Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-29 / 23. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 29. 3 Riport Kassán a tűzesetek szempontjából a péntek a legveszélyesebb, a vasárnap a legveszélytelenebb nap, a legtöbb riasztás délután öt és hét óra között fut be az ügyeletre A hamis riasztások többségét kiszűrik a tűzoltók „Ha tudná, milyen telefon­bejelentéseket kell végig­hallgatniuk az ügyeletes kollégáknak, nem biztos, hogy itt akarna dolgozni” - mondja keserű mosollyal Jozef Bodnár, a kassai tűzol­tók parancsnoka, aki bele­hallgatni ugyan nem enged a kollégái által rögzített „autentikus anyagba”, de reprodukálni hajlandó a hallottakat. JUHÁSZ KATALIN „Azonnal jöjjenek ki, a szemközti panelházban ég egy lakás!” A kivo­nuló egység aztán kideríti, hogy csak vizet forralt valaki nyitott ab­laknál. „Hatalmas füstöt látok az utca végén!” A rohamosztag a tűz­nek épp az ellentettjét, repedt cső­ből áramló vízpárát talál. Vannak aztán olyan unatkozó tinédzserek, akik egymás ugratása céljából ha­verjaik házához rendelik a tűzoltó­kat, hogy az illetőnek kelljen ma­gyarázkodnia és elnézést kérnie. Tavaly összesen 63 hamis riasztás­nak dőltek be a kassai tűzoltók, a többi, mintegy ezer esetben ki­szúrták a tűzzel játszó telefonbe­tyárokat. A valódi lángnyelvekről a parancs­nok elmondja, a statisztika szerint a péntek a legveszélyesebb, a va­sárnap pedig a legveszélytelenebb nap. A legtöbb riasztás délután öt és hét óra között fut be az ügyelet­re, a legnyugodtabb időszak pedig éjjel kettő és három óra közé tehe­tő. Örömteli tény, hogy tavaly több „technikai jellegű”, mint oltással egybekötött kiszállásuk volt a kas­sai tűzoltóknak. A lángnyelvek összesen 811 esetben csaptak fel, a szezon tavasszal, az első szára­zabb hetekben kezdődik, aztán ké­ső őszig véget sem akar érni. Kü­lön kategóriát képeznek az illegá­lis fűégetések. Az esetek 31 száza­lékában ez okozza a gyorsan terje­dő tüzeket, úgy tűnik, minden hiá­ba, az emberek továbbra is égetés­sel kívánnak megszabadulni a szá­raz kerti gaztól. Az elrettentő jelle­gű pénzbüntetések kilátásba he­lyezése nem sokat ér, mivel rajta­kapni nagyon nehéz a gaz fűgyúj- togatókat, amikor pedig már ural- hatatlanul ég a gaz, nincs idő a tet­tes után kutatni. Lakástüzekből 131-et oltottak el tavaly, a legtetemesebb, 500 ezer korona feletti kár egy kétszobás la­kótelepi lakásban keletkezett, amely szó szerint üresre égett, mi­után a máig ismeretlen tettes szán­dékosan felgyújtotta. Bár Kassa egy időben a felgyújtott luxusautók városa volt, a maffia­háborúk elcsitultak, a rivális ban­dákat sikerült felszámolni, ezért ma csendesebbek a parkolók. A tűzeseteknek csak 6,4 százaléká­ban kell autót oltani. A közlekedé­si balesetek száma viszont nőtt. „Tavaly összesen 201 balesethez riasztottak minket. Ilyenkor a mi feladatunk kiszabadítani a kocsiba szorult utasokat, valamint félre­vontatni az úttesten keresztbe for­dult gépkocsit” - mondja Emil Fekel, az operációs osztály vezető­je. 2002 áprilisa óta a testület köz­(Képarchívum) Tavaly 811 esetben kellett oltaniuk a kassai tűzoltóknak vétlenül a belügyminisztérium igazgatása alá tartozik, azaz nem az eladósodott Kassa támogatásá­ra szorulnak. Megszabadultak az olyan „rangon aluli” többletfel­adatoktól, mint például a Fő utca karácsonyi díszkivilágításának fel- és leszerelése, a madárürülék eltá­volítása a műemléképületekről, vagy a kulcsaikat elveszítő része­gek lakásának kinyitása. Az egy­ség ma Tűzoltó és Mentő Testület néven működik. A lakásnyitogatás ugyan továbbra is napi teendőjük része, de csak vészhelyzetekben. Ha kisgyermek rekedt odabent, vagy a tűzhelyen éppen főtt az ebéd, amikor a háziasszony pon­gyolában kizárta magát a lakás­ból, természetesen segítenek, ám kevésbé sürgős esetben lakatost kell hívni. „Lehet, hogy többeknek nem tetszik ez a hozzáállás, meg kell azonban érteniük, hogy keve­sen vagyunk, és az embereinket sürgősebb feladatokra kell tarto­gatnunk” - magyarázza az operá­ciós osztály vezetője, hozzátéve, hogy az általuk vészhelyzetnek te­kintett lakásnyitások száma tavaly így is 149 volt. Emil Fekel" szerint az is gond, hogy az autósok akkor is őket riasztják, ha a meghibáso­dott gépkocsi nem képez úttor­laszt. Ilyen esetekben az autómen­tő szolgálatot kell hívni, ami a tűz­oltókkal ellentétben természete­sen nem ingyenesen vontatja el a kocsit. A kassai tűzoltó- és mentő­testületnél egyébként 111-en dol­goznak, ezen kívül Saca városrész­ben is működik egy 15 fős egység. Ők oltották el a többi közt a vas­műi gázrobbanás során keletke­zett tüzet. Ez volt a tavalyi év leg­nagyobb, 950 ezer koronás anyagi kárral járó tűzesete. Egy év alatt összesen tizenöt millió korona értékű magán- és köztulaj­don vált a lángok martalékává Kassán, ám a gyors kiszállásnak köszönhetően a tűzoltóknak 75 milliós értéket sikerült megmente­niük. Öröm az ürömben, hogy em­beráldozatot nem követelt a tűz, a sérültek száma is csak hat volt. A testület működési költsége évi tízmillió korona körül mozog, eb­ben nincsenek benne a fizetések. Az anyagi megbecsülés április óta nőtt, ezen felül további haszna is van az átmenetnek: állami alkal­mazottakként a tűzoltók a koráb­binál lényegesen komolyabb szoci­ális és egészségügyi gondoskodás­ban részesülnek. Az oltás és mentés mellett megelő­ző tevékenységet is folytatnak, az­az ellenőrzik a tűzvédelmi előírá­sok betartását. Tavaly 286 komp­lex ellenőrzést végeztek vállala­toknál és cégeknél, és korántsem találtak mindent rendben. Ezt bi­zonyítja az összesen mintegy 107 ezer koronára rúgó pénzbüntetés. A szervezési hibák elhárítását és a technikai hiányosságok pótlását ismételt ellenőrzésekkel sürgetik, a lakosság felkészültségét és fi­gyelmét pedig váratlan tűzriadók- kal tartják ébren. A legnagyobb meglepetést tavaly egy zsúfolt bevásárlóközpontban okozták a tűzoltók, ahol sem az alkalmazottak, sem pedig a vásár­lók nem tudtak a próba-riasztás­ról. „Azt vizsgáltuk, hogyan rea­gál a személyzet, mennyire van­nak felkészülve egy tűzesetre, robbantásra, vagy más vészhely­zetre, amikor gyorsan ki kell ürí­teni az objektumot. Néhány vevő­nek ugyan nem tetszett, hogy ott kellett hagynia a bevásárlókosa­rát, és veszített fél órát az akció miatt, ám az ilyen gyakorlatok manapság nagyon fontosak és hasznosak” - magyarázza a pa­rancsnok, hozzátéve, hogy idén a tömegmozgatás lesz a testület ki­emelt feladata. Minden évben van fő irány, tavaly például az erdőtü­zek megelőzésére fókuszáltak a kassai tűzoltók, és sikerült is csök­kenteni az esetek számát. Kifelé menet, a hangárban meg­csodálhatjuk a csillogóra fényezett készenléti járműveket. Ezek a vá­ros központjából, a Tűzoltó utcai tetszetős, ódon téglaépületből in­dulhatnak bevetésre, és bár néme­lyik kocsi már harmincéves, meg­bízhatóan működik. „Szükség len­ne még mozgékony, kisebb jármű­vekre is, mert éjszaka a lakótele­peken alig tudjuk megközelíteni a tűz fészkét a parkoló autóktól. Gyakran száz métereken át kell húzni a fecskendőt” - panaszolja a parancsnok, ám hangjából érezni, hogy nem sok esélyt lát a géppark­bővítésre. A kassai tűzoltók legutóbb kará­csony előtt szerepeltek a tévében, amikor a főpolgármesteri hivatal­ba fehér port tartalmazó gyanús küldemény érkezett. Nem kérde­zem meg, mennyibe került nekik ez a tréfa. Nehogy tippet adjak az unatkozó tinédzsereknek, akik azt hiszik, az ilyesmi még mindig me­nő dolognak számít. Szerencsére több technikai jellegű, mint oltással egybekötött kiszállásuk volt VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HIDEG, FELHŐS ÉGBOLT, 0, ES 4 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 07.26-kor - nyugszik 16.44-kor A Hold kel 05.20-kor- nyugszik 13.20-kor A Duna vízállása - Pozsony: 450, árad; Medve: 300, árad; Komárom: 280, apad; Párkány: 225, árad. Továbbra is marad a borús égbolt, bár komolyabb hava­zásra csak az or­szág északi részén számíthatunk. A déli területeken néhol délután a nap is kisüt, itt csak elvétve várható csapadék. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és 4 fok között ala­kul. Nyugati, délnyugati irányú szél, 3 és 6 m/s közötti sebességgel. A hegyekben -4 fok körüli hidegre számítsunk. Éjszaka a levegő hő­mérséklete -3 és -7 fok közé csök­ken. Holnap is többnyire borús lesz az égbolt, havazás várható. A leg­magasabb nappali hőmérséklet -3 és 1 fok között alakul. ORVOSMETEOROLOGIA A mozgásszervi, de főleg a reuma- tikús betegségek­kel küzdőknél ma tovább erősödnek az időjárás kelle­metlen hatásai. Gyakrabban jelent­kezhet fejfájás, fantomfájdalmak, a régi sebek helye sajogni fog. Csök­ken a szellemi és fizikai teljesítőké­pesség, kevésbé tudunk majd kon­centrálni. Idegesség, depresszió, fáradtság jelentkezhet. A szív- és érrendszeri betegségben szenve­dők tartsák be az orvosi utasításo­kat. Az arra érzékenyeknél gyo­mortáji fájdalmak, görcsök léphet­nek fel. Holnap marad a maihoz hasonló hatás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom