Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-13 / 36. szám, csütörtök
10 TÉMA: BÉREK RÉGIÓNKBAN ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 13. Az alacsony jövedelmű kelet-európai munkaerő egyelőre mágnesként vonzza hozzánk az európai uniós befektetőket Magyarországon is a pénzügyi szféra fizet a legjobban Szlovákia olcsó helynek számít (Somogyi Tibor felvétele) Nagyon vonzó fizetés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Amikor a francia Peugeot- Citroen konszern úgy döntött, hogy Szlovákiában építi meg legújabb üzemét és nem a biztos befutónak vélt Magyarországon vagy a sokáig a legesélyesebbnek tartott Lengyelországban, a legnagyobb súlyt a latban állítólag a munkaerő olcsósága nyomta. Közép-Európa országai közül Szlovákia az egyik legolcsóbb, Csehországban megközelítőleg egynegyedével fizetnek nagyobb béreket, mint nálunk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A visegrádi országok közül a Lengyelországban a legdrágább a munkaerő. Az itteni átlagbérek megközelítőleg a szlovákiaiak dupláját teszik ki. Csehország és Magyarország nagyjából egy bérszinten van, jócskán megelőzve Szlovákiát. Ugyanakkor a Magyarországon az utóbbi másfél évben végbement változások - a forint nagyban felértékelődött, a minimálbéreket 40 ezerről 50 ezer forintra emelték - már éreztetik (negatív) hatásukat. A magyarországi munkaerő - nemzetközi viszonylatban — jelentős drágulása miatt Budapest az utóbbi másfél évben sokat vesztett versenyképességéből a térség meghatározó gazdaságaival szemben. „Vannak már olcsóbb országok is” - írta a közelmúltban a Welt am Sonntag olyan német vállalkozókat idézve, akik déli szomszédunknál telepedtek le. Ezek elsősorban Románia, vagy Ukrajna iránt érdeklődnek, ahol „magasan motivált, ugyanakkor olcsó munkaerő áll rendelkezésre” (Romániában a bérszínvonal 15 százalékkal alacsonyabb a magyarországinál, Ukrajnában 70 százalékkal). A lap ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a német és a magyar bérszínvonal közötti 1:5 arány még mindig nagy haszonnal kecsegtethet a Felnagyítva is alacsonyak a béreink Magyarországot választó befektetők számára. MEDDIG ELŐNY AZ OLCSÓ MUNKAERŐ? Magyar közgazdászok ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetnek, hogy alacsonyabb bérekkel a keleteurópai és az ázsiai olcsóbb telephelyekkel nem lehet hosszú távon versenyezni. S talán nem is érdemes, hiszen az nem megoldás, ha az emberek napi nyolcórás munkával csak annyit keresnek, amennyiből nem tudnak megélni. Ám ennek a komparatív előnynek az elvesztését ellensúlyozni kell(ene), így például a termelés hatékonyságának növelésével. Szakértők egybehangzó véleménye szerint a több szellemi munkát tartalmazó, tehát nagyobb hozzáadott értéket képviselő termelési kultúra meghonosításához elsősorban az oktatás területén kellene előre lépni. Ám ez a befektetés csak hosszú távon térül meg, így látványos eredmény (egy vagy két választási ciklus alatt) nem érhető el. Szlovákia az elmúlt évtizedben a térség országaitól eltérő gazdaság- politikát folytatott. A Meciar-kor- mány felelőtlen politikája okolható azzal, hogy míg a környező országokba dollármilliárdnyi mennyiségben özönlött a külföldi befektetés; és ezáltal később beindult a gazdasági növekedéssel egybekötött bér- és életszínvonal-növekedés, addig a szlovák gazdaságba beáramló külföldi tőke sohasem haladta meg a néhányszáz millió dollárt. Szlovákia jócskán lemaradt a zöldmezős befektetések területén is, de ez a hátrány szakértői becslések szerint még behozható. MILYEN LESZ AZ EU A BŐVÜLÉS UTÁN? Szakértői becslések szerint az Európai Unió bővülése után a feldolgozóipar keletebbre költözik. (Ezért is javasolják a gazdasági tanácsadók olyan vállalatok részvényeinek megvásárlását, amelyek profitálhatnak a szabad tőke- és munkaerő-áramlásból.) A fiatal kelet-európaiak Nyugat felé vándorlása kiválthatja a munkaintenzív iparágak - így a szállodaipar, vendéglátás, építőipar - fellendülését, ugyanakkor ahogy a keletiek Nyugatra vándorolnak, úgy fizet majd a szolgáltató ágazat alacsonyabb béreket. A hirtelen megnövekedett olcsó munkaerő-kínálatnak köszönhetően e cégek bérköltségei drasztikusan csökkenni, nyereségük pedig növekedni fog. Mindebből még a légitársaságok is jól profitálnak, hisz valakinek haza kell majd repítenie például karácsonyra Krakkóba a Nyugaton dolgozó lengyeleket. Szakértők szerint a hatalmasra duzzadt Európai Unióban a munkaerő- és tőkeáramlás elsősorban a szegény kelet-európaiak és a gazdag nyugatiak számára lesz előnyös, míg a nyugati munkásosztály egyértelműen rosszul jár. HA A BÉREINK UNIÓS SZINTRE NŐNEK Úgy tűnik, ma még az összes visegrádi országban nyitott kérdés, hogy a, bérköltségek növekedése, illetve fokozatos kiegyenlítődése esetén milyen lesz a térség tőkevonzó képessége. Egyes elképzelések szerint az EU is rádöbben, hogy a Távol-Keletről vámmentesen Európára olcsó zúduló áruk ellen védeni kell a belső piacot. Ebben az esetben a csatlakozás után sem kell a termelő tevékenységek jelentős csökkenésével számolni. Ha nem ez a forgatókönyv valósul meg, még a jelenleginél is intenzívebben kell bekapcsolódni a úgynevezett „helyi igényekre szabott termelésbe”, illetve az olyan gyártási folyamatokba, ahol az uniós piacok közelsége még a megnövekedett költségszinten is rentábüissá teszi a hazai termelést, (gyor, hm, Fn) Magyarország az utóbbi másfél évben sokat vesztett versenyképességéből a térség gazdaságaival szemben - nemzetközi viszonylatban jelentősen drágult a magyarországi munkaerő, miután a forint felértékelődéséhez a bérek nagyarányú emelkedése társult. Tavaly az év első 11 hónapjában Magyarországon a nettó átlagkereset 19%-kal, a reálkereset 13%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a versenyszférát 13,4%-os, a költségvetésit 28,7%-os keresetemelkedés jellemezte. Ez utóbbi terület magas keresetnövekedési ütemét a 2001. év közben történt központi intézkedések áthúzódó hatása és a 2002. évi illetményemelések magyarázzák. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 118 600 Ft volt (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 83 300 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 163 000 Ft); a versenyszférában dolgozók átlagoSzlovákiában tavaly az alacsony inflációt érezhetően megelőzte a bérkiáramlás üteme. A legnagyobb foglalkoztatónak számító iparban 2002 decemberében 16 061 korona volt az ádagbér (ezen belül a távközlésben 32 714 korona, a vendéglátásban 8924 korona), ami 5,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ha az infláció hatásától megtisztítjuk, akkor a növekmény 1,8 százaléTöbben is úgy vélték, hogy az új francia autógyár azért döntött a szlovákiai letelepedés mellett, mert nálunk alacsonyabbak a minimálbérek. Szakemberek szerint azonban az autóipar területén kevés dolgozót foglalkoztatnak minimálbéren. Hivatalos adatok szerint 2002 januárjában a havonkénti 50 ezer forintos magyarországi minimálbér 210 eurónak felel meg. Ugyanakkor Szlovákiában a legkisebb kötelező bér összege 118 euró volt. A visegrádi országok közül a magyarországinál alacsonyabb, 153 eurós havonkénti minimálbér volt érvényben san 114 600 Ft-ot (ezen belül a fizikaiak 83 200 Ft-ot, a szellemiek 178 800 Ft-ot), a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 128 900 Ft-ot (ezen belül a fizikaiak 85 400 Ft-ot, a szellemiek 147 000 Ft-ot) kerestek. A legjobban fizető gazdasági ágazat a pénzügyi tevékenység volt (234 700 Ft), ezt követte a vegyipar (160 300 Ft), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (158 400 Ft), a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (151 800 Ft), a bányászat (135 500 Ft), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (130 400 Ft), a szállítás, raktározás, posta, távközlés (127 900 Ft), valamint a gépipar (124 800 Ft). A legkevesebbet a textília, textiláru, bőrtermék gyártásában (68 700 Ft), a vendéglátásban (79 100 Ft), a szociális ellátásban (82 000 Ft), illetve a mezőgazdaságban (82 100 Ft) dolgozók kerestek. A nemzetgazdasági ádagos havi jövedelem 123 500 Ft volt, ez 17,2%-os növekedést jelent az egy évvel ezelőttihez képest, (ú) kos. Az elmúlt évben a foglalkoztatottak együttesen 30,5 milliárd koronával több jövedelemhez jutottak, mint 2001-ben. E többletbevétel azonban nem mutatkozott meg a lakossági megtakarítások terén, amelyek az elmúlt évben gyakorlatilag nem is nőttek. Szakértők szerint a pluszbevételek szülte teljes mértékben a kereskedelemben csapódtak le, mivel a polgárok az elmúlt években elhalasztott vásárlásaikat - részben - most pótolták be. (só, ű) Csehországban, a lengyel minimálbér 212 euró. Az európai uniós tagországok minimálbérei lényegesen magasabbak ezeknél. így Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban is kétszer annyit kell fizetni minimálbérként a dolgozóknak: 2002 januáijában 406, 473, illetve 516 euró volt a legkisebb bér. Lényegesen magasabb volt a minimálbér a többi tagországban: Hollandiában 1207, Belgiumban 1163, Franciaországban 1126, Nagy-Bri- tanniában 1124, Luxemburgban 1290 euró. Németországban és Ausztriában nincs kötelező legkisebb bér, ezek mértékét az ágazati tarifa- szerződések szabályozzák, (ix) Egy kiló kenyér ára Egy hamburgerért 15 percet kell dolgozni Luxembourgban, 82 percet Budapesten, a többi nyugat-európai városban 16-21 perc közötti munkával kereshető meg a gyorséttermi szendvics ára. Kivétel Helsinki és Lisszabon, ahol 25, illetve 32 percnyi munka szükséges ehhez. Mások az arányok az egy kilogramm kenyér megvásárlásához szükséges munkavégzésnél. A legkevesebbet, 6 percnyi munkát Londonban kell teljesíteni ehhez, Budapesten 25 perc, Milánóban 22, Stockholmban 18, Párizsban 17, de Helsinkiben 28 perc munka szükséges. (MH) Tavaly nőttek a bérek, a megtakarítások mégis stagnáltak Elköltöttük a pluszpénzt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A magyar és a lengyel minimálbér vezet a régiónkban Nagy eltérések vannak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A bérek foglalkoztatás szerinti összehasonlítása Csehország Németország Szlovákia ' Belgium Lengyelország Sk ‘dollár Sk ‘dollár Sk ‘dollár Sk ‘dollár Sk ‘dollár Földműves 11 294 621 60 395 1 432 6 774 437 47 809 1 023 15 753 693 Erdész 9 714 534 68 312 1620 78 816 504 58 309 1 246 20 722 912 Hentes, mészáros 14 602 802 73 289 1 738 11 135 718 67 418 1 441 15 802 695 Pék 10457 575 81 478 1 932 8 16 517 67 084 1 434 15 802 695 Szabó 11 291 620 54 876 1 301 8 765 565 54 012 1 154 15 813 696 Asztalos 22 589 1 241 72 406 1 717 10447 673 0 O 20 094 884 Újságíró 32 760 1 800 119 818 2 841 19 375 1 249 0 0 50 016 2 201 Nyomdász 19 384 1 065 86 906 2 061 16 910 1 090 78 287 1 673 21 581 949 Vegyészmérnök 32 890 1 807 166709 3 953 22 305 1 438 57 906 1 238 38 519 1 695 Olvasztár 20 046 1 101 65 417 1 551 14 256 919 0 0 23 407 1 030 Hegesztő 19 614 1 078 0 0 18 858 1 216 0 0 21 581 949 Elektromérnök 33 020 1 814 179 468 4 256 22 979 1 481 0 0 40 791 1 795 Szerelő 18 283 1 005 79 713 1 890 12 705 819 0 0 17 724 780 Pénztáros 12 246 673 82 156 1 948 14 290 921 52 809 1 129 18 860 830 Elárusító 12 415 682 82 156 1 948 10 101 651 0 0 18 051 794 Szakács 14 214 781 64874 1 538 9 671 623 0 0 17 954 790 Pincér 14 261 784 59 898 1 420 10 498 677 0 0 17 954 790 Forgalmista 16 653 915 103 214 2 448 11 843 763 0 0 23 358 1 028 Autóbuszvezető 16 224 891 90 073 2 136 13 790 889 0 0 27 178 1 196 Pilóta 91 000 5 000 460 136 10 912 0 0 0 0 67 148 2 954 Postai kézbesítő 15 735 865 80 323 1 905 10 343 667 0 0 22 996 1 012 Banki tisztviselő 20 280 1 114 111 787 2 651 13 647 871 68 275 1 459 28 573 1 257 Számítógépes szakember 31 135 1 711 120 813 2 865 21 564 1 390 0 0 64 633 2 844 Biztosítási ügynök 23 270 1 279 72 836 1 727 0 0 58 998 1 261 41 735 1 836 Egyetemi tanár 25 701 1 412 203 558 4 827 20 650 1 331 0 0 32 522 1 431 Középiskolai tanár 20 527 1 128 169 785 4 026 20 650 1 331 0 ß 26 108 1 148 Alapiskolai pedagógus 18 122 996 153 272 3 635 20 650 1 331 0 0 15 572 1 133 Óvodai pedagógus 14 261 784 102 627 2 434 0 0 0 0 25 751 1 133 Körzeti orvos 34 463 1 894 184 466 4 375 23 582 1 520 0 0 34 106 1 501 Egészségügyi nővér 17 082 939 106 608 2 528 12 997 838 0 0 18 630 820 Az összehasonlítás a 2001-es adatokon alapul; az átszámítás az aktuális árfolyam figyelembe vételével történt. Jelmagyarázat *Vásárióerő paritáson számolva dollárban Forrás (MfD, ILO, saját számítások)
