Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-01 / 26. szám, szombat

Családi kör ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 1. CSALÁDI KISKERTÉSZ Már februárban vethető CSANDA PÉTER N éhány zöldségféle magjai igen nehezen csíráznak és kelnek. A petrezselyem tavasz- szal az egyik legko­rábban vethető zöld­ség. Gyakorlatilag a hó elolvadása után azonnal, akár február elején is vethetjük. Már február végén elvet­hetjük a zeller magját a melegágy talajába vagy szaporítóládába. A legkorábbi szabadföldi sárgarépát, ha a talajállapot és az időjárás is en­gedi, február végén vetni kell. Hi­degtűrő növény lévén, a pasztinák magját kora tavasszal, márciusban ajánlatos vetni. Az említett zöldség­félék apró magjai nagyon nehezen csíráznak. Ha nincs a talajban ele­gendő nedvesség, a magok akár 3-4 hétig is elfekszenek, ezért különle­ges vetési technikára van szükség. Az elhúzódó kelés közben a talaj könnyen kigyomosodhat, így előfor­dulhat, hogy a nagy nehezen kikelt növényeket a gyomok között szinte nagyítóval kell megkeresni, felku­tatni. A következő módszerek alkalmazá­sával megkönnyíthetjük a nehezen csírázó magok kelését. A csírázás elősegíthető, ha a magot vetés előtt nedves homokkal keverjük össze, és így tároljuk 20-25 °C-on. Öt-hat nap múlva megjelennek a csírák, ame­lyet a magon fehér pont jelez. A ma­got (természetesen a nedves ho­mokkal együtt) akkor vethetjük, ha már „megpattant”, azaz a csíragyö­kér hegye kibújt a maghéjból. Az apró magvak vetését különös gonddal kell végezni. A vetőbaráz­dában jól elosztott vetőmagszórás­sal tulajdonképpen nagyon lecsök- kenthetjük az egyelési és ápolási munkát, és a termés minősége is jobb lesz. A kefeszerűen, sűrűn kelt növényeket csak nagy munkával le­het ritkítani. A ritkítás sok esetben meg is késik, vagy teljesen elmarad. Az ilyen vetésből származó cérnavé­kony gyökérzöldség inkább szégye­ne, mint büszkesége a konyhakert tulajdonosának. Ezért már a vetőba­rázda meghúzásakor ügyeljünk ar­ra, hogy lehetőleg ne ék alakú le­gyen, mert ebbe a magok egy hely­re, a barázda legmélyebb pontjára hullanak. Készítsünk szélesebb, az alján 3-4 cm-es vetőbarázdát, ahová a magvakat gondosabb szórással, vi­szonylag egyenletesen teríthetjük. Ez apróságnak tűnhet, de később sok bosszúságtól mentesíthet ben­nünket. Ha száraz az idő, akkor a kihúzott vetőbarázdát alaposan öntözzük be. Az említett zöldségfélék magjai sok olajat tartalmaznak, és nehezen ve­szik fel a vizet. A barázda beöntözé- sét természetesen a vetés előtt vé­gezzük, ellenkező esetben a vízsu­gár az apró magokat össze-vissza so­dorja. Számítva az elhúzódó kelés­re, a petrezselymet, a sárgarépát és a pasztinákot sorjelző növénnyel együtt vessük. A sorjelző gyorsan kelő, olcsó mag legyen. Megfelel er­re a célra a saláta vagy a retek, mert mindkettő gyorsan kel és jól jelzi a növényeink sorát. Ennek azért van jelentősége, mert így nehézség nél­kül kapálhatjuk a sorok közeit. A sorjelző növényeket később ki kell szedni, mert akadályozzák a kikelt gyökérzöldség fejlődését. Vetés után a magvakat betakarjuk földdel, és a gereblye vagy a lapát fokával (kapa lapjával) a talajt jól megnyomkodjuk, hogy a nedves föld a magokat minden oldalról kö­rülvegye. Ez meggyorsítja a magok vízfelvételét és kikelését. A magtartó zöld kiszáradhat, és akadályozza a csíranövény kibújását. Öntözéssel viszont tömörítjük a föld felszínét. Ezért a sárgarépa és valamennyi ap­ró mag kisüzemi, konyhakerti veté­sekor célszerű a vetést használt fóli­ával, vagy a sorokat a kelésig fólia­csíkokkal takarni. A csalódások, egyenetlen kelések el­kerülése végett inkább vásároljuk meg a drágább, de sokkal megbíz­hatóbb drazsírozott vetőmagot! A drazsírozott magok alkalmasak a szemenkénti vetésre, valóban egyenként helyezhetjük őket a vető­barázdába, s egyelés nélkül - tehát kevesebb munkával - szebb állo­mány fejlődik belőlük. A drazsírozott mag keléséhez nedve­sebb talaj szükséges, mint a közön­séges magéhoz. Az öszibarackfák metszése és permetezése Az őszibarackfák metszésére a tava­szi fagyok elmúlta után kerüljön sor. Mielőtt a metszést elkezdenénk, győződjünk meg arról, hogy a rü­gyek hogyan teleltek, egészségesek- e, illetve mennyi rügy pusztult el. Ha a tél nagy kárt okozott a rügyekben, akkor hosszabbra kell metszenünk, míg kedvező telelés után a termő­vesszőket rövidebbre vághatjuk vissza. Ne messünk túl korán, mert a késői fagy még sok kárt okozhat a rügyekben. A metszéshez akkor lás­sunk hozzá, amikor a rügyek már némileg duzzadnak, de a virágok szirmai még nem láthatók. Ne ha­lasszuk viszont a metszést túlságo­san későre sem, mert a bimbós álla­potban levő vesszők lemetszésével már nagyon sok tápanyagot veszít a fa. Az őszibarack legsúlyosabb levélbe­tegsége, a tafrinás levélfodrosodás, gyakran okoz gondot a termesztők­nek. A mély fekvésű ültetvények és a rendszeres védelemben nem része­sülő konyhakerti fák különösen ve­szélyeztetettek. A betegség járvá­nyos méretűvé szaporodását alapve­tően az időjárás alakulása határozza meg az őszibarack rügyfakadás-vi- rágzás időszakában. Különösen haj­lamosít a hűvös, csapadékos perió­dus, amikor a rügyfakadás lassú, a levelek fejlődése vontatott, elhúzó­dó. Tömeges fertőzés kialakulására hajlamosít a több napig tartó 5-8 °C- os hőmérséklet, 95% körüli relatív páratartalom, valamint a csapadék. Ugyanilyen veszélyes, ha korai - akár februári - tavaszias meleg fel­gyorsítja a fák ébredését, majd ezt ismét lehűléses időszak követi. Ilyen időjárásban a fertőzés bárhol bekö­vetkezhet, mivel bizonyos mértékig valamennyi fajtánk fogékony a be­tegségre, másfelől a fertőző anyag minden őszibarackosban gyakorlati­lag mindig jelen van. A betegség elleni védelem rendsze­rében a megelőző és rendszeres ké­miai védekezés elengedhetetlenül szükséges. A védekezés eredmé­nyessége elsősorban a kezelések ide­jének helyes megválasztásán múlik. A tünetek megjelenése után a véde­kezés már elkésett, ilyen esetekben az ismételt permetezések eredmé­nyessége is csekély. A védekezés si­kerét a rügypattanás előtti lemosó permetezés alapozza meg, és ezt kö­vetik a fakadáskori és utáni kezelé­sek. Az őszi rezes lemosó permetezés a lombhullás utáni időszakban gyárid a tafrina kórokozójának mennyisé­gét, a kora tavasszal rezes lemosó permetezés pedig kulcsfontosságú a tafrina elleni védekezésben. Erre a következő készítmények javasoltak: Champion, Cuprocaffaro, Kuprikol, Kuprofor és a Kuprotix. Az ősziba­rack rézérzékeny, ezért rügypatta­nás után nem használhatunk réztar­talmú szereket, más készítményeket kell választanunk a védekezéshez. A kezelések gyakoriságát később a faj­ta fogékonysága (a sárga húsú őszi­barackok és a nektarinok érzéke­nyebbek), az időjárás alakulása és az alkalmazott szerek típusa hatá­rozza meg. A fakadás után, amíg ki­csi a lombozat, kontakt szerek (Delan, Dithane, Novozir) használa­ta javasolt. Később a lombfelület nö­vekedésével a mély hatású, lokáli­san felszívódó készítményeket (Efuzin, Syllit) részesítjük előnyben. A szerző kertészmérnök A Lelki Egészség Ligája februárban is Egyre többen látogatják ÉRTESÍTŐ éthetenként folyta­tódnak az egyre közkedveltebb la­kossági vitaestek, amelyeken neves pszichológusok és elmeszakértők a lelki egészségről, a lelki megbetegedések hátteré­ről, a kezelés lehetőségeiről szá­molnak be az érdeklődőknek. A Lelki Egészség Ligája ligetfalui székházában (Sevcenkova 21 - a REMA 1000 üzlet mögött) 2003. február 6-án 18 órakor Olyan va­cakul aludtam címmel az álmat­lanság okait elemzi majd dr. Jozef Hasto pszichiáter, és dr. Daniel Ralaus. Egy héttel később, február 13-án 18 órakor ugyanott, a ho­moszexuális, AIDS-ben szenvedő férfi küzdelmét, illetve a kisebb­ség diszkriminálását bemutató amerikai filmet, a Philadelphiát Vetítik, a kérdésekre dr. Gabriel Bianchi pszichológus és Zuzana Ondrisová válaszolnak, (erf) ZA PulEVfit liGAVf CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak fi­gyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelöl­ni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőla­pon küldje be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk ját­szik, nemcsak hogy jól szó­rakozik, kis szerencsével a Nap Kiadó ajándék könyvét is megnyerheti. Beküldési határidő: február 6. 2. Mi okozza, hogy iskolába kerülve a lányok betegeseb­bek? a) gyengébb a szervezetük b) kevésbé bírják az iskolát c) túlságosan alkalmazkod­nak az iskola követel­ményeihez Mikor lesz a beiratkozás az érsekújvári magyar iskolá­ban? a) február 3-4 b) február 13-14 c) február 23-24 3. Mikor a legrámenősebb a kullancs? a) az átmeneti időszakokban b) nyáron c) télen 4. Milyen betegséget okozó ví­rust hordoz a kullancs? a) fertőző májgyulladás b) fertőző agyvelőgyulladás c) fertőző középfülgyulladás 5. Milyen hőmérsékleten segít­hető elő a csírázás? ' a) 5-8 °C b) 10-15 °C c) 20-25 °C Január 25-ei Családi kvízünk helyes megfejtése: le, 2a, 3c, 4c, 5b. A Nap Kiadó 2003-as családi kalendáriumát, a Szívderítő NAPtárt Bráz László, tornaijai kedves olvasónk nyerte. HETI BÖLCSESSÉG Párbeszéd- Hogyan nyeri el valaki a boldogságot?- Úgy, hogy megtanul elégedett lenni azzal, amije van.- Akkor hát semmit sem kívánhatunk.- Dehogynem, feltéve, ha olyan a beállítottságunk, mint azé az apáé, akivel a szülőosztályon találkoztam. Az ápolónő így szólt hozzá:- Tudom, hogy ön fiúra számított, de kislánya született. Mire a férfi:- Nem tesz semmit, hisz azt szerettem volna, hogy kislány legyen, ha nem fiú lesz. (Anthony de Mello) A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Elefántcsont Megsárgult elefántcsontot megfehé­ríthetünk, ha terpentinolajba már­tott ronggyal megdörzsöljük, azu­tán erős napfényre tesszük. Kisebb elefántcsont tárgyakat tö­mény timsóoldatba fektetünk, me­lyet előbb felfőztünk és kihűtöttünk. Több órai áztatás után tiszta vízben öblítjük, és vagy napon szárítjuk, vagy puha ronggyal töröljük meg. Az elefántcsont valódiságát meg­vizsgálhatjuk úgy, hogy tömény kénsavat csöppentünk rá. Ha 12-15 perc alatt rózsaszínt mutat, akkor hamis. Ezt a foltot vízzel lemoshat­juk. A valódi elefántcsonton a sav semmiféle változást nem idéz elő. Kések elefántcsont nyelét is kell fe­héríteni. Úgy tisztítjuk, mint a ki­sebb elefántcsont tárgyakat. De va­lódi elefántcsontnál nem hiba, ha megsárgult, régiségét mutatja, ami sokszor igen értékes. EI ef ántcso nt-ragasztó Alabástromgipszet tojásfehérjével híg péppé keverünk. A ragasztással nagyon kell sietni, mert a keverék nagyon gyorsan keményedik. A ra­gasztott részeket szorosan összeköt­jük és egy napig száradni hagyjuk. Hogy apróbb letöredezett részeket felragasszunk, veszünk egy rész fe­hér viaszt, 1 rész kolofóniumot, 1 rész terpentint, összeolvasztjuk és egy rész síkport (federweiss) keve­rünk hozzá. Másik leírás: guttaperkát és közönséges szurkot összeolvasztunk, az összeragasztan­dó részeket óvatosan megmelegít­jük, a ragasztót rákenjük, és az egé­szet összepréseljük. Elefántcsont faragás tisztítása Először ecsettel, szárazon tisztítjuk át, azután langyos szappanos vízbe áztatjuk, majd tiszta vízben öblítjük. Melegvíz árt az elefántcsontnak. Elégetett kalács ízletessé tétele Elégetett kalácsot, vagy nagyon is megbámultát ismét ízletessé lehet tenni, ha a megégetett kérgét resze­lővei vigyázva ledörzsöljük. Mielőtt ehhez hozzáfognánk, a kalácsnak ki kell hűlnie. Enyvek Folyékony gőzenyv. 500 gr kölni enyvet leöntünk fél liter nem túlsá­gosan meleg vízzel és éjszakán át benne áztatjuk. Másnap gyenge tűznél felolvasztjuk az enyvet (ha nagyon sűrű volna, kevés vizet te­szünk hozzá), hozzáteszünk 25-30 gramm nyers salétromsavat, jól összekeverjük, és jól záródó üveg­ben eltesszük. Ragasztóenyv. A nyers csontenyv- ből, melynek nagyon kellemetlen szaga van, hamar penészedik és kocsonyásodik, könnyen készíthe­tünk tartós, jó szagú, finom ra- gasztóenyvet. 1000 gr forró vízben feloldunk 250 gr asztalosenyvet, belekeverünk 10 gramm bárium- szuper-oxidot, 5 gr 66 százalékos, kénsavat és 15 gr vizet. Az egészet 48 óráig melegítjük 80 fokos gőz­ben. Végre lefőzzük 500 köbcenti­méterre az egészet. így hónapokig eltarthatjuk. Folyékony enyv. 100 rész zsela­tint, ugyanannyi enyvet, 25 rész al­koholt, 2 rész timsót és annyi ecet­savat, amennyi kell, felmelegítünk gőzben 6 órán keresztül, az elpá­rolgó ecetsavat mindig pótoljuk. Végre ugyancsak ecetsavval híg szi­ruppá keverjük. Ez az enyv nem ve­gyül a vízzel. Hideg enyv. Asztalosenyvből és égetett gabonapálinkából készül. Jól bedugaszolva sokáig eltart, és mindig használható. Enyvoldat festékek számára. Legjobb erre a célra az ún. kölni enyv, melyet kemény sárgásbarna lapokban hoznak forgalomba. Hogy ebből nagyszerű ragasztó­szert kapjunk, a következőképpen kell eljárni: Az enyvet jókora tál vízben 12 óra hosszat áztatjuk. Akkor cseréljük a vizet, és ezt ad­dig ismételjük, míg a kemény la­pokból sűrű, egészen lágy, áttet­sző anyag lesz. Lecsepegetjük ró­la a vizet, gyengén megmelegít­jük, és világos, tiszta folyadékot kapunk, mely akármilyen festék­kel keverve, nagyszerű ragasztó- anyagot ad. Miután az enyvféle könnyen penészedik, olvasztás előtt minden liter vízhez 5 gramm bóraxot teszünk, és ezt jól belekeverjük. Enyvfelpattogzás megakadályozása Ha hozzáteszünk kevéske klórkalci­umot, nem pattogzik fel. Enyvfestések Enyvfestések nagyon könnyen lepattogzanak. Ezt megakadályoz­hatjuk, ha az oldatba 2 rész glicerint teszünk. Enyvfestés tisztítása Vagy készen kapható anyaggal tisztítjuk, vagy magunk készítünk hozzávalót a következőképpen: 12 rész lisztet, 2 rész konyhasót és finomra tört tajtékot kevés szal­miákszesszel és vízzel összegyú­runk. Pléhdobozokban tesszük el, és ezzel dörzsöljük le a festett fa­lat. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 C SALA 31 KOR L „------... ..............- L.......«nvi.1 Sz erkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom