Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-27 / 21. szám, hétfő

Őszidő ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 27. VÉLEMÉNY Ne játsszunk szembelcötősdit! H. MÉSZÁROS ERZSÉBET Nem értem, kinek jó ez a zsonglőrködés, ez a kétarcúság, ez a „ha nem vagy egészen hülye, olvass a sorok között”, ez az „én nem szól­tam semmit” alibizmus. Volt részem, részünk benne elég, a szocia­lizmus diadalmas építésének negyven esztendejében. Akkor kény­szerültünk ilyen faramuci módszerekkel mondani is meg nem is sok nemtetsző dolgot. De ma, amikor az alig bontakozó demokráci­ában azt becsülhetnénk a legtöbbre, hogy véleményünkért nem kö­veznek meg, őszinteségünkért nem rúgnak ki a munkahelyünkről, ma mi indokolja ezt a virágnyelvet? Közkedvelt szlovák napilapunk most, 2003. január 22-én közölt egy helyes kis szemléltető ábrát azzal a plakátra illő címmel, hogy „Alacsonyabb nyugdíjak, de olcsóbb élet”. Eddig még át is siklana rajta az ember szeme, mert hát istenem, ki tudja? Hátha így van. De közelebbről megnézve az oszlopocskákat, kiderül, az adatok 2000-ből valók, az akkori nyugdíjak, illetve azok vásárlóerejének akkori arányát szemléltetik. Nincs szórakoztatóbb, mint bizonyos szándékossággal kiválasztott adatok grafikonokba rendezve. Ezekkel szemléltetni lehet olyan dolgokat is, amelyeket a józan gondolkodású ember első szóra nem venne be. De egyik oszlop ide, a másik oda, s mindjárt elbizonyta­lanodik, hátha ő tudja rosszul, hátha a számok, az adatok a ponto­sabbak. Elfelejti, újra meg újra elfelejti, hányszor átverték már! Nem bírom felfogni, most erre így miért volt szükség. Az OECD adataiból csak az nyilvánvaló, hogy már 2000-ben is nálunk voltak a legalacsonyabbak a nyugdíjak a Varsói Négyek országai közül. A többi nagyon viszonylagosnak tekinthető adat. Azóta például Ma­gyarországon több nagy nyugdíjemelés volt. S hogy a lengyelek mennyiből és hogyan éltek, ez ideig hála istennek nem kellett hogy izgassa a fantáziánkat. Tény, hogy a csehek és a lengyelek nyugdíja is sokkal magasabb, mint a miénk. Bosszant ez az elkenő módszer. A felületesen olvasó, a csak a címe­ket böngésző megint jobban megnyugszik, mint amennyife az nor­mális lenne. Különösen akkor baj ez, ha valahol illetékes. Például igazgató, képviselő, netán miniszter. Abban a tudatban hajtja álomra a fejét, lám, nálunk még mindig jobb az öregeknek, mint a Varsói Négyek többi országában. És aztán leshetjük, mint ahogy eddig is, hogy majdcsak odafigyel ránk valaki. Pedig tudván tudjuk, és kollégáink is tudhatnák, mint ahogy a kép­viselők is illenék, hogy tudják az SZK Statisztikai Hivatalának leg­frissebb adatait. Azokat, amelyeket az Új Szó 2002. december 18- án közölt. Eszerint 2002 második negyedévére lebontva a fogyasz­tói kiadások egy hónapban 5307 (az összkiadások 6126) koronát tesznek ki a nyugdíjasok esetében. Közben az öregségi nyugdíj egyedülálló nyugdíjas esetében ugyanebben az időszakban átlago­san 5799 korona. Azóta meg már megjöttek a megemelt villany- és gázszámlák. Igaz, az élelmiszerek ára még csak részben emelkedett, de arra sem kell sajnos sokáig várnunk. És közben a júliusi 3- vagy 5%-os nyugdíj- emeléssel kecsegtetnek. Azzal is úgy, hogy fenyegetésnek is tekint­hetjük. Állítólag ez lesz az utolsó ilyen nyugdíjemelés. Azután 2004-ben jön az új nyugdíjrendszer (de nem nekünk). Legközelebb erről szólunk néhány szót. Addig azonban óva intem minden nyug­díjas társamat, ne higgyen a túl lelkes címeknek, az összetákolt grafikonoknak, szóval a saját szemének! Az üres zsebe ma az egyetlen, aminek hihet. És talán, ha akad még egy vakmerő képvi­selő, annak, aki a mi helyzetünkről is tényszerűen beszámol a par­lamentben. És megint csak talán felszólítja a tisztelt házat, hogy legalább számológépükkel számoljanak, vessék össze a statisztiká­kat, és higgyék el, hogy nekünk éppen annyiból kellene megél­nünk, amennyit a statisztikai hivatal kimutatott. Csak egyet ne te­gyenek: szembekötősdit ne játsszanak velünk, abból már kiöreged­tünk. Nyugdíjak a Varsói Négyek országaiban 2000-ben á Az öregségi nyugdíjak összege 2000-ben A nyugdíjak vásárlóereje az SZK-hoz viszonyítva 2000-ben D o Csehország Magyar- Lengyel- Szlovákia ország ország A szürke oszlopok azt illusztrálják, hogy szlovákiai viszonylatban mennyit ér a nyugdíjak vásárlóereje (Az OECD adatai) A családról szóló törvény értelmében kivétel nélkül mindenki köteles gondoskodni a szüleiről A helyzet nem katasztrofális (a szerző felvétele) A szociális segély nyújtásá­ról szóló törvényt tavaly de­cemberben novellizálták, s januárban már e szerint fi­zették ki a juttatásokat. Szabó Ernő mérnököt, az Érsekújvári járás szociális ügyosztályának vezetőjét a változásokról kérdeztem. KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA A legfőbb változást a létmini­mum nagyságának megállapítása jelenti, mivel ez az alapja a szo­ciális segélyek jogosultságának. A létminimum az eddigi 3490-ról 2900 koronára csökkent azoknak az esetében, akik objektív elbírá­lás alá esnek, ők ennyit kapnak, és a felét, vagyis 1450 koronát azok, akik szubjektív okoknál fogva jogosultak a segélyre. Ha egy családban például - ahol mindkét szülő munkanélküli, és az egyik objektív okokból kifolyó­lag jogosult a segélyre, 2900 ko­ronát, ha a másik szülő szubjek­tív okok miatt nem dolgozik, 1450 koronát kap, továbbá min­den kiskorú gyermekre 1600 ko­ronát, de a segély összege csalá­donként nem haladhatja meg a 10 500 koronát. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez az összeg csu­páncsak szociális segély, s a jö­vedelemből leszámítódik az az ál­lami szociális segély, amelyeket kifizetünk, például a családi pót­lék, a gyermeknevelési segély. A nagycsaládosok járnak rosz- szul... Éppen azt akarom bebizonyítani, hogy nem is. Vegyünk egy nyolc­tagú családot (2 szülő, 6 gyerek). Az egyik szülő objektív (vagyis nem önszántából lett munkanél­küli, a munkahivatalban nyil­vántartják, és állást keres), a má­sik szubjektív (vagyis minden in­doklás nélkül hagyta ott a mun­kahelyét) ok jogán kapja a se­gélyt, az egyik 2900, a másik 1450 koronát, a gyerekekre 6x 1600=9600 korona járna, tehát összesen 13 950 koronát kellene kapnia. Számítsuk a valós bevé­telt: 2900 koronát kap az apa, 3790 koronát a gyesen levő anya, 6 gyerekre a családi pótlék, 6x270=1620 korona, kapnak még lakbérhozzáájárulás címén 2000 koronát. Tehát lehet, hogy még többet kapnak, mint eddig. Ez nagyon jól illusztrálható azok példáján, akik 1450 korona se­gélyt kapnak. Eddig, ha ők kérel­mezték is a lakáshozzájárulási igényüket, nem kaphatták meg, mert korábban a lakbérhoz­zájárulást levonták a szociális se­gélyből, de január elsejétől nem. Mindössze annyi történik, hogy kevesebb lesz a szociális segély, viszont nagyobb az állami szociá­lis hozzájárulás. A helyzet nem katasztrofális. Mi a helyzet a nyugdíjasok­kal? A kisnyugdíjasok rosszabbul jár­nak. Kit nevezünk kisnyugdíjasnak? Aki egyedül él, özvegyi nyugdíjat kap, ami 4100 korona volt eddig, tehát kaphatott lakhatási hozzá­járulást, 450-500 koronát. Náluk akkor lesz némi csökkenés, ha ta­valy a nyugdíjukat felemelték mondjuk 200 koronával. Körülbe­lül ennyivel csökken a lakhatási hozzájárulás, de csak az év első felében. Mire számíthatnak július else­jétől? Ismét az eredeti összeget fogják kapni. Hányán kapnak a járásban va­lamilyen juttatást? Több mint 25 ezren, ebből 10 952 azoknak a száma, akik csak szo­ciális segélyben részesülnek. Kö­zülük 9829-et tartanak nyilván a munkahivatalban. A szociális juttatások három csoportja léte­zik. Tavaly kompenzációra 132, állami szociális segélyre 67, szo­ciális segélyre 386 milliót fizet­tünk ki, összesen mintegy 586 millió koronát. A rokkantak jogosultak bizo­nyos kompenzációkra. Milyen változásokkal számoljanak? Nálunk nincsenek rokkantak, egészségkárosodottakról beszé­lünk. Aki 50 százalékos egészség- károsodott, az már súlyos egész­ségkárosodottnak számít. Ebből adódóan jogosult bizonyos kom­penzációkra, ezek a többletkiadá­sok pótlására szolgálnak, diétára, ruhakopásra, benzinre, a segéd­eszköz működtetésére stb. Eddig a létminimum bizonyos százalé­ka segítségével számították ki ezeknek a nagyságát. A létmini­mum azonban sokféle, a juttatá­sokat 3930 koronából számítják ki. A diétás étkezésre például a létminimum 25 százalékát ítélhe­tik meg. A diétára eddig 983 ko­ronát adtunk havonta, benzinre 786, ruhakopásra 590, a segéd­eszköz működtetésére 99 koro­nát. Az új előírások szerint a dié­ta összege maradt, a ruhakopás, az ún. botpénz az egyharmadára, 200 koronára csökkent, a benzin­pénz is mintegy 300 koronával lett kevesebb. Az idősek gondozása sok csa­ládnak jelent problémát. Raj­tuk hogyan segítenek? A rászorulók - idősek illetve be­tegek - gondozása többfélekép­pen lehetséges. Ebben az évben még létezik az ún. közeli hozzá­tartozó gondozása címen folyósí­tott díj, még a régi törvény sze­rint, de ha valaki nem kérvényezi újra, jövőre nem fogja kapni auto­matikusan. A második kategória a gondozószolgálat, amely 19998. július 1-én lépett érvény­be. Ki veheti igénybe a gondozó- szolgálatot? Aki kérvényezi. Kitölti a nyom­tatványt, amelyet mi adunk, csa­tolja az orvosi leletet, amely iga­zolja, hogy egész napos felügye­letre szorul. A nővérek kimennek az illetőhöz, felmérik, milyen szolgáltatásokra szorul rá a be­teg. Pontos előírás szabja meg, mennyi idő szükséges egy-egy feladat elvégzésére, a hajmosás­ra, a fésülésre, a pelenkázásra, az orvosság kiváltására, stb., és ezt összeadva jön ki a munkakö­telezettség. 15 feladat kijön mondjuk 0,7 munkakötelezett­ségre. Egy mozgásképtelen eseté­ben „teljes műszak“ esetében a gondozónak kb. 7200 koronát fi­zettünk, 0,7-nél ennek a 70 százalákát. Aki igényelte ezt a szolgáltatást, annak vagy mi ad­tunk gondozót, vagy az illető ma­ga keresett valakit, akit a járási hivatal felvett rendes munkavi­szonyba, és ez beszámított a nyugdíjba is. Viszont a gondozottnak is hozzá- kellett járulnia, havonta 1000- 1500 koronát kellett fizetnie a járásnak. Miből? Az alacsony nyugdíjá­ból? Bizony sok esetben talán szükség lett volna a gondozásra, de a nyugdíjas megmondta, hogy nem tud ennyit fizetni, csak a leg­szükségesebbeket kéri. Ez a fajta gondozói szolgálat ja­nuár elsejével az önkormányza­tok hatáskörébe ment át, az ön- kormányzatok alkalmazzák a gondozókat. December végén pontosan 155,25 gondozószolgá­lati helyet delimitáltunk. Nem kevés ez? Ennyi alkalmazottunk volt. Ha egy falunak van pl. 3,3 munkaköri kö­telezettsége, az jelentheti mondjuk 5 személy gondozását. Ezt az ösz- szeget negyedévenként megkapja tőlünk az önkormányzat, de ha to­vábbit akar bevezetni, azt már a saját költségvetéséből kell előte­remtenie. Év elejétől a kérvényeket a csak a községi vagy a városi hivatalba adhatják be, s az önkormányzat dönt arról, módjában áll-e bővíte­ni a gondozói szolgálatot. „A kisnyugdíjasok rosszabbul járnak1 Ki adja a pénzt? A kerület? Nem. Az állami költségvetés. A minisztérium átutalja a kerület­nek, a kerület a járásnak, a já­rás az önkormányzatoknak. Jövő­re már ezeket a pénzeket az ön- kormányzatok közvetlenül az ál­lami költségvetésből kapják. Itt a kis falvak kerülnek nehéz helyzet­be, mert kevés a pénzük, 30-50 milliós költségvetésből könnyebb gazdálkodni, mint az egymilliós­ból. A gondozói szolgálatért fizetni kell, mint Ön is említette. Egy kisnyugdíjas, aki alig több mint négyezer koronát kap, hogyan tudna fizetni akár ezer koronát is havonta? Ha nem tud, akkor nincs gondo­zója. De vegyünk egy példát: va­laki teljesen egyedül él, nincs hozzátartozója, rászorul a gon­dozásra, de nincs miből fizetnie. Ennek ellenére kaphat gondozót. Hogyan? Úgy hogy azt az összeget, amit havonta fizetnie kellene, ráterhe­lik a házára, egyéb vagyonára. S abban az esetben, amikor az idős embernek vannak gyere­kei, de nem tudják vagy nem akarják őt gondozni? A családról szóló törvény értel­mében kivétel nélkül mindenki köteles gondoskodni a szüleiről. Mégse ritka, hogy idejön valaki, súlyos aranyláncokkal teleaggat­va, és azzal fenyegetőzik, hogy idehozza az apját a parkolóra, ágyastul, gondoskodjak róla én. Több olyan esetet ismerek, hogy a gyerekek nem törődnek az apjuk­kal (anyjukkal), az mégse akarja a házát megterhelni. Hiába mon­dom neki, hogy mit törődik vele, ha a fia örökségéből levonják ezt a pénzt... Ilyen okok miatt is töb­ben visszamondták a gondozói szolgálatot. Tavaly januártól létezik a gon­dozási díj. Ezt ki veheti igény­be? Ez kicsit komplikáltabb. A gon­dozói szolgálat igénybe vételéhez elég volt az orvos javaslata és a lelet, hogy az illetőnek szüksége van a gondozásra. Nem kellett várni, ha volt szabad munkaerő, be tudtuk biztosítani. A gondo­zási díj jogosultságát szakbizott­ság bírálja el. Ugyanúgy kérvényt kell benyújtrani, mellékelni az orvosi leleteket. A kérvényt ik­tatják és folyamatosan, a beérke­zés szerint bírálják el, a leletek alapján. Ha a kérelmező egészsé­gi állapota eléri az 50 százalékos károsodást, annak a személynek, aki a beteget ellátja, megítélhe­tik a gondozói hozzájárulást. Sok a kérelmező? Nagyon sok. Akik még tavaly ja­nuárban beadták, még csak most kerülnek sorra, viszont kedvező elbírásás esetén visszamenőleg is megkapják a pénzt. Ez fix összeg? Eddig a létminimum - 3930 ko­rona - 1,65-szöröse volt egy sze­mélyre, vagyis 6485 korona. Ha két vagy több személyt gondozott az illető, 8843 koronát kapott. Ja­nuártól ez is megváltozott. Ha egy személyt gondoz valaki, 6000 koronát fog kapni, ha kettőt vagy többet, 8000-et. A mozgáskorlátozottak lakás­átalakításra, autóvásárlásra, garázsátépítésre is kaptak hoz­zájárulást. Továbbra is van erre lehetőségük? A garázsépítési hozzájárulás 100 ezer koronáról a felére csökkent, a lakásátalakításra is kevesebb jut. A hét év alatt maximálisan ki­fizethető 350 ezerről 250 ezer ko­ronára csökkent. Autóvásárlásra most már csak az kaphat pénzt - legfeljebb 200 ezret -, aki munká­ba jár vele, a gyerekét hordja is­kolába vagy szociális intézetbe. Korábban kissé benevo-lens volt a törvény. A második elektromos vagy mechanikus kerekes szék il­letve hallókészülék vásárlására mi adtunk pénzt (az elsőre az egész­ségbiztosító). A rászoruló most már kizárólag a biztosítótól igé­nyelheti a segédeszközt. Tavaly még több mindenre jutott pénz: a mozgáskorlátozottak kaphattak akár mosógépet is, vagy például számítógépet. Ez utóbbit jelenleg is megkaphatja az a mozgáskorlá­tozott, akinek ez nékülözhetetlen a munkájához, vagy aki főiskolá­ra jár. A lehetőségekről a járási szociális ügyosztályok adhatnak felvilágosítást. Helyszűke miatt csak a legfon­tosabb változásokat említettük, de ha olvasóinknak kérdéseik vannak, írják meg szerkesztő­ségünkbe, és Szabó Ernő vála­szol rájuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom