Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-21 / 43. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 21. Közélet 5 Meseznikov: a politika és a gazdasági körök összefonódásával kapcsolatos gyanú is alááshatja a demokráciát Mindenképpen bűncselekmény „Nem hiszem, hogy a háttérben valamilyen ellenzéki törekvés húzódna" (Dömötör Ede felvétele) RÖVIDEN Fegyvergyáraink a NATO-nak Pozsony. Rudolf Schuster tegnap felajánlotta Szlovákia fegyvergyárainak kapacitását a NATO számára. A köztársasági elnök Doug Bereuterrel, a NATO parlamenti gyűlésének elnökével folytatott beszélgetés során vetette fel, hogy a NATO-fegyverzet egy részét nálunk gyárthatnák. Schuster kifejtette, biztos abban, hogy az esetleges NATO-népszavazás nem lassítja a csatlakozási dokumentumok ratifikálását. Bereuter elégedettségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az elnök, a parlament és a kormány is egységesen vélekedik a szlovák katonák Irakba küldésével kapcsolatban. (TASR) Veszélyes villamoskaland, sérülés nélkül Pozsony. Vezetője nélkül elindult, majd hamarosan kisiklott egy villamos a fővárosban. A dúbravkai végállomáson pár percre hagyta el a sofőr a járművet, amely magától elindult és egészen a Saratov áruházig robogott, ahol végül kisiklott. Szerencsére nem ütött el senkit, és száz méterre egy forgalmas kereszteződés előtt megállt. A járművön 5-8 millió korona kár keletkezett. (SITA) Nem sokat tudni a balesetről Pozsony. A rendőrség egyelőre nem közöl információkat a kedden Pozsony-Ligetfalu és Oroszvár között felrobbantott autó ügyéről, de a kórházban sem adnak tájékoztatást a sérült lány állapotáról, erre a szülők kérték az orvosokat. A 27 éves férfi állapota továbbra is válságos. A rendőrök szerint a nyomozás még folyik, s majd időben informálják a sajtót. (SITA) Satinsky-emlékparkot terveznek Pozsony. Július Satinsky barátai azt szeretnék elérni, hogy a művész utolsó lakóhelyén, a Duna utcán hozzanak létre egy kisebb Satinsky-emlékparkot. Hamarosan nyílt levélben kérik fel Andrej Durkovsky főpolgármestert, segítse megvalósítani ötletüket. „Mindenki tudja, hogy mennyire szerette a várost és ezt az utcát Satinsky, ezért megérdemli ezt a kis ajándékot” - jelentette ki Bozidara Turzonová, az egyik szervező. (TASR) Lottópénzből új iskolák lesznek Pozsony. Az idei évben 237 millió koronát kapnak összesen az ön- kormányzatok az államtól a félig kész általános iskolai épületek befejezésére. Az összegből 70 millió korona a lottó és egyéb szerencse- játékok bevételeiből származik. Az iskolaügyi minisztérium javaslata szerint ezt az összeget 29 beruházás között osztanák szét, s kilencet be is fejeznének. A minisztérium tavaly decemberi adatai szerint összesen 43 iskolai épület van félkész állapotban. (TASR) Lexa rács mögött marad Pozsony. Újra elutasította Ivan Lexa kérelmét a pozsonyi járásbíróság. A SIS volt igazgatója, aki már harmadik hónapja van rács mögött, vizsgálati fogságának megszüntetését kérte. Ján Cuper, Lexa egyik ügyvédje bejelentette, nem nyugodnak bele a döntésbe, s fellebbeznek a kerületi bírósághoz. A börtönlakó több helyen is panaszt tett, ezért a parlament emberi jogi és kisebbségi bizottságának tagjai képviselői felmérés céljából hamarosan ellátogatnak a pozsonyi börtönbe. (TASR) Szabadlábon védekezhet a verekedő Komárom. Testi sértés és zsarolás vádjával indítottak eljárást a 24 éves M. Tamás