Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-19 / 41. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 19. Günter Verheugen: nincs ok olyan fontolgatásokra, hogy az amerikai álláspont felé hajló kelet-európaiakat esetleg mégse vegyék fel az EU-ba Az Unió nem Varsói Szerződés Brüsszel/London/Varsó/Szó- fia/Vilnius/Prága. Nemcsak az érintett tagjelöltek körében, egész Európában élénk visszhangot keltettek Jacques Chirac francia elnök keresetlen szavai, amelyekkel a vilni- usi tízeket és az EU-ba igyekvőket illette a hétfői Brüsszeli uniós csúcs után. ÖSSZEÁLLÍTÁS Chirac szigorúan bírálta az EU keleti tagjelölt országait - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alig burkolt figyelmeze- tést intézett hozzájuk, amiért január végi különnyilatkozatukban a szervezet minimális nézetközösségéről elfogadott állásponttal szemben felsorakoztak Washington politikája mögé az iraki válság kérdésében. A francia elnök szavai szerint a négy jelölt ország „felelőtlenül, infantilis és neveletlen módon” viselkedett a szervezet egészét illető kényes kérdésben akkor, amikor még nem is tagjai az uniónak. A nyolcak nyilatkozatának aláírásával ezek a tagjelöltek „elszalasztottak egy alkalmat a hallgatásra” - mondta. Megjegyezte, hogy az állásfoglalás meggondolatlansága mellett veszélyes is, amivel arra utalt, hogy az unió keleti bővítésének ratifikálása egyelőre a tizenötök parlamentjeinek szentesítésére vár. Nagyobb elnézést tanúsított a nyilatkozatot kezdeményező EU-tagok - Madrid, London és Róma - iránt, amelyek „a család tagjaiként természetesen több joggal rendelkeznek, mint azok a meggondolatlan aláírók, akik még csak szeretnének bekerülni ebbe a közösségbe”. Chirac a vüniusi tízek Washingtonnak a'mzett levelét még a közvetlen EU-belépésre váró jelöltek Chirac: aki nem fogad szót, annak az orrára koppintok (Képarchívum) nyilatkozatánál is kihívóbb lépésként marasztalta el. Kimondatlanul utalva a csatlakozási feltételek területén nagy elmaradásban lévő Bulgáriára és Romániára, annak a véleményének adott hangot, hogy ha ezek a leendő tagjelöltek „csökkenteni kívánták saját esélyeiket, ennél jobb eszközt keresve sem találhattak volna”. Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő tegnap Brüsszelben - ahol az EU- trojka és a tagjelöltek tájékoztató csúcsértekezletén vett részt - kijelentette: Chirac szavait nem kell dramatizálni, mindenki elmondhatja a véleményét. „Realista vagyok, odahaza sem szoktam minden nyilatkozatot megkommentálni” - tette hozzá. Boris Gandel külügyi szóvivő ugyancsak Brüsszelben kijelentette: Szlovákia indokolatlannak tartja a Chirac-féle bírálatot. „Az EU hétfő estig nem alakított ki közös véleményt az iraki válságról. A tagjelölt országoknak tehát nem volt semmilyen lehetőségük csatlakozni egy ilyen állásponthoz.” Gandel rámutatott: Chirac a bírálatot olyan uniós tagállamoknak is címezhette volna, mint például Nagy-Bri- tannia, Spanyolország vagy éppen Portugália, amely országok Szlovákiához hasonló nézeteket vallanak Irak ügyében. Chris Patten, az EU külügyi biztosa, aki éppen tegnap találkozott a tagjelölt országok képviselőivel Brüsszelben, védelmébe vette a Chirac által bírált tagjelölteket. A BBC rádiónak kijelentette: Chirac elnöknek „megvan a maga stílusa, és időnként meglehetősen színesen használja a francia