Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-03 / 27. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 3. Előadás a tudásalapú társadalomról Komárom. Holnap 17 órától Egy tudásalapú, új társadalom megteremtése az Európai Kutatási Térségben címmel tartanak előadást a Selye János Egyetemért Alapítvány szervezésében a Tiszti Pavilon dísztermében. A rendezvény vendége Dr. Siegler András, a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának kutatás-fejlesztési helyettes államtitkára lesz. Az alapítvány szeretettel vár minden érdeklődőt. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: A szállító (francia) 16, 18, 20.30 MLADOST: 8 nő (francia) 15.30, 17.30, 20 MÚZEUM: Kegyetlen örömök (amerikai) 19 AU PARK - PALACE: Szeretni bolondulásig (francia) 15.45 8 nő (francia) 17.45,19.55, 22.05 Bombaüzlet (amerikai) 18.30,20.30 A sárkány csókja (amerikai-francia) 22.10 Halj meg máskor! (amerikai-angol) 14.30, 17.15, 20 Erazmus, avagy Barátok (francia-spanyol) 14.30, 17, 19.30, 22 Vidocq (francia) 18.05, 20.10 A guru (amerikai) 15, 17, 19, 21 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 15.15,16,19.20 A Gyűrűk Ura-A Gyűrű Szövetsége (amerikai- új-zélandi) 14.45, 18.15 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) 14.05, 16.05 A Gyűrűk Ura - A két torony (amerikai-új-zélandi) 14,15,16, 17.25, 18.25, 19.30, 20.55 Szörnyek keringője (amerikai) 18.40, 21.20 Kémkölykök 2. - Az elveszett álmok szigete 14.20,16.30 PÓLUS - STER CENTURY: Szívtiprók - Heartbreakers (amerikai) 14.15.16.45.19.15, 21.45 A szállító (francia) 18.05, 20.05, 22.05 8 nő (francia) 19.40, 21.50 A Gyűrűk Ura - A két torony (amerikai-új- zélandi) 14.30,16.30,18,20, 21.30 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14.10, 15.15, 15.55, 17.20 Halj meg máskor! (amerikaiangol) 14.05, 16.50, 19.30, 22.10 Bombaüzlet (amerikai) 18.25, 20.15, 22.15 Szeretni bolondulásig (francia) 20.30, 22.45 Kémkölykök 2. - Az elveszett álmok szigete (amerikai) 15.30,17.35 KASSA TATRA: A Gyűrűk Ura - A két torony (új-zélandi-amerikai) 16, 19.30 CAPITOL: Szívtiprók - Heartbreakers (amerikai) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: A szállító (francia) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA VÁGSELLYE - VMK: Különvélemény (amerikai) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Waterloo cseh módra (cseh) 16.30, 19 GYŐR PLAZA: Ali G Indahouse (amerikai) 17.45, 20 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.30,16.30,18.30,20.30 Én, a kém (amerikai) 14,16,18, 20 A Gyűrűk Ura - A két torony (új-zélandi-amerikai) 14,17.15, 20.30 Halj meg máskor! (angol-amerikai) 15,17.30,20 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14.30,17.30, 20.30 Jégkorszak (amerikai) 13 Kémkölykök 2. - Az elveszett álmok szigete (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45 A kincses bolygó (amerikai) 13.15,15.15 Lilo és Stitch-Acsillag- kutya (amerikai) 14 Mindenütt nő (amerikai) 15.45,18, 20.15 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) 13 Szétcsúszva (amerikai-angol) 20 A tökös, a török, az őr meg a nő (francia-angol) 15.45,18, 20.15 Ütközéspont (amerikai) 14,18.30 A vörös sárkány (amerikai) 16,20.30 Műemléki, turisztikai és honismereti érdekességek Pénteken a Jókai Színházban egy rendkívül összetett rendezői koncepció egyenletes megvalósítását láthattuk Álom. De milyen? Öllé Erik (Pukk) és Vincze Emőke (Hermia) (Dömötör Ede felvétele) LAPISMERTETŐ A komáromi székhelyű KT Lap- és Könyvkiadó tavaly indította útjára a Múltunk emlékei című havi lapot. A honismereti, műemlékvédelmi és turisztikai magazin egyedülálló a szlovákiai magyar sajtó palettáján, hiszen kizárólag ezekkel a témákkal Szlovákiában más egyéb sajtó- orgánum egyelőre nem foglalkozik. Az eddig megjelent számok mindegyike tájaink műemléki, turisztikai, honismereti érdekességeivel, értékeivel foglalkozott, bemutatta azokat a jelentős személyeket, akik Felvidékről indultak, itt működtek, munkásságukkal ide kötődtek. A lap az idén már második évfolyamába lépett. Dr. Szénássy Árpád főszerkesztő, B. Bartal Mária szerkesztő és az állandó munkatársak igyekezetének köszönhetően kialakult a terjesztői hálózat, és egyre gyarapszik az állandó előfizetők tábora is. Az új év első, januári számának címoldalán a szímői Jedlik Ányos emlékszoba látható. A lap részletesen foglalkozik a híres bencés paptanár, fizikus, feltaláló életútjával, ír a szülőhelyén berendezett emlékszobáról és emlékének ápolásáról. Szénássy Zoltán felidézi a madari származású, már-már elfeledett Édes Gergely költő alakját, akinek helye ott van a kezdeti reformkor legnagyobb verselői között. Terjedelmes írás szól az ógyallai születésű Feszty Adolfról, aki számos szép palota és középület tervezésével, építésével gazdagította Budapest látképét. Inám községben évek Egyedülálló magazin óta turisztikai attrakció a mézfesztivál, ebben a községben létesített annak idején méhésztelepet Sőtér Kálmán, a korszerű méhészet megalapítója, jelentős szakíró. A legutóbbi eseményről, a szakember inámi éveiről, a mézkirálynő-vá- lasztásról szól az Inám és a turizmus című cikk. Új adatokkal, tényekkel járulnak hozzá ismereteinkhez Áz esztergomi Bakócz-ká- polna és a Jókai emlékek című írások, valamint a Habsburgok történetét bemutató sorozat első része. A folyóirat hátsó borítóján az ipoly- szakállosi tájház és az andódi Czuczor-múzeum helyiségeinek egy-egy részlete látható. A Múltunk Emlékei című magazin a kiadó, illetve a szerkesztőség címén: 945 01 Komárno, Medercská u. 9. rendelhető meg. (b) Ötven évvel ezelőtt, január 31-én egy tsz-drámával nyitotta meg kapuit a MATESZ, nem véletlenül. A fél évszázados évforduló megünneplésére Shakespeare egyik legtöbbet játszott darabját, a Szentivánéji álmot találták a legalkalmasabbnak (noha ennek szerzője nem kapott Kossuth-díjat 1952-ben Rákosi Mátyástól). KOCUR LÁSZLÓ Azt bizonyosan állíthatjuk, hogy a Szentivánéji álom hálás darab, akár kosztümösen, akár „brooki cirkuszban” adják elő, s a Jókai Színház társulatában jól kiosztható. Az ebben az évben létrejött három bemutató mintha megerősítené, Telihay Péter művészeti vezető társulatépítő munkája beérni látszik. Mert az alább leírt minden kétségünk és kérdésünk ellenére pénteken egy rendkívül összetett rendezői koncepció színészi alakítások tekintetében viszonylag egyenletesnek mondható megvalósítását láthattuk. Forgács Péter olvasatában a darab a leeresztett függöny előtt kezdődik, a proszcéniumban mindössze hat szék van elhelyezve a nyitójelenet szereplői számára, de csak öten vannak, Lysander (Bernáth Tamás), Egeus (Németh István), Demetrius (Tóth Attila), Hermia (Vincze Emőke) és Heléna (Bandor Éva); a függöny mögül, pontfénnyel kiemelve, egy kopaszra borotvált, festett fej mered előre, melyről egyelőre nem tudjuk, kihez tartozik. Theseus (Pőthe István) (a rendezői) jobbról érkezik, hatalmas ládát vonszolva, hosszú kabátban és westernkalapban, nem kimondottan úgy fest, mint Athén fejedelme, sőt: kimondottan nem. Shakespeare-nél Theseus az ókorba visszahelyezett ideális reneszánsz uralkodó, Pőthe István korrupt The- seusa legfeljebb ennek paródiájaként fogható fel, semmi esetre sem az abszolút patriarchátus megtestesítőjeként. Theseus szerepének ez az alsóbb szintű mimetikus módba történő transzformációja a szimbolikus rendet hivatott decentrálni, s ilyeténképpen a mesteremberek jelenetének pozícióját is megkérdőjelezi. Theseus jegyese, Hyppolita (Pavlovié Petra) a ládából előlépve oroszul szólal meg, ezt nem bizonyosan tudjuk értelmezni, Pavlovié a darab során nem sok lehetőséget kap, mindössze Theseus kiegészítőjeként van jelen. A legnagyobb meglepetés talán a második jelenet során éri a nézőt, mikor is a mesterembereknek kéne gyülekezniük, hogy uruk esküvőjére színdarabot tanuljanak be. Az európai kultúrkörben a mesteremberek játékával szokás szemléltetni a metaszínház fogalmát, a komáromi színpadon viszont minden „véresen” referenciálissá válik, a színházi konvenciókat ellentétébe fordítva az eddig tétlen kopasz fej Kor-Zár-klubest Pozsony. Február 5-én 19 órakor a Kor-Zár verséneklő zenekar koncertjét hallhatják a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában. Az együttes ezentúl minden hónap első szerdáján tartja klubestjét, koncertjeikre minden egyes alkalommal vendégelőadót is hívnak. A Kor-Zár szerdán a Kicsi Hang verséneklő duót látja vendégül. ' Szakmai előadások Galánta. A kulturális intézet és a ga- lántai Járási Pedagógiai-Pszichológiai Központ közös szervezésében február 7-től február 9-ig A beszéd- megértés és beszédészlelés zavarain alapuló tanulási és magatartászavarok elméletéről és javításuk lehetőségeiről az óvodában címmel tartanak szemináriumot a központ székházában, Galántán. Két győri szakember, dr. Schneider Júlia és dr. Simon Ferenc a beszédészlelés és nevezzük most már meg, Pukkról (!) van szó - az ügyelőt (Nagy László) szólítja a színpadra, majd a karbantartót (Váradi Adolf), az öltöztetőnőt (Székely Erzsébet), a színpadtechnikusokat (Szalai Zoltán, Endrédi Stanislav), s végül Benkő Géza színművészt, hogy játszanak a darabjában. S ez a helyzet vet fel leginkább - úgy véljük - tisztázatlan kérdéseket. Merész megoldás a művészeti és technikai segédszemélyzet hangsúlyozott, direkt módon történő bevonása a játékba, de ha már így történt, nem értjük, mit keres közöttük Benkő Géza, akinek színpadi jelenléte itt is, de főként a hatodik jelenetben már-már nyomasztó. Benkő ugyanis szinte kézzelfogható módon - de verbálisán is - uralja a terepet, gond nélkül „lejátssza” társait, akik nem tud(hat)ják magukat partnereivé kinőni, legfeljebb talán a 14. jelenetben, a Rómeó és Júlia paródiában. Forgács felfogása kiiktatja az eredeti motivációt, így nem világos számunkra, miért kéne az ügyelőnek, a karbantartónak, a technikusoknak, az öltöztetőnőnek és a színésznek egy közös darabban játszania. Nem világos továbbá Pukk pozíciója ebben a referenciális kontextusban. Hogy eddig a díszletről, színpadképről nem ejtettünk szót, ez nem figyelmetlenségünknek tudható be, hanem annak, hogy a történések jó ideig a proszcéniumban zajlanak, díszletek nélkül, mint Shakespeare színházában, s a díszlet csak akkor tárul elénk, mikor az beszédmegértés zavarainak jeleiről tart előadást, s nyújt továbbképzést. Az élő népművészet Terhely. Holnap 15 órakor Békés megye élő népművészete címmel nyílik kiállítás Terhelyen, a Jánosík Múzeumban. A kiállítást eredetileg a magyarországi Kisebbségek napja alkalmából nyitották meg Liptó- szentmiklóson, ám a nagy érdeklődésre való tekintettel Szlovákia más településein is bemutatják, ezúttal a Vágmenti Múzeum terhelyi kiállító helyiségeiben. A népművészeti vándorkiállítást István Anna, a Békéscsabai Szlovákok Háza igazgatója nyitja meg. A kiállított hímzések, szőttesek, vesszőből font használati tárgyak mind az utóbbi években készültek, ezért a kiállítás címe, az élő népművészet is azt jelzi, hogy a mai napig fennmaradt a hagyomány. A kiállítás március 30-ig tekinthető meg Terhelyen, április 5-től pedig Iglón lesz látható. atyai szigor elől szökő szerelmesek a függönyt letépve az erdőbe menekülnek. A Füzér Anni által elképzelt polifunkciós tér egy lépcső, mely kitölti a színpadot, így a teret a körfüggöny lebontásával tágították, tehát a tűzcsap, a poroltó, a híd, a hátsó lámpák sora stb. látható. Ez a látszólag egyszerű tér nagyon is komplex, a játék a lépcsőkön, s a vastraverzek között, tehát valamiféle „alatt-po- zícióban” is zajlik, ez az interpretáció további lehetőségeit nyitná meg, melyektől most hely hiányában el kell tekintenünk. Az erdő eredetileg Oberon birodalma kéne hogy legyen, Forgács felfogása azonban Pukkot (Öllé Erik) juttatja vezető szerephez; ő javasolja azt is, hogy a pipacs nedvével változtassák meg Titánia tudatállapotát, s az eredetileg Oberonnak írt szöveget is ő mondja, ő a mesteremberek rendezője - még egyszer mondjuk -, nem világos, milyen minőségben; s ő Theseus udvarmestere is. Öllé Erik Pukk-ként erőteljes gesztusokkal megformált, energikus alakítást nyújt, sikerrel kerülve ki a szerepet veszélyeztető harsányságot. Fabó Tibor Oberonja határozottan maszkulin jelenség, az erdő álomvilágában töretlenül létező szimbolikus rend hordozóját magabiztosan testesíti meg. A fiatalok közül az általunk látott két előadás során a Heléna-Demet- rius párost éreztük markánsabbnak, még ha a díszbemutatón Bandor Évának az aláhulló függönnyel „kis gondja” akadt is. Bandor MolDél-Komárom. Együttműködési megállapodást kötött a következő nyolc hónapra öt Komárom-Eszter- gom megyei és ugyanannyi szlovákiai óvoda. Túriné Csontos Erzsébet, a koordinátori szerepkört betöltő komáromi Kistáltos Óvoda vezetője közölte: céljuk, hogy kölcsönösen megismerjék a két országban működő óvodák sajátosságait, a helyi nevelési programokat, gyakorlatot. Ennek érdekében több tapasztalat- cserét is rendeznek: május 26. és 28. között például gyermekrajz-kiállí- tással egybekötött konferenciát tartanak magyar, szlovákiai magyar, szlovák, cseh és lengyel előadókkal. Emellett külföldi kollégáikkal megnár Ferenc Komáromban nemtelenre hangszerelt Ördögét is magas szinten valósította meg, nem rajta múlott az az előadás. Helénája sikerrel egyesíti a bakfist, a hisz- térikát és a frusztrált nőt. A feleslegesen túlhangsúlyozó jelmez nélkül is átütő nőiességével szemben mozdulatainak darabos szögletessége az előadás egyik többlete. Tóth Attila Demetriusa pojácásan kezdi szerepét, a közönségtől azonnal honorálva, de igazi lehetőségei az erdei jelenetben vannak. Demetrius szerepének tétlen részei fizikailag talán me- gerőltetőbbek, mint az aktívak, mert - valljuk be - Hermiával mozdulatlanul összeölelkezve állni mintegy háromnegyed órán keresztül, nem a leghálásabb feladat. Vincze Emőkét halványkék, kislá- nyos ruhába öltöztette Füzér Anni, s szerepe talán meg is marad ezen a síkon, ahogy Bernáth Tamás Lysandere sem lép túl a csábító csibész kliséin. Oberon párja, Titánia (Molnár Xénia) szinte csak felsőbb „szférákban” mozog, jellemzően a harmadik lépcsőfordulóban, ezért a hátsó sorokból arcát már nem látni egészen jól. Molnár Xénia eszköztelen játéka nimfomániásra hangolt tündérkirálynőt eredményez, akit Oberon ármánya okán az ön-azonos Benkő Gézából lett kutya iránti vágy fűt. Benkő kutyává, illetve visszaváltozása az előadás egyik fénypontja, minden vonatkozásában precízen felépített szerep, azt sem bánjuk, hogy nem szamár, mint az eredetiben. A szamár kutyává, a tündérek pedig manókká olvasódtak, lehetőségeik eléggé behatároltak, de említsük meg, Kovács Beának - aki a János vitézben utolsó ékszerétől is megváló udvarhölgyként szépet alakított - most is volt egy emlékezetes pillanata, mikor Heléna és Demetrius vitája közben szinte észrevétlenül, de mégis „érzékien” behozza, és a színpad szélére teszi a gyereket (megjelenítő kádat). A Szentivánéji álom előadásainak általában egyik fénypontja, s gyakran önálló életet élő része a mesteremberek jelenete. Ennek próbája viszont a hatodik jelenetben jóval hangsúlyosabb és arányaiban hosszabb, mint az „eredetiben”. Eleinte valóban humoros, később azonban a számtalan „belső” poén, s a néző számára ért(elmez)hetet- len jellemkomikum miatt ellaposodik. Előadására a darab végén, a tizennegyedik jelenetben kerül sor, ekkor Pyramus és Thisbe. szörnyű víg tragédiája helyett - általános derültség közepette - annak „eredetijét”, a Rómeó és Júliát, pontosabban paródiáját adják elő. „A barbár tündérrítus átadja helyét a civilizált ceremóniának; amely a teljes biztonság kedvéért gyilkos hókuszpókuszokkal még lemészárolja a szerelmi drámát.” (Géher István) A rendhagyó értelmezés valószínűleg megosztja majd a szakmát és a közönséget, abban azonban bizonyosak vagyunk: ez egy „erős” előadás. ismertetik a magyarországi óvodai nevelési és különféle alternatív programokat, szlovák társaikat meghívják a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület májusban Tatán rendezendő háromnapos egészségnevelési konferenciájára, húsz magyar óvónő számára pedig biztosítják a Szlovákiai Óvodapedagógiai Égye- sület nyári egyetemén való részvételt. A koordinátor kiemelte még: az együttműködés megvalósításához az óvodák csaknem 29 ezer eurót nyertek el az Európai Unió PHARE- pályázatán. A dél-komáromi óvoda az elmúlt években eredményesen működött együtt felvidéki, osztrák, görög és olasz intézményekkel; azon kevés magyarországi óvodák egyike, amely tapasztalatairól, programjáról az Interneten is hírt ad. AZ MKKI HÍREI Tájékoztatják egymást nevelési programjaikról Magyar és szlovák óvodák együttműködése MTI-JELENTÉS