Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-31 / 25. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 31. Közélet - hirdetés 5 A Brüsszelből kért Nemzeti Fejlesztési Terv készítése jól halad, most országszerte projektumokat kell készíteni Pályázati lehetőség a láthatáron Hamarosan a kormány elé kerül az Európai Unió által kért Nemzeti Fejlesztési Terv. Ennek kihatásairól be­szélgettünk Gyurovszky László építésügyi és régiófej­lesztési miniszterrel. TUBA LAJOS Az uniós tagság első négy éve so­rán, mai árfolyamon számítva 63 milliárd koronás támogatásra számíthat az ország. Miként áll az ehhez kötődő brüsszeli felté­telek teljesítése? Az Európai Unió három feltételhez köti a strukturális és a kohéziós alapok felhasználását. Az első a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgo­zása. Ez tartalmazza azokat a pri­oritásokat, amelyek figyelembe vételével elvárható, hogy a támo­gatásnak köszönhetően az uniós átlaghoz viszonyítva 5-6 százalék­kal nő az egy főre eső bruttó hazai termék. Ennek érdekében a terv foglalkozik a régiófejlesztéssel, a munkanélküliséggel, a közlekedé­si infrastruktúrával, a környezet- védelemmel, a mezőgazdasággal és több más ágazattal. A lényeg, hogy ezeken a területeken projek­tumok megvalósításának támoga­tásával növekedjen a régiók ver­senyképessége. Dél-Szlovákia szempontjából milyen érdekes perspektívák nyílnak? Ez szorosan összefügg a többi uni­ós feltétellel. Nagyon fontos, hogy a megyei és a helyi önkormányza­tokban, illetve a regionális fejlesz­tési ügynökségekben olyan szak­emberek dolgozzanak, akik képe­sek biztosítani a támogatások fel- használását. Csak így érhető el, hogy megfelelő számú jó projek­tummal jelentkezzünk az alapok­nál. Azt is tudatosítani kell, hogy az unió nem biztosítja az adott probléma megoldását, hanem csak segíti azt, és kiegészítést nyújt a hazai forrásokhoz. Ez a következő nehéz kérdés. A beruházásokkal kapcsolatos uniós projektumoknál a legjobb » A környező orszá­goknak az uniós ké­szülődés során nem in­dultak olyan hátránnyal, mint mi, sokkal több . . idejük volt. >N esetben is 25 százalékos önrész­re van szükség. Ez sok önkor­mányzat számára megoldhatat­lan akadályt jelent. Nem terve­zik esetleg, hogy legalább rész­ben ezen is segítenének? Elképzelhető, hogy lesznek olyan A régiófejlesztés a megyék felelőssége, mi csak partneri szinten tájékoz­tatjuk őket (Somogyi Tibor felvétele) típusú projektumok, amelyeknél állami hozzájárulásra is lehetőség lesz. De mindenképpen olyan mi­nőségű fejlesztési, beruházási ter­vekre lesz szükség, amelyek életké­pességéről az önkormányzatok esetleg a bankokat is meg tudják győzni. Ez ugyanis számunkra bi­zonyítja a projektum megalapo­zottságát és hosszú távú működő- képességét. Ön szerint sok jó tervezetre lesz szükség. Ennek azonban az ola­jozott információáramlás is a fel­tétele. A megyei önkormányza­tok egy éve alatt ilyen szempont­ból különféle tapasztalatokra tettünk szert. Míg a besztercebá­nyai tájékoztatás naprakész, ad­dig például a nagyszombati nem. Tehet a minisztérium valamit azért, hogy javuljon a helyzet? A régiófejlesztés a megyék felelős­sége, mi csak partneri szinten tájé­koztatjuk őket, legközelebb febru­ár 10-én szervezünk a megyei ve­zetőkkel egy találkozót, amelyen a további együttműködést szeret­ném velük megbeszélni. De ezen­túl ezt a többi szektor képviselőivel is így tervezzük. Annyit tudunk még tenni; hogy a minisztériumi internetes weblapra feltesszük a rendelkezésünkre álló összes infor­mációt, illetve ezeket megadjuk minden hozzánk fordulónak. A megyei információszolgáltatás akadozása elsősorban számukra káros, mert így a megye nem lesz képes elegendő mennyiségű támo­gatás fogadására. Ön személy szerint mennyire elégedett a Nemzeti Fejlesztési Terv színvonalával? A terv egyes részein különböző mi­nisztériumok és intézmények dol­goztak és az eredmény nem telje­sen azonos színvonalú. Ez az Euró­pai Bizottság ajánlásaiban is tükrö­ződik. Az ajánlások alapján történt átdolgozás azonban szerintem eléggé egyenletes színvonalúra alakította a tervet. A 2006-ig tetjedő időszak az uni­ós támogatások szempontjából még csak átmenetnek számít. Az alapok teljes egészében majd 2007-től lesznek hozzáférhetők. A mostani fejlesztési terv kidol­gozásán meglátszik, hogy szorí­tott az idő. Mikor kezdődik meg a 2007-től érvényes Nemzeti Fej­lesztési Terv kidolgozása, illetve számíthatunk rá, hogy akkor jobban érvényesül a partnerség elve, mint most? Tény, ha szorít az idő, akkor nincs lehetőség több hónapos nyilvános vitára, egyeztetésre. A környező országoknak, amelyek az uniós ké­szülődés során nem indultak olyan hátránnyal, mint mi, sokkal több idejük volt erre. Biztos, hogy a kö­vetkező időszakra már mi is más módszerrel készülődhetünk. így például a munkát a jóváhagyás előtt másfél-két évvel elkezdjük, vagyis már 2004 folyamán. De legalább ennyire érdekes idő­szak vár ránk az uniós csatlako­zásig. Az ebben a hónapban alá­írt pénzügyi megállapodás alap­ján pályázati programok kereté­ben lehet majd támogatást sze­rezni. Ezek mikor indulnak, illet­ve az érdeklődők hol juthatnak részletesebb információkhoz? A minisztériumi weboldalon egy­előre hiába keressük. Minisztériumunk esetében egyelő­re három pályázati lehetőség biz­tos, a negyedik csak akkor valósul meg, ha lesz rá elegendő pénz. A pontos információkat majd a pályá­zati lehetőségek meghirdetésével tesszük közzé. A lehetőségek az uniós szabályokkal összhangban vannak, amelyek nagyon vigyáz­nak az esélyegyenlőség betartásá­ra. Az idén tehát négy pályázati program van, ezek témája a régió- fejlesztés, az emberi erőforrás-fej­lesztés, az ipar és az idegenforga­lom. Ebből a mi minisztériumunk­hoz a régiófejlesztés tartozik 3,5 millió euró összeggel. Ezen belül négy kategóriát különböztetünk meg. Az egyik a stratégiák készítése és partnerség építése, a másodikból \\ Az idén tehát négy pályázati program van, ezek témája a ré­giófejlesztés, az emberi erőforrás-fejlesztés, az ipar és az ide- > . genforgalom. >> a helyi fejlesztési szervezetek mű­ködését támogatjuk majd. A har­madik kategória a tervezetek elő­készítését hivatott segíteni, innét fi­nanszírozhatók majd megvalósítási tanulmányok, környezeti hatásta­nulmányok készítése, illetve min­den egyéb, ami a projektumok elő­készítésével összefüggő tevékeny­ség. A negyedik, egyelőre függőben lévő téma a helyi infrastrukturális fejlesztések támogatása. Ez a köz­tulajdonban lévő ingaüanok kiépí­tését, fejlesztését vagy átalakítását támogatja majd. Jellemző téma­ként a kihasználatlan középületek információs központokká való át­alakítását említhetném. RÖVIDEN Irodát nyitott az EP Pozsonyban Pozsony. Pat Cox, az Európa Parlament elnöke nyitotta meg tegnap Pozsonyban az EP irodáját, s fogadta a parlamenti pártok vezetőit. Jelezte, Szlovákiát olyan országnak tekinti, mely az EU-csadakozás minden feltételét teljesíti. A pozsonyi irodához hasonló nyílt nem­rég Varsóban és Budapesten. (TASR) Még mindig a HZDS vezet Pozsony. Ha most tartanák a választásokat, még mindig a HZDS nyerne 20,9%-kal, derült ki az MVK közvélemény-kutató intézet fel­méréséből. A Smerre 17,5, az SDKÚ-ra a megkérdezettek 13,4%-a adná voksát. A negyedik helyen változatlanul az MKP áll 10,6%-kal. A KSS 8,2, a KDH 7,7 és az ANO 7%-kal követi. A két nemzeti párt közül egy sem jutna be a parlamentbe. (SITA) Kurtítások a nagyszombati autógyár miatt Pozsony. A kormány jóváhagyta a Nagyszombatban szeptembertől beruházó francia PSA Peugeot-Citroen autógyártónak nyújtandó idei állami pénzügyi segítséget, amely 2003-ban 2,217 milliárd korona. Ivan Miklós pénzügyminiszter úgy tájékoztatott, hogy eddig 1,246 milliárd korona áll rendelkezésre, amelyet néhány költségvetési feje­zet megkurtítása árán sikerült előteremteni. További 900 millió koro­nát úgy szereznek, hogy az egyes költségvetési fejezetekből további 1,5 százalékot zárolnak. Az idei költségvetésben nem szereplő 2,2 milliárdos tétel előteremtésekor nem ismertek kegyelmet: például a pozsonyi vár felújítására szánt összegből 80 milliót, az oktatásügyi tárcától 165 millió koronát csíptek le, sőt, még a II. vüágháborús vete­ránok egyszeri pénzügyi juttatását is megkurtították. (TASR, új További feljelentések Pozsony. A belügyminisztérium sajtóosztályának volt munkatársa a lehallgatási botránnyal kapcsolatban feljelentette a minisztérium szóvivőjét. Ján Bazovsky szerint Boris Aáaltovic bűntettet követett el azzal, hogy egy január 24-i sajtótájékoztatón egyszerűen elma­gyarázta a lehallgató rendszer majdnem teljes működési elvét az új­ságíróknak. A témában ez már a negyedik feljelentés, hiszen meg­tette már ezt a belügyminiszter és a SIS igazgatója is, sőt egy újság­író Vladimír Palkó belügyminisztert is feljelentette. (SITA) A belügy és a SIS rendszere független egymástól Vizsgálódó képviselők ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A titkosszolgálatot (SIS) felügyelő bizottság tagjai tegnap sa­ját szemükkel győződhettek meg ar­ról, hogyan működik a SIS által üze­meltetett lehallgató-berendezés. Többségüket meggyőzte a titkos- szolgálat épületében tett látogatás, úgy látják, Pavol Rusko lehallgatásá­ban nem vett részt a SIS. „Bemutat­ták a rendszer működését műszaki és szervezési szempontból egyaránt, valamint megkaptuk az izraeli gyár­tó elemzését, mely szerint műszaki­lag nem lehetséges utólag és kívülről beavatkozni a működésébe - tájé­koztatta lapunkat Köteles László (MKP), a bizottság alelnöke. „Meg­győződtünk róla, hogy a SIS és a bel­ügyminisztérium rendszerei függet­lenek egymástól, az egyikből a má­sikba nem lehet adatokat átvinni.” Működés közben ugyan nem látták, mert Köteles szerint „nincs mit lát­ni”. A lehallgató-berendezést ugyan­is egy időben három külön munka­helyről kell üzemeltetni, éppen azért, hogy csökkentsék a visszaélés lehetőségét. A bizottság tagjai tegnap, még a SIS- ben tett látogatás előtt meghallgat­ták Vladimír Ruskót ás Vladimír Mitrót is, de új információt nem tud­tak meg. „Az ANO elnöke elmondta, szerinte hogyan történt telefonbe­szélgetésének lehallgatása. Bizal­mas információkra hivatkozott, me­lyek forrását nem volt hajlandó el­árulni” - mondta Köteles László. Várható, hogy a bizottság meghall­gatja a belügyminisztert is, de erről még nem született döntés. Határo­zatban kérték fel azonban a legfőbb ügyészt, hogy saját hatáskörében - a törvényeknek megfelelően - fel­ügyelje a kivizsgálást. Milan Hanzel a parlamenti bizottság döntésétől függedenül már kezdeményezte an­nak tisztázását, hogy részt vettek-e Rusko lehallgatásában a belügy al­kalmazottai. A képviselők megvitatták Vladimír Palkó szerdai intézkedését is, mellyel leváltotta az ügyön eddig dolgozó egyik nyomozót. „Bár eh­hez joga van, mindenképpen szo­katlan lépés” - véli a bizottság alel­nöke. Rusko a miniszternek ezt a lé­pését a Meciar-korszakban történ­tekhez hasonlította: Ivan Hudek ak­kori belügyminiszter a Kovác-ügyön dolgozó nyomozókat cserélte le többször is, hogy a nyomozás az el­képzelésének megfelelő eredmény­eivel zámlinn tinit -v —-----v---'■-tv-' ME GKÉRDEZTÜK Grendel Lajos Kossuth-díjas írót Ön miért írta alá a határon tú­li magyar értelmiségiek ma­gyar kormányhoz címzett, kedvezménytörvénnyel kap­csolatos felhívását? Egy kicsit unom már, és fáraszt is a szerencsétlen státustörvény körüli huzavona. Az egészet egy felfújt ügynek tartom, me­lyet le kellene már zárni. Ott volt például a velencei bizott­ság ajánlása, melyet tudomá­som szerint a magyar fél beépí­tett a kedvezménytörvénybe, és ezzel pontot lehetett volna ten­ni az ügy végére. Ha még ezen túl is olyan engedményeket tesznek, vagy olyan pontokat vesznek ki a státustörvényból, melyek egyszerű papírdarabbá csonkítják a jogszabályt, akkor az egész cirkusznak nem volt semmi értelme. A felhívás arról szól, hogy a magyar kormány természetesen vegye figyelem­be a velencei bizottság ajánlá­sait, de ezen túl ne csonkítsa meg úgy a törvényt, hogy fölös­legessé váljon, elveszítse hatását. Számoltak a szlovák fél esetle­ges negatív reakciójával, illet­ve azzal, hogy mindez nehe­zítheti a szlovák és a magyar kormány közötti egyezség megszületését? A szöveg annyira körültekin­tő, finom, nem erőszakos, hogy abban sértést találni csak nagyon nagy rosszindu­lattal lehetne. Nincs benne semmi kivetnivaló, egyébként nem írtam volna alá. Demokrá­ciában élünk, és az állampolgár­nak nem kötelessége mindig és mindenben egyetértenie a kormánnyal vagy a kormány­fővel. A demokrácia pluralista társadalom, melyben többféle véleménynek kell megférnie egymás mellett, (sza) Csoóri kezdeményezése Aláírásgyűjtés a törvényért Budapest. Aláírásgyűjtést kezdemé­nyezett Csoóri Sándor a kedvez­ménytörvény módosítása ellen. Az aláírók arra kérik a magyar kor­mányt, kövessen el mindent, hogy a kedvezménytörvény megőrizze ere­deti tartalmát, mivel tervezett mó­dosításait szellemüeg, lelküeg, poli- tikaüag nem tudják elfogadni. Kifej­tette: a kisebbségi helyzet nemcsak politikai, jogi kérdés, hanem létfilo­zófiai probléma is, ugyanis a kisebb­ségi sorba születő ember létét meg­határozza, hogy az anyaország és egy másik nemzet közötti térben él. - A státustörvény nem valamiféle csoda, de kezdetét jelenthetné an­nak, hogy a kulturális nemzet, amely bennünk és a határokon túli magyarokban él, végre megszüles­sen - fejtette ki. A kezdeményezés­hez csatlakozott Bugár Béla, az MKP elnöke és Duray Miklós, a párt ügy­vezető alelnöke, Grendel Lajos Kos­suth-díjas író és mások. (MTI) Rendkívüli lehetőség a LOTO számsorsjátékban Vasárnap megtörténhet, hogy a JOKER-ral kiegészített LOTO számsorsjáték 10 000 000 Sk értékű rendkívüli prémiumát a harmadik díjat nyert játékosoknak fizetjük ki. A 2002. július 7-től 2003. február 2-ig tartó prémiumjátéknak a mai napig nincs nyertese, ezért a Tipos Rt. a prémiumjáték szabályainak értelmében úgy döntött, hogyha vasárnap sem lesz 1. vagy 2. díj, az általában néhány tízezer koronát érő 3. díjat nyert játékosok is nyerhetnek prémiumot. Hasonló volt a helyzet 2000 őszén, amikor a13 871 Sk értékű harmadik díjhoz a játékos még 10 000 000 koronás prémiumot is nyert. Ha az 1., 2. és/vagy a 3. díjat senki sem nyeri meg, a 10 000 000 Sk prémium átkerül a LOTO JACKPOT-jába. Ám lehet, hogy a prémiumot éppen most nyeri meg, hát tegye próbára szerencséjét, és adjon fel prémiumjátékos LOTÓ-t egy fogadóirodában vagy postán. Sok szerencsét kíván a Tipos. TIPOS - az Ön szerencsés tippje UP 906

Next

/
Oldalképek
Tartalom