Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-08 / 32. szám, szombat
ÍP1 TÉMA: BIOLÓGIAI FEGYVEREK ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 8. TÖMEGPUSZTÍTÓ fegyverek A pusztítás hatása Atomfegyver Másodpercek alatt Biofegyver Néhány perc -14 nap Vegyi fegyver Néhány másodperc - néhány óra Kimutatása Egyszerű Nagyon bonyolult Bonyolult Gyógymód Nincs Korlátozott Korlátozott Költségek Magas Alacsony Magas Védekezés Evakuálás, gázálarc, védőruha Evakuálás, gázálarc, védőruha Evakuálás, gázálarc, védőruha A hosszú lappangási idő miatt nehezen ismerhető fel Olcsó és halálos eszköz Mennyi az az „indokoltnál nagyobb" mennyiség? Irak felkészült ÖSSZEFOGLALÓ A biológiai fegyver legnagyobb előnye az olcsósága. Az előállítási költség messze ennél a fegyverfajtánál a legkisebb. További, az alkalmazása mellett szóló tények: ♦ tárolóhelyeinek felfedezése nagyon nehéz, körülményes; ♦ a megelőzés, védekezés és gyógyítás lehetőségei korlátozottak; ♦ csak az élőerőre veszélyes, nem semmisíti meg a különböző építményeket és berendezéseket, így a csapást szenvedett körzetet megfelelő védőeszközök és intézkedések alkalmazása után azonnal meg lehet szállni; ♦ biológiai harcanyaggal alakítható ki a legnagyobb kiterjedésű hatásterület; ♦ nagy a pánikkeltő hatása a lakosság körében; ♦ a rejtett alkalmazás lehetősége itt a legnagyobb. E tömegpusztító fegyverfajtának azonban megvannak a maga hátrányos tulajdonságai. Közülük a legfontosabb, hogy hatásossága nemcsak az alkalmazott anyag tulajdonságaitól függ, hanem az ökológiai és meteorológiai viszonyoktól is. így a hatás meglehetősen bizonytalan. Problémát jelent még a lappangási idő, mert bizonyos időnek el kell telnie mire a harcanyag kifejti hatását, és a betegség első tünetei megjelennek. Ez csökkenti az alkalmazás taktikai értékét azok számára, akik azonnali eredményre törekednek. Az alkalmazásnál számolni kell a retroakti- vitás (visszahatás) veszélyével is, ezért fel kell készülni arra, hogy a saját csapatok is fertőződhetnek. Összességében az adatok azt bizonyítják, hogy a korszerűen vezérelt nagyhatósugarú rakétatechnika - amely ötvöződik az aeroszol technika eredményeivel - a biológiai harcanyagokat mind stratégiai (hadműveleti), mind harcászati szempontból egyenrangúvá tette a többi tömegpusztító fegyverrel. Az inkapacitív (időleges cselekvőképtelenséget okozó), vagy a rövid lappangási idejű halálos kórokozók a megfelelő alkalmazás esetén (pl.: spray tartály) taktikai (harcászati) fegyverként is számításba vehetők. A párizsi vegyifegyver-konvenciót 1995 végéig ugyan 159 ország aláírta (ebben kötelezettséget vállaltak, hogy nem használják vegyi fegyvereiket, illetve készleteiket 10 éven belül megsemmisítik), de - többek között i az Arab Liga tagállamai mindmáig távol tartották magukat. A megsemmisítés hosszadalmas és költséges volta miatt biztos, hogy néhány országban (például a Szovjetunió utódállamai) nem tudják tartani a határidőt. Az 1972. április 10-én 140 ország által aláírt és 1975. március 26-án életbe lépett a biológiai fegyverek betiltásáról szóló egyezményt (Biological Weapons Convention - BWC) teljesíteni kívánók vállalták, hogy nem fejlesztenek, állítanak elő és raktároznak, vagy még megelőző, védelmi, valamint békés céllal sem szereznek be az indokoltnál nagyobb mennyiséget a tömegpusztító fegyverek és azok alapanyagainak ezen típusaiból (lásd kapcsolódó írásunkat). Paradox módon a biológiai fegyverek elterjedése egyre nagyobb méreteket öltött. A helyzet a BWC-aláírók IV. konferenciája (Genf, 1996) sem változott. Az 1972. április 10-én 140 ország által aláírt és 1975. március 26-án életbe lépett, a biológiai fegyverek betiltásáról szóló egyezményt (BWC) aláíró országok vállalták, hogy nem fejlesztenek, állítanak elő és raktároznak, vagy még megelőző, védelmi, valamint békés céllal sem szereznek be „az indokoltnál nagyobb” mennyiséget ezekből a tömegpusztító fegyverekből, sem alapanyagaikból. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az „indokoltnál nagyobb” mennyiség egy sajátos gumi paragrafusnak bizonyult, hiszen a viszonyítási alapot nem határozták meg. Ennek az lett az eredménye, hogy nem csak a régi fegyverek nagy része maradt raktáron, hanem új generációs fegyvereket is kifejlesztettek. így a terroristák, a szegény országok és a katonailag hátrányos pozícióba került hadviselők zsarolási eszközévé lépett elő a biológiai fegyverekkel való fenyegetőzés. A potenciális gyártók, és esetleges alkalmazók között Irak szerepel az első helyen, de nem zárható ki Líbia, Szíria, Eszak-Korea, Szudán és Irán sem. Ugyanakkor viszont hozzá kell tenni azt is, hogy a NATO 5 orbitális műholddal figyeli az iraki katonai mozgásokat, és gyanús esetben gyors csapást mér az esedeges gyártókapacitásra. Ám az is emlíÁllam Irak Pakisztán Oroszország Észak-Korea Kína Kuba tésre méltó, hogy kiváló minőségű Anthrax és Botulinum-tenyészetek kerültek az USA kereskedőitől Irakba, melyek ma is alapját képezik az Izraelt és Kuvaitot fenyegető veszélynek. Iraknak 9000 liter Anthrax, több ezer liter Botulinum kórokozója van, ezen felül úgynevezett Ágent-15 psychotoxikus anyag is rendelkezésére áll. A még elrejtett Scud rakéták alkalmasak a környező országok elérésére, meglepetésszerű akciónál komoly veszélyt idézhetnek elő. Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának megbízásából Washingtonban ezért a közelmúltban kifejlesztettek egy olyan rádió-távirányítású repülőt, amelyet veszély nélkül beküld- hetnek akár egy halált okozó baktériumokkal fertőzött területre is. A bioérzékelővel felszerelt kis légi járművet az Environmental Science and Technology című szaklapban mutatták be. A 19 kilogrammos, 4 méter fesztávú gép leginkább a táv- irányítású játékrepülőkhöz hasonlítható. „Olcsó, pontosan olyan magasságban repüí, ahogyan kell, és a mintavétel nem igényel külön energiát” - foglalta össze készülékük előnyeit Francis Ligler, a kutatók vezetője. A kísérletekhez ártalmadan baktériumokat (Bacillus globigii) használtak, amelyeket a levegőbe fújtak, majd 2 kilométeres körzetben fürkészni indították a gépet. A levegőmintákat a robot a földtől 10- 30 m magasságban vételezte, és az érzékeléstől számított 5-20 percen belül továbbította az elemzéshez szükséges adatokat. (Forrás: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) GYANÚS ÁLLAMOK Összeállította: Szabó Gergely Birtokolhat Anthrax, botulintoxin, ricin anthrax, kolera, pestis, himlő, sárgaláz, botulintoxin Anthrax, pestis, tularémia Anthrax, kolera, pestis, himlő, sárgaláz, botulintoxin Anthrax, kolera, pestis, himlő, sárgaláz, botulintoxin Anthrax, kolera, pestis, himlő, sárgaláz, botulintoxin, ismereden tengeri toxinok. A LEGVESZÉLYESEBBEK Botulinum toxin Az egyik legerősebb természetes méreg, s az általa okozott botu- lizmus régebben gyakran lépett fel fertőzött élelmiszerek fogyasztása nyomán. A mérgezésre van ellenanyag, de azt nagyon gyorsan kell beadni a betegnek. A tünetek: a mérgezés után 12-36 órával hányinger, hasmenés vagy székrekedés, majd a száj kiszáradása, látási- nyelési zavarok és bénulások, miközben a beteg nem veszti el eszméletét. Belégzés esetén a Botulinum Toxin nem olyan veszélyes, mint amikor az emésztő rendszerbe kerül. Irak rakétákat és bombákat fegyverzett fel ezzel a méreggel, s a japán Aum szekta a kilencvenes években többször próbálkozott terjesztésével sikertelenül. Az Egyesült Államokban tavaly mintegy 200 személy szenvedett mérgezést természetes Botulinum toxintól, a halálozási arány mintegy 6 százalékos volt, s a túlélők is hosszú távú intenzív kezelésre szorulhatnak. Pestis Avagy a fekete halál a középkorban nagy területeken pusztította ki az embereket, s két formában öl: a tüdőpestis és a bubópestis alakjában. A tüdőpestisre nincs oltóanyag, de kezelhető különféle antibiotikumokkal, ám ezeket a tünetek jelentkezésekor azonnal kell adagolni. A tünetei a baktérium belégzése után 1-6 nappal jelentkeznek, a betegnek fáj a feje, magas láza van, és vért köhög, majd további 2-4 nap múltán beáll a halál. Kezelés hiányában a halálozási arány igen magas. A pestis legelterjedtebb változata a bubópestis, amelyet fertőzött bolhák terjesztenek. A terroristák alighanem az aerosolt - a kórokozó levegőbe juttatását - választanák, de vélhetően nem rendelkeznek a szükséges technikával, mert a kórokozók az aerosolban nem sokáig élnek. Amerikában nem, de a Szovjetunióban sikerült a pestisből hatékony fegyvert előállítani. Katonai forgatókönyvek szerint mintegy 150 ezer ember betegedne meg és 36 ezer vesztené életét, ha 50 kilogramm pestis-kórokozót juttatnának egy ötmilliós város levegőjébe, a menekülők pedig tovább vinnék a ragályt. Himlő A leginkább rettegett biológiai fegyver, mivel nem ismer rá a tudomány bizonyított kezelési eljárást, s terjedése különösen gyors, mert erősen fertőző. A fertőzéstől a kitörésig mintegy 12 nap telik el, ezért nehéz kideríteni, honnan származik a kórokozó. Tünetei magas láz, fáradtság és fej- illetve hátfájás. Ezt követik a bőrkiütések, amelyeknek varija 3-4 hét múlva nyomot hagyva lehullik. A legtöbb beteg túléli a pestist, de mintegy 30 százalékos a halálozási arány. A korábban kötelező védőoltást megszüntették, mivel a betegséget leküzdöttnek tekintették. Míg pestis-baktériumok sok laboratóriumban vannak, himlő-törzseket - amennyire ezt tudni lehet - csak néhány különleges intézményben őriznek az Egyesült Államokban és Oroszországban. Tularémia Avagy a nyúlpestis az egyik legfertőzőbb betegség, de antibiotikummal kezelhető. Tünetei: a fertőzés után 3-5 nappal, de legfeljebb két héttel tör ki, magas lázzal, hidegrázással, fejfájással és bágyadtsággal jár, ezért eleinte influenzának vélnék. Emberek között nem terjed, csak azok betegednének meg, akik közvetlen kapcsolatba kerülnek az aerosollal. A második világháború óta folytattak fegyverkísérleteket ezzel a betegséggel, s kórokozóit az amerikai hadsereg a hatvanas évek végéig őrizte: maradványait 1973-ban a többi biológiai fegyverrel együtt megsemmisítették. Ebola A legismertebb biofegyverként számításba jövő kórokozó: ennél a fertőzöttek körében a halálozási arány 50-90 százalékos, nincs oltóanyag és nincs tudományosan bizonyított kezelési mód rá. Kitörése a vírussal való érintkezés után 2-21 nappal várható, hirtelen magas lázzal, fejfájással és izomfájdalmakkal, fáradtsággal, hányással, hasmenéssel, köhögéssel, és végül belső és külső vérzésekkel jár. A vírus a beteg vére és váladékai útján terjed, ezért az orvosok csak megfelelő védőruhában dolgozhatnak. Marburg-vírus Az eboláéhoz hasonló megbetegedést okoz, s ugyancsak nincs rá sem védőoltás, sem megfelelő kezelési mód. Ugyanezen csoporthoz tartozik a Lassa-láz, amely Afrika bizonyos részein állandóan jelen van, de erre van gyógyszer, a halálozási arány 1 százalékos, de a az esetek 25-30 százalékában süketséghez vezet. Szakértők szerint a volt Szovjetunióban sikerült fegyverképessé tenni a Marburg-vírust, de kevéssé valószínű, hogy terroristák e betegség-csoport vírusaihoz folyamodnának, mert a kórokozók az illetőre nézve is rendkívül veszélyesek, (i-t) Biológiai támadásnál a legfontosabb tennivaló a veszélyes anyag felismerése. Csak ezután következhet az alapos fertőtlenítés. (Képarchívum)
