Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-04 / 3. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 4. Családi kör A betegség leírását először James Parkinson londoni orvos adta közre 1817-ben Kóros remegés: százból egy PÉTERFI SZONYA A Parkinson kór jobbá ra az idősödő - a hat- JjL . van év fölötti - embe- rek betegsége. Mint- m” hogy pontos honi sta- ! tisztika nem áll rendelkezésre, csak feltételezni lehet, hogy Szlovákiában nyolcezren szembesülnek vele, ám a betegek felénél nem áhítottak fel diagnózist. Főleg azért, mert a hozzátartozók úgy vélik, a remegés az idős kor velejárója. A rendelkezésre álló kimutatások szerint százezer 65 éves ember közül 164, de a 80 éven felüliek közül (százezer lakosra) már 2250 Parkinson-kóros. Az Egyesült Államokban körülbelül egymilliónyian szenvednek tőle, s évente negyvenezer új beteget vesznek nyilvántartásba - adta közre az adatokat dr. Jolana Matiasovicová, a GlaxoSmithKline gyógyszertárság termékmenedzsere.- Pedig a központi idegrendszeri betegség a tünetei alapján könnyen kó- rismézhető. A legjellemzőbb négy az izommerevség, a lelassult mozgás, a végtagok nyugalmi állapotbeli remegése, valamint a bizonytalan testtartás (járás). Ezekhez izomfájdalom, fáradtságérzés, az arc maszkszerűvé válása, görnyedt testtartás, nyitott száj és akadozó beszéd társulhat. A Parkinson-kóros beteg járása szintén jellegzetes. Rendszerint nehezen tud elindulni, majd aprókat és csoszogva lép, miközben a karjait behajlítva teste mellett tartja. Gyakori dolog, hogy az egyensúly megőrzése érdekében a lépéseit egyre szaporázza, s végül csaknem futásra kényszerül. Ez azonban nem okvetlenül óvja meg az eleséstől, ami sérülést okozhat neki - magyarázza a tudnivalókat dr. Frantisek Cibulcík, a pozsonyi ruzinovi kórház neurológusa. A Parkinson-kór fő gyógyszere a dopamin előanyaga. Ha a levo- dopa nevű molekula eljut az agyba, ott egy enzim dopaminná alakítja át, s ekképp pótlódik az ingerületátvivő anyagnak az elpusztult idegsejtek miatt hiányzó mennyisége. Ez a szer elsősorban az izommerevséget csökkenti, de a végtagok remegését szintén tartósan csillapítja. Vannak olyan gyógyszerek is, amelyek a dopamin lebontását végző enzimek működésének gátlásával tesznek jót, mert elnyújthatják a meglevő ingerületátvivő anyag hatását. Ennek köszönhetően a rendesnél kisebb mennyiségű dopamin is úgy-ahogy ellátja a feladatát, különösen akkor, ha levodopa formájában kívülről támogatást kap a beteg. De az is bevett eljárás, hogy a dopamin jelfogóit (receptorait) gyógyszerekkel aktivizálják, mert ekképp az ingerületátvivő anyag hatása könnyebben érvényesül. Az utóbbi készítményekkel a levodopa kellemetlen mellékhatásai is enyhíthetők, amelyek közül az akarattalan mozgások a leggyakoribbak. - Mivel a Parkinson-kór gyógyíthatatlan, a hosszantartó gyógysze- rezés sem használ a betegnek. Két év után komplikációkkal, 5 év elteltével a mozgás rosszabbodásával kellett számolni. Most viszont úgy tűnik, a GSK új gyógyszerének hatóanyaga, a ropinirol nemcsak a remegést enyhíti, hanem az agysejtekben csökkenti a dopaminhiányt, a depressziós tünetekkel együtt - számol be a korszerű gyógyítás lehetőségéről dr. Juraj Vyletelka zsolnai ideg- gyógyász, majd hangsúlyozza: - az új orvosság az eddig használatos szerekkel egyidejűleg szedhető, ezáltal pl. a levodopa napi adagja 30 százalékkal csökkenthető. A Parkinson-kór fö jellemzője Olyan betegségről van szó, amely nem rövidíti meg a beteg életét, de tünetei jelentősen befolyásolják. Ismeretlen okból ugyanis elhalnak az agy idegsejtjei, amelyek a testmozgást, a testtartást és az egyensúlyozást szabályozzák. A betegség nem öröklődik, mind a férfiaknál, mind a nőknél azonos gyakorisággal fordul elő. A betegség tünetei fokozatosan és lassan alakulnak ki. A megjelenés során szinte mindenki másfajta problémával kerül szembe, nincs két teljesen egyforma beteg. A főbb jelenségek: © A kéz, a fej és a láb nyugalomban fellépő, mozgásra mérséklődő remegése © Az izmok merevvé válnak és nem képesek ellazulni © A mozgás lelassul és érődén lesz, még az automatikus mozdulatokhoz is tudatos erőfeszítés szükséges Társult tünetek: © A járás megkezdése előtt lemere- vedési időszakok 0 Csoszogó, apró léptű járás © Pislantási problémák © Mimikaszegény, kifejezés nélküli arc Életmódtanácsok: © Fontos az aktív életvezetés. Ha elég erősnek érzi magát, lassú, óvatos sétákat tegyen. © Egyszerre csak egy dolgot csináljon. 0 Egészséges, megfelelően összeállított ételeket fogyasszon, akkor is, ha rossz az étvágya. © Ne igyon kávét, alkoholt. HÍVATLAN LÁTOGATÓK Kellemetlen lakótársak SZTRECSKÓ RUDOLF emberek általában nemcsak a katicabogarat, hanem például a csótányt, a legyet vagy a lepkéket is egyszerűen a bogarak közé sorolják. Pedig ezek mind-mind külön rend képviselői, az osztály a közös, amelybe tartoznak: a rovarok (Insecta) osztálya. Ám még a rovarok közé sem „fértek” be többek között a százlábúak vagy a pókok, őket további külön osztályokba soroljuk. Ezeket az egyes osztályokat foglalja magában az ízeltlábúak (Arthropoda) törzse, tehát ezen a közös néven helyes emlegetni a körülöttünk élő „bogarakat”. Az ízeltlábúak fajszáma szakértők véleménye szerint jóval meghaladja az egymilliót - elképesztően nagy szám! És évente még ma is néhány száz új fajt figyelnek meg és írnak le a kutatók. Ennek alapján elkerülhetetlen, hogy az ízeltlábúak képviselőivel lépten-nyomon ne találkozzunk közvetlen környezetünkben, így a lakásunkban is. Né- hányuk csak véletlenül, olykor a lámpafény által megtévesztve, akaratán kívül téved be hozzánk, mondjuk, egy pillangó vagy zöld lombszöcske. Ezeket semmi szín alatt ne bántsuk, csak szelíden hessegessük ki őket a nyitott ablakon, ajtón. Akadnak azonban szép számmal olyanok is, melyek nagyon is tudatosan férkőznek és telepednek környezetünkbe, sőt egyesek már kimondottan az emberek közelébe, létesítményeiben képesek csak megélni. Némelyik jelenléte csupán idegesít, de van köztük olyan is, amelyik egyenesen veszélyes ránk nézve, és megkeseríti életünket. Most induló sorozatunkban a betolakodók közül mutatjuk be a leggyakoribb fajokat. Házi légy (Musca domestica) íme, a rovarvilág legismertebb képviselője. Az egész világon elterjedt, főleg az ember környezetében él. 6-8 mm nagyságú, szapora két- szárnyú - nálunk öt, kedvező körülmények között több nemzedéke is kifejlődik egy évben, míg a trópusokon egész évben szaporodik. A nőstény esetenként 100-150 petét rak korhadó anyagokba, leginkább disznótrágyába. A mi éghajlatunk alatt és északabbra csak emberi létesítményekben tud áttelelni - gyors fejlődésének köszönhető, hogy ennek ellenére olyan sok utódot képes létrehozni. Szívesen száll az emberre, hiába hesse- getjük el, kitartóan visszaszáll ránk, nem kis bosszúságot okozva ezzel. Ám ez lenne a kisebbik baj: szőrös testén - a szőrök valójában kitinserték - és bélcsatornájában mikrobák millióit (akár 500 milliónál is többet!) hordozza, s ezáltal veszélyes betegségeket terjeszthet. Az általa terjesztett betegségek száma harmincnál is több. Példaként megemlítjük, hogy az egykori nagy tífuszjárványok is a házi légy rovására írandók leginkább. Képzeljük csak el, hogy az ételünkre szálló légy előzőleg esetleg ürüléken mászkált és nyalakodott. A nem eléggé híg táplálékot ugyanis nyálával és szájszervének elvastagodó, seprűszerű végével fellazítja, majd felnyalja. Semmi esetre se tűrjük meg a közelünkben, üldözzük, irtsuk minden lehetséges módszerrel. Ha undorodunk a szétlapított légy látványától, hajtsuk ki egy rongydarabbal az ablakon. A szaporodását lehetővé tevő anyagokat távolítsuk el lakásunk, házunk, ablakaink közeléből. CSALÁDI KÖRBEN AZ ORVOSSAL Ne hallgasson, ne tűrjön Pedagógus jeligére: „A fiam ötödikes, és eddig szeretett iskolába járni. Most ■ viszont húzódozva megy, különösen akkor, ha matematika órájuk van. Sajnos a tanár nagyon goromba velük, volt már rá példa, hogy megverte a gyereket, mert nem tudott megoldani egy példát a táblánál. Rendszeresen megalázza öt az osztály előtt. Mások is panaszkodnak rá. Nem akarom a fiamat kivenni az iskolából, de pszichológushoz sem hordani. Mit tegyek, hogy megvédjem őt?" » Rögtön azzal kezdem, hogy a pedagógusnak nem szabad megvernie a gyereket, ha ez • mégis megtörténik, akkor azonnal konzultáljon az osztályfőnökkel, majd az igazgatóval. Hans Zulliger svájci származású pszichoanalitikus szemléletű pedagógus kifejti, hogy mint bárki más, a pedagógus is bizonyos szükségleteinek kielégítésére törekszik munkája révén. Ő három pedagógustípust különböztet meg. A zsarnok típusú nevelőt, akinek múltjában többnyire szomorú emlékeket találunk. Gyermekkori megalázásainak kompenzációja vagy reakcióképződménye a hatalomvágy, amely azonban gyávasággal párosul. Tulajdonképpen felnőtteken szeretne zsarnokoskodni, de ahhoz nincs bátorsága, ezért megy nevelőnek. Az érzelmes típusú pedagógus, aki a gyermekhez túlfűtött emóciókkal kötődik, hajlamos a kivételezésre, mások elutasítására. Egész magatartását a viszontszeretetre, a népszerűségre törekvés jellemzi. A harmadik nevelőtípus rendelkezik a vezetés tehetségével. Nem maga az eszményi tökéletesség, de közvetíteni tudja az eszményeket. Szigorúan ragaszkodik a követelményekhez, de elnéző a gyermeki hibák megítélésében. Függ Zsuzsa kiváló szociológus egyik tanulmányában olvashatunk, talán e harmadik nevelőtípusba besorolható pedagógussal egy beszélgetést, amely igen tanulságos és így szól: „Kiváló - 3-4 évvel a nyugdíj előtt álló - gyakorló kollégával beszélgettem: - Nézd! Az oktatás mérhető. A felügyelet arra kíváncsi, hogy mit tudnak a gyerekek. Meg arra, hogy passzol-e a tanmenet a naplóval, a tantervvel. Van-e óravázlat, sokoldalú volt-e a szemléltetés, nagy volt-e az aktivitás, milyen a dekoráció a falon stb. Hogy én mit tudok a „gyerekeimről”, hogy nevelem őket, erre nemigen kíváncsi senki. Aki felmondja a tantervet és tűzijátékot rendez a vendégek előtt az új eszközökkel, az a kiváló tanár (...) hozzám csak visszajárnak tömegesen a volt tanítványaim, mert van mondanivalójuk 5-10 év után is. Tudod, néha szánalmasan gyermeteg óralátogatási jegyzőkönyveket írok alá, olyat, aminek a látott órához kevés köze van. Vagy mert a látogató végig beszélget, alszik, vagy nem tudja leírni, amit látott. A nevelésemet még senki sem értékelte... Igaz, nehezen mérhető, meg ezt nem lehet loholva, futtában megtenni. Őt valahogy eddig, több évtized alatt, elkerülték a kitüntetések. Lehet, hogy messze van a pikszis- től... Van ilyen... meg olyan is, aki már alig fér tőlük, annyira nem, hogy nem is nagyon tud a Lacikkal, Karcsikkal, Gáborokkal mit kezdem...” A fentiek értelmében javasolható lenne, hogy pedagógiai pályára olyan személyiségű embereket kellene felvenni, akiknek az érzelmi intelligenciahá- nyadosa (EQ) magasabb az értelmi intelligenciahányadosától (IQ). A család mindenek felett Házasság? jeligére: „21 éves fiú vagyok, semmi kedvem megnősülni. Kü- ■ lönben is úgy tartom, hogy nincs szükség a házasságra. Valahol olvastam, hogy a svédek kommunákban élnek. Nekem ez tetszik, és én is úgy szeretnék élni. Beleborzongok, ha arra gondolok, hogy egy nő mellett kell leélni az életemet. Mi a véleménye a kommunákról?" Én azt javaslom, hogy jó sokáig ne is nősüljön meg. Kommunákban való együtt- • élési forma valóban Svédországban volt kezdeményezés a házasság intézményének megújítására, de nem vált be. Többek között azért nem, mert a „család” alapfunkcióit nem sikerült megteremteni úgy, hogy működőképes legyen. A család legfontosabb feladata a szocializáció, ami nem más, mint a társadalmi normák elsajátítása azonosulás révén. A család főbb szocializációs funkciói a következők: A család teremti meg a biológiai létfeltételeket (táplálkozás, ruházkodás stb.). A család tagjai között kialakult érzelmi kapcsolatok struktúrája alakítja ki a gyermeki személyiségfejlődés érzelmi alapjait. Ézen belül a leglényegesebb az anya-gyermek kapcsolat, amelynek zavara maradandó személyiségkárosodáshoz vezet. A család tanítja meg a nyelvet mint a kommunikáció eszközét. A család kondicionálja a szokásokat. A család képez interakciós teret a növekvő személyiség számára. A család a személyiségbe motivációkat és ideálokat épít be. A gyermek a családban tanulja meg a szociális viselkedés mintáit, a szerepeket. A szerepek bizonyos társadalmi helyzetekben követendő viselkedések előírásai. A szerepek személyiségbe épülésének mechanizmusa az azonosulás. A család tanítja meg a gyermeket az affektiv feszültségek Dr. Bordás Sándor klinikai pszichológus (pl. agresszivitás) szocializált, vagyis szublimált megoldási módjára. A család szocializációs típusai abban különböznek egymástól, hogy szocializációs funkciójukat másképp gyakorolják. Szocializációs típusonként más és más a szülő-gyermek kapcsolat emocionális tartalma, mások az érintkezés formái, a nevelésben érvényesülhet a tekintélyelvűség vagy a demokratizmus, mások lehetnek a büntetés vagy a jutalmazás formái. A motivációk és ideálok, amelyeket kisgyermekkorban a család épít be a személyiségbe, szocializációs típusonként szintén különböznek. Kedves fiatalember, bármennyire nem tetszik is Önnek a család, a házasság intézménye, el kell fogadnia azt, hogy még jobbat nem találtak ki helyette. Unokatestvérek házassága Félelem jeligére: „Az unokafivéremhez akarok férjhez menni. Nem lesznek ■ egészségkárosult gyermekeink?” ( Egészségügyi szempontból az unokatestvérek házasságát akkor lehet kifogásolni, • ha a családban halmozottan fordulnak elő bizonyos örökletes ártalmak. Ilyen fokú rokonság esetén ajánlatos orvosgenetikus véleményét kikérni, aki különböző vizsgálatok alapján meg tudja mondani, hogy nagyjából mekkora a valószínűsége a születendő gyermek esetleges öröklődő betegségének. Mellékesen jegyzem csak meg, hogy Hitler is első unokatestvérek házasságából született. (A rajz a szerző munkája)