nyelvet“. Hozzátette: „nagyon fontos azonban tudatni a tagjelöltekkel, hogy az EU nem Varsói Szerződés. Az unió nemcsak gazdasági, hanem politikai klub is, amely törekszik az együttműködésre, amikor csak lehetséges, de ezt úgy teszi, hogy elismeri a különvéleményeket. Magyarországnak, Lengyelországnak, a Cseh Köztársaságnak és a többieknek ugyanannyi joguk van saját véleményük kifejtésére, mint bárki másnak” - mondta a brit EU-biztos. Pat Cox, az Európai Parlament elnöke a Chirac-beszéd kapcsán egyenesen arra figyelmeztette az EU- tagokat, hogy ne támasszanak új felvételi követelményeket a tagjelöltekkel szemben. Günter Verheugen bővítési biztos kijelentette: nincs ok olyan fontolgatásokra, hogy az iraki kérdésben inkább az amerikai álláspont felé hajló közép- és kelet-európai államokat eseüeg mégse vegyék fel az Európai Unióba. A kérdésre, hogy rontottak- e esélyeiken ezek az országok, a Deutschlandfunk adón kijelentette: Nem, nem hiszem, végül is ezeknek az országoknak nem volt olyan szándékuk, hogy éket verjenek az EU országai közé. „Senki sem akarta felosztani Európát egy proeurópai és egy amerikai táborra. A legtöbben nem akartak egyebet, mint az euroatlanti kapcsolatok erősítését. Talán a választott eszköz nem volt éppen optimális. Úgy hiszem, hogy ez többé nem fordul elő” - közölte a bővítési biztos. Adam Rotfeld lengyel külügyminiszter-helyettes szerint Franciaországnak tiszteletben kellene tartania Varsó álláspontját. „Franciaországnak joga van saját politikáját oly módon meghatározni, ahogyan neki tetszik, és ehhez másoknak tisztelettel és megbecsüléssel kell viszonyulni. Lengyelországnak úgyszintén joga van eldönteni azt, hogy neki mi a jó. Franciaországnak ez iránt ugyancsak tiszteletet és emellett érdeklődést kellene tanúsítania, mert az álláspont eltér az övétől” - mondta. Rytis Martikonis litván külügyi államtitkár szerint Vilniust nagyon kellemedenül érintették Chirac indulatos szavai. Hozzátette: nem tudja elképzelni az uniós bővítési menetrend módosítását. Lubomir Ivanov bolgár külügyminiszter-helyettes szerint a francia elnök nyilatkozata „bizonyos idegességet tükröz”, s ez nem éppen hatékony megközelítés annak érdekében, hogy megegyezés szülessen az ENSZ BT-ben, melynek jelenleg Bulgária is nem állandó tagja. (MTI, TASR) Szaddám Húszéin állítólag Iránon keresztül menekülne oroszországi száműzetésbe Rumsfeld kárt akar okozni a német gazdaságnak Törökország zsarolja Washingtont Büntetés Berlinnek ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Ankara/Washington/ London. Iraki ellenzéki források közölték: Szaddám Húszéin házi őrizetbe helyezte védelmi miniszterét, Szultán Hasim Ahmed al- Dzsabburi tábornokot és annak egyik közeli rokonát. Közben a török kormánypárt vezetője tegnap olyan felhívás intézett az USA-hoz, amely kimeríti a zsarolás fogalmát. Recep Tayyip Erdogan, az Igazság és Fejlődés Pártjának elnöke arra szólította fel az USA-t, kedvezőbben álljon hozzá Ankara háború esetén való gazdasági megsegítésének kérdéséhez, mert Törökország elkötelezettsége Washington mellett nem visszafordíthatadan. ANKARA 50 MILLIÁRDOT AKAR ,„Amerikai barátainknak nem szabad úgy értelmezniük a bázisok modernizálására adott parlamenti hozzájárulást, mintha Törökország elkötelezettsége ezzel visszafordítha- tadanná vált volna” - fogalmazott. Hozzátette: Ankara soha nem tett Washingtonnak egyoldalú ígéreteket. Ezért arra szólította fel az amerikai vezetőket, hogy vegyék figyelembe országa érzékenységét, és teljesítsék követeléseit. A török sajtó szerint Washington 6 millió dolláros segélyt ajánlott fel, továbbá 20 milliárd dolláros hitelgaranciát, Ankara viszont 50 milliárdos támogatást követel. PUCCS KÉSZÜLT SZADDÁM ELLEN Iraki ellenzéki források szerint Szaddám Húszéin iraki elnök házi őrizetbe helyezte védelmi miniszterét, Szultán Hasim Ahmed al-Dzsab- buri tábornokot. Enrol az ITAR- TASZSZ orosz hírügynökség számolt be, iraki ellenzékiekre hivatkozó jólértesült londoni források alapján. Az intézkedés célja egy „katonai fordulat” megakadályozása volt. A házi őrizetbe vétel híre nagy meglepetést keltett megfigyelők körében, hiszen a tábornok a Szaddám bizalmát leginkább élvező iraki vezetők közé tartozott, ráadásul Szaddám kisebbik fia, Kuszej a tábornok lányát vette feleségül. Egyesek a 36 éves Kuszejt tartják Szaddám Húszéin lehetséges utódjának. A források szerint Irakban az elmúlt napokban számos magas rangú tisztet és köztisztviselőt vettek őrizetbe - fűzte hozzá az orosz hírügynökség. Moszkvai források közölték tegnap, hogy megkezdődött az Irakban elő orosz állampolgárok evakuálása, először a vállalati alkalmazottak hozzátartozóit menekítik haza. Egy arab forrás tegnap azt állította, hogy az iraki külügyminiszter a múlt héten azt kérte iráni partnerétől, tegyék lehetővé hogy Szaddám elnök Iránon keresztül távozhasson orosz- országi száműzetésbe. Az oroszországi száműzetésről szóló híreket a Kreml eddig határozottan cáfolta. PÁRIZS NEM AKAR VÉTÓZNI Párizs arra törekszik, hogy szövetségeseket, többséget szerezzen a Biztonsági Tanácsban, vétójogának érvényesítése nem szerepel közvetlen célkitűzései között-jelezte tegnap a francia miniszterelnök. Jean-Pierre Raffarin a törvényhozásban képviselt pártok frakcióvezetőit tájékoztatta arról, hogy a nemzetgyűlés rövidesen vitára bocsátja az iraki válság problémáját. Raffarin hangsúlyozta: Párizs nem tekinti időszerűnek, hogy BT-beli vétójával operáljon, amikor álláspontját egyre többen osztják az európai közösségben. Szaúd-Arábia szerint nyűt agressziónak minősülne, ha az USA újabb ENSZ-határozat nélkül indítana katonai akciót Irak ellen. Szaúd el- Fejszál herceg, külügyminiszter az Arab Liga kairói értekezletén azt mondta: ha az iraki rendszerváltást az ország lerombolásával hajtják végre, akkor „egy probléma megoldásával öt újabbat teremtenek VANNAK VEGYI ÉS BIOLÓGIAI FEGYVEREK Egy volt iraki tudós szerint Szaddám Húszéin iraki elnök korábban leállította az atomfegyver kifejlesztését célzó programját, ám a közel- keleti országban a 90-es években is folytatódott a vegyi és biológiai fegyverkezési program. Húszain al- Sahriszani a Manilában az iraki válságról tartott tanácskozáson hangsúlyozta: a vegyi és biológiai fegyverek viszonylag könnyen előállíthatok, Irak pedig rendelkezett olyan mozgó laboratóriumokkal, amelyek könnyen rejtve maradhatnak az ENSZ fegyverzetellenőrei elől. Az iraki fegyverkészletek egy részét földalatti tárolókban és alagutakban tartják. Mindezek ellenére a tudós szerint Irak nem rendelkezik olyan műszaki képességekkel (azaz hordozóeszközökkel), hogy ezeket a fegyvereket a szomszédos országok ellen is bevethetné, kivéve, ha terroristák kezére játssza a fegyvereket, amelyeket azok a célországok területére csempésznek. Al-Sahrisztanit Irakban 1979- ben bebörtönözték, mert nem volt hajlandó részt venni az ország atomprogramjában. LABORATÓRIUMOK NÉMETORSZÁGBÓL Németország a nyolcvanas évek végén legalább nyolc, vegyi és biológiai harci anyagok kikísérletezésére és előállítására alkalmas mozgó laboratóriumot szállított Iraknak - állította hétfőn este a német ARD közszolgálati televízió Report München című műsora. A műsorban szemtanúként megszólaltattak egy Hans Branscheidt nevű szakembert, aki fejlesztési pénzek felhasználására ügyelt fel Irakban. Branscheidt azt állította, hogy 1988-ban látott ilyen mozgó laboratóriumokat, amelyek nemcsak arra alkalmasak, hogy mérgező anyagokat elemezzenek harci bevetés közben, de himlővírusok és más anyagok előállítására is felhasználhatok. „Annyi bizonyos, hogy még a nyolcvanas évek végén is legalább nyolc került Irakba a szövetségi köztársaságból ezekből a laboratóriumokból” - közölte Branscheidt. (MTI, TASR) MTI-JELENTÉS London. Az USA meg akarja büntetni Németországot azért, mert élére állt az iraki háború elleni nemzetközi koalíciónak. A londoni The Observer szerint Amerika azt tervezi, hogy megszünteti a németországi amerikai támaszpontokat, kivonja összes csapatát az országból, sőt: felmondja a kétoldalú hadiipari megállapodásokat is, sok milliárd eurós kárt okozva ezzel a német gazdaságnak. A brit lap úgy tudja, az erre vonatkozó tervet a múlt héten vitatták meg az amerikai katonai vezetés, illetve a Pentagon illetékesei Donald Rumsfeld védelmi miniszter kezdeményezésére. A The Observer szerint a Pentagon héjái, Rumsfeld és köre az egyoldalúan bevezetendő szankciókkal nem is titkoltan kárt akarnak okozni a német gazdaságmti-hIrek Szöul. Észak-Korea tegnap a koreai háború ellenségeskedéseit lezáró 1953-as fegyverszüneti megállapodásból való kivonulással fenyegetőzött, ha szankciókat rónak ki rá, netán tengeri blokád alá helyezik. Az észak-koreai hadsereg a hivatalos hírügynökség, a KCNA útján terjesztett közleményében az USA szemére vetette, hogy a Koreai-félsziget körüli haderőinek felduzzasztását tervezi, és olyan tengeri zárlatra készül, amelyek csak hadviselő felek között, háborús időkben szokásosak. Ez majdhogynem nyűt hadüzenettel ér fel hosszabb távon - vélte a néphadsereg, óva intve az amerikai felet: ha megsérti és saját céljaira használja fel a fegyverszüneti megállapodást, akkor annak rendelkezéseit Phenjan nem fogja magára nézve kötelezőnek tekinteni. Mint a The New York nak, hogy példásan megbüntessék Gerhard Schröder német kancellárt. Úgy gondolták, hogy Németország példája arra készteti majd az Egyesült Államokkal való kereskedelemtől függő más államokat, hogy kétszer is meggondolják, szembeszáll- janak-e Amerikával. „Csapataink sok millió dollárt költenek el Németországban, de miért is támogatnánk tovább egy olyan országot, amely így bánt a NATO-val, és így hálálta meg az évtizedeken át számára nyújtott védelmet” - idézte a brit lap a Pentagon egyik illetékesét. Amerikai diplomaták szerint Rumsfeld állítólag dührohamot kapott a múlt héten, amikor a német kancellár az amerikai fél tájékoztatása előtt kiszivárogtatta az iraki ENSZ fegyverzetellenőrök számának növelésére vonatkozó németfrancia tervet. Times hírül adta, Washingtonban tengeri blokáddal akaiják