Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-24 / 19. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 24. Interjú - közélet 5 Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter elégedett azokkal az eredményekkel, amelyeket tárcája az első száz napon ért el Többet is elvégezhetett volna az agrártárca előző vezetése Simon Zsolt sikeresnek tartja a mezőgazdaságra vonatkozó EU-csatlakozási tárgyalások eredményét. Annak ellenére is, hogy hivatalba lépése után számos hiányosságot vélt felfedezni a minisztérium irányításában, amelyek szavai szerint jelentősen gátolták a jobb tárgyalási pozíció elérését. A miniszter emellett a tárca első száz napját is értékelte. GÁGYOR ALlZ Ön kijelentette, hogy Szlovákia többet is kiharcolhatott volna, és az egyik legsúlyosabb hiányosságnak a tárca szakosztályai közti koordináció hiányát nevezte meg, mert elődje az utolsó évben már nem az agrártárca irányításával foglalkozott. Amit Brüsszelben elértünk, az az adott helyzetben maximum volt. A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy sikerült megemelni a tej, a birkák és a kecskék valamint az izocukor, tehát a kukoricából nyert édesítőszer termelési keretét, és azt, hogy Brüsszel 90 millió euróval növelte a szlovákiai vidék- fejlesztésre szánt tételt. Nagyon fontosnak tartom az adminisztratív információs rendszer (IACS) kiépítésére vonatkozó döntést is, ami előfeltétele annak, hogy Szlovákia az EU-csatlakozás után megkaphassa és felhasználhassa a neki előirányozott uniós pénzeket. Sikerként értékelem a Németh Imre magyar agrárminiszterrel folytatott tárgyalást és megállapodást a tokaji borvidékről, hiszen eddig egyeden hivatalos dokumentum sem létezett, amelyben Magyarország elismerte volna e borvidéknek a kiterjedését Szlovákia területére. Három község besorolását » Ha más ágazat annyi pénzt kapott volna, mint a sertéstenyésztés, ma lényegesen jobb helyzetben . . lennénk. \> a magyar fél nem vitatja, ez a mi adataink szerint 571 hektár szőlőt jelent. További négy községről, illetve 337 hektárról szakbizottság dönt. Én bizakodom, annál is inkább, mert a szlovák tokaji borvidékről szóló jogszabályok szigorúbbak a magyarnál. Ezért remélem, hogy ezt a kérdést 2-3 hónapon belül lezárjuk. A két ország azonban a tokaji Brüsszel 90 millió euróval növelte a szlovákiai vidékfejlesztésre szánt tételt (Somogyi Tibor felvétele) borvidéknek, mint kulturális örökségnek a kibővítéséről, elismeréséről is tárgyal. Ez nálunk milyen területet ölelne fel? Szlovákújhely, Szőlőske és Kis- toronya 3200 hektárt tesz ki. Ezek a községek képeznék az alapot, a vonzáskörzet pedig megközelítőleg 14 ezer hektárt jelentene. Egyébként magyar oldalon a kulturális örökséghez 9 község tartozna, miközben tokaji bor előállításával 27 községben foglalkoznak. December derekán ígéretet tett a sertéstenyésztőknek, hogy megvizsgálja, milyen központi intézkedésekkel lehetne mérsékelni a hónapok óta tartó sertéshús-értékesítési feszültséget. Az intervenciós agrárügynökség (IPA) kevés szabad pénzforrással rendelkezik. Az ügynökségnek 234 millió koronája hiányzik ahhoz, hogy kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tehessen. Viszont több mint 800 millió koronája áruban fekszik, amelyet a termelők nem térítettek meg. Már vizsgáljuk a behajthatóság módját. Havonta több mint 500 ezer koronát költ az IPA, illetve a minisztérium annak a gabonakészletnek a tárolására, amelyet a 2000/2001- es szárazság idején importáltunk, ám amelyet a termelők nem vettek át. Szlovákiában tavaly 170,5 ezer tonna sertést vásároltak fel, míg az egy főre eső fogyasztás 30,6 kilót tesz ki. Az összmennyiségből a behozatal - ez főleg Csehországból származott - 17,7 ezer tonnát tett ki, ugyanakkor a WTO által megállapított nemzetközi behozatali keretünk 19 ezer tonnát tesz ki. Tehát a WTO-kvótát nem értük el. Az is igaz, hogy a sertésfelvásárlási árak az elmúlt időszakban zuhantak. Ugyanakkor a szlovákiai sertéstenyésztőknek jelentősen javítaniuk kell a termelékenységen, hogy az EU-csatlakozás után versenyképesek maradjanak. Tavaly csaknem 91 ezer darab sertéssel többet kínáltak felvásárlásra, mint egy évvel korábban, ami nagyrészt a 48 koronában meghatározott minimális garantált felvásárlási árnak tudható be, miközben a világpiaci átlagár 37-45 korona között ingadozik. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet ugyan 47 koronában határozta meg az 1 kg sertéshús előállítási költségeit, ám lényegesen gyengébb mutatókból indult ki. Amíg például Csehországban a leválasztott kismalacok száma átlagosan 19-20 darabot tesz ki, addig nálunk csak 15,6, illetve tavaly már 17 darabot tett ki. Viszont az elhullás 10 százalékos, amíg Csehországban csak 4-5 százalékos, az 1 kg hús előállításához nálunk 3,7 kg sertéstakarmány kell, a cseh gazdáknak csak 3,3 kiló. Az EU-országokban még ennél is jobb eredményeket érnek el. Sok termelő szerint az ágazat támogatásával növelhető lenne a versenyképesség... Ha más ágazat annyi pénzt kapott volna és annyi figyelemben részesül, mint a sertéstenyésztés, akkor ma lényegesen jobb helyzetben lennénk. Nem lehet tartósan támogatni egy területet, amely azt nem tudja gazdaságosan felhasználni. Nézetem szerint eléggé sok \\ A sertéstenyésztők * és a húsfeldolgozók hetek óta nem tudnak megegyezni abban, hogy mennyi is a többlet . , a hazai piacon. > > pénzt fordítottunk sertéstenyésztési technológiákra, miközben a pénzforrások hatékony felhasználására nem fektettünk hangsúlyt. Bármilyen jó technológiánk van, ez nem elég, ha például nem szentelünk kellő figyelmet az állatok gondozására, etetésére, tehát olyan területekre, amelyek anyagilag nem annyira megterhelők, ugyanakkor a végeredmény szempontjából nagyon fontosak. Ismerek olyan sertéstenyésztőket, akik nem új épületekben nevelik az állományt, mégis csúcseredményeket érnek el. Intervenciós felvásárlás vagy az export támogatása nem jön számításba? Sajnálatos, hogy a sertéstenyésztők és a húsfeldolgozók hetek óta nem tudnak megegyezni abban, hogy mennyi is a többlet a hazai piacon. A mi becsléseink szerint a túlkínálat talán 5 ezer tonnára rúg. Remélem e héten már közös nevezőre jutnak az érdekeltek és dönthetünk arról, hogy támogat- juk-e például a húskonzervek exportját vagy más eszközöket választunk. Lehallgató-készülékeket az interneten és hirdetésekben is kínálnak, megvásárlásuk nem számít bűncselekménynek Már ezerötszáz koronáért is kapni poloskát ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem törvényellenes lehallgató készüléket vásárolni, és ha csak jó ismerősünket, szomszédunkat, rokonainkat akatjuk lehallgatni - akik tudnak a dologról és nincs ellene kifogásuk - a készülék használatáért sem vonhatnak minket felelősségre. 1500 koronáért már beszerezhetünk egyszerűbb poloskát, a komolyabb, profi berendezések ára azonban hatjegyű szám. Ha nem értünk a készülékhez, meg is bízhatunk valakit a lehallgatással, de ez sem olcsó mulatság: Bugár Béla értesülései szerint az ilyesmi az elmúlt időszakban 300-500 ezer koronába került. A Magyar Koalíció Pártja elnöke szerint ