Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-07 / 31. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 7. Riport A környező falvakból szinte lehetetlen volt Kassára jutni tegnap reggel - éjszaka a viharos erejű szél újabb hóbarikádokat emelt az este letisztított utakon Kelet-Szlovákia: forró helyzetek a hideg télben Az autósok inkább a saját erejükben bíztak (Robert Sándor felvételei) „Toljon már meg, jóember!”- kiáltozták az autósok min­den arra járónak tegnap dél­előtt a legnagyobb kassai la­kótelepen. Hiába szólította fel őket a rádió, hogy ne ülje­nek autóba. Aki megbirkó­zott a garázsajtóval és bein­dította a motort, annak már csak a parkolóból kellett ki­verekednie magát, és indul­hatott neki a hólepte utak­nak. A szomszédok egymást tolták ki, és ezzel talán egy­mással toltak ki. Közlekedni ugyanis téli gumikkal sem volt egyszerű a városban. JUHÁSZ KATALIN A városban még hagyján, legyin­tettek a messzebbről érkező úrve­zetők. A környező falvakból szinte lehetetlen volt Kassára jutni teg­nap reggel. Éjszaka a viharos erejű szél újabb hóbarikádokat emelt az este letisztított utakon, több he­lyen keresztbe fordult kamionok és teherautók akadályozták a forgal­mat, és mivel a helyzet óráról órára változott, azokat is érhette megle­petés, akik indulás előtt tájékozód­tak az útkezelőség diszpécserénél. A városi útvonalak közül délelőtt csak a forgalmasabbakat tisztítot­ták rendszeresen, a mellékutakra ritkán tévedt hókotró. „Akár tet­szik a lakosságnak, akár nem, ilyenkor ez a gyakorlat. Fordított fontossági sorrend elképzelhetet­len, hiszen megbénulna a város közlekedése. A mellékutcákba csak a havazás elállta után mehetünk” - mondta Kristina Priesterová, az utak téli karbantartását végző vál­lalat igazgatója. Hogy ez mennyire így van, arról délben a saját sze­münkkel is meggyőződhettünk, láttunk ugyanis egy mindenre el­szánt hókotrót befordulni egy lakó­telepi mellékutcába. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy szerda este maga a főpolgármester szólította fel nyomatékosan a ma- gánház-tulajdonosokat és a tömb­házfelügyelőket az épületek előtti járdaszakasz folyamatos takarításá­ra. A gyalogosok élete e szívhez szó­ló szónoklat ellenére is nehéz volt, a saját háza előtti szakaszt ugyanis ki­ki másféleképpen mérte be. Termé­szetesen voltak senkiföldjének szá­mító járdák, ezek olyan hegyi ösvé­nyekre hasonlítottak, amelyeken csak az előző turista lábnyomaiba lépve lehet haladni. Ki itt „félre lép”, harminccentis hóba lép be, hiába jár-kel a központinak számító Letná utcán, vagy a sűrűn lakott KVP lakó­telepen. Az úttest és a járda között délre több helyen méteres hóbarikádok keletkeztek, az ugyan­is, mint kiderült, valóban a senki földje, illetve hava. „A villamossínek és a megállók tisz­tán tartása a mi feladatunk, az uta­kat az útkezelőség takarítja, a ke­reszteződések és a járdaszegélyek tisztítását viszont a városnak külön meg kell rendelnie a közterület­fenntartóknál” - magyarázta a köz­lekedési vállalat hóekét kezelő em­bere, aki a Fesztivál téren forgott körbe-körbe. A sínekről valóban odébb tolta a havat, az így keletke­zett hegységet azonban talán csak a tavaszi napsugár tünteti el teljesen a tér közepéről. Tegnap reggel összeült a városi vál­ságstáb, és érvényben hagyták a szerda este elrendelt másodfokú készültséget a havazás miatt. Bár az ülés végére az addig intenzív hó­esés hirtelen elállt, döntésüket nem módosították, csak délután három­ra állt vissza a megnyugtató első fok. Megtudtuk, hogy bevetették a magisztrátus tulajdonában lévő féltve őrzött, csak „végveszély” ese­tén előkerülő munkagépeket is, ezeket főleg a repülőtér környékén és Saca városrészben állították hadrendbe, összesen huszonkét hókotró, tizenegy salakszóró és nyolc hóekével felszerelt traktor in­dult harcba. „A fontosabb közintézményekhez vezető utakat már megtisztítottuk, a tömegközlekedés kisebb késése­ket leszámítva folyamatos. A fel­gyülemlett havat teherautókkal szállítják a városon kívülre. Folya­matosan figyeljük az előrejelzése­ket, és úgy tűnik, fel kell készül­nünk a további havazásra és az utak jegesedésére. A helyzet vár­hatóan szombat reggelig lesz külö­nösen nehéz” -mondta lapunknak délben Frantisek Kerekes, a válság­stáb tagja, aki szerint a gondok el­lenére az elmúlt két nap nem ha­sonlítható a három évvel ezelőtti közlekedési káoszhoz. Hasonlóan vélekednek az útkezelők is, akik elégedettek saját teljesítményük­kel. Kassai gyalogoskörökben nem ez az általános nézet, cifrábbnál cifrább megjegyzések hangzottak el az utcákon az útkarbantartók cí­mére, és ha igaz lenne a mondás, mely szerint akit sűrűn emleget­nek, csuklani kezd, a munkagépek kezelőit megállíthatatlan csuklási rohamokkal szállították volna or­voshoz. A baleseti osztályon dolgo­zó orvosok bizonyára szintén nem örültek volna nekik, mivel az el­múlt két nap során a szokásosnál háromszor több zúzódással, húzó­dással, ficammal és töréssel fordul­tak hozzájuk a gyalogosok. Anton Hanusáktól, az egyetemi kórház ügyeletesétől megtudtuk, hogy a legsúlyosabb eset egy kulcscsont­törés volt, és nem igaz, hogy csak az idősebbek vannak veszélyben, hiszen az életkor szerinti megosz­lás egyenletes. Az autósok, úgy tű­nik, óvatosabbak voltak, Kassa bel­területén a szokásosnál is kevesebb volt a koccanásos baleset. A legmegdöbbentőbb információnk a szerdai napra vonatkozik. A kassai és a varannói labdarúgók ugyanis harminc kilométer/órás szélben, in­tenzív hófúvásban léptek pályára, hogy lejátsszák a soros edzőmérkő­zést. A szél ide-oda sodorta a salak­pályán a labdát, a játékosok pedig alig látták egymást. Az eredmény nem is fontos ahhoz képest, hogy a varannói csapat délután épségben hazajutott saját autóbuszán. Mind­ezt attól az elszánt fotográfustól tudjuk, aki egyedüli nézőként élvez­te és fotózta végig a mérkőzést. Szádalmás és Szepsi között körforgásszerűen, ki tudja hányszor ismétlődött a történet: a frissen karambolozott gépkocsit elvontatták az úttestről, majd újabb ütközött A fegyelmezetlen sofőrök legalább annyi kárt okoztak, mint a hó KOVÁCS ÁGNES Minden télen legalább kétszer megismétlődik a szerdaihoz ha­sonló ítéletidő a Szepsit Szádal­mással összekötő útszakaszon. Az autósoknak minden évben számí­taniuk kell a hóvihar és a szél tom- bolására, amely akár gépjárműve­ket is lesodor az úttestről. Szerdán az útszakaszon ragadt, hét-nyolc órán át a hóvihar fogságába került autósok azonban azt is tapasztal­hatták, hogy a természeti csapáson kívül a sofőrök fegyelmezetlensége miatt szegélyezik az utat az autók. Amint egy-egy keresztbe fordult kamiont sikerült a tűzoltóknak el- távolítaniuk, araszolva bár, de megindult a forgalom. S akkor mindig akadt egy vezető, aki már nem bírta cérnával a lassúságot, és megelőzve a hosszú konvojt az élen akart haladni. Aztán egy nagy csattanás, csörömpölés hallatszott csupán (mert látni semmit sem le­hetett), és a konvoj megint meg­állt. Kezdődhetett minden elölről: a frissen karambolozott gépkocsit kellett elvontatni az úttestről, hogy aztán megismétlődjék még ki tudja hányszor a történet. Az Alsó- és Felső-hegy közötti kat­lanban vezet az út Kassáról Rozs­nyóra. Ezen a nyílt terepen nincs semmi, ami a tomboló szélnek gá­tat vethetne. Az idősebbek emlé­keznek még rá, hogy valamikor nagy diófák szegélyezték az út két oldalát. Ezek a fák védtek a széltől - amíg ki nem vágták őket sorjá­ban. Aztán egy időben kirakták a hófogókat, de azok rendre eltűn­tek. Drága a fa, tüzelőanyagnak éppen megfeleltek... Azóta pedig senki sem törődik azzal, hogy mek­kora károkat okoz a rendszeresen ismétlődő hóvihar. S újabban már nyáron is veszélyessé vált egy-egy szelesebb nap, mert a szántóföldek száraz porát felkavarja a szél siva­tagi homokviharhoz hasonló álla­potot teremtve. Nem ártana persze az illetékesek­nek elgondolkodni azon, mit kelle­ne tenni a balesetek elkerüléséért. Olcsó és hatékony megoldás lehet­ne sűrű sövényt ültetni az út mel­lett, amelyet akár embermagassá­gig is meg lehet növeszteni. A sö­vény sokkal ellenállóbb a tomboló széllel szemben, mint a fák, ame­lyeket tövestül csavarhat ki, ugyan­akkor megakadályozzák, hogy a szél a havat az úttestre fújja, véd a széllökésektől is, amelyek főként a rakomány nélküli ponyvás teher­autókat döntik az árokba. Igaz, a megoldás kissé lassú, mert csak ak­kor igazán hatásos, ha a sövény már magas. De amíg nő, gondol­kodhatnának az illetékesek. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: KEVESEBB FELHŐ, -7, - -2 fok ELŐREJELZÉS A Nap kel 07.14-kor- nyugszik 16.59-kor A Hold kel 09.53-kor - nyugszik 23.28-kor A Duna vízállása - Pozsony: 360, változatlan; Medve: 240, árad; Komárom: 320, árad; Párkány: 250, árad. Többnyire keve­sebb lesz már a fel­hő, de a délelőtti órákban északon és keleten még bo­rús lesz az égbolt, helyenként havazás várható. A leg­magasabb nappali hőmérséklet -7 és -2 fok között alakul, de délnyuga­ton csak 0 fokig csökken a hőmér­séklet. Északi irányú szél 4 és 8 m/s közötti sebességgel, délnyugaton akár 15 m/s körüli sebességgel is. Éjszaka a levegő hőmérséklete -6 és -2 fok közé csökken. Holnap újra teljesen beborul az égbolt, havazás­sal bárhol számolhatunk. A legma­gasabb nappali hőmérséklet -5 és -1 fok között várható. ORVOSMETEOROLÓGIA A jelenlegi időjá­rási hatások az alacsony vérnyo- másúakra kelle­mes hatással lesz­nek, szellemi és fi­zikai teljesítőképességük növekedni fog. Ezzel szemben a magas vémyo- másúak fejfájásra számíthatnak. A diétázók tartsák be az étrendet, mert gyomortáji és epefájdalmakra számíthatnak. Többet kell aludni. A reggeli órákban az asztmásoknál légzési zavarok jelentkezhetnek. A hideg miatt a felfázásos betegségek jobban fenyegetnek, így ha kime­gyünk, mindenképpen jól öltözzünk fel. Holnap csökkenni fognak a kel­lemetlen hatások. Holnap S^ALÁDI KOR ♦ Bizonyítani szeretne a vak pszichológus ♦ A hatalmas szerelemnek ♦ A csoki élvezetének titka

Next

/
Oldalképek
Tartalom