Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-13 / 36. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 13. Riport A zsérei gyerekek a legtöbbször a süveges cukorra emlékeztető dombok tövéig merészkedő őzeken, a helyi mészégető lebegő csilléin felejtik tekintetüket Zoboralja téli álmát alussza a hótakaró alatt Lényeges, hogy milyen tájakra réved tanítás alatt egy nebuló tekintete. Egy diószegi gyereké a hószeplős szántóföldeket pásztázza, míg egy vághosszúfalusi tanuló pillantása a piros fedeles háztetőkön át a Vág hullámaira téved, az érsekújvári lurkó a hórihorgas daru mozgását figyeli. SZÁZ ILDIKÓ A zoboralji Zsérén élő gyerekektől megtudtam, a legtöbbször a süveges cukorra emlékeztető dombok tövéig merészkedő őzeken, a helyi mészégető lebegő csilléin felejtik tekintetüket. Egyszer talán ez a kép készteti őket maradásra. Arra, hogy nagyapáikhoz, apáikhoz hasonlóan itt neveljék fel a gyermekeiket. „Orvosnál jártam Nyitrán, de elkéstem a csadakozást” - kászálódik be stopposom, és az autó megtelik gazdagon ráncolt fekete szoknyájával. A zsérei asszony ízes zoboralji tájszólással kalauzol végig a kis falun, és ha nem volna mellettem, a faluvégi iskola helyett egyenesen a mészégetőben kötnék ki. A helyi magyar és szlovák kisiskolában a két magyar osztály igazgatónője Balkó Szidónia és Bencz Júlia pedagógus összetereli a négy évfolyam 18 gyermekét. Köztük a két elsőst, Zsebi Tibikét és Dal- los Reginkát. Mindketten gyöngybetűkkel íiják le nevüket a jegyzettömbbe, és egymást túllicitálva sorolják, mi mindent tanultak már szeptembertől. ISKOLA A LÉTHATÁRON „Sajnos az idei beiratkozások csak két gyermeket ígérnek az első osztályba. A szlovák tagozaton most is tizenöt elsős tanul. Hozzánk a következő évben nem érkezik utánpótlás. Egy évre. rá viszont három gyermeket is jeleztek az óvodából - fogad az igazgatónő. - Annyira fáj néhány dolog, hogy azt már kimondani sem lehet!” - fakad ki, amikor az iskola mindennapjai felől érdeklődöm. Ha továbbra is ilyen kevés gyermek születik, talán jobb lenne egy közös magyar iskolát működtetni a környék községeivel. „Akislányom hetedikes. A zsérei gyerekek ötödik osztálytól a gímesi alapiskolát látogatják. A szülők hetven százaléka vegyes házasságban él, vagy legalább az egyik szülő szlovák alapiskolába járt” - keresi, magyarázza a magyar gyerekek megfogyatkozásához vezető okokat. A polgármester, Zsebi József szerint nem csak a községükben születik kevesebb gyerek. „Zsérén korábban évente 10-15 gyermek jött a világra, tavaly csak öt, a szomszédos Kolonban és Gímesen is hasonló fogyatkozást tapasztaltak. A legutóbbi népszámláláskor a lakosoknak már csak a 63,6 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek, holott tíz évvel ezelőtt a 75,3 százalékuk” - jegyzi meg. Szerinte félő, hogy a következő népszámláláskor még szomorúbbak lesznek az eredmények. Zsérén egyre kevesebb a munkalehetőség, a szövetkezet kevés embert foglalkoztat. A tizennyolcadik században a tizenhat mészégetőjéről híres községben ma is százharmincán élnek a régi szakmából, közülük százan helybeliek. Aranyosmaróton megszűntek a korábban működő üzemek, Nyitrán többnyire meghatározott időre kapnak munkát a vidékiek. A községben húszszázalékos a munka- nélküliség, vagyis körülbelül 160-180 embernek nincs állása. „Amikor négy évvel ezelőtt megkezdtem első választási időszakomat, első utam az iskolába vezetett. Akkor még szó sem volt a hatáskörök átvételéről. Tavaly átvettük a harmincéves iskolát, de már most tudom, sose lesz annyi pénzünk, amennyit az iskola karbantartása igényelne. Beázik a tető, gondjaink vannak a fűtéssel, az ablakok rosszul szigetelnek. Mi mégis örömmel fogadtuk az átvétellel ránk ruházott gondokat” - mondja a zsérei polgármester. ÁTFOGÓ KÉP ZOBORAUÁRÓL Az iskola tanulói mit sem sejtenek az intézmény jövője körül folyó vitákról. Örültek, hogy idén Csáky Pál miniszterelnök-helyettestől vehették át a félévi bizonyítványt, aki a szlovákiai magyar értelmiségi elitről beszélt. „Mindannyian magyar iskolába jártunk és magyar iskolákban szerzett tudásra támaszkodva értük el, amit elértünk. Konkrét bizonyítéka ez annak, hogy a magyar iskola igenis tud Szlováidában olyan képzést nyújtani, amely képessé teszi a gyerekeket arra, hogy nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. Nagyon nyugtalanít a kisiskolák helyzete az oktatásügyi reform és a közigazgatási reform folyamatában. A helyi önkormányzat és az iskola vezetésével, régióbeli képviselőkkel egy elemzést készítünk az elkövetkező 6-7 évről. Arról, milyen helyzetbe juthatnak ezek az iskolák. Egész Zoboraljáról szeretnénk átfogó képet alkotni, március elején megpróbálnánk koncepciót kialakítani. Magam is egy kis községből származom, egy teremben öt évfolyam tanulói tanultak. Nem akarok a pedagógusokkal szakmai vitába keveredni, de én szeretettel gondolok az iskolámra, az összevont osztályoknak is megvan a maguk ereje” - jegyezte meg Csáky Pál, aki szerint, ha egy kis faluból elmegy az iskola, nem biztos, hogy a szülő a gyermekét utaztatni fogja a harmadik-negyedik faluba, ahol magyar iskola van. Az utazást egyébként is megnehezíti a szárnyvonalak megszüntetése, mivel a megyei önkormányzatok sem gondoskodnak megfelelő pótlásukról. A ma már nyugdíjas Bencz Bálint és öccse, Gábor született zsérei. „Öregapáink és dédöregepáink itt nyugszanak a temetőben. Néhány ember odafönt olyan döntéseket hoz, mintha élve akarnának itt bennünket eltemetni. Vasútállomásunk a Lipótvár-Aranyosmarót közti szakaszon fekszik, de kivonták a forgalomból. Harminc embert szállított a helyi mészégetőbe! Mi lesz velük? A környező községekből, a kerületi székhelyen át kell jönniük Zsérére, de autóbusz nem jár. Vonattal három kilométer volt az út, ha Nyitrán keresztül utaznak a munkások, harminc kilométert, oda-vissza napi hatvan kilométert kell megtenniük autóval” - magyarázza Bálint. Testvére hozzáfűzi: „ha megszűnik a vasút, a mészégetőből sem tudják elszállítani az árut. A teherautók pedig tönkreteszik az utakat a faluban, meg a levegőt”. VIHARVERT NEMZETTUDAT Behavazott lejtőkön ereszkedem a kerületi székhely felé. A fekete szalagként tekeredő hegyi ösvények valamelyikén jött el mátyus- földi nagyapám egykor a zoboralji Alsóbodokra, hogy feleségül kérje nagyanyámat. Ez az a hely, ahova Csámpai Ottó, nyitracsehi születésű szociológus vissza-visszatér, hogy a Zoboralja és Nyitra vidéke magyar falvai identitástudatának kérdéseire keresse a választ. „Zoboralja magyar lakosságának nemzettudata nem tér el a más régiókban élő magyarokétól. Természetesen a vidék sajátosságai sokban befolyásolták az itt élő emberek gondolat- és érzésvilágát. A szlovák etnikummal való kapcsolat nagyobb intenzitása, a beolvasztási törekvések burkoltabb és rafináltabb eszközeinek használata a politikai hatalom, a tudomány és az oktatás részéről a magyar történelmi múlt eseményeinek szembeállítása a mitolo- gizált Nyitra-központú szlovák államisággal, ugyanakkor a régebben és ma is létező magyar politikai, társadalmi és kulturális szervezetek kisebb figyelme, mind maradandó nyomot hagyott az itt élő magyarság nemzeti-etnikai azonosságtudatának egyes elemein, illetve összetevőin”. írja a szociológus „Viharvert Nemzettudat” című elemzésében, csaknem egy évtizeddel ezelőtt. Azóta nem sok minden változott. Nem a szárnyvonal megszüntetésének következménye, hogy a reggeli csúcsidőben egyszerre két autóbusz jár, ez február másodika előtt is így működött Nem pótolták a pótolhatatlan Csángót Negyed és Vágsellye közt A Csángó utasok nélkül árválkodik a vakvágányon (Szőcs Hajnalka felvétele) GAÁL LÁSZLÓ Tíz-tizenöt ember várakozott hétfőn hajnalban Pereden a bezárt vasútállomáshoz legközelebb lévő buszmegállóban. Köztük olyanok is, akik a múlt hónapban még vonattal utaztak Vágsellyére. A Negyed és Vágsellye között közlekedő vonattal, a Csángóval talán már soha többé nem utaznak. Megszüntették. A vasúttársaság adatai szerint a Csángóval hétfőnként utazott a legtöbb ember, mégpedig a Negyedről reggel ötkor induló második járattal. (Az első 3.38-kor indult, amikor autóbuszok még egyáltalán nem jár- tak-járnak). A kimutatás szerint hétfőnként átlagban 102 ember utazott, ebből a legtöbben Negyeden és Pereden szálltak fel a vonatra. A Csángó megszüntetése után az Autóbusz-közlekedési Vállalat (SAD) semmilyen vonatpótló autóbusz indítását nem tervezte, sőt a meglévő járatokat sem erősítette meg, ezért félő volt, hogy a buszok nem bírják a csángósok miatt megnőtt utasok számát. Peredről 5.26-kor - a legki- használtabb csángójárat menetidejével körülbelül egy időben - indul Vágsellyére a Negyed felől érkező autóbusz. Tíz perccel a busz indulása előtt nyolc ember várakozott a vasútállomáshoz legközelebb lévő buszmegállóban. Egy fiatalasszony, Balázsné azelőtt a Csángóval utazott. Igaz, nem a pozsonyi vonathoz ment Vágsellyére mint a legtöbben, csak a járási székhelyre, a kórházban dolgozik. Jóllehet, busszal is be tud jutni, de kényelmesebb volt a Csángó, a vasútállomás is közelebb volt. Elég volt fél ötkor kelnie, most négykor kell. Szarka Máriát jobban érinti a Csángó megszüntetése: ő a pozsonyi vonatra járt be naponta. „Pozsonyban dolgozom, minden nap utazom. A Csángóval Sellyén elértük a korábbi vonatot, ezzel a busszal csak a későbbit, így sokszor nem érek időre munkába. A busz ráadásul hat koronával drágább.” Voltak többen a buszmegállóban, akik azelőtt is ezzel a busszal jártak, ők most is csak Vágsellyére utaztak. Akadtak, akik ugyan nem utaztak a Csángóval mégis helytelenítik megszüntetését, hiszen több ismerősüknek okoz problémát. Elmondták, amióta megszüntették a Csángót, több az ember a buszon, főleg hétvégén, bár olyanról nem tudnak, hogy valaki lemaradt volna a járatról. Vajon tudnak-e arról, hogy az önkormányzatok valamit tesznek a Csángó visszaállításáért. „Gondoltam is, hogy bemegyek a községházára, de hát egyedül mire mennék? - teszi fel a költői kérdést Szarkáné. - Azt is hallottam, hogy a negyedi polgár- mester tenni akar valamit, de a mienk, a zsigárdi és a farkasdi nem akar hozzá csatlakozni. Nem tudom igaz-e, de a faluban ezt beszélik.” Őt óra 23-kor befut a vágsellyei busz, majd közvetlenül mögötte egy másik, így az utasok még válogathatnak is, hogy melyikre szálljanak. Még