Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-17 / 39. szám, hétfő

8 Mindentudás egyeteme ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 17. Ha minden úgy történik, ahogyan a fizikusok gondolják és szeretnék, akkor a lézer segítségével, pontosan kontrollálhatóan beindul az energiatermelő termonukleáris fúzió BOR ZSOLT fizikus, akadémikus 1973-ban a Kijevi Műszaki Egyetemen elektromérnökként végzett. 1975-ben egyetemi doktori, 1982-ben kandidátusi, 1984-ben a tu­dományok doktora fokozatot szerzett. 1990-ben az MTA, 1993-ban a londoni székhelyű Academia Europaea tagja lett. 1998-óta vezeti az MTA Lézerfizikai kutatócsoportját. 1989-ben megalapította a Szegedi Egyetem Optikai és Kvantumelektronikai tanszéket. 1999- től 2002-ig az MTA Fizikai Osztályának elnöke volt. 1977 és 1989 között megszakításokkal 6 évet töltött a göttingeni Max-Planck-Institut für biophysikalische Chemie lézerfizikai részle­gében, ahol több új kutatási irányt (pikoszekundumos lézerimpul­zusok generálása, femtoszekundumos optika) alapozott meg jó­részt szegedi fizikusok segítségével. 1995-től a houstoni Rice Egye­tem vendégprofesszora, ahol a fotolitográfia optikai problémáival foglalkozott. 1999-től másfél évet töltött San Diegóban, ahol fotoli- tográfiai lézerek fejlesztésén dolgozott. 1994-ben Széchenyi-díjat, 1998-ban Pázmány Péter illetve „Pro Űr­be, Szeged” díjat kapott. Jelenleg a reffaktiv szemsebészet és a szuperlátás céljait szolgáló lézerek fejlesztésén dolgozik. LASER IRÁNYÍTÁSÚ BOMBA A mindentudó fénysugár: a lézer milliméter átmérőjű buborékot mikrokeratomot. A lézer alapú hoz létre a szaruhártyában. A lé- Intralase keratommal eddig vég- zer másodpercenként tízezer im- zett harmincezer műtét azt mu- pulzust bocsát ki. Egy precíziós tatta, hogy a lézer alapú keratom Készítette az M8iH Communicati­ons szabad felhasználásra, a szer­zőijogok korlátozása nélkül. Akár egy művészeti alkotás... számítógép-vezérelt tükörrend­szer a lézernyalábot spirális alak­ban úgy pásztázza, hogy az 1 perc alatt több mint félmillió, egymás­sal szorosan érintkező buborékot hoz létre, ami végeredményben egy a szaruhártya felületével pár­huzamos vágási síkot eredmé­nyez, kiváltva ezzel a mechanikus számos előnnyel rendelkezik a mechanikusakkal szemben. Az emberi szem tökéletes érzék­szerv, de az evolúció azért elköve­tett néhány apró hibát kialakításá­ban. így a szemfenéken létrejövő kép minősége nem éri el az alap­vető optikai jelenségek (diffrakció) által szabott legjobb felbontó ké­pességet. Megbízható adatok van­nak arra, hogy a látóideg-hártya il­letve az emberi agy akár több mint hatszor több vizuális információ feldolgozására is képes lenne, így elvileg akár szuperlátással is ren­delkezhetnénk. Ennek eléréséhez számos műszaki feladatot kell még megoldani, például tovább kell tö­kéletesíteni a LASIK eljárást, a bea­vatkozást végző lézerrendszer műszaki fejlesztését. A szuperlátás elérésére (eltekintve néhány foglalkozástól - pl. pilóták, sportolók) tömeges klinikai igény valószínűleg nem lesz, de a kifejlesz­tés alatt lévő technológia várhatóan alkalmas lesz a bonyolult leképezési hibában szenvedő gyengén látók lá­tásának elfogadhatóvá tételére, amire annál komolyabb igény van. gyan a fizikusok gondolják és szeret­nék, akkor a lézer segítségével, pon­tosan kontrollálhatóan beindul az energiatermelő termonukleáris fú­zió, vagyis az a folyamat, amelyből a Kap tüze és a hidrogénbomba pusz­tító ereje származik. Ez a kísérlet szinte korládan és környezetvédel­mi szempontból tiszta energiafor­rással ajándékozhatja meg az embe­riséget, márpedig kevés olyan dolog Tartós szőrtelenítésre akkor van le­hetőség, ha a bőrt megfelelő léze­rimpulzussal megvilágítjuk, az erős fényelnyeléssel rendelkező szőrtü­szők hőmérséklete hirtelen meg­emelkedik, a szőr elhal és idővel ki­hullik. Hasonlót problémát jelent a tetoválások eltávolítása, ahol szin­tén segíthet a mindentudó lézer- technika. A tetoválás festékanyaga ugyanis jól elnyeli az ún. rubin és neodimium lézerek sugárzását, melynek hatására a festék kémiaüag szétbomlik, színét veszti majd felszí­vódik, így a lézer mintegy kiradíroz­za a tetoválást. A SZARUHÁRTYA-SZOBRÁSZATTÓL A SZUPERLÁTÁSIG A lézerekkel kapcsolatos el­méleti kutatásokért több tu­cat Nobel-díjat adományoz­tak már. Bor Zsolt, a Minden­tudás Egyetemének előadója elsősorban nem az elméleti eredményekről beszélt, ha­nem a környezetünkben fel­lelhető, sokszor észrevéden, ám józan ésszel könnyen megérthető alkalmazásokról. BOR ZSOLT ELŐADÁSA VARIÁCIÓK ERŐSÍTETT FÉNYNYALÁBRA A lézer szó az angol LASER (Light Amplification by Stimulated Emissi­on of Radiation - fényerősítés kény- szen'tett fénykibocsátás útján) betűszóból származik, s egy eszköz­család működési elvét jelenti. Ta­pasztalataink szerint a fénynyalá­bok valamilyen közegen keresztül­haladva általában gyengülnek. 1917-ben azonban Einstein elméleti meggondolások alapján megjósolta, hogy létezik egy jelenség, a kénysze- rített emisszió, amely lehetővé teszi Védelmi Kezdeményezés (közismer­tebb nevén a csillagháború) le­vegőbe telepített rakéta-megsemmi­sítő lézerének teljesítménye 1 mega­watt. Szegeden az egyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén épülő impulzusüzemű infravörös lé­zer tervezett csúcsteljesítménye 1 te- rawatt. (1 TW egyenlő 1 millió me­gawattal. A paksi atomerőmű telje­sítménye 2 gigawatt, amely ötszáz- szőr kisebb, mint az 1 TW. Ha Ma­gyarország minden lakosának száz vasalója lenne, és mindenki az ösz- szes vasalóját egyszerre bekapcsol­ná, akkor a vasalók együttes teljesít­ménye 1 TW lenne.) Annak ellen­ére, hogy a lézerimpulzus csúcstelje­sítménye óriási, a tanszék villany- számlája nem túl magas, mivel a lé­zer mindössze 20 femtomásodper- cig működik. (20 femtomásodperc egyenlő egy másodperc milliomod része egy milliomod részének ötve­ned részével.) Az USA-ban működő, az irányított termonukleáris fúzió begyújtására épített NOVA lézer im­pulzus csúcsteljesítménye 1250 TW. A már említett National Ignition Fa- dlity 192 lézernyalábja a céltárgy­kamrában fókuszálódik a céltárgy­ra. Ha minden úgy történik, aho­fénynyalábok erősítését is. Az ennek során keletkező erősödő fény tökéle­tesen rendezett (ún. koherens) nya­láb, amelynek széttartása rendkívül kicsi - például egy megfelelő optiká­val a Földtől 380 ezer km-re lévő Holdra juttatott lézernyaláb át­mérője mindössze 50 m lesz. Másik kedvező tulajdonsága, hogy a lézer energiája egy megfelelő lencsével nagyon kis foltra (körülbelül egy tíz­milliomod mm2-re) fókuszálható le. Sokfajta egymástól fizikai méret­ben, teljesítményben, előállítási költségekben különböző lézer léte­zik. A lézeres mutatópálcában és a CD-lemezjátszóban lévő ún. félve­zető lézer mákszem nagyságú, de a méretskála liliputi végletén az osz­lop alakú, 2 mikrométeres félve­zető lézerek állnak (2 mikrométer a mm ötszázad része, amely egyúttal azt is jelenti, hogy a 2 mikrométe­res lézerből egy négyzetmilliméte­ren 500 x 500 = 250 000 fér el). A vüág most készülő legnagyobb lé­zerrendszere ellenben, az USA-ban épülő National Ignition Facility (az irányított termonukleáris fúzió be­gyújtó szerkezete) egy futballpálya alapterületű 10 emeletes épületet fog kitölteni. A lézeres mutatópálcában és a CD- lemezjátszóban lévő félvezető lézer teljesítménye 1 milliwatt, amely százszor kisebb, mint egy zseblám­paizzó teljesítménye. A Stratégiai költséges, hogy a szovjetek által ké­szített másolat anyagi terhei je­lentősen hozzájárultak a kommu­nista világrendszer gazdasági gerin­cének összeroppanásához. MINDENNAPI ÉS NEM MINDENNAPI LÉZEREK Érdemes közelebbről megismerked­nünk olyan eszközeink működésével, amelyek vagy mindennapi életünk állandó szereplőivé váltak, vagy na­gyon sokszor hallhattunk már róluk. A CD-lemez a digitalizált zenei in­formációt spirálvonal mentén elhe­lyezkedő gödröcskék formájában tá­rolja, leolvasása úgy történik, hogy egy lézerdióda fényét egy megfelelő lencserendszer a forgó CD felületére fókuszálja. A lemezről visszaverődő fény a fénydetektorra jut, s intenzi­tása minden olyan pillanatban hirte­len leesik, amikor a gödröcskék pe­reme áthalad a fókuszponton. Ily módon a gödröcskék hossza, azaz a digitalizált zenei információ kiol­vasható, dekódolható és muzsikává alakítható. Az áruházi vonalkód-leolvasóban lé­vő lézerdióda fényét egy rezgő tükör végigpásztázza a vonalkódon. A csíkrendszerről visszaverődő lézer­fény intenzitásának időbeli változá­sát a leolvasóban lévő fénydetektor regisztrálja. Ebből az elektromos jel­ből a vonalkód-leolvasóhoz kapcsolt számítógép azonosítja az árut, vagy­is megkülönbözteti egymástól példá­ul a salátát, a kutyaeledelt, a borot­vakrémet és a menyasszonyi ruhát. A lézeres gépjármű sebesség- mérőben lévő lézerdióda rövid fé­nyimpulzusokat bocsát ki. A gép­járműről visszaverődő fényimpul­zust a készülékben lévő fénydetek­tor észleli, és egyúttal megméri a visszaverődött impulzus késését a kibocsátáshoz képest. Ismerve a A jól látó szem optikai összetevői (a szaruhártya és a szemlencse) a párhuzamos fénysugarakat pon­tosan a fényérzékeny ideghártyá­ra fókuszálják, így azon tökélete­sen éles kép jelenik meg. A rövid­látó szem szaruhártyája túlságo­san görbült, a távollátó szemé pe­dig a szükségesnél laposabb. A rövidlátás és a távollátás korrigá­lására szóró-, illetve gyűjtőlen­csét alkalmaznak szemüveg vagy kontaktlencse formájában. Az utóbbi években elterjedőben van egy LASIK-nek nevezett műté­ti eljárás, melynek során az éleslá­A lézer egyik felhasználási módja tás eléréséhez szükséges lencsét a szaruhártyából lézer segítségével alakítják ki. Az első lépésben egy mikrokeratomnak nevezett késsel a szaruhártyából egy 0,15 mm vastagságú lebenyt alakítanak ki. Második lépésben a lebenyt fel­hajtják, és egy ún. excimer lézer segítségével megfelelő alakú és vastagságú lencsét marnak ki a szaruhártyából. Ezek után a le­benyt visszahajtják, amely rövid idő alatt visszatapad és rögzül. A műtét eredményeképpen a szaru­hártya görbülete éppen megfelelő lesz, biztosítva az éles, homály­mentes optikai leképezést. Az el­járás kritikus mozzanata a lebeny vágása. (A kb. fél milliméter vas­tag szaruhártyából egy papír vé­konyságú, tökéletesen párhuza­mos, sima felületű lebenyt kell ki­vágni egy gyaluhoz hasonló, rez­gő nyelves motorizált késsel. Eh­hez tökéletes eszközre és biztos kezű orvosra van szükség.) Juhász Tibor, Szegeden végzett fizikus ötlete alapján az Egyesült Államokban új lézer alapú le­benyvágó eszközt fejlesztettek ki. Egy 0,6 pikoszekundum időtarta­mú lézerimpulzust egy tökéletes lencserendszer segítségével lefó­kuszálnak a szaruhártya felülete alá 0,15 mm mélységbe. (1 piko­szekundum egy másodperc milli­omod részének egy milliomod ré­sze.) Ennek hatására a szaruhár­tyában egy mikrorobbanás jön létre, amely egy kb. egy század A szórakoztatóelektronika-ipar is hasznot húz a lézerkísérletekből van, ami az emberiség jövője szem­pontjából lényegesebb lehetne, mint egy üyen eszményi energiaforrás. A lézeres mutatöpálcában és a CD- lemezjátszóban lévő félvezető lézer pár centbe kerül. Az árskála másik végén lévő Stratégiai Védelmi Kez­deményezés, vagyis az űrbe és le­vegőbe telepített lézer alapú rakéta­elhárító rendszer előállítása olyan fény terjedési sebességét, a gép­jármű távolsága és annak időbeli változása (azaz a jármű sebessége) kiszámítható. A legfontosabb hadászati alkalma­zásban a pilóta vagy a szárazföldön bátran megbúvó harcos egy ún. cél­kijelölő lézerrel rávilágít a megsem­misítendő céltárgyra, mintha meg­jelölné egy mutatópálcával. A lézeri­rányítású bomba orrában lévő opti­kát és elektronikát a gyártás során arra tanították meg, hogy a bombát pontosan a célkijelölő lézer fényfolt­jára vezesse. így a bomba találati pontossága méteres nagyság- rendűre javítható. A lézer alkalmazásai között vannak egészen különlegesek is, mint példá­ul a gyorsfényképezés, ami egy 1 mikroszekundum ideig felvillanó va­kuval történik. A legrövidebb lézer­felvillanások időtartama a 10 femto­szekundumos tartományban van, amely százmilliószor rövidebb, mint az egy mikroszekundum. Az ilyen rövid impulzusokkal százmilliószor gyorsabb folyamatok (pl. kémiai re­akciók, molekulák keletkezése, elektronikus eszközök működése) is lefényképezhetők úgy, hogy a folya­mat fázisait ki lehet merevíteni egy­más után következő állóképekként. LÉZER 0.6 ps 3 LUl BUBORÉK d=ÍO jiin AZ 500 000 ÉRINTKEZŐ BUBORÉK VÁGÁSI SÍKOT KÉPEZ I GYORSFENYKEPEZÉS VAKU FEIATLL.VNÁSl IDEJE : 1 jxsec LEZERES EXPOZÍCIÓS IDO: 1 100 MI LLIÓSZQR RÖVIDEBB 1 (10 FEMTOSZEKUNPUM) I® MINDENTUDÁS EGYETEME

Next

/
Oldalképek
Tartalom