Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-24 / 19. szám, péntek

Külföld ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 24. Kölcsönös kiutasítások Iszlámábád/Újdelhi/Karacsi. Pakisztán tegnap 48 órás távo­zási határidővel kiutasított négy indiai diplomatát, illetve követségi munkatársat. India egy nappal korábban ugyan­ennyi, Újdelhiben dolgozó pa­kisztáni külképviseleti alkal­mazottat minősített nemkívá­natos személynek. Az ügy to­vább élezi a feszültséget a két ország között. Ugyancsak teg­nap Karacsiban az USA pakisz­táni nagykövete, Nancy Powell sürgette: Pakisztánnak min­dent meg kell tennie annak ér­dekében, hogy az ország „ne legyen terroristák gyülekező- helye, továbbá meg kell akadá­lyoznia, hogy az ország terüle­tén tanyázó terroristák beha­toljanak Kasmír India által el­lenőrzött részébe”. (MTI) Vegyi fegyverek likvidálása Moszkva. Oroszország 2003-ban mintegy 160 millió dollárt fordít vegyifegyver­készleteinek megsemmisítésé­re. Ezt Szergej Kirijenko volt miniszterelnök, a fegyvermeg­semmisítést koordináló állami bizottság elnöke közölte. Hoz­zátette: az idén mintegy 400 tonnányi mérgező anyagot, az oroszországi készletek hozzá­vetőleg egy százalékát számol­ják fel. Az Egyesült Államok az előzetes megállapodások értel­mében mintegy 880 millió dol­lárral támogatja az orosz vegyi- fegyver-megsemmisítési prog­ramot. 1994-re 120 millió dol­lárt különítettek el Washing­tonban az orosz program fi­nanszírozására. (MTI) Petícióért öt év börtön Peking. Kínában öt év börtön­re ítéltek egy tibeti falusi ve­zetőt, amiért petíciót szerve­zett két, decemberben halálra ítélt tibeti vallási személyiség védelmében. Cerang Dondrup húszezer aláírást gyűjtött, fel­mentést kérve a neves budd­hista szerzetes, Tenzin Delek tulku és Lobsang Dondup val­lási tanító számára, akiket a kínai hatóságok decemberben halálbüntetésre ítéltek, pokol­gépes merényletek elköveté­sének és szeparatizmus szítá­sának vádjával. Egyébként mindketten ártatlannak val­lották magukat. (MTI) Erdő Pétert, az Esztergom-Bu- dapesti Főegyházmegye új ér­sekét, Magyarország prímását tegnap a Vatikánban fogadta II. János Pál pápa (Képarchívum) Több tízezres amnesztia Több tízezer rabot engedtek szabadon Ruandában. A fog­lyokat a közel tíz évvel ezelőtt elkövetett népirtásban való részvétellel gyanúsították. Az elnöki amnesztia csak a kisko­rúakat és a betegeket érinti, ám számuk így is eléri a 30 ezret. A szabadon engedett foglyok először egy rehabilitá­ciós táborba kerülnek, ahol a börtönön kívüli élethez szok­tatják majd őket. (MNO) Ismét Jan Peter Balkenende alakíthat kormányt - egyelőre elutasítja a nagykoalíciót Szoros győzelem Hága. Ismét a Kereszténydemokra­ta Tömörülés (CDA) nyerte - igaz, szorosan - a szerdai választásokat Hollandiában, így Jan Peter Bal­kenende miniszterelnök alakíthatja meg az új kormányt is. Részvételi csúcs született: a 12 millió szava­zásra jogosult polgár 80 százaléka járult az urnáldroz. A többi vezető párt is növelte mandátumai ará­nyát, mert megszerezték a legutób­bi választásokon 2. helyre emelke­dő populista Pim Fortuyn Listája (LPF) szavazóinak nagy részét. A legnagyobb nyereséget az ellenzéki Munkapárt (PvdA) könyvelte el. Az alsóházba még bekerült öt kisebb párt nem tudott osztozkodni az LPF csalódott szavazóin, a kis Szocialis­ta Párt (SP) és a Protestáns Párt ki­vételével mind visszaestek. így is ki­lenc párt képviselői kerültek be az alsóházba. A két nagy párt kiegyen­lített erőviszonyai mellett papírfor­ma szerint a nagykoalíció lenne a legkönnyebb megoldás, ám Bal­kenende szerint többféle kormány- többség is elképzelhető. Legszíve­sebben eddigi koalíciós partneré­vel, a jobboldali liberális WD-vel folytatná a kormányzást, de a több­séghez meg kell szereznie a kis bal­oldali liberális párt, a D66 támoga­tását is. (MTI) Az egyik legfiatalabb európai kormányfő a feleségével (TASR/AP-felvétel) Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter csípőből tüzelt Párizsra és Berlinre Visszalőttek a franciák Washington/Párizs/Berlin/ London. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter csípős szavakkal bírálta a „vén Európát”, Franciaorszá­got és Németországot, amiért ellenzik az Irak elleni katonai fellépést. A francia politika legkülönbözőbb körei tegnap nagy felháborodással utasí­tották vissza Rumsfeld lekeze­lő megjegyzéseit. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Rumsfeld kijelentette, hogy Francia- ország és Németország „nem az új Európát” képviseli, s az európai NATO súlypontja kelet felé tolódik el. A német és a francia álláspont szerinte gondot jelent, de számos európai ország az USA oldalán áll, nem Franciaország és Németország mellett. Rumsfeld ezzel mindenek­előtt a prágai NATO-csúcson a szö­vetségbe meghívott hét közép- és ke­let-európai országra utalt. Jean-Francois Copé kormányszóvi­vő az amerikai miniszter figyelmé­be ajánlotta: egy vén kontinens a maga történelmi, kulturális, politi­kai és gazdasági hagyományai ré­vén „birtokában van egyfajta böl­csességnek, s a bölcsesség néha bi­zony jó tanácsadó”. Dominique de Villepin külügyminiszter Rumsfeld­nek az „új Európa” számszerű több­ségére való hivatkozásával szembe­szegezte, hogy Berlin és Párizs egy jövőbe tekintő Európa érdekében egyesíti erőfeszítéseit. A legfrap­pánsabban az extravagáns, finom­kodónak nem nevezhető humoráról ismert Roselyne Bachelot környe­zetvédelmi miniszter vágott vissza. Az Europe 1 rádióadó kérdésére ki­jelentette: „Legszívesebben azt mondanám Rumsfeld úrnak, amit a mi vidékünkről származó Camb- ronne tábornok üzent vissza, ami­kor Verdunnél megadásra szólítot­ták fel.” A miniszter asszony tartóz­kodott a híres kijelentés szó szerinti idézésétől, a franciák azonban jól értik a célzást. A bátor generális egyeden négybetűs szóval válaszolt az ajánlatra: „sz...t!” A The Guardian értesülése szerint az amerikai hadsereg máris részletes terveket dolgozott ki az iraki olajme­zők megszállására és védelmére, el­kerülendő, hogy Szaddám ezeket is felgyújtassa, amint a kuvaiti olajku- takat 1991-ben. A brit lap szerint az amerikai külügyminisztérium és a Pentagon már karácsony előtt is­mertette e terveket az iraki ellenzéki csoportok tagjaival. A találkozó egyik részvevője elmondta: az eset­leges szárazföldi hadjárat kezdő mozzanataként különlegesen kikép­zett szövetséges erők biztosítanák az olajkitermelő létesítményeket. A CIA amerikai arabokat toboroz so­raiba legújabb hirdetési kampányá­ban. „Az arab amerikaiak több mint száz éve szolgálják a nemzetet. Ma nagyobb szükségünk van rátok, mint valaha” - áll a több amerikai lap által közölt hirdetésben. A CIA régóta kiemelt figyelmet szentel a Közel-Keletnek, de a 2001. szeptem­ber 11-e utáni terrortámadások nyo­mán, illetve most, az iraki válság napjaiban még több olyan szakértő­re van szüksége, aki jól ismeri az arab nyelvet és kultúrát. A The Times értesülése szerint Né­metország a BT következő elnöke­ként arra készül, hogy három héttel az ENSZ-ellenőrök iraki jelentésé­nek beterjesztése után újabb beszá­molóra idézi a világszervezet iraki fegyverzetellenőreinek vezetőjét. A diplomáciai forrásokból szerzett ér­tesülés szerint Berlin attól tart: Ge­orge Bush amerikai elnök úgy fogja értelmezni Hans Blixnek, az Irakban tevékenykedő ENSZ-fegyverzetel- lenőrök vezetőjének hétfőn esedé­kesjelentését, hogy Irak nem műkö­dött eléggé együtt a világszervezet ellenőreivel, s ezt közveden háborús oknak fogja tekinteni. Ezért a német kormány azt tervezi: február 14-ére újabb jelentéstételre hívja meg az el­lenőröket, hogy ezzel is húzza az időt, elodázza az amerikaiak fegyve­res beavatkozását - írta a vezető brit napilap. Vitatott módon ítélték el - a meggazdagodás vádja alól már tisztázta magát Erdogant választották pártelnökké MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. Ismét vezetőjévé választot­ta tegnap a török Igazság és Fejlő­dés Pártja (AKP) Recep Tyyip Erdo­gant. A személye körül kialakult jo­gi huzavona az elmúlt hetekben ala­posan felkavarta a török belpoliti­kai életet. Erdogan a politikai küz­dőtér konzervatív világi körei sze­mében szálka iszlámbarát múltja miatt. Annak ellenére, hogy az újra­választott pártvezér hangoztatja: az általa alapított AKP - amely egy be­tiltott iszlám szervezet mérsékelt szárnyára épül - demokratikus, Nyugat-barát párt, politikai ellenfe­lei úgy vélik, hogy látszólagos világi politikája mögött voltaképpen egy vallási irányvonal húzódik meg. Erdogant négy évvel ezelőtt erősen vitatott módon elítélték vallási gyű­lölködés szításáért, s ez súlyos kárt okozott politikusi karrieijében: emiatt nem válhatott például mi­niszterelnökké, noha az általa veze­tett párt nagyarányú győzelmet ara­tott a tavaly novemberi parlamenti választásokon. Erdogan politikai el­lenlábasai különböző jogtechnikai okokra hivatkozva szeretnék az AKP betiltását elérni, s ennek a fo­lyamatnak a részeként a török fő­ügyész kérte az alkotmánybírósá­got, hogy függessze fel őt pártelnöki tisztségből. A bíróság ezt a kérést elutasította, de csak azért, mert vé­leménye szerint a politikus már ele­ve nem pártelnök. Tavaly október­ben ugyanis a főügyész követelésé­re feladta a párton belüli „alapító tag” státusát, márpedig e státus alapján választották meg elnöknek. Erdogan ellen korábban a jogtalan meggazdagodás vádját is felhoz­ták, azt vetve a szemére, hogy a ki­lencvenes években, amikor Isztam­bul polgármestere volt, 160 ezer eurónak megfelelő összeggel lett gazdagabb. Erdogan azonban tisz­tázta magát a vádak alól. Minden­képpen számolni kell vele, ezt teszi Washington is, az USA számára az Irak ellen tervezett háború miatt létfontosságú a jó kapcsolat a veze­tő ankarai politikusokkal. Erdoganból hamarosan mégis kor­mányfő lehet (Képarchívum) Robertson az Irakkal kapcsolatos nézetkülönbségekről Új NATO-székház épül MTI-JELENTÉS Brüsszel. Lord Robertson NATO-fő- titkár tegnap Brüsszelben elismerte, hogy a szövetség 19 országa között még nem jött létre egyetértés az Irakkal kapcsolatos döntést illetően. Hangsúlyozta, hogy az esetíeges há­borúhoz kapcsolódó amerikai igé­nyek lényegét illetően teljes az egyetértés, több tagállam viszont meg akarja várni legalább az ENSZ Irakban tevékenykedő fegyverzetel­lenőreinek jelentését. Német televí­ziós csatornáknak külön is nyilat­kozva Robertson azt a meggyőződé­sét fejezte ki, hogy adott pillanatban Németország nem fogja cserben­hagyni szövetségeseit, ha például Törökországot támadás érné. Rá­mutatott, hogy amikor az iraki tö­megpusztító fegyverek leszerelésé­nek esetíeges katonai kikényszeríté­se merül fel, a szomszédos Törökor­szág joggal várja el már előre szövet­ségesei szolidaritását és segítségét. Robertson annak a sajtóértekezlet­nek a keretében beszélt Irakról, amelyen bejelentette a leendő NA­TO-székház tervezésére kiírt nem­zetközi pályázat eredményét. A 200 ezer euróval díjazott első helyet egy tekintélyes nemzetközi építészzsűri válogatása alapján a NATO-tanács a SOM+Assar-Skidmore londoni székhelyű multinacionális térvező- iroda művének ítélte. A főtitkár el­mondta, hogy a győztes pályamű alapján az évtized végéig szeretnék felépíteni a NATO végleges székhá­zát. A mai épületeket Brüsszel keleti peremén harmincöt éve ideiglenes jelleggel építették, és a szövetség központja már csak magas fenntar­tási költségekkel és igen nehezen tud működni benne. EU: az ENSZ-nek központi szerepet kell kapnia Hiányzik a közös fellépés MTI-HÍR Brüsszel. Az Európai Uniónak csak akkor lesz közös álláspontja egy esedeges iraki konfliktus ügyében, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsában jelenleg helyet foglaló négy tagor­szága egyetértésre tud jutni erről. Chris Patten külkapcsolatokért fele­lős biztos szóvivője ezt arra a kér­désre válaszolta, müyen szerepet játszik az EB a tizenötök Irakkal kap­csolatos egyeztetett álláspontjának kialakításában. A közös fellépés problémája legközelebb az EU- külügyminiszterek jövő heti ülésén kerül napirendre. Maga Patten több alkalommal üdvözölte az EU soros görög elnökségének azt a kinyüvání- tott szándékát, hogy megpróbál olyan álláspontot kialakítani, ame­lyet a BT-ben képviselt mind a négy tagország - Franciaország, Nagy­Britannia, Németország és Spanyol- ország - magáévá tud tenni. Azt is elismerte ugyanakkor, hogy az el­nökségnek nincsenek ehhez külön­leges eszközei, és végső soron csakis a négy tagországon múlik, közös ne­vezőre tudnak-e jutni. A négy tagor­szág és általában a tizenötök közül eddig egyedül Nagy-Britannia he­lyezkedett olyan álláspontra, hogy szükség esetén akkor is kész lenne részt venni egy Irak elleni katonai fellépésben, ha a BT nem adna erre felhatalmazást. A tagállamok túl­nyomó többsége azon a véleményen van, hogy az ENSZ-nek mindenkép­pen központi szerepet kell kapnia a válság rendezésében. Ezzel ért egyet az EB is, amelynek azonban nincs ki- nyüvánított álláspontja arról, hogy nemzetközi jogi szempontból szük­ség volna-e egy második BT-határo- zatra is a katonai fellépéshez. Érdekeltek a visegrádi együttműködés fenntartásában Magyar-cseh egyeztetés MTI-HÍR Budapest. Kovács László külügymi­niszter szerint azok a politikai erők felelősek azért, hogy a legutóbbi fel­mérés szerint nőtt az euroszkep- tikusok száma Magyarországon, amelyek a csadakozás híveinek állít­ják be magukat, de szinte kizárólag az EU-tagság hátrányairól beszél­nek. Kovács cseh partnerével, a mi­niszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő Cyril Svobodával folytatott megbeszélése után, sajtótájékozta­tón mondta ezt, kérdésre válaszol­va. Svoboda úgy vélekedett: senki sem állítja, hogy az EU paradicsom lenne, viszont „egy jó szervezet”, amely a stabilitás és a béke forrása, védelmet nyújt a populizmus és na­cionalizmus ellen. Ä külügyminisz­terek megállapodtak abban, hogy rövidesen Budapestre látogat Vladi­mír Spidla cseh miniszterelnök, a prágai parlament két házának elnö­ke, és Magyarországra váiják az új cseh köztársasági elnököt is, akit ma feltehetően megválasztanak. Előké­szítési szakaszban van öt-hat ma­gyar-cseh megállapodás, a kultúra, az oktatás, a tudomány, a szociálpo­litika területén. Szó volt a Csehor­szágba irányuló agrárexport útjában álló akadályok csökkentéséről, Ma­gyarország célja a pótvámok lebon­tása. A felek hangsúlyozták: érde­keltek a visegrádi együttműködés fenntartásában. Amerika rábólintott az oroszok pankiszi csapásmérésére Meglepő segítségkérés MTI-JELENTÉS Moszkva. Az USA nem kifogásolná, ha az orosz fegyveres erők csapást mérnének a Pankiszi-szorosban rej­tőző csecsen szakadár fegyveresekre - közölte tegnap Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes. „Egy országnak, amelyik hisz a meg­előző csapás erejében, nehéz lenne kritikával illetnie egy ilyen lépést” - fogalmazott a Moszkvában tárgyaló diplomata. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Oroszország vissza­fogottságot tanúsít az orosz-grúz határövezet tekintetében. Emlékez­tetett rá: Amerika kiképzési segítsé­get nyújt Grúziának annak érdeké­ben, hogy a kaukázusi állam maga tudja felszámolni a területén lévő terrorista csoportokat. A pankiszi szakadár csoportok elleni orosz katonai fellépést tavaly nyá­ron vetette fel Moszkva a fegyvere­sek sorozatos átszivárgásai miatt. Grúzia szerint ez meg is történt: Tbi­liszi az ENSZ-nél is tiltakozott, ami­ért orosz gépek bombázták a szoros területét. Moszkva visszautasította ezt a vádat, de az orosz repülők be­hatolását amerikai műholdak is ész­lelték. Eduard Sevardnadze grúz el­nök rászánta magát egy pankiszi tisztogatásra, de orosz vádak szerint a grúz fegyveres erők csak imitálták az akciót, gyakran előre figyelmez­tették a csecseneket. Moszkva sze­rint a grúz fellépésnek az volt célja, hogy orosz területre szorítsa ki a fegyvereseket, és nem az, hogy fel­számolja azokat. Meglepő kijelentést tett tegnap Ah­mad Kadirov, a Moszkva-barát cse­csen adminisztráció vezetője, aki az ET küldöttségével találkozva az USA és az EU közvetítői segítségét kérte a csecsenföldi konfliktus lezárásához. Az orosz hivatalos álláspont kizár, sőt a belügyekbe való beavatkozás­nak tekint bármilyen nemzetközi közvetítési kísérletet Csecsenföld ügyében. Orosz sajtóértesülések szerint egyébként az orosz politikai és katonai vezetés csúcsán többen sürgetik a kiszámíthatadannak tar­tott Kadirov menesztését, aki egyes vádak értelmében kapcsolatot tart a szakadárokkal is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom