Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-08 / 32. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 8. 3 Riport Ónos eső szitál a szőlőültetvényekre, mely ha ráfagy, megfojtja a szőlőszemeket, így lehet, hogy ezekben az órákban megy el az idei termés Mocson bort csak saját szükségleteikre készítenek Egyeg János és Fülöp Zoltán agronómus termésvizsgálaton Az elmúlt évezred legutolsó századának konszolidációs idején a kommunista párt központi bizottságának agyt­rösztjében illetékes elvtárs­nak perverz ötlete támadt, amely szerint egyesíteni kel­lene a Duna mentén elterülő négy község mezőgazdasági szövetkezeteit. SOÓKY LÁSZLÓ Az ötletet tett követte, s némi vérál­dozatok árán Virt, Dunaradvány, Dunamocs és Karva szövetkezetei­nek egyesülésével létrejött a Dunai Flottila Egyesített Mezőgazdasági Szövetkezet. Az, hogy az egyes községekben más és másmentali­tású emberek élnek, akik nem egy­formán gondolkodnak a termelés módjairól, struktúrájáról a döntés­hozókat nem érdekelte, ami szá­mukra fontos volt, az a Mű létreho­zásának a ténye. Innentől kezdve a korábban jól működő gazdasági egységek is beleszürkültek az át­lagba, s nem tekinthető véletlen­nek, hogy a rendszerváltozás pilla­natában ez a kényszerházasság vá­lóperek sokaságába torkollott, melynek vesztesei a szövetkezeti tagok, nyertesei pedig az ügyvédek és a megjelenő végrehajtók lettek. Virt, Dunaradvány és Karva volt mezőgazdasági szövetkezetei az­óta külön-külön is szétrobbantak, betemette őket a privatizációs ár­víz hordaléka. Egyedül Dunamocs maradt talpon, amint azt Fülöp Zoltán agronómus elmondta, je­lenleg 953 hektár összterületen 118 szövetkezeti tag talál munkát. Az agronómus szerint az egyesített szövetkezet szétválása után időben befejezték a transzformációt és szerencsés húzásnak bizonyult az intenzív kertészkedésre és a burgo­nyatermelésre való átállás, mely a szövetkezeten belül mostanáig hú­zó ágazatnak bizonyult. Az utóbbi néhány év azonban bebizonyította a szlovákiai zöldségtermesztés minden piaci bizonytalanságát, a termelők teljes kiszolgáltatottsá­gát, ami Dunamocson azt eredmé­nyezte, hogy 2003-ban feladják a szabadtéri zöldségtermelést. Míg a kilencvenes években egy-egy hét­végén 4-5000 rekesz zöldséget vett át a piac, addig az elmúlt esz­tendőben ez az igény 40-50 ládára zuhant vissza, ugyanakkor az al­kalmazottakat ugyanúgy ügyelet­ben kellett tartani, mint az előző években, az egy területi egységre szükséges beruházás magassága viszont ugrásszerűen megnöveke­dett. A felvásárlási árak elemi szin­ten sincsenek összhangban a ter­melési költségekkel még akkor sem, ha Dunamocs földrajzi fekvé­se, talaj szerkezete és klímája kap­csán Szlovákia egyik legkedvezőbb A kereskedők és a terme­lők közötti viszony nem mondható partnerinek. zöldségtermesztő területének mondható. A zöldségágazat meg­szüntetése automatikusan felszín­re hozott egy nagyon érzékeny kér­dést, tételesen azt, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akik eddig a kertészeten dolgoztak, különö­sen akkor, ha átcsoportosításra na­gyon korlátozottak a lehetőségek, ezért ez a gond a vezetők számára jelenleg szinte megoldhatatlannak tűnik. Az agronómus azt is elmondta, hogy a zöldségpiacon tapasztalha­tó mélyrepülés vonatkoztatható a gabonatermesztésre is, a felvásár­lási árak az utolsó tíz évben alig változtak, míg a műtrágya és nö­vényvédő szerek árai ez alatt az idő alatt a többszörösükre emelkedtek. A kereskedők és a termelők közötti viszony a legjobb szándékkal sem mondható partnerinek, mivel a ter­melők kiszolgáltatottá váltak a piac kénye-kedvének. Itt említette meg a mezőgazdasági reszort szerepét, ahol a termelők továbbra is várólis­tán maradtak, kizárólag a keres­kedők szabják meg a minisztérium mozgásterét, nem pedig fordítva. A fent elmondottak egyenes ágon vo­natkoztathatók az állattenyésztésre is, a húspiac művileg irányított beszűkítése csak annyi lehetőséget nyújt a tenyésztőknek, hogy beren­dezkedjenek a túlélésre. A duna- mocsi mezőgazdasági szövetkezet­ben jelenleg mintegy 370 szarvas- marhát és 1700 sertést tartanak, az előző évek eredményeiből ebben az ágazatban felújításokra és fejleszté­sekre is sor kerülhetett. Az új fejőberendezés megvásárlása mel­lett rekonstruáltak két disznóhiz­laldát és egy istállót oly módon, hogy valamilyen szinten megfelel­jenek a mostani kor elvárásainak is. Ami az elkövetkezendő időkben a dunamocsi mezőgazdasági szövet­kezet húzóágazata lehet, az a szőlé­szet, a szőlőtermelés. Egyeg János vincellér elmondta, hogy az új tele­pítésekkel együtt jelenleg kilencven hektár szőlőültetvényt gondoznak, domináns fajtáik a zöld vertelészi, az olasz és rajnai rizling, valamint a piros tramini. Bort csak a saját szük­ségleteik kielégítésére és reprezen­tációs célokra készítenek, a szőlőt a bazini borüzemmel kötött szerződés alapján értékesítik. Az idei hosszúra nyúló tél és a tájain­kon szélsőségesen hideg éjszakák ellenére is a vincellér úgy véli, hogy az ültetvények viszonylag jól telel­tek, az eddig megvizsgált szemek élnek, ami pillanatnyilag ked­vezőnek mondható, a következő szüret viszont még nagyon messze van. Az évenkénti folyamatos szőlőtelepítés, az ültetvény területi növekedése jelentős problémát okoz a gazdaságnak, különösen metszés idején. A kapálást és a szü­retet ugyanis brigádmunkában vagy vendégmunkásokkal is meg tudják oldani, a metszés viszont szakértelmet igényel, nem bízhat­ják avatatlan kezekre. Egy rosszul elvégzett metszés évekre visszavet­heti a szőlőt, amelyet már nagyon nehéz helyrehozni. Mivel a kilenc­ven hektárnyi ültetvényt a szőlé­szetben dolgozó állandó alkalma­zottak nem bírják megmetszeni, a vezetés most olyan megoldást ke­res, mely szerint a szőlővel bánni tudó embereknek részéből vagy fi­zetésért átadnának egy-egy vállalt területet, akik egész évben gondoz­nák a számukra kijelölt ültetvényt. Egyeg János a felmerülő nehézsé­gek ellenére úgy véli, hogy a szőlőtermesztésnek ebben a régió­ban van jövője, nem csupán azért, mert Szlovákiában a korábbi szőlőültetvények jelentős hányada elöregedett, kipusztult, vagy hozzá nem értő kezekbe került, hanem elsősorban azért, mert Marcelházá- tól Muzsláig a talaj összetétele és a Duna közelségétől befolyásolt klí­ma olyan ízvilágot biztosít a szőlőnek és a bornak, amely kere­sett lesz a piacokon. Ezért sajnála­tos az, hogy épp ebben a régióban nem jött létre olyan pincegazdaság, amely összefogva a környező ültet­vények termését, akár rizlingfajták- ban, akár zöld vertelínibe, de a ko­rábban honos parasztszőlőkben is versenyképes borokat állítana elő. Az azóta már megszűnt egyesített szövetkezet épp Dunamocson épí­tett egy nagykapacitású borpincét, amelyet a csődeljárások során rövid idő alatt szétraboltak úgy, hogy má­ra már csak a csupasz falak marad­tak. A vincellér abban bízik, hogy az uniós csatlakozás után a befogadó és a csatlakozó fél is betartja leg­alább ígéreteinek valamekkora há­nyadát, ami jelenleg mindkét olda­lon csak elméleti síkon működik. Amíg Szlovákiában csak papíron - vagy még ott sem - létezik az a szőlőterület, amelyet az Unió felté­telként szabott meg a támogatási pénzek folyósításához, addig ideha­za már készülnek a tervezetek a nem létező szőlőültetvények prog­ramszerű támogatása igénylésére. Amíg a mezőgazdasági minisztéri­um a papírigényes statisztikákra ha­gyatkozik és nem a termőképes tőke mennyiségére és minőségére, tehát a valóságra, addig csak azok húzhatnak hasznot a támogatásból, akik nem termelnek. Sokat várnak a mezőgazdasági reszort új irányí­tásától, ugyanakkor a járási hivatal mezőgazdasági szakosztályáról ér­kezőjelzések arra utalnak, hogy eb­ben az évben a támogatások terén nem várható jelentős javulás, sőt nem kizárható az sem, hogy az álla­mi dotációk, vélhetően a gabonater­mesztésre vonatkozóan még cson­kulnak. A dunamocsi gazdák úgy véleked­nek, hogy az energiaárak meg­emelésével a kormány legnagyobb mértékben a mezőgazdasági ter­melőket sújtotta, melynek hatása már ezekben a napokban is érez­hető, hiszen számottevő azon ko­rábbi zöldségtermelő mennyisége, akik a hajtatott zöldségterme­lésből akaratuk ellenére kénytele­nek voltak kiszállni. Félő az is, hogy a kényszerítő intézkedések térdre kényszerítik még azokat a mezőgazdasági szövetkezeteket, amelyek anno túlélték a vadpriva- tizőrök szőnyegbombázását is. A dunamocsi mezőgazdasági szövet­kezetben jelenleg 118 tag dolgo­zik, ami annyit jelent, hogy vala­milyen módon megélhetési le­hetőséget biztosít a lakosság egy jelentős részének. A vezetés óva­tos, minden irányban csak nagyon visszafogottan kritizál, attól tarta­nak - ami egyébiránt általános vé­lemény a mezőgazdasági terme­lésből élők soraiban -, hogy meg­szólalásuk esetén még attól a szá­nalmasan kevés állami támogatás­tól is elesnek, amelyet meghu­nyászkodva talán kiutalnak a szá­mukra. Távozásunkkor ónos eső szitál a szőlőültetvényekre, mely ha rá­fagy, megfojtja a szőlőszemeket. Számunkra ez az időjárási jelenség kellemetlen, mert meg-megcsúszik az autó. A szőlősgazdák esetében egészen más a tét, lehet, hogy ezekben az órákban megy el az idei termés. Egyeg János vincellér a tavalyi szüret eredményével (Somogyi Tibor felvételei) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HÓESÉS CSAK ÉSZAKON, -5 - -1 ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 07.12-kor - nyugszik 17.00-kor A Hold kel 10.10-kor - nyugszik - ­A Duna vízállása - Pozsony: 340, apad; Medve: 220, apad; Komárom: 300, apad; Párkány: 230, apad. FOK ruNisz 16V-. Ma is marad a többnyire borult égbolt, de hava­zásra már csak az ország északi terü­letein számítsunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet -5 és -1 fok között alakul, az ország déli és délnyugati területein 1 fok várható. Északi irányú szél, 3 és 7 m/s közötti sebességgel. A hegyek­ben fokozott lavinaveszély! Éjszaka a hőmérő higanyszála -7 és -12 fok közé csökken, a hegyekben akár -18 fok is lehet. Holnap marad a maihoz hasonló borús időjárás, de hószállin- gózás több helyen várható. A legma­gasabb nappali hőmérséklet -5 és 0 fok között alakul. A reggeli órákban főként a légúti bántalmak tüne­tei jelentkezhet­nek. Általában azonban kedvező hatású lesz az időjárás. Javul a szellemi és fizikai teljesítőképessé­günk. A szív- és érrendszeri pan- szokkal küszködök lehetőleg kerül­jék a túlzott megterhelést és tart­sák meg az orvosi előírásokat! Az időjárásra érzékenyebbek és az ala­csony vérnyomásúak esetében előfordulhat migrénes fejfájás, a gyengébb idegzetűeknél pedig a depressziós roham lehetősége sem kizárt. Holnap hasonló időjárási hatásokkal számolhatunk. Hétfőn ./poiaviiÄß ♦ Bázelben rendezték ♦ A St. Moritz-i ♦ Külföldi labdarúgó-bajnokságok a jégkorong Svájci Kupát alpesisí-világbajnokságon történt eredményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom