Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-14 / 37. szám, péntek
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 14 KOMMENTÁR Távoli ország 2003-ban TÓTH MIHÁLY A NATO-taggá válásunkkal kapcsolatos közvélemény-kutatási adatokat olvasva még az elnyűhetetlenül csatlakozásbarát politikusoknak is van okuk az elbátortalanodásra. Nem csak az játszik ebben szerepet, hogy véleményalkotás során a megkérdezettek arra gondolnak: a jelképes katonai egység kiküldése véráldozattal is járhat. Az is hat, hogy az életszínvonal-rontó intézkedések hatására a népesség jelentős része hajlamos a csadakozást szorgalmazó kormánykoalíció egyfajta meg- leckéztetésére. Ugyanis a politikában teljesen tapasztaladanok is tisztában vannak vele, mekkora blamázs lenne a Dzurinda-kormány számára - amely a csatlakozás zászlaját lengetve már másodszor szerezte meg a lakosság többségének jóindulatát -, ha most nem Meciar magatartása kérdőjelezné meg a taggá válást, hanem Őfelsége a Nép mondana nemet. Persze, a németek és a franciák máshogygondolkodása is odahat, hogy 50 százalék alá csökkent a csatlakozást helyeslők aránya. Az is szerepet játszik, hogy az ellenzék - és itt nem a NATO-taggá válást eleve ellenző kommunistákra gondolok - csak félgőzzel helyesli az euroadanti struktúrákhoz tartozást. Fico például lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy az USA csak gazdasági előnyök megszerzésében érdekelt. Tény, hogy az iraki olaj nem elhanyagolható tényezője az amerikai indítékok megfogalmazásának. Csakhogy nekünk, Ids ország lakosainak végül is így kell feltennünk a kérdést: a világnak ahhoz a feléhez kívánunk-e tartozni, amelyen a nyugati életmód és értékrend dominál, vagy ahhoz, amely erőtíensége, szervezedensége miatt áldozatává válhat a vallási fanatizmus által is gerjesztett terrornak. A délszláv háború napjaiban aggódtunk, nem teijed-e át a konfliktus Magyarországra is. Sokat jelentett, hogy a magyarok ott érezhették határaik fölött Amerika rokonszenvét. Száz ember közül 99 úgy általában ellene van a háborúnak. Ezt - szerencsére csak áttételesen - még a kormánykoalíció pártjai is kamatoztatnák népszerűség-javítási céllal. A NATO-csatíakozás gondolatának népszerűsítése során nem egy politikus azzal érvel, hogy „az USA keményen követeli tőlünk”. Csak a messzebb látók mondják ki egyértelműen: helytállásunk már a taggá válás előtt is saját érdekünk. Több mint 60 év telt el Csehszlovákia Hitler általi lerohanása óta. A nem éppen előrelátó nyugat-európai politikusok között akkor voltak, akik azért szabotálták el Prága megsegítését, mert - úgymond - egy távoli és kis országról volt szó. Ezekben a napokban Törökország egy ilyen „távoli ország”. Némely európai politikusok ma azt fontolgatják, az iraki háború kitörése esetén érdemes-e a NATO-tagságból eredő kötelezettségeknek eleget tenni, értsd ezen: Törökországot kollektiven megvédelmezni. De könnyen felejt a világ! JEGYZET Dalban mondom el MOLNÁR NORBERT Egy szép napon Bangó Margit leszállt a magas lóról, kissé megtaposta Kovács Apollónia tyúkszemét, amire Gaál Gabriella halkan felsikított. Bangó Margit tűzpiros hangján takarékossági szempontokból már többször nyomatékosan énekelt a szárny- vasutak ellen, Kovács Apollónia nem foglalkozik mással, csak a tyúkszemével, meg is énekelte már problémáit a Kis szem, kerekes szem című namber vanban, Gaál Gabriella viszont sínen van, vagyis sínen szeretne lenni: jó magyar lévén vehemensen követeli magának a Csángót, és számon kéri az MKP szárnyvonal- próbálgatásait. Ez utóbbiban mindhárom díva egyetért, kivéve Kovács Apollóniát, akit a téma egyáltalán nem érdekel. Gaál Gabriella, a számyaszegett előadó(művész) gondosan kot- tázza le Csáky Pál miniszterelnök-helyettes szavait, hogy az MKP nem támogatta a javaslatot (egy G-kulccsal betold egy magyarázó félmondatot, hogy „a vonalak megszüntetéséről”), viszont három koalíciós partnerünk leszavazott minket. Megpróbálja több szólamban elénekelni, de mindig ugyanúgy, dúrbán. Szegény Gaál Gabriella, a kottavonalak közt olvasva próbálta megkeresni azt a két magyar miniszteri szavazatot, amellyel támogatták a szárnyvonalak leállítását, de nem lelte Csáky kinyilatkoztatásában. Talált viszont egy másikat, hogy politikai hiba volt a vonalak megszüntetése, s Gaál Gabriella hirtelen remegni kezdett a kottavonalakért, mi van, hajön egy másik kormány, amely azokat törli el. Bangó Margit eközben éppen büszke volt két magyar miniszterre, s remegő hangon dúdolt értük egy féltő nótát, nehogy politikailag megbüntessék őket egy számonkéréssel. Bangó Margit takarékos asszony, a haza is ezt kívánja, érdekeik találkoztak, mint vonatsínek a végtelenben. Bangó Margit csak azt nem értette két dal között, miért mondhatta Csáky Pál azt, amit mondott, miért nem mondta azt, ami volt. De Bangó Margit nem most jött a hat húszas gyorssal, tudta, hogy a taktika, az taktika. Ezt Gaál Gabriella is tudta, de nem értette. Kovács Apollóniát éppen akkor sem érdekelte a probléma, azon tűnődött, mégiscsak elmegy egy szépségszanatóriumba, tyúkszeméből kifolyólag. FIGYELŐ THE WASHINGTON POST A passzivitás veszélyei című kommentárjában a lap lándzsát tört az Irakkal szembeni kemény fellépés mellett. A manhattani romok láttán 2001 szeptemberében számos amerikai érezte úgy, hogy téves volt az a korábbi számítás, amely békén hagyta Szaddám Húszéin elnököt. Ennek belátása eredményezi a mostani elszántságot Irak lefegyverzésére - írja a washingtoni lap. TAGESZEITUNG A német újság cikke szerint Washingtonra már az afganisztáni háború idején sem tudtak befolyást gyakorolni az európaiak. Bushék úgy bántak velük, mint holmi kifutófiúkkal, akik a végén még az amerikai „győzelem“ árát is kénytelenek voltak megfizetni. Bizalmi viszony, amelyet tönkre lehetett volna tenni, már akkor sem létezett Amerika és Európa között. A washingtoni kormány már jóval 2001. szeptember 11. előtt félretolta a német és az európai érdekeket ott, ahol a saját előnyeiről volt szó. Az Egyesült Államok unilatera- lizmusa kárt okoz a NATO-nak, az EU-nak és az ENSZ-nek. Schröder kancellár rájött erre, csupán a következményeket nem mérte még fel... Európa és Amerika belépett az erősödő dezintegráció korszakába, amelynek vége beláthatatlan. A NATO nem fogja ezt túlélni: a szövetségnek már régóta nincsen funkciója, most pedig George Bush végképp csődbe kergette. TALLÓZÓ NYEZAVISZI MAJA G AZETA Az lap szerint elhamarkodottak ázol a vélemények, amelyek a NÁTC szétesését jósolják a török határol védelmét meghiúsító francia-né met-belga vétó kapcsán. Igor Mák szimicsev, a tudományos akadémi; Európa-intézetének főmunkatársi úgy vélte, végletes megosztottságró csak akkor lehetne szó, ha a szövet ség egy háborúban nem tudná meg védeni valamelyik tagállamát, jelen leg a fegyveres konfliktus elkerülés van napirenden. A NATO-vita a: orosz elemzők körében is szkepticiz must váltott ki a szövetség jövőjét il letően: egyes megfigyelők „a NAT( agóniájáról”, és „fantomszervezet ről” beszélnek az USA és európa szövetségesei közötti konfliktus kap csán. Az orosz szakértő szerint Ame rika-ellenességről, árulásról, : NATO szétveréséről beszélni Pá rizs, Berlin és Brüsszel álláspontjá val összefüggésben demagógia. Az iszlám történetében a vallásból nőtt ki az állam, és az ország csak akkor működik, ha a vezetője istenfélő Diktatúratűrő mohamedánok Mi a demokrácia? Hollandiában az eutanázia, egyes drogok szabad fogyasztása is a demokráciához tartozik, a német állampolgár számára az a demokrácia, ha a munkanélküli-segélyéből is el tud utazni Dél-Amerikába. Hogyan értelmezi a demokráciát az iszlám? GALGÓCZI ISTVÁN Fontosnak tartom hangsúlyozni: ha a keresztény demokráciákat hasonlítjuk össze az iszlám demokráciákkal, akkor nem szabad elfelejtenünk, az előbbi kultúrkörébe tartoznak a dél-amerikai országok, sőt a Dél-afrikai Köztársaság is az apartheid múltjával. Ha viszont a nagybetűs demokráciát leszűkítjük Európára, akkor ezt megtehetjük az iszlám országokkal is. Egyes öböl menti országokban az állam kifizeti polgárainak a vülany-, a telefon- és a gázszámlát, az ifjú házasokat pedig ingyenes lakáshoz juttatja. Mohamed életéből, e cikk témáját tekintve, négy fontos dolog következik. 1. Az iszlám történelmében a vallásból nőtt ki az állam, és a muzulmánok országa csak akkor működik jól, ha a vezetője istenfélő. 2. Az iszlám az egyetlen vüágvallás, mely megteremtette a birodalmát, és nem egy meglevőben bontakozott ki. 3. Egy új politikai ideológiát csak akkor lehet meghonosítani egy iszlám társadalomban, ha az összeköthető Mohamed életével és a Koránnal. 4. Az ideális társadalom megteremtése felülről biztosan lehetséges. Mohamed fiú utód nélkül halt meg. Kortársai követték a hagyományos arab vezető (sejk) választási módját, és a közösség ügyeit intézők maguk közül választottak egy megfelelő személyt, Abú Bak- rot. Az ő feladata volt a vallás és az állam ügyeinek intézése a prófétai hagyományoknak megfelelően. „Vezetővé lettem választva, de nem feljebbvalóvá! Ha igazam van, segítsetek! Ha tévedek, javítsatok ki!” - vallotta. A történelem első kalifáit a rátermettség alapján választották, hiszen a Korán tanítása szerint minden teremtmény - növény, állat, ember, szikla - ugyanolyan jogokkal rendelkezik a földön, és a vezető csak a képességei és a rátermettsége miatt „emelkedik ki” a népből. Az „ortodox kalifák” utódai, a damaszkuszi és bagdadi kalifák szakítottak az arab és korai iszlám hagyományával, és örökletessé tették a hatalmat. Persze bizonyos döntéseik előtt kikérték a vallástudósok véleményét, akiket időnként menesztettek, és a politikájukhoz lojális „tudósokat” juttattak hatalomhoz. Ugyanakkor a síita iszlámban megjelent a megkérdőjelezhetetlen vezető, aki a döntéseivel egyedül is képes irányítani a társadalmat az iszlám elvárásainak megfelelően. A sors különös fintora, hogy napjaink síita államában, Iránban egy 12 vallási szaktekintélyből álló testület, az Őrök Tanácsa ellenőrzi az elnököt és a parlamentet, és bármelyik törvényt megvétózhatja. Az iszlám történelmében a legradikálisabb reformokat Kemál Atatürk hozta. Törökország az egyetlen, ahol a vallás és az állam külön van választva. Egy iráni politológus szerint az ideális iszlám állam a tálib rendszerű Afganisztán és Törökország ötvözetéből jönne létre. Egyes muzulmán gondolkodók megértették a reformok szükségességét. „Országunkat meg kell változtatni, át kell vennünk Európából minden olyan tudományt, mely számunkra ismeretlen” - írta Haszan al-Attar sejk. A XIX. század második felében élt Mohamed Abdu szerint a Koránban olvasható a demokrácia, tehát az iszlám ezt már a VII. században kialakította, csak azt ismételten alkalmazni kell. „A hívőknek engedelmeskedniük kell Istennek és az apostoloknak, mindazoknak, akiket közülük hatalommal ruháztak fel” - mondja a Korán. Jogos a kérdés, egy diktatórikus vezetést miért tűrnek el a muzulmánok? Elsősorban azért, mert tudják, ahogy a vallásuk tanítja, egyszer minden bűnös elnyeri a büntetését. Másodsorban pedig azért, mert az emberben és minden élőlényben él az életösztön, és ha a körülmények azt kívánják tőle, hogy hallgasson és tapsoljon, akkor hallgatni és tapsolni fog. Egyszer a prófétától megkérdezték, lehet-e harcolni az igazságtalan uralkodó ellen. A próféta azt válaszolta; addig nem, amíg imádkozik. De ha egy nép nem istenfélő, akkor nagyon nehéz az Isten útjára vezetni. Az iszlám történelme bizonyítja, ez a vallás képes egy államot irányítani. Már csak az a kérdés, hogyan kell ennek az államnak kinéznie napjainkban. Még inkább elmélyült a szakadék a muzulmánok és az európaiak között. Ez sokakban bizonytalanságot szül(t) a „fehér ember kultúrájával*’ szemben. A hódítók követték az „Oszd meg és uralkodj!” elvét, és napjaink eseményeire is kiható etnikai konfliktusokat okoztak. Mawdúdi (XX. századi gondolkodó) szerint az utánzás a gyengeség egyik jele. Amikor az emMindegyik iszlám ország vezetését kritizálják vallási oldalról. bér nem biztos önmagában, abban, hogy milyen viselkedésformát válasszon, akkor egy számára tekintéllyel rendelkező embert utánoz. Ha az iszlám országok átvennék az európai politikai mintákat, akkor ezzel csak önmaguk gyengeségét bizonyítanák. Szerinte a Korán, a szunna (Mohamed cselekedetei, és annak része, a hadíszok, a beszédek és az élete) bizonyítják, fiem az iszlámmal van baj. Napjainkban mindegyik iszlám ország vezetését kritizálják vallási oldalról. Az uralkodó elitet a nyugati értékítélet túlzott utánzásáért és a vallási alapon szervezett pártokkal szembeni keményebb bánásmódért. A kritikák sokszor terrorcselekményekben nyilvánulnak meg. Erősebben fogalmazódnak meg a nemtetszések a köztársaságokban, ahol a nép, mely letért az „Igaz Útról” - vallják az iszlámisták - egy közülük való embert választott vezetőnek. Nem akarom leírni a „fundamentalista” szót, mert az iszlám tanítása szerint minden muzulmán fundamentalista. Még a diszkóban lemezeket keverő DJ Mohamed is. Lehet hogy nem imádkozik napjában öt szőr, és nem tartja a ramadán hav böjtöt, de vallja a vallás „öt alappil lőréből” a legelsőt; „Lá illáha illá A1 láh, Mohamed raszúl-Alláh”, aza „Nincsen más isten csak az Isten, é Mohamed az Ő küldötte!” Az arai sajtóban egyre gyakrabban olvasha tó az „iszlámista” kifejezés. A szí azokat a muzulmánokat jelöli, akii a politikai elképzeléseiket az iszlán köntösébe bújtatva próbálják me; érvényesíteni, és politikai hatalom ra törnek. Ók az iszlám és a moziin világ legnagyobb ellenségei. 1991 ben az algériai választások első for dulójában a FIS (Iszlám Üdvfront meglepő győzelmet aratott. A máso dik fordulót nem tartották meg mert a hadserege puccsal átvette : hatalmat. Tény, akkor a „nyugati de mokraták” nem nagyon adtak han got a nemtetszésüknek, mosták ke zeiket, mondván, ez Algéria bel ügye. Pedig érdekes lenne látni hogy a FIS mit és hogyan csinált vol na. Afganisztánban is történt egy ki sérlet. Ám akkor a pastu törzs szó kásjogát - mondván, ez az igazi isz lám - a tálibok mint hódítók rákény szerítették az országra. Milliók gon dolják, a tálib rezsim az iszlám alap ján lett megszervezve. Nehéz kü lönbséget tenni az iszlám gyakorlat: és a népszokás között. A halloweei ünnepség nem az egyetemes kérész tény kultúra része, a húsvét viszon igen. Az elmúlt években kilenc arai országban vezették be a többpárt rendszert, és több öböl menti állam ban megjelentek a tanácsadó testű letek, a súrák. A Bahreinben rende zett 2001-es referendumon már : nők is szavazhattak. Új, nyugat egyetemeken tanult vezetője vat Szíriának, Jordániának, Marokkó nak. A lakosság egyre inkább bele szól a politikába, a nők jogai i bővülnek. A mozlimok olvassák : Koránt, a 13. fejezetének 11. sorát És megfogadják a próféta tanácsát „Az ember iszlámjához - Isten aka ratába való beletörődéséhez - tartó zik, hogy ne szóljon bele olyan dől gokba, amikhez semmi köze!” A szerző iszlámszakértő LEVELBONTAS Egy méhész a támogatásról Hogy honnan származik az a találó megjegyzés, mely szerint a méhészet a mezőgazdasági tevékenység poézise, nem tudom megállapítani, de hogy ez igaz, ezzel minden társam egyetért. Azt azonban tudom (az eddigi vélemények is megerősítik), hogy a földművelési minisztérium január 21-én kelt, 148/2/100-2003. sz. határozata a mezőgazdasági vállalkozások támogatásáról nem fog serkentően hatni a méhészetre. Még szerencse, hogy azok, akik ezt művelik, nem a támogatásért teszik, hanem azért, hogy a kapcsolatuk a természettel és a természetnek ezzel a csodálatos teremtményeivel mindhalálig fennmaradhasson. Emellett, persze, jól jön egy kis nyereség is ebben a pénzfaló vüágban. Most nem áll szándékomban azt boncolgatni, mit is jelentenek a méhek a természetben az élővüág számára. Viszont az a haszon, amit jelentenek a méhésznek, abból csak egy elenyésző kis százaléka jelenik meg jövedelem formájában. Ez így van kedvező időjárás esetén is. De mi van akkor, ha az idő nem kedvez a méz, de még a virágpor gyűjtéshez sem? A méhész munkája és költségei akkor sem kevesebbek. Ezért nagyon szakszerűtlennek " tartom azt, hogy a támogatás feltételét az eladott méz mennyiségéhez arányították. Attól tartok, hogy ez a rendszer nem éri el azt a hatást, amit az eddigi elért. Az eddiginek, vagyis a méhállomány mennyiségéhez méretezett támogatásnak köszönhető ugyanis az a kedvezőtlen folyamat, amely a 90- es évektől a szlovákiai méhállomány drasztikus csökkenését okozta, az utóbbi két évben megállt. Az ilyen támogatás nem nagy kedvet ad a fiataloknak, hogy mé- hészkedjenek. Az öreg, megszállott méhészek, persze, nem hagyják abba akkor sem, ha szakmai támogatás nem lesz, de az átlagéletkor a méhésztevékenységet folytatóknál nagyon magas. Ahhoz pedig, hogy egy kezdőből jelentékeny termelő méhész váljék, több éves tapasztalatra van szükség. Az említett okokból is következik, hogy nagyon jó a támogatási határozat, csak a feltételeket kellett volna jobban átgondolni. Sőt, még egy más irányú segítséget is érdemes lenne megfontolni és lehetővé tenni: ez pedig a méh- termékekből származó jövedelem adómentesítése. Ezek a kedvezmények több hasznot hoznának társadalmunknak már rövid idő után is, mint amibe kerülnének. Kovács Jenő Jablonca- Uram, az ufók országából hoznék néhány tanácsadót és csodajárgányt, ha már maguk képtelenek megoldani a szárnyvonalak vagy a pótbuszok működtetését! (Peter Gossányi rajza)
