Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-10 / 33. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 10. Helyreigazítás Szombati számunkban a Régi könyvek „új ruhában” című írásunk­ban tévesen tüntettük fel a kiállítás helyszínét. A restaurált köny­vekből nyíló tárlatnak nem a múzeum, hanem a Duna Menti Könyv­tár Eötvös utcai épülete ad otthont. Az érintettek és az olvasók szí­ves elnézését kéijük. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Carlos 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Fiatalság, bolondság 11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Bizsergés (francia) 16, 18, 20.30 AU PARK - PALACE: Még egy kis pánik (amerikai) 15.50, 18, 20.10, 22.20 Senkiföldje (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Szívtiprók - Heartbreakers (amerikai) 14.20, 16.55, 19.30 Én, a kém (amerikai) 15.10, 17.10, 19.10, 21.15 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) 14.05, 16.05 Vidocq (francia) 18.10, 20.20 A Gyűrűk Ura - A két torony (amerikai-új-zé- landi) 15.15,16,18.40,19.30,22.10 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 15.30, 16, 19.20 Welcome to Collinwood (amerikai) 18.40, 20.40 Halj meg máskor! (amerikai-angol) 14.30, 17, 19.45 Erazmus, avagy Barátok (francia-spanyol) 18.55,21.25 8 nő (francia) 14.15,16.25,18.45,21 KASSA TATRA: A Gyűrűk Ura - A két torony (új-zélandi-amerikai) 16, 19.30 CAPITOL: Még egy kis pánik (amerikailő, 18, 20 ÚSMEV: Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 16,19 _________________DÉL-SZLOVÁKIA_________________ ÉR SEKÚJVÁR - MIER: Véresen egyszerű (amerikai) 19.30 VÁG- SELLYE - VMK: Valami Amerika (magyar) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Szörnyek keringője (amerikai) 16.30,19 ______________________GYŐR______________________ PL AZA: Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Én, a kém (amerikai) 14,16,18,20 A Gyűrűk Ura - A két torony (új- zélandi-amerikai) 14, 17.15, 20.30 Halj meg máskor! (angol-ameri­kai) 17.30, 20 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14.30, 17.30.20.30 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 14,17,19.45 Kémkölykök 2. -Az elveszett álmok szigete (amerikai) 13.15,15.30,17.45 Mindenütt nó (amerikai) 15.45,18,20.15 Szétcsúszva (amerikai-angol) 20 A tö­kös, a török, az őr meg a nő (francia-angol) 15.45,18,20.15 A nyelvtudomány gondjairól a Szőrös Kő hatodik számában ígéretes fiatal alkotók LAPAJÁLÓ „Az intézmények hiánya hozta és hozza magával azt is, hogy nincse­nek főállású kutatóink, sőt mellékál- lásúak is kevesen vannak” - olvas­hatjuk a címoldalra kiemelt idézetet Sándor Anna előadásából. A magyar és benne a hazai nyelvtudomány ak­tuális kérdéseiről tartott, a Kempe- len Farkas Társaság által szervezett komáromi konferencia anyagai egy­részt amiatt érdekesek, hogy számos égető gondot fogalmaznak meg a hazai és magyarországi értelmiségi­ek meglátásai alapján, másrészt mert lehetőséget adtak pályakezdő nyelvészek számára is, hogy eddigi munkásságukról, ezáltal feltételez­hető kutatási területeikről számot adjanak. A Szőrös Kő irodalmi, művészeti, kritikai folyóirat ennek a nyilvánosságnak a kiteijesztéséhez kívánt hozzájárulni az anyag közlé­sével. A 2002/6. és a 2003/1. szám­ban olvashatók azok az előadások, amelyek nemcsak általános témák körüljárásával, hanem szűkebb ha­zai témákkal is foglalkoznak: töb­bek között Nagycétény, a Zoboralja vagy Felsőszeli egy-egy nyelvjárási jellegzetességével. Érdemes felso­rolni a neveket is: a már említett Sándor Annán kívül Hajdú Mihály, Tolcsvai Nagy Gábor, adoktorandu- szok közül Presinszky Károly, Bauko János, Török Tamás és Németh Eri­ka dolgozatai kaptak helyet ebben a számban. Minthogy idehaza anyanyelven na­gyon kevés szakma művelhető, a nyelvtudomány lehetne az egyik olyan szakterület, amely alkalmas a hazai tudományosság életben tartá­sára, fejlesztésére, kiteijesztésére. Persze autonóm, szinten tartható (sót fejleszthető), jó anyagi ellátott- ságú intézmény - például az értel­miség megtartása, fejlődése szem­pontjából egyre égetőbben hiányzó (s kilencvenben „vezető”, vagy in­kább vezetni akaró értelmiségiek ál­tal tudvalevőleg tudatosan és alapo­Szőrös Kő IRODALOM, MGVtaZST, K.RÍTTRA san elpuskázott) egyetem - nélkül ez lehetetlen feladatnak látszik. A hazai irodalom új teljesítményeit Jiran Morrica „Centino” című költe­ménye, Bolemant László és Borbély Borisz versei, Bárczi Zsófia és Pén­zes Tímea prózája képviseli. Mind­egyik mű más-más alkotói világot tár elénk, egyben ízelítőt nyújt a szerzők készülő köteteiből. Az ígére­tes pályakezdő alkotók közül ezúttal Dömény Andrea két prózája és Ábra­hám György versei kerültek be a lap­ba. L. Erdélyi Margit egy rendhagyó esztétikatörténetet ismertet, Wla- dyslaw Tatarkiewicz „Az esztétika alapfogalmai” című, jól hasznosít­ható könyvét. Ardamica Zorán „A »megfelelő olvasó« állításának lé­nyegtelensége, avagy a perverzió független ébredése a testszöveg párnái között” című írásában Né­meth Zoltán legutóbbi kötetéről mond véleményt. A számot a lap 2002. évfolyamának tartalomjegy­zéke zárja. Ä borítón és a hátlapon Kratochwü Ibolya alkotásait láthat­juk, a belső oldalakat Daróczi Tünde grafikái illusztrálják - mindketten a kolozsvári Képzőművészeti Akadé­mia növendékei, (hrr) Beszélgetés Rácz Noémi képzőművésszel, akinek Noéminvázió címmel a szepsi Rovás Galériában látható kiállítása Alkotni olyan, mint lebegni „Én egy kicsit bolondosabb típus vagyok, alapvetően optimista és vi­dám" (A szerző felvétele) Rácz Noémi Kassán élő, fia­tal képzőművész. A nagykö­zönség először a Vasárnap lapjain ismerhette meg me­seillusztrációit. Különös színvilága titkok felé csalo­gatja a gyerekeket. Mai na­pig szívesen tér vissza a me­sék világába, amelyet most már másfél éves Zsófi lányá­val együtt fedeznek fel. KOVÁCS ÁGNES Rácz Noémi tavaly májusban fejez­te be második főiskoláját. Először Pozsonyba jelentkezett a Ko- mensky Egyetem Tanári Karára an­gol-képzőművészet szakra. „Szerencsém volt, mert 1989-ben, a fordulat évében kerültem oda. Sok képzőművész-tanár és elis­mert művész jött abban az időben a pedagógiai karra, amely akkor nyűt.” Angol szakosként harmadévben egy szemesztert Angliában töltött. „Angolt tanultam, de Oxfordban és Londonban végigjártam az összes galériát. Eredetiben látni Goyát, Grecót, Turnert... Ezek olyan dolgok, amiket látni kell, s akkor tudatosul az emberben, hogy reprodukciók alapján a taní­tás nem sokat ér.” Ezután egy évig angolt tanított a pozsonyi kereskedelmi akadémi­án, mert hajszál híján másodszorra sem vették fel a képzőművészeti főiskola grafika szakára. Éppen az ő neve előtte húzták meg a felvéte­li „választóvonalat”, ez adott neki hitet és reményt ahhoz, hogy har­madszor is megpróbálja. „Hatunkat vettek fel. Dusán Kállay- hoz jelentkeztem, mert szabad gra­fikát és könyv szakot együtt csak nála tanulhattam. Hatalmas tudá­sa van a professzornak, s mindig több megoldást kínált egy-egy problémára. Mindig a mi ötlete­inkből kiindulva vezetett rá ben­nünket a megoldásra. Nagyon so­kat lehetett tőle tanulni.” Harmadévben szintén részképzé­sen vett részt: a lengyelországi Poznanban mélynyomásos grafikai műhelyben dolgozgatott. „A lengyelek egészen más grafiká­kat készítenek, mint mi. Úgy hatá­rozhatnám meg, hogy a szlovák grafika elbeszélő, a lengyel meg in­kább festői. Hatalmas méretekben dolgoznak, olyan, mintha folyton kísérleteznének.” Rácz Noémi több módszert is ki­próbált, mégis a könyvillusztráció­nál kötött ki. Ezen belül is a gyer- mekkönyv-illusztráció érdekli. „Ez biztosan összefügg azzal, hogy mi­lyen az ember természete. En egy lticsit bolondosabb típus vagyok, alapvetően optimista és vidám. Ezenkívül máig nagyon szeretem a meséket.” Sok illusztrációja jelent meg a Va­sárnap gyermekrovatában. Szinte hetente találkozhattak az olvasók gyönyörű rajzaival, s ezáltal meg­ismerhették őt. Bizonyára ennek is köszönhette a Pedagógiai Könyvki­adó felkérését, hogy illusztrálja az elsős olvasókönyv második részét. „Ez óriási lehetőség volt számom­ra. Bár akkor még nem voltam a képzőművészetin, s nem is sikerült úgy megcsinálnom mindent, aho­gyan én szerettem volna, mert na­gyon sokan beleszóltak. Egy könyv illusztrálásán ugyanis sokan dol­goznak, de sajnos nem egysége­sen. Mindenki megpróbálja átvinni a saját ötletét. Sokszor az idő szo­rít, s ilyenkor ez a minőség rovásá­ra is megy.” Fokozatosan jött a többi lehetőség. Akkor már, főiskolásként, kikérhet­te tanára véleményét és segítségét is. Az így született könyvillusztráci­ókra maga is büszke, mint például a Méry Ratiónál megjelent Tüsz- szentő királyra és a Verses ábécére. Rácz Noémi illusztrációit a színek s a színárnyalatok érzékeny haszná­lata jellemzi. „Nekem a vadak, vagy másképpen a fauvisták módszere tetszik legin­kább, mert ők kontrasztként hasz­nálják a komplementer, tehát a kie­gészítő színeket. Ebből próbáltam egy sajátos színhasználatot kialakí­tani. A technikák közül az akrill fe­lel meg nekem leginkább, mert gyorsan szárad, s így gyorsan tu­dok a képen változtatni, ha úgy ér­zem, hogy valamit elrontottam.” Aki azt mondaná, hogy érezni az il­lusztrációin a Kállay-iskolát, annak valószínűleg igaza van. A hatás nem múlik el olyan hamar. Néhány éven belül persze halványulni fog. „Nem érzem azt, hogy a főiskola befejezésével kész művész lettem. Egy állomása ez az életemnek, de haíadok tovább. Lehet, hogy meg­lepő eredmények születnek majd, lehet, hogy bizarr folyamatok ját­szódnak majd le.” Noémire máris nagy hatással van a kislánya, Zsófi. Bármilyen furcsa, most tőle tanul. A képzőművész, ha illusztrál, sokszor magának, a családjának vagy a gyerekének csi­nálja. Nem vár ölbe tett kézzel a megrendelésekre. „Ha tetszik nekem egy mese, akkor leülök, és megrajzolom. Vagy ha kártyákat akarok készíteni a lá­nyomnak, akkor ezt megteszem. Most például színes fakockákat csi­náltam neki.” Az csak természetes, hogy kép­zőművész szülők gyermekeként (a papa is grafikus) Zsófi tizenegy hó­napos korában rajzolni kezdett. Vonalkákat, köröcskéket. „Megfigyeltük, hogy rettentő sok színt használ. Sőt, kevergeti is a színeket. Én nem rajzolok bele a művébe, csak a hátteret színezem ki. De mindig olyan színre, amilyet ő választott. Nagyon színes, vibrá­ló alapok készültek, amelyek na­gyon megtetszettek. Ezt fogom majd valahol felhasználni.” A művészettörténészek azt mond­ják, a festészet mint kommuniká­ció hamarabb született az írásnál. „Ha egy másfél éves gyerek fél órán át képes a papír fölé hajolni, az mindenképpen valamire utal. Kommunikációra - vagy velem, vagy akár kitalált angyalkákkal, akik őt körülveszik. De még na­gyon az elején vagyunk.” Mostanság kevés ideje jutott grafi­kával foglalkozni. Éles szerszá­mokkal, savval kell dolgozni, ott­hon erre nincs lehetősége. „Műtermünk nincs. De az iskolá­ban majd ki tudok nyomtatni egy­két képet, s a gyerekeknek is meg tudom mutatni, hogyan készül pél­dául a maratás. Amíg Zsófi ilyen kicsi, nem is nagyon merek otthon ilyen dolgokat csinálni. Ez ké­sőbbre marad. Akárcsak a nagyobb méretű festmények.” Ábrázolás vagy kifejezés? E kettő keveredik Noémi művészetében. Sokszor olyan dolgok inspirálják, amelyeket mások (nem képző­művészek) meg sem látnak. Mos­tanság például az elégett gyufaszál ihlette meg. A színek alkalmazása pedig a hangulatától függ. „Az alkotás tevékenysége fantaszti­kus érzést ad, olyan, mintha levi­táinál. Egy kicsit a dolgokon kívül van az ember tőle.” Noémi mindig megpróbálja a komplikált filozófiát leegyszerűsí­teni. „Ha például a kiégett gyufa­szálakat ábrázolnám, akkor benne van az emberben a tűz, a kiégés- nem muszáj, hogy konkrét vers vagy egy mástól vett gondolat le­gyen az alapja a képnek. Az lehet az én - néha hangosan vagy gon­dolatban sem megfogalmazott - gondolatom, ami ott belül forr, de nagyon nehéz kifejezni. Mert le­het, hogy ki sem lehet mondani.” A jövőről nem gondolkozik nagy távlatokban. Persze, fontos, hogy jól alakuljon, de inkább kisebb lé­péseket tervez. Sok függ a munká­tól. „Manapság, az internet korszaká­ban az ember nem annyira helyhez kötött. Egy-egy megrendelést ott­hon is el lehet végezni. De Kassa mindenképpen biztonságot nyújt nekem, hiszen ebben a városban születtem és nevelkedtem. Itt éltek a nagyszüleim is. Hangulata van. Azt hiszem, mégsem jelentene túl nagy problémát, ha el kellene köl­töznöm innen. Ha a jövő csak annyit hoz, hogy lesz egy műter­mem, és ott alkothatok, még ha nem is kerülnek kiállításra a dolga­im, az is kielégítene. Meg ha a di­ákjaim többsége elér valamit az életben, attól is jól fogom magam érezni. Többen megkérdezték, hogy ugye könnyebb a rajzot taní­tani, mint az angolt. S én azt felel­tem, hogy egyáltalán nem. Mert az osztályban minden gyereknek ugyanazt a nyelvet kell megtanul­nia, legfeljebb a beszédstílusuk lesz eltérő. Míg a képzőművészet­ben nem azt akarom elérni, hogy egyformán rajzoljanak. Azt aka­rom, hogy mindegyik a saját jelle­mét - erőszakosságát, vadságát vagy finomságát - adja bele a ké­pekbe. Már rögtön az elején. A raj­zaiknak legyen egyfajta kézírása. Ne legyen benne felismerhető az én kézírásom. Csak heten vannak, de körbe-körbe, minden gyerekkel külön kell foglalkozni. Minden­kiből kihozni azt, ami rá a legjel­lemzőbb. Ha ezt elértem, akkor elégedett leszek.“ Mától péntekig tart a Vili. Komáromi Pedagógiai Napok érdekes előadásokat kínáló rendezvénysorozata Nemcsak szakmabeliek részére ÚJ SZÓ-ELŐZETES Komárom. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Komáro­mi Területi Választmánya, vala­mint a Selye János Gimnázium szervezésében mától február 14-ig zajlik a városban a VIII. Komáromi Pedagógiai Napok szakmai rendez­vénysorozat. A különböző tantár­gyakhoz (zene, történelem, iroda­lom, matematika stb.) kötődő előadásokon, bemutató órákon kí­vül számos egyéb, az oktatáshoz, neveléshez, drogmegelőzéshez kapcsolódó, a szélesebb nyilvános­ság érdeklődésére is számot tartó előadás tarkítja az öt nap program­ját. Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona, a debreceni Kölcsey Ferenc Refor­mátus Tanítóképző Főiskola fő­igazgató-helyettese például A XXI. századra nevelünk címet viselő előadásában arról beszél, miként kellene működnie egy korszerű is­kolának. Pap Gábor művészettör­ténész Erő-hívás címmel rendha­gyó történelemórát tart a Limes Galériában, dr. Jakab István pedig a szlovákiai magyarság nyelvhasz­nálatának sajátosságait elemzi. A szülőket is várják arra az előadás­ra, amelyen Klobusitzky György, a budapesti Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa a drogmegelőzésről, a szülői magatartásról szól. Rendkí­vül izgalmasnak ígérkezik Garam- völgyi Lászlónak József Attila halá­la körülményeit taglaló értekezése is. Dr. Kárpáthy Magdolna a tanu­lási stratégiákról és eredményte­lenségekről, míg dr. Bordás Sándor a tanítási órákon megfigyelhető zavarokról beszél. A szakmai rendezvénysorozatot Szigeti László oktatásügyi állam­titkár nyitja meg ma délután, holnap pedig Miklós László kör­nyezetvédelmi miniszter tart rendhagyó órát a gimnázium di­ákjai részére a fenntartható fejlődésről, (vkm)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom