovákiai autópályák forgalma az elmúlt tíz év alatt csaknem megkétszereződött, hossza 100 kilométerrel nőtt Eddig 300 kilométernyi szakasz ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A 2006-ig szóló hazai fej­lesztési elképzeléseket az Európai Unió számára összefoglaló Nemzeti Fejlesztési Terv az autópályákkal kapcsolatban megállapítja, hogy az elmúlt tíz év alatt a hazai autópá­lyák forgalma szinte megkétsze­reződött. Míg 1990-ben 24 óra alatt profilonként átlagosan 7606 kocsit mértek, addig 2000-ben ez az érték 12 170 kocsi volt. Ez négyszerese a 2898 kocsis közúti átlagnak. Szlovákia területén az első autópá­lyát 1969 áprilisában kezdték épí­teni és 1993-ig összesen 198 kilo­méternyi szakaszt adtak át a forga­lomnak. Az önálló ország kikiáltása - a szövetségi források elapadása miatt - egy időre visszavetette az építkezést, 1995-ig mindössze 17 kilométernyi autópálya épült. Vi­szont ebben az időszakban készült el az összesen 660 kilométernyi au­tópálya megépítését tartalmazó első hazai koncepció. A gazdasá­gossági elemzés 2005-ig 75 kilomé­ter, 2015-ig pedig újabb 295 kilo­méter megépítését javasolta. Ennek megfelelően évente átlagosan 18 kilométer autópálya épült volna. A Meciar-kormány 1996 februárjá­ban azonban a tempó fokozása mellett döntött, amikor is évi 45 ki­lométer autópálya megépítését tűzte ki célul. Ezzel semmibe vette a hatáselemzések eredményeit, he­lyettük a foglalkoztatottság növelé­sével érvelt. A Dzurinda-kormány 1999 márciusában újra lassította a tempót, 2001-ben pedig egy olyan koncepciót fogadott el, amely fi­gyelembe vette a legújabb országos területfejlesztési koncepciót, illetve a TINA összeurópai közlekedés-fej­lesztési koncepciót. Ennek értelmé­ben Dl, D2, D3, D4-es jelöléssel összesen 659 kilométer hosszú au­tópálya-hálózattal számol, ame­lyekhez R1-R6 jelzéssel - elsősor­ban az E jelzésű utak mentén - 874 kilométernyi gyorsforgalmi útháló­zat társul. 2001 végén az autópá­lyák hossza 296 kilométer volt, ami a pozsonyi 6 kilométeres szakasz tavaly szeptemberi átadásával há­romszáz kilométer fölé emelkedett. Az uniós Európai Régiófejlesztési Alap (ERDF) 2004 és 2006 közti fel- használására készült hazai koncep­ció kiemelt célként kezeli a közút­hálózat bővítését. Közútfejlesztésre 57,6 millió eurót szán, amiből 38,7 milliót az ERDF, 18,9 millió eurót pedig önrészként a hazai költségve­tés biztosít. Alapul a 2001-es kor­mánykoncepció szolgál, vagyis a Nemzeti Fejlesztési Terv hamarosan várható elfogadása után uniós tá­mogatásra csak az ebben szereplő szakaszok számíthatnak. A tervhez csatolt melléklet szerint ebben az időszakban uniós pénzből autópá­lyát egyáltalán nem építenének. készült el Gyorsforgalmi út megépítését pedig csak Zsarnóca és Garamszentke- reszt között tervezik. Dél-szlovákiai szempontból érdekes, hogy a mel­léklet tartalmaz néhány régen köve­telt városi kerülőutat: Galántánál, Nagymegyernél, Párkánynál, illetve Losonc és Rimaszombat közt egy szakaszon, (tuba) Pénzek szlovákiai autópályák építésére (milliárdokban) Q elköltött pénzek (Ü tervezett összegek 11,5 10,2 r 1 10.6 9,9 í > !!!!!!! 7,7 8,1 7,9 ;g 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: Sme TASR-grafikon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom