Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-17 / 39. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 17. Irány a magyar középiskola! A Selye János Egyetemért Alapítvány értesíti az érdeklődőket, hogy az Irány a magyar középiskola! című, szlovákiai magyar középisko­lákat bemutató kiadványa a Selye János Egyetemi Központ Szer­vezőirodájában kapható. Cím: Tiszti pavilon, P. O. Box 71, 945 01 Komárno, Tel.: 035/790 30 32, e-mail: majer@selye.sk . (ú) Elhunyt Miroslav Hornícek Liberec. Hosszan tartó és súlyos betegségét követően nyolcvannégy éves korában szombaton elhunyt Miroslav Hornícek neves cseh szí­nész és rendező, akit a nagyközönség képzőművészként és próza­íróként is ismerhetett. Hornícek számos díjat tudhatott magáénak, művészetét egyebek mellett a Thália-díjjal is elismerték. Barátai, hozzátartozói, valamint a művészetének csodáiéi a prágai Nemzeti Színházban vehetnek végső búcsút a művésztől, (t) Jirí Hanzelka halálhíre Prága. Szombaton nyolcvankét éves korában elhunyt Jirí Hanzelka író és világutazó. Barátjával, Miroslav Zikmunddal egy Tatra teher­autón bejárták a fél világot. Utazásaik során eljutottak egyebek mel­lett Afrikába, Ázsiába és Dél-Amerikába is. Úti beszámolóikat eddig 11 nyelven adták ki, közösen írott könyveik mintegy 150 kiadást ér­tek meg. Politikai téren is aktív szerepvállalásra törekedett, egyike volt a Charta 77 aláíróinak, (idnes) HVIEZDA: Bizsergés (amerikai) 16,18,20.30 MLADOSÍ: FEBIOFEST - Mai lengyel film IV. 16 Mai lengyel film V. 18 Moonlight Wedding (amerikai) 20 MÚZEUM: A menyasszony útja (olasz) 20 AU PARK - PALACE: Kapj el, ha tudsz (amerikai) 14, 15.30, 16.45, 18.15, 19.30, 21, 22.15 Szívtiprók - Heartbreakers (amerikai) 14.30, 17, 20.30 A Csajok a csúcson (német) 14,15.10,16,17.10,18, 19.10, 20, 21.10, 22 Amit tudni akarsz a szexről... (amerikai) 14.30,18.30 Az utolsó tangó Párizsban (olasz-francia) 20.20 Szex és Lucia (spanyol) 16.20, 22.45 Még egy kis pánik (amerikai) 15.50,18, 20.10,22.20 Kémkölykök 2. - Az elveszett álmok szigete (amerikai) 14.20, 16.30 Halj meg máskor! (amerikai-angol) 18.45,21.30 Kislány (cseh) 14.10,19.45,21.45 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 16 Én, a kém (amerikai) 19.15, 21.20 8 nő (francia) 14.40,18.55 Senkiföldje (jugoszláv) 16.55, 21.15 PÓLUS - STER CENTURY: Kapj el, ha tudsz! (amerikai) 14.20, 17, 19.40 Csajok a csúcson (német) 15.15, 17.15, 19.15, 21.15 Kislány (cseh) 20.15 Még egy kis pánik (amerikai) 15.35,17.40,19.50,22 Én, a kém (amerikai) 20.30, 22.30 Szívtiprók - Heartbreakers (amerikai) 18.35, 21A szállító (francia) 14.15,16.15,18.15, 22.15 Halj meg más­kor! (amerikai-angol) 15.55 KASSA TATRA: FEBIOFEST - El kell hogy csábítsalak (cseh) 18 Még 10 perc (angol) 20 CAPITOL: Csajok a csúcson (német) 16,18, 20 ÚS- MEV: Kapj el, ha tudsz (amerikai) 16,18.15, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Spirál (lengyel) 19.30 KOVÁK: Dons Plum Bar (amerikai) 19.30 VÁGSELLYE-VMK: Szörnyek keringője (ame­rikai) 17.30,20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Mindenütt nő (amerikai) 16.30, 19 GYŐR PLAZA: Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Én, a kém (amerikai) 14,16,18,20 Halj meg máskor! (angol-amerikai) 17.30 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14, 17 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 14,17,19.45 Kémkölykök 2. - Az elveszett álmok szi­gete (amerikai) 13.15,15.30,17.45 A kincses bolygó (amerikai) 13,15 Lilo és Stitch - A csillagkutya (amerikai) 14 Mindenütt nő (amerikai) 20 Nemzetbiztonság Bt. (amerikai) 14, 16, 18, 20 Sobri - Betyárfilm (magyar) 15.15, 20 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) 13.15 Szörnyek keringője (amerikai) 18, 20.15 A tökös, a török, az őr meg a nő (fran­cia-angol) 15.45,18,20.15 Ütközéspont (amerikai) 20 A farsangi szokásokról és a busójárás hagyományáról LAPAJÁNLÓ Gazdag tartalommal, sok színes anyaggal jelent meg a Tábortűz, a szlovákiai magyar lányok és fiúk lapja februári száma. Áz olvasók a februári névmagyarázóból megtud­hatják, mit jelentenek azok a nevek, amelyeket ebben a hónapban talá­lunk a naptárban. Az Emlékeztető rovatban Kisfaludy Károly, Verne Gyula és Richard Wagner rövid élet­rajza olvasható születésük, illetve haláluk évfordulója alkalmából. A 4-5. oldalon a gyerekek tudósításai, beszámolói kaptak helyet. A Pop- csokor rovat a popvilág legfrissebb híreit tartalmazza. A Név után jó hírnév című riportból megtudhat­juk, hogyan élnek a nagyfödémesi alapiskola tanulói és tanítói. A Vi­lágcsavargó rovat ezúttal Győrbe kalauzolja el az olvasókat. Képes ri­port mutatja be a nemrég nyolcva­nadik születésnapját ünneplő Barta Gyula képzőművészt, A hónap té­mája pedig a farsang kapcsán, a bu­sójárással foglalkozik. A sportrovat­ban most hirdetik meg a tizenöt éves hagyománnyal büszkélkedő Tábortűz Kupa sakkverseny 2003- as fordulóját, amelyet az idén Bősön rendeznek meg. A 18. oldalon egy csokomyi verset közölnek az ifjú toliforgatók tollából, illusztráció­ként pedig a tehetséges ifjú rajzolók munkáit láthatjuk. Az Ajánló rovat­ban könyvekre, folyóiratokra, ope­rákra, filmekre hívják fel az olvasók figyelmét. A micsoda csoda! hasáb­jain a világ érdekességeit, az Állati rovatban pedig a hattyú életmódját ismertetik. Lázár Ervin egyik kedves története, egy magyar népmese és Kányádi Sándor verse szerez örö­met az irodalom kedvelőinek. Vic­cek, játékok, fejtörők teszik még szí­nesebbé a lapot, amelynek poszte­rén ezúttal egy mókus látható. Nap­jaink legnagyobb popsztárja, Avril Lavigne életrajza és képe zárják a Tábortűz 6. számát, (b) Fischer Ernő 2002. október 9-én tette le véglegesen az ecsetet és a tollat. Halálával is missziót hirdetett Eleget tett küldetésének Mindig különös, megismétel­hetetlen, felemelő érzéséket váltottak és váltanak ki ben­nem Losonc egykori és mai szellemiségének jeles, a múl­tat megőrző és ápoló szemé­lyiségei. Közéjük tartozott Fis­cher Ernő is. Egy kedves, ön­magával és környezetével is szigorú, sok megpróbáltatást átélt, eredményeit hangya- szorgalommal és mindenek feletti kitartással elért festő­művész. PUNTIGÁN JÓZSEF Emlékeimben él az első budapesti találkozásunk. Valamikor a 1980-as évek elején történt. Többedmagam- mal utaztunk Losoncról Budapestre, hogy a fővárosban élő egykori lo­sonciakkal, Losoncról, emléke­inkről, élményeinkről beszélges­sünk. Ma is érzem az ott elhangzott szavakkal és mondatokkal feltörő örömök és bánatok hangulatát, az ilyen vagy olyan okokból elhagyott szülőváros tiszteletét. Fischer Émő nemcsak a képeire vitte rá egyéni hangulatú, filozofikus ihletésű gon­dolatait. A kimondott és leírt szavai­ban is ezt tette. E szellemben vála­szolt akkor is, amikor 1994-ben a Losonci Nógrádi Galériában meg­rendezett önálló kiállítása alkalmá­val érzéseiről kérdeztem. Tíz évvel később, 2002 májusában ismét egykori losonciakat kérdez­tem, írják le, mondják el, mit jelen­tett, mit jelent számukra a szülővá­ros. Néhány nappal később, az egyik este csengett a telefonom, s a vonal túlsó végén Fischer Ernő szólalt meg. Kérdezett, s én a megtisztelte­tés örömétől is megihletve igyekez­tem válaszolni. Mit szeretnék tudni, kérdezte. Arra kért legyek türelem­mel, mert a budapesti Vigadó felké­résének eleget téve egy nagy kiállí­tásra készül, s így leghamarabb csak augusztusban tud leülni és írni... Augusztusban azután hangulatos budapesti otthonában találkoztunk. Megihletett a korát meghazudtoló egyenes testtartása, a fiatalos gon­dolkodása, az a pátosz és örömteli hangulat, amellyel a kiállításának si­keréről beszélt. Megihletett, mert az örömét nem lehetett nem megérez­ni. A művész megnyugvását, azt, hogy 88 éves korára elért és megélt valamit, amiről oly sokat álmodott, teljesítve egy missziós célt. „A lírai absztrakt festészet egyik leg­kiválóbb hazai képviselője. Megle­hetősen késve indul pályáján: csak­nem ötven évesen rendezi első kiál­lítását. Ennek ellenére viszonylag hamar rátalál sajátságos tematikai és stíláris karakterére. Kezdettől fog­va a mitológiai, bibliai eszmekor foglalkoztatja, nem is szólva a tájké­pi, tengeri víziókról, egyben a cir­kuszt idéző látomásokról” - írták ró­la az augusztusi kiállítása kapcsán. Aki látta, meggyőződhetett a jellem­zés igazságáról. A budapesti Vigadó három termében a losonci kiállítás­ról is ismert képek az emberről és a békességről szóltak. Az ember és hit missziójáról. Az élete nem volt könnyű, a sors nem látta el jótéteményeivel. Min­den eredményéért, tudásának meg­szerzéséért keményen meg kellett küzdenie. A losonci iskolás évek után főiskolai tanulmányait 1936- 38 között Prágában kezdte el, ahol a képzőművészettel ismerkedett. 1938-ban egy rövid időre (kény- szerűségből) visszatért Losoncra, de a vágyai és akarata tovább vitték. Az akadémia elvégzése után, 1951- 58 között a Népművelési Intézet Képzőművészeti Osztályának ve­zetője lett, majd 1959-ben Szegedre került, ahol a Tanárképző Főiskolán kapott adjunktusi állást. Fischer Ernő örökre hű maradt szülővárosához (Képarchívum) Kevés művész tudja megtartani azt a belső tartást, amely Fischer Ernőt jellemezte. Hogy a megszerzett és elért sikerekkel a háta mögött is meg tudja tartani a szerénységét művész­társaival, kollégáival, tanítványai­val, az őt megszólító és kérő embe­rekkel szemben. Ember maradt, s így érthető, hogy a hála, a csodálat és szeretet áradt a kiállítás vendég­könyvének beírásaiból is. „Én mint a „Dena” női iráni festőcsoport képvi­selője szeretnék gratulálni Önnek. Nagy öröm számunkra, hogy az Ön kiállításával együtt volt a enyém. Gratulálok a mélyen átélt gyönyörű életműhöz. Gizella Varga Sixai.” „Itt ámulunk a csodán, egyszer majd szóban is megfejted nekünk. Köszönettel és szívből gratulálunk. Takács L.” „Régen írtam le (oly egyértelműen), hogy minden egyes képe elvarázsolt a látottaknak. Szívnek, érzésnek, lé­leknek egyformán ienyűgözőek az alkotásai. H. Gogh József, grafikus” „...ami mindennél jobban megraga­dott az a Prága és alatta az 1972-es évszám. Életem legszebb nyarát (abból 5 éjszakát - 6 napot) töltöt­tem el ott, s éppen 1972 augusztusá­ban. Köszönet az emlékezésért. Re- sofszky Péter (a szolnoki Resofszky és a zólyomi Steiner családból)” Elismerések sorát szerezte meg. 1983- ban alkotói díj az I. Szegedi Táblakép festészeti Biennálén. 1984- ben a Művelődési Minisztéri­um nívódíja, 1986-ban Székely Ber- talan-emlékérem. 1990-ben a szege­di Juhász Gyula Tanárképző Főisko­la „Honor pro meritis” kitüntetése. 1992-ben a Magyar Köztársaság Ér­demrend Keresztje - életmű-elisme­rés. 1993-ban a szegedi Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola Magiszter Emeritus kitüntetése - az iskola által alapított mesterfokozat. 2000-ben Aba-Novák életmű-díj. Legjelentő­sebb írásának „Az utánzástól a Szimbolikus formaképzésig” című munkáját tartotta. 2002. október 9-én tette le véglege­sen az ecsetet és a tollat. Elment, hogy hátrahagyott képeivel és gon­dolataival is hirdesse a missziót. Az ember emberi küldetését. Az idei Berlinalén 22 film versengett az Arany Medvéért, a fesztiválon körülbelül 300 filmet láthatott a közönség Különdíj a Rengeteg alkotójának MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Michael Winterbottom brit rendező Ebben a világban (In This World) című, afgán menekültek kálváriájáról szóló filmje nyerte el legjobban az 53. berlini filmfeszti­vál (Berlinale) zsűrijének tetszését és kapta a fődíjat, az Arany Medvét. Sam Rockwell (CTK-felvétel) Az ifjú filmesek fórumán vetítették Fliegauf Benedek Rengeteg című filmjét, amely elnyerte a 10 ezer eu- róval járó Wolfgang Staudte-külön- díjat. A 34. Magyar Filmszemlén Fliegauf alkotása vitte el a legjobb elsőfilmesnek járó Simó Sándor-dí- jat és a külföldi filmkritikusok Ge­ne Moskowitz-díját is. A Berlinben bemutatott másik ma­gyar film, Szomjas György Vaga­bond című műve a Panoráma soro­zatban volt látható. Ezüst Medvét kapott az amerikai Spike Jonze (Adaption), szintén Ezüst Medvét a legjobb rendezésért a francia Patrice Chéreau (Testvé­re). Kimagasló művészi teljesít­ményre hivatkozott a zsűri, amikor Ezüst Medvét adományozott Li Jang kínai rendezőnek és forgató­könyvírónak a Holt tárna című al­kotásért. A legjobb női főszereplőnek járó Ezüst Medvéket három hollywoodi sztár, Nicole Kidman, Meryl Streep és Julianne Moore vitte el 2003- ban Berlinből. A színésznők a ki­lenc Oscar-díjra jelölt Órák (The Hours) című, Virginia Woolf írónő élettörténetére épülő Stephan Baldry-filmben nyújtottak lenyű­göző alakítást. A legjobb férfi főszereplőnek az Atom Egoyan kanadai rendező ve­zette zsűri szemében Sam Rockwell bizonyult (Egy veszélyes elme val­lomásai - Egyesült Államok). A ítészeknek szenegáli alkotás, a Madame Brouette zenéje tetszett a legjobban, míg a legjobb európai filmnek a Good bye, Lenin című né­met filmet kiáltották ki. A vígjáték arról szól, hogy egy fiatalember mi­ként teremt művi keletnémet vilá­got beteg édesanyja körül a rend­szerváltozás után. A fődíjas Ebben a világban történe­te a pakisztáni Pesavárban kezdő­dik, ahonnan két afgán menekült megpróbál eljutni Nagy-Britanniá- ba. Winterbottom filmje már-már egy dokumentumfilm szárazságá­val meséli kálváriájukat, a hányat­tatásokba egyikük bele is pusztul. A britek utoljára 1994-ben nyertek Berlinben fődíjat, az Apám nevé­ben című brit-ír-amerikai alkotás­sal. A rövidfilmek számára az idén először rendeztek külön versenyt a berlini filmfesztiválon, s külön nemzetközi zsűrije is volt a prog­ramnak. A rövidfilmek kategóriájá­ban a díjkiosztás végén a legboldo­gabb Stefan Arsenijevic, az (A) Tor- zija című szlovén film rendezője volt: Arany Medvét, fődíjat kapott alkotásáért. A film Szarajevó ostro­ma idején játszódik, 1992 és 1995 között, amikor a repülőtér kifutó­pályája alatt fúrt alagút jelentette az egyeden összeköttetést a külvi­lággal. Ezüst Medve-díjat kapott az argentin In Absentia cimű film, amely az argentínai diktatúra időszakát választotta témának, va­lamint egy ukrán film, A 9-es villa­mos jár című, amely utazás közben ellesett beszélgetéseket rögzített. Az 53. berlini filmfesztivál Martin Scorsese The Gangs of New York című filmjének versenyen kívüli le- vetítésével, illetve közönségvetíté­sekkel zárult. Megjelent a Tábortűz

Next

/
Oldalképek
Tartalom