ellen, aki még kedden este egy veszekedés után olyan brutálisan megütötte 16 éves mostohatestvérét, B. Zsuzsannát, hogy az agyrázkódást szenvedett és kórházi ápolásra szorult. Csütörtökön azonban már hazamehetett a kórházból. Az agresszív, munkanélküli férfi a verekedés után egész családját fizikai likvidálással fenyegette meg. Ennek ellenére szabadlábon védekezhet, (s, vkm) Létrejön az első magán-vasúttársaság? Pozsonyi kezdeményezés Pavol Rusko lehallgatási ügyét lassan háttérbe szorítják Ján Badzgon vállalkozó lehallgatott telefonbeszélgetései, melyekből úgy tűnik, bizonyos vállalkozói körök lényegesen befolyásolhatják a hatalmon lévő politikusok döntéseit és az egyes fontos funkciók betöltését. A lehallgatás politikai összefüggéseiről Grigorij Meseznikov politológussal beszélgettünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Elemzők szerint bűncselekmény történt: hatörvényes volt a lehallgatás, tartalmát törvénytelenül hozták nyüvánosságra, és az illegális lehallgatás is büntetendő. Marián Lesko szerint annak, aki nyüvánosságra hozta a beszélgetések szövegét, fontosabb volt, hogy mindenki tudja, kivel és miről beszélgetett Badzgon, mint az, hogy esetleg lelepleződik. Mi erről a véleménye? Aki odadobta a nyüvánosságnak e beszélgetések írott változatát, bizonyos politikusokat vagy pártokat akart kényelmetlen helyzetbe hozni. Az nem kétséges, hogy bűncselekmény történt, hiszen a lehallgatás csak bírósági engedéllyel lehetséges, és szerintem ez esetben a dolog az illetékesek engedélye nélkül történt. Az ügyet a különböző politikai erők közötti hatalmi harc újabb megnyilvánulásának tartom. A háttérben olyan törekvést látok, hogy valakik megpróbálnak bizonyos személyeket ellehetetlenítem. Az SDKÚ-ra és képviselőire gondol? A dolgok jelenlegi állása szerint úgy tűnik, mintha valaki arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az SDKÚ- nak homályos kapcsolata van egyes gazdasági csoportokkal. Csakhogy az SDKÚ-nak valóban homályos kapcsolatai vannak, legalábbis a pártnak a motorvonatos botrány óta nem sikerült teljesen tisztáznia magát. Akkor a kormányfő határozottan lépett fel, a politikai felelősségre vonás sem maradt el. Természetesen most is olyan helyzet állt elő, amikor a pártnak valamilyen magyarázatot kell adnia. A Magyar Koalíció Pártja» A közvélemény meggyőzésénél még fontosabb, hogy a koalíciós pártok között jó . legyen a viszony. \\ nak elnöke már bejelentette, hogy a kormányfőtől számon fogja kérni a dolgot. Amíg a beszélgetések háttere nem tisztázódik, feszültség lehet a koalíciós partnerek között. A miniszterelnöknek most nem kellett volna határozottan fellépnie? Elvégre nagyon komoly gyaÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Határidő és kivitelezési költségek - e két kulcsfontosságú dolgot, amikor valakit megbízunk valamivel - általában írásba szoktuk foglalni, hogy a megbízott személyen vagy cégen számon tudjuk kérni, ha túllépi a költségvetést vagy nem készül el időben a munkával. Ha pedig állami megbízásról és az adófizetők pénzéről van szó, mindenképpen előre meg keü egyezni legalább az árban. Az oktatásügyi minisztériumban ez nem így működik. Vannak olyan úgynevezett iskolai építkezések, melyek már évek óta húzódnak, ráadásul régen túllépték az eredetileg előirányozott költség- vetést. Egyes főiskolák képviselői hívták fel erre a figyelmet, és a parlament oktatásügyi bizottsága a nanúról van szó, miszerint a hatalmon levő politikusok egyes döntései mögött gazdasági érdekcsoportok húzódhatnak. Ön szerint miért hallgat most a kormányfő és pártja? A jelenleg hozzáférhető információk alapján szerintem még nem lehet politikai felelősségre vonásról beszélni. A kormányfő csak véleményt nyüvá- níthat, amit viszont meg kell tennie, hiszen az ügy árthat pártjának. Nem politikai felelősségre vonásra gondoltam, hanem arra, hogy a párt hírnevének nem tenne jót, ha megszabadulna végre Gabriel Palackétól? Palacka korrupciós gyanú miatt távozott az előző kormányból, a motorvonatos botrányban is szerepelt a neve, ennek ellenére ő az SDKÚ pénztárosa, és most is ő beszélgetett Badzgon- nyal egy svájci bankszámláról, bár mindenki mindent tagad... Palacka „csak” a párt pénztárosa, nem tölt be közéleti funkciót, úgyhogy az esetleges felelősségre vonás az SDKÚ belügye. Természetesen a párt számára gondot okozhat hiteles választ adni a Palacka tisztázatían gazdasági kapcsolataira vonatkozó kérdésekre. Megrendülhet a koalíciós partnerek bizalma az SDKÚ iránt. Nemcsak a koalíciós pártok, hanem a közvélemény előtt is tisztáznia kellene magát a pártnak. A közvélemény szerint a politikai háttér nem tiszta, és még ha tisztázódik is a gyanú, a polgárok többsége úgy véli majd, az üggyel beigazolódott a gyanú: létezik összefonódás a politikusok és az érdekcsoportok között. A közvélemény meggyőzésénél még fontosabb, hogy a koalíciós pártok között jó legyen a viszony. Mert a többieknek nem fog tetszeni, ha az egyik partnernek esetleg a töbpokban végzett ellenőrzés alapján ezt megerősítette. „Vannak cégek, melyek valahogyan megtudják, mennyiért vállalná a konkurencia egyes építkezések kivitelezését, ők ennél kevesebbet ígérnek, majd a szerződés aláírása után húzzák-ha- lasztják az építkezést, közben folyamatosan további pénzeket kémek. Megtehetik, mert a szerződés ezt lehetővé teszi” - magyarázta lapunknak Albert Sándor, az oktatásügyi bizottság tagja. A legtöbb ilyen szerződést még a küencvenes évek elején kötötték, ám az épületek a mai napig nem készültek el. „43 építkezést nem fejeztek be időben, ebből 19 esetében több mint 30, néha 100, sőt 360 százalékkal túllépték a költségvetést. Például az eredeti tervből kifelejtették a kazánházat, és utólag persze erre is kértek pénzt. A kivitebiek rovására jóval nagyobb gazdasági és anyagi lehetőségei vannak. Bugár Béla MKP-elnök lapunknak korábban azt mondta, nem árt elgondolkodni a kormányfő módszerein. Szerinte a mostam miniszterelnök nem azonos azzal, akihez a politikusok hozzászoktak. Mikulás Dzurinda azelőtt igyekezett integrációs szerepet vállalni a kormánykoalíción belül, ha feszültség alakult ki, aktívan kereste a megoldást, most viszont más a helyzet. Nem tudom, mennyire változott meg a kormányfő. Dzurinda koalíciós kormány élén áll, és az összes partner érdekeit szem előtt kell tartania, miközben a kormány stabüi- tását meg kell őriznie. Nincs olyan érzésem, hogy a miniszterelnök dra- matikus változáson ment volna keresztül. Ugyanakkor még csak a választási időszak elején vagyunk, ezért a kabinet - bizony - lehetne stabilabb is, hogy a kormányprogramot megvalósíthassa. Nem hiszem, hogy a prioritások eltolódtak volna, szerintem például a korrupció elleni harcot továbbra is égető problémaként kezelik, csak az egyéb égető problémák miatt - reformok beindítása, Irak, uniós csatlakozás - úgy tűnhet, mintha ez a háttérbe szorult volna. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy valaki következetesen próbálja szétzúzni a kormánykoalíciót azzal, hogy intrikákat sző, egymásnak ugrasztja a partnereket, felszínre hozva és ügyesen kihasználva azok gyengéit? Kevés információm van, de elképzelhető, hogy egy kívülálló harmadik személy borzolja a kedélyeket. Ugyanakkor azt sem lehet kizárni, hogy valaki a kormánykoalíción belezési tervek nem részletesek, csak előzetesek, amelyekbe utólag bármit bele lehet írni. A kivitelezést megpályázó cég nyüvánvalóan tudatosan alulígért, majd kénye-ked- ve szerint utólag emeli az árat. Az épületek között van nagyszombati, nyitrai, besztercebányai, van kollégium, egyetemi központ, könyvtár, és épületek felújítása” - részletezte a magyar honatya. Előfordul, hogy objektív okokból később készül el az épület, időközben viszont emelik az építőanyagok árát - ilyenkor viszont a költségek csak néhány százalékkal emelkednek, ami elfogadható. De 100 vagy 360 százalékos drágulás esetén felmerül a kérdés: kinek van ebből haszna, kit fizettek le azért, hogy ilyen szerződést lehessen aláírni, ki a felelős, a minisztérium alkalmazottai be vannak lül próbál előnyhöz jutni, bár kérdéses, melyik pártnak áU érdekében némi pozícióerősítés miatt akár a kormány stabilitását is kockáztatni. Mert ha négy évig ki akarják együtt bírni, akkor nem konfliktusokat kell keresni, hanem kiegyensúlyozott viszonyra kellene törekedni. Számtalan lehetőség van, és alapos utánajárást igényel, hogy a megválaszolatlan kérdésekre kielégítő választ kapjunk. Mindenestre logikus lenne, ha egy harmadik személy próbálna éket verni a partnerek közé, de nincs ötletem, kinek állhat ez érdekében. Jelen pillanatban nem hiszem, hogy a háttérben valamilyen ellenzéki törekvés húzódna, ennél valószínűbb, hogy gazdasági csoportok harcáról van szó. Nemcsak a kormánykoalíció old rendszeresen valamilyen válságot, az ellenzék is problémákkal küszködik. Lehet e két jelenség között valamilyen összefüggés, vagy ez csupán véletlen egybeesés? Nem látok egyértelmű összefüggést a két dolog között. Ami a HZDS-ben történik, az az utóbbi fél év történél seinek a kicsúcsosodása. A mozgalom szétforgácsolódása már november-december tájékán várható volt, csak kissé lelassult a folyamat, úgyhogy annak, ami most a kormánypártokat aggasztja, nem sok köze lehet a HZDS gyengüléséhez. Azt sem hiszem, hogy a Smer állna a háttérNincs olyan érzé- " sem, hogy a miniszterelnök dramatikus változáson ment . . volna keresztül. \\ ben, ők csak megpróbálnak utólag politikai tőkét kovácsolni a botrányokból: ott és akkor ostorozzák a kormányt, amikor alkalom nyílik rá, de ez normális ellenzéki magatartás. A kipattant botrányok mennyire ártanak az ország külföldi hírnevének? Természetesen sokat árthatnak. Főleg az állami intézményekkel kapcsolatban fogalmazódhatnak meg kételyek. Már Pavol Rusko lehallgatási ügyével kapcsolatban nyüván- valóvá vált: az állami szerveket nem védik megfelelően az esetleges visz- szaélések ellen, és ez az újabb lehallgatási ügy csak bizonyítja, hogy nincs minden rendben, fennáll az információk kiszivárogtatásának a veszélye, ami nagyon kellemetlen Szlovákiára nézve. A politika és a gazdasági körök összefonódásával kapcsolatos gyanú is alááshatja a demokráciát, mert fennállhat a veszély, hogy bizonyos csoportok nem legitim úton is elérhetik céljaikat. A gyanúkat tisztázni kell. Ki kell vizsgálni az egyes ügyeket, a politikusoknak vüágos állásfoglalást kell megfogalmazniuk, és ha a nyomozás során fény derül valamilyen törvénytelenségre, politikailag is felelősségre kell vonni a megfelelő személyeket. avatva a dologba? „Nehéz erre választ adni, mert írásos nyoma nincs, régi ügyekről van szó, azokat lehetne kérdőre vonni, akik 9-10 évvel ezelőtt feleltek a tárca pénzügyeiért. Mindenesetre szerintem felmerül a korrupció gyanúja” - tette hozzá az MKP parlamenti képviselője. A régi szerződéseket már nem lehet módosítani, viszont az oktatásügyi bizottság szeremé elérni, hogy a jövőben ez ne ismétlődjön meg. A testület megbízta a tárca illetékes osztályát pontos szabályrendszer kidolgozásával, hogy ezentúl csak világos szabályok és feltételek alapján lehessen meghirdetni a pályázatot; a szerződésbe előre bele kell majd írni egy végösszeget, melyet nem lehet túllépni, és csak részletes, gondosan kidolgozott kivitelezési tervvel lehet majd pályázni, (sza) SITA HÍR Pozsony. Saját vasúttársaságot akar létrehozni Pozsony megye vezetése. A társaság feladata lenne, hogy a megye területén biztosítsa a regionális vasúti közlekedést, tulajdonosai a megye, az érintett települések és akár vállalkozók is lehetnének. Roman Filistein, a megyei közlekedési bizottság elnöke elmondta, javaslatukat hamarosan a megyei közgyűlés elé terjesztik. A Záhorská Ves-Zohor vonalon már két hete a vasúttársaságtól függetlenül üzemeltetik a járatokat, s ennyi idő alatt 39 százalékkal megnőtt a személyforgalom, a kiadásokat pedig 30 százalékkal sikerült csökkenteni. A Plavecky Mikulás- Zohor vonalon egyelőre nem túl SITA-HÍR Pozsony. Július elsejétől 140 koronára emelnék a rádió- és tévédíjat, derült ki a kulturális minisztérium legújabb javaslatából, amely hamarosan a kormány elé kerül. Eddig a tévéért 75 koronát fizettünk, ezentúl 100-at kellene, a rádiódíj pedig 30-ról 40 koronára emelkedne. A nyugdíjasoknak továbbra is csak a díj felét kell kifizetniük. A kormány nagy a személyforgalom, de teherszállítás szempontjából stratégiai vonalról van szó, hiszen a lozornói ipari parkba és a kuchynai katonai reptérre is ezen a vonalon szállítják az anyagot. Az ipari park további bővülésével az arra irányuló személyforgalom is tovább növekedhet. Állami támogatásra a jövőben nem számítanak, de még így is veszteség nélkül tudnák üzemeltetni a vonalakat. Milos Cikovsky, a Szlovák Vasúttársaság szóvivője tegnap azt mondta, feltételezéseik szerint a február má- sodikán megszüntetett szárnyvas- utak egyharmadán ismét megújulhat a személyforgalom. Jelenleg folynak a tárgyalások azokkal, akik már üzemeltetik, illetve üzemeltetni szeretnék a szárnyvonalakat. a megemelt díjakból az SZTV eladósodását akarja csökkenteni, Richard Rybnícek központi igazgató szerint a közszolgálati tévé az eddigi éves egymilliárd korona bevétel mellett további 700 millióhoz jutna. A közelmúltban már többször akarták emelni az összeget, de egyelőre a parlament mindig megvétózta a dolgot. Egy 2001-es javaslat szerint 170 koronára emelkedett volna a befizetendő összeg. A kivitelezést megpályázó cég nyilvánvalóan tudatosan alulígért, majd kénye-kedve szerint utólag emeli az árat Korrupciógyanús építkezések az oktatásügyben Emelni akarja a tárca a tévé- és rádiódíjat Újabb drágulás előtt