útját állni Phenjan fegyverkivitelének, és a Japánban élő koreaiak pénzátutalásait is betiltanák. A lap szerint a tervet az amerikai kormány egyelőre talonban tartja, mivel a szankciókhoz még nem tudta megszerezni a térségbeli államok, Kína, Oroszország, Dél-Korea és Japán támogatását. Washingtoni tisztségviselők szerint a szankciókhoz akkor folyamodnak, ha Phenjan további lépéseket tesz atomfegyver előállítása érdekében, így plutóniumot állít elő használt fűtőelemek újrafeldolgozásával vagy felújítja kísérleteit hosszú hatótávolságú rakétáival. Észak-Korea már korábban bejelentette, hogy minden ellene irányuló szankciót hadüzenetnek fog tekinteni. Az 1953-as fegyverszüneti megállapodást Kína és Eszak-Korea írta alá az amerikai vezetésű ENSZ-haderővel. Washington tengeri blokádot tervez Észak-Korea ellen Phenjan a fegyverszünet felbontásával fenyeget Külföld ^ Román tüntetők Brassóban Bukarest. Az érintett román iskolások és szüleik tiltakozását váltotta ki Brassóban, hogy a városban működő egykori magyar középiskola, az Áprily Lajos Gimnázium a tervek szerint ismét csak magyar tannyelvű oktatási intézmény lesz. A tegnapi román sajtó szerint az iskola épületénél hétfőn mintegy 150 diák és szülő tüntetett. Áz iskolások transzparensekkel vonultak fel, ezek némelyikén az a felirat is olvasható volt: „Együtt akarunk tanulni a magyarokkal!” A kormányzó PSD és az RMDSZ január végén állapodott meg abban, hogy az Áprily Lajos Gimnáziumba, az iskola épületének most folyó felújítása után csak a magyar osztályok költöznek vissza. (MTI) Határgondok Nagylaknál Bukarest. A február eleje óta Nagylaknál bevezetett új határátkelési ügyintézés nem hogy enyhítette, de még fokozta is a gondokat. Emiatt a határátkelő romániai felét hétfőn mintegy 200 kamionsofőr zárta el járművével, tiltakozásul a hosszas várakozás ellen. A tiltakozás csak rövid ideig tartott. Az okoz gondot, hogy a február elején bevezetett egyablakos ügyintézés miatt 12- 14 órát kell várakozni a határ átlépésekor. (MTI) Koszovói albánok Hágába Brüsszel. A NATO hétfőn késő este közleményben jelentette be, hogy az általa vezetett koszovói békefenntartó erők, a KFOR katonái Koszovóban letartóztattak három albánt, akiket háborús bűnök gyanújával köröz a hágai törvényszék. Haradina Bajlát, Isak Musliut és Ágim Murtezit annak rendje és módja szerint elszállítják Hágába. Ezek voltak az első letartóztatások azóta, hogy a törvényszék vádat emelt koszovói személyek ellen. Lord Robertson NATO-főtitkár a letartóztatásokat kommentálva háláját fejezte ki a KFOR tisztjeinek és katonáinak a művelet bátor és eredményes végrehajtásáért. (MTI) Felkereshették Öcalant Isztambul. Az Európa Tanács képviselői hétfőn felkeresték a törökországi Imrali szigeten Abdullah Öcalant, s ezzel véget vetettek a kurd vezető elszigeteltségének. A török hatóságok november vége óta a rossz időjárásra hivatkozva nem engedélyezték a Márvány-tengeri szigetbörtön egyetlen foglyának meglátogatását. A látogatási tilalom miatt kurdok tucatjai léptek éhségsztrájkba szerte Európában. Most az ET kínzás- ellenes bizottságának küldöttsége helikopteren érkezett a szigetre, s ott beszélhettek Öcalannal. (MTI) Öcalant 1999 júniusában halálra ítélték, de nemzetközi nyomásra a múlt év októberében büntetését életfogytiglani szabadságvesztésre változtatták (Képarchívum)
