Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-12 / 35. szám, szerda
TÉMA: A MAGYAR EGYETEM ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 1 Bauer Győző professzor szerint nem kérdőjelezhető meg a magyar egyetem létjogosultsága Szlovákiában Hiányzik húszezer egyetemista „A szlovákiai magyarság körében az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya magas, az egyetemet és főiskolát végzettek aránya pedig rendkívül alacsony. Míg a szlovák nemzetiségű 19-22 éves fiataloknak 15-20 százaléka folytatja tanulmányait felsőfokú intézményben, a magyar népesség azonos korcsoportjából csupán 7-8 százalék.” RÁCZ VINCE Mindez Bauer Győző professzor előadásában, a Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum szervezésében múlt év decemberében megtartott, a hazai magyar felsőoktatás helyzetét taglaló szakmai konferencián hangzott el. A létrehozandó magyar egyetem tervezetének elkészültében nagy szerepet vállaló professzor egyebek mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy 1957- től, az elmúlt rendszerben az egyetemeken tanulók körében csupán 3,8-6 százalék között mozgott a magyar nemzetiségű hallgatók aránya. Az utóbbi tíz évben is szinte változatlanul 4,5% körüli volt ez az arány. A rendszerváltás utáni 12 évben a hallgatók száma Szlovákiában 76 százalékkal nőtt. Ehhez a hirtelen aránynövekedéshez a magyar egyetemisták azonban csak 4%-kal járultak hozzá. Bauer Győző előadásában mindezen számadatokból azt a következtetést szűrte le, hogy a szlovák egyetemeken nem oldódnak meg a magyar nemzetiségűek problémái. „Ha ez így van, milyen alapon kérdőjelezhető meg, hogy létrejöjjön legalább egy, legkevesebb három kart működtető magyar egyetem a szlovákiai összlakosság mintegy 10%-át kitevő felvidéki magyarság számára, miközben Szlovákiában jelenleg 23 egyetem működik” - tette fel a kérdést a professzor, majd hozzáfűzte: „Az iparművészeti szak kivételével nincs olyan szlovákiai egyetemi, főiskolai szak, ahol a magyar hallgatók aránya elérné a kívánatos 10%-os szintet. Az ország összlakosságához mért arányából adódóan a felvidéki magyar közösség körében mintegy 20 ezerrel kevesebb a felsőfokú képesítéssel rendelkező személyek száma. Ha az új évezred tudásalapú társadalmában meg akarjuk állni a helyünket bizonyos mértékig angolszász típusú, átjárható kettős tömeg- és elitképzésre, az életpályára való felkészítésre van szükség. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő minőségű, anyanyelven történő alapozás, az elvek oktatása, megértése és az átfogó lényeglátás elérése.” / (Illusztrációs felvételek) A szlovákok tíz százalékának van felsőfokú képesítése, a szlovákiai magyarok közül csak 5,1 százaléknak Érvek a magyar nyelvű képzés mellett ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Csáky Pál európai integrációért, emberi jogokért és kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes által közelmúltban tárcaközi egyeztetésre bocsátott dokumentum tartalmazza a Selye János Egyetem megalapításának ütemtervére vonatkozó javaslatot és a túlnyomó- részt magyar képzési nyelvű felsőoktatási intézmény tervezetének rövidített változatát is. A tervezet megfogalmazói szerint az egyetem alapvető célja pénzügyi, kommunikációs, informatikai, gazdasági szakemberek, alap- és középiskolai pedagógusok, valamint lelkészek és hitoktatók felsőfokú képzése volna, akik szakmai felkészültségük, kommunikációs képességeik, idegennyelv-tudásuk révén mind a hazai, mind a nemzetközi munkaerőpiacon kellő mértékben érvényesülhetnek. Az elképzelések szerint ezek a szakemberek részben hozzájárulhatnának a közép-európai régió piacgazdaságának fejlesztéséhez, a térség gazdasága versenyképességének növekedéséhez, részben pedig a színvonalas nemzetiségi oktatásnak képezhetnék az alapját. A tervezet megalkotói úgy látják, a szlovákiai magyar egyetemre a Dél-Szlovákia nemzetiségileg vegyesen lakott területein élők, országos átlagtól elmaradt műveltségi szintje miatt is nagy mértékben szükség van. A felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar nemzetiségűek aránya tekintettel a teljes felvidéki magyar közösség létszámára jelentősen, mintegy 50 százalékkal alulreprezentált. A 2001-es népszámlálás előzetes eredményei arról tanúskodnak, hogy továbbra is jelentős szakadék tátong a szlovák és magyar lakosság képzettségi színvonala közt. Míg a felsőfokú képesítéssel rendelkezők aránya a többségi nemzethez tartozó, 16 éven felüliek körében körülbelül 10%, a felvidéki magyarok azonos rétegében csupán 5,1%. Dél-Szlovákia járásaiban nagyon magas a munkanélküliek aránya, néhá- nyukban eléri a 30%-ot is. Ennek egyik oka, más egyéb mellett a helyi lakosság alacsony képzettségi színvonalában keresendő. Ennek a mára kialakult hátrányos helyzetnek leküzdésében szeretne segíteni a Komáromban létrehozandó egyetem azáltal, hogy anyanyelvű képzésben részesítené hallgatóit. A majdani egyetemen folyó képzés során, az intézmény tervezetének kidolgozói szerint kiemelt fontosságot tulajdonítanának a szlovák és más idegen nyelvű szakterminológia oktatására, hogy a hallgatók ne csak anyanyelvükön sajátítsák el a hazai és külföldi munkavállaláshoz elengedheteden, megfelelő színvonalú szaktudást. A képzés során bizonyos tárgyak szlovák nyelvű oktatásával nagy súlyt fektemének a hazai és az Európai Unióban alkalmazottjogszabályok és rendelkezések ismeretére, valamint egyéb, az európai térséggel összefüggő hasznos tudnivalókra. Emellett különféle világnyelveket - főként az angol és a német nyelvet - is elsajátíthatnának a hallgatók. (RV, i-t) Fontos, hogy az egyetemről kikerülő, leendő szakemberek legalább egy világnyelven is képesek legyenek kommunikálni Megfelelően képzett szakemberek kellenek ÖSSZEFOGLALÓ A magyar egyetem legfontosabb küldetésének a tervezet megalkotói a hazai felsőfokú képzési lehetőségek bővítését tartják, a magyar ajkú lakosság számára általa biztosítottá válna az anyanyelvű felsőoktatás. Egy alapvetően magyar képzési nyelvű felsőoktatási intézmény jelentős mértékben hozzájárulhatna ahhoz, hogy a felvidéki magyar közösség idővel fokozatosan leküzdje jelentős lemaradását a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát illetően. Az oktatás minősége és megfelelő színvonala érdekében a megalapítandó egyetem széles körben kíván együttműködni mind a hazai, mind a közép- és kelet-európai egyetemekkel, amellett, hogy a hallgatók képzése során a legújabb tudományos eredmények felhasználására is törekedne. A baccalaureusi és a magiszteri szintű tanulmányi szakok oktatása révén nemcsak a felvidéki magyar közösség műveltségi szintjének emeléséhez, illetve a felsőfokú képesítéssel rendelkező szlovákiai magyar fiatalok számának növeléséhez járulna hozzá, hanem áttételesen a térségben tapasztalható nagy arányú munkanélküliség csökkentéséhez is. A hazai és külföldi befektetői réteg ugyanis elsősorban olyan területekre telepíti vállalkozásait, ahol magas színvonalon képzett, megfelelő képesítéssel bíró szakembereket talál. A munkaerőpiac követelményeinek megfelelően az egyetemalapítók legfontosabb céljai sorába tartozik, hogy az egyetem majdani hallgatói tanulmányaik befejeztével a szakmájukhoz szükséges kifejezések használatát mindkét, a dél-szlovákiai régióban használatos nyelven elsajátítsák. Emellett az is fontos, hogy az egyetemről kikerülő, leendő szakemberek legalább egy világnyelven is képesek legyenek kommunikálni. A modern felsőoktatási intézményekhez hasonlóan a megvalósítandó Selye János Egyetem is elsősorban felelősen gondolkodó szakembereket kíván képezni, akik otthonosak mozognak hivatásukban, eleget tesznek a sikeres érvényesülés feltételeinek, ezenkívül ismerik szülőföldjük és tágabb értelemben vett hazájuk, a közép-európai térség kultúráját. A komáromi egyetem azáltal, hogy bekapcsolódna a különféle nemzetközi szintű projektekbe, a régió tudományos kutatásokkal foglalkozó központjává is válhatna. Mindenekelőtt a napjaink átalakuló társadalmában lejátszódó folyamatoknak, illetve a nemzetiségileg vegyesen lakott területek problémáinak, valamint a helyi kultúrák kölcsönhatásának kutatása tartozhatna az egyetem mint kutatási központ alapvető feladatai sorába. Az egyetem más egyéb mellett ré- giófejlesztési kérdésekben is szoros együttműködésre törekedne mind az állami szervekkel, mind a települési és megyei jogkörrel rendelkező önkormányzatokkal. Az együttműködés célja, hogy elősegítse az érintett területeknek a bekapcsolódását a különféle európai szintű fejlesztési tervekbe. Különböző felmérések igazolják, hogy a szlovákiai magyar közösségben pedagógusokra van a legnagyobb szükség. A magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolákban oktató pedagógusok mintegy 30 százaléka képesítetlen tanerőnek számít. Ezenkívül a pedagógusgárda mára jelentősen elöregedett, nagyon magas a nyugdíjas tanítók és tanárok aránya. Égető szükség van a fokozatos fiatalításra. Éppen ezért a közgazdász- és a lelkészképzés mellett az egyetem egyik fő feladata a pedagógusképzés lenne, (rv, i-t) KRONOLÓGIA A kormány által javasolt ütemterv- 2003. február 28-áig Martin Frone oktatásügyi miniszter az Akk- reditációs Bizottság elé terjeszti a Komáromban megvalósítandó Selye János Egyetem létrehozásáról szóló törvénytervezetet, hogy a testület véleményezze a dokumentumot.- 2003. március 31-éig Martin Frone oktatási miniszter és Csáky Pál miniszterelnök-helyettes irányításával felállítanak egy bizottságot, mely az egyetem létrehozásának előkészületi munkálataival kapcsolatos feladatokat látja el.- 2003. május 31-éig az oktatási tárca vezetője a kormány elé terjeszti a törvénytervezetet, hogy megtárgyalja a jogszabályjavaslatot.- 2003. május 31-éig Csáky Pál Ivan Miklós pénzügyminiszterrel együttműködve a kormány elé terjeszti az alapítás ütemterve anyagi hátterének biztosítására tett javaslatot.- 2003. június 30-áig a védelmi miniszter Komárom városra ruházza át a komáromi várhoz tartozó objektumok tulajdonosi jogát, azzal a feltétellel, hogy a város a szóban forgó ingatlanokat legkésőbb 2004. január 10-éig a Selye János Egyetem tulajdonába utalja át.- 2004. január 1-je, az egyetem alapításának tervezett időpontja- 2004. február 28-áig a szlovák és a magyar kormány kétoldalú egyezményt írna alá a Selye János Egyetem alapításáról és későbbi működtetésétől. Az elképzelések szerint a komáromi magyar egyetem már a 2004/2005-ös tanévben fogadhatná a hallgatóit.-2004. augusztus 31., vélhetőleg eddig az időpontig zárulna le az egyes karok akkreditációja. (rv, t) A magyar egyetem három karral kezdene működni Miért éppen Komárom? ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom földrajzi elhelyezkedése folytán kiválóan alkalmas, hogy a magyar egyetem székhelyének otthont adjon. Dél-Szlovákia területén egyetlen felsőoktatási intézmény sem székel, miközben a térség gazdag kulturális és művelődési hagyományai mindezt lehetővé tennék. A magyar egyetem létrejötte nagy mértékben hozzájárulhatna ahhoz, hogy minél több szlovákiai magyar fiatal kezdje meg felsőfokú tanulmányait. Nemzetközi szempontból a Selye János Egyetem megalapítása Szlovákia külföldi megítélésén is pozitívan változtatna, erre pedig nagy szükség van az uniós csatlakozásunkat és euroatlanti integrációnkat megelőző, történelminek nevezett időszakban. Az egyetem alapját a tervek szerint a Kálvin János Teológiai Kar komáromi kihelyezett részlege és Schola Comaromiensis váró: egyetem képezné, mely már éve óta több magyarországi egyeten például a budapesti székhelyű Kö: gazdaságtudományi és Államiga: gatási Egyetem és a győri Pedagc giai Főiskola kihelyezett tagozat: nak ad otthont. A tanítóképző ke máromi részlegének jelenleg min egy 250 hallgatója van, a teológi: karon pedig hozzávetőleg 120 fi: tál tanul. A budapesti Közgazd: ságtudományi és Államigazgatá: Egyetem kihelyezett részlegén a első két évfolyamot csaknem 40 hallgató látogatja. Az előzetes elképzelések alapján megvalósítandó magyar egyeter három karral kezdené meg műke dését. A felsőoktatási intézménj ben előreláthatólag teológiai és pe dagógusképző kar, valamint ga: dasági tudományok kara műköc ne. (rv, i-t) A legértékesebbek az anyanyelven megszerzett ismeretek Miért szükséges magyar egyetem Szlovákiában? ISMERTETÉS Albert Sándor, a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője a Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum tavaly december 5-én és 6-án tartott, a szlovákiai magyar felsőoktatás helyzetével foglalkozó kétnapos szakmai találkozóján előadásában öt pontban sorolta fel azokat az érveket, melyek egyértelműen a Komáromban megvalósítandó magyar egyetem létrehozása mellett szólnak. 1. A nemzeti kisebbséghez és etnikai csoportokhoz tartozó állampolgároknak az alkotmány lehetőséget biztosít kultúrájuk fejlesztésére, információk terjesztésére és befogadására, nemzeti szövetségek megalakítására, művelődési és kulturális intézmények fenntartására. Ezenfelül törvényben foglalt feltételekkel az állami nyelv elsajátítása mellett jogot biztosít az anyanyelven történő művelődésre, az anyanyelv hivatalos használatára, részvételre a nemzeti kisebbségeket és etnikai csoportokat érintő problémák megvitatásában és megoldásában. 2. Szlovákiának jelenleg 24 egyeteme, illetve főiskolája van, ami azt jelenti, hogy körülbelül 200 000 lakosra jut egy egyetem. Hiányoznak viszont a nem egyetem jellegű főiskolák. Ezek az úgynevezett magasabb szintű szakiskolák külföldön nagyon kedveltek, mert a szakmai gyakorlatra építenek, a tanulmányi idő csak három (esetleg négy) év, ezért olcsóbbak-is. A felsőfokú tanulmányokat folytató külföldi fiatalok csal nem fele választja a továbbtanulás nak ezt a formáját, mely a baccalat reusi szintű képzésnek felel meg. Mindemellett Szlovákiában magya nyelvű oktatás csak részben folyik nyitrai Konstantin Egyetem Pedagc giai Karán, a pozsonyi Comeniu Egyetem Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom tanszé kén és a Bél Mátyás Egyetem hun garológiai tanszékén Besztercebá nyán. A legutóbbi népszámlálás adatok szerint Szlovákiában töbl mint félmülió magyar nemzetiségi állampolgár él. A fent említett nem zetiségi eloszlás szerint tehát ké egyetemre lenne jogosultságuk. 3. Több mint 450 évvel ezelőtt J. i Komensky kijelentette, hogy a légéi tékesebbek és legtartósabbak a anyanyelven megszerzett ismeretek 4. A magyar ajkú lakosság művelt ségi szintje lényegesen alacso nyabb mint az országos átlag. Ez i megállapítás az 1991-es és 2001-e népszámlálási adatokra támaszko dik, de nyilvánvaló abból is, hogy i hazai egyetemeken a magyar nem zetiségű lakosság egészéhez viszo nyitva körülbelül háromszor keve sebb magyar diák tanul, mint szlo vák diák a szlovák lakosság egészé hez viszonyítva. 5. A magyar ajkú lakosság alacso nyabb képzettségi szintje je lentősen befolyásolja a munkanél küliség kedvezőtlen alakulását Különösen érvényes ez a dél-szlo vákiai régióban, ahol a magya nemzetiségű lakosság meghatáro zó része él. (rv) Az oldal anyagát összeállította: Rácz Vince