ülőhely is marad, ám Sellyéig még van vagy négy megálló, ahol további utasok szállnak fel. Mire Vágsellyére érnek, meg is telnek. Amikor a két busz áthalad a vasúti átjárón, a Pozsony felé tartó 5.39-es gyorsvonat már elhagyta az állomást, az utasok várhatnak húsz percet a következőre. Amíg vonattal utaztak, nem kellett várakozni Vág- sellyén. A Csángó 5.35-kor futott be az állomásra, az utasok kényelmesen átszálltak a pozsonyi gyorsra, és időben beértek a munkahelyükre. Borsányi Gyula, Pered polgármestere határozottan cáfolja azt az állítást, hogy egyedül a negyedi polgár- mester akar tenni valamit: „Jómagam is szorgalmaztam, hogy tegyünk valamit, pénteken éppen itt, Pereden ültünk össze az öt érintett falu polgármesterével, és mindannyian egyetértettünk abban, hogy tenni kell valamit a Csángóért. A megyei önkormányzathoz is közös javaslatot nyújtottunk be, nem tudom honnan veszik, hogy nem támogatom a Csángó visszaállítását.” Az SAD vágsellyei diszpécserirodájában megtudtuk, a Vágellye-Ne- gyed vonalon a megszüntettet vonatközlekedés helyett továbbra sem terveznek külön autóbuszokat indítani. Az, hogy reggel egyszerre két autóbusz jár, nem a szárnyvonal leállításának következménye, ez azelőtt is így működött. „Folyamatosan figyeljük az autóbuszok kihasználtságát, és eddig nem tapasztaltuk, hogy nem bírnák rendesen bonyolítani a forgalmat. A vonat megszüntetése óta is csak annyi változás történt, hogy a reggeli két autóbusz jobban ki van használva, eddig semmilyen probléma nem adódott.” Persze akik a hajnali Csángóval jártak, azoknak nem segítenek a meglévő autó- buszjáratok. Nekik marad az a lehetőség, hogy saját autóval mennek be Vágsellyére, és a vasútállomás melletti parkolóban hagyják gépkocsijukat. Ám a 25 kilométerre lévő Negyedről naponta beautózni, nem biztos, hogy mindenki számára vállalható anyagi teher. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: TÖBBNYIRE DERÜLT ÉGBOLT, -3-2 FOK A Nap kel 07.05-kor - nyugszik 17.08-kor A Hold kel 12.53-kor - nyugszik 04.56-kor A Duna vízállása - Pozsony: 315, apad; Medve: 170, változatlan; Komárom: 240, apad; Párkány: 170, apad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA Az egész ország területén derült lesz az égbolt, havazás, eső nagyobb mértékben sehol sem várható. Ködképződésre a reggeli órákban az alacsonyabban fekvő területeken számítsunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet -3 és 2 fok között alakul, helyenként -5 fokos hideg várható. Gyenge, változó irányú szél. Éjszaka a hőmérő higanyszáia -9 és - 15 fok közé süllyed, de a hidegebb völgyekben -19 fok is lehet. Holnap is marad a derűs idő, az alacsonyabban fekvő területeken néhol beborulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet -2 és -6 fok között alakul. Az időjárás ma is többnyire pozitív hatást gyakorol szervezetünkre, ez leginkább a szellemi és a fizikai teljesítőképességünkön valamint a koncentrációkészségen látszik meg. A hideg viszont gondot okoz a légúti-, szív- és érrendszeri betegségekkel küzdőknek. A labilis idegrendszerűek és az alacsony vérnyomásúak ma is fejfájásra számíthatnak, lüktető fájdalomra. Minden beteg fokozottan tartsa be az orvosok ajánlásait, így elkerülhetők lesznek a nagyobb gondok. Holnap marad a maihoz hasonló hatás. Holnap ÍZ VILÁG JU UI SZÓ MELLOUm ♦ Tök nélküli főzelékek s mind, mi spenót ♦ A szavak szaga ♦ Szószos, mártásos, csehes mindenféle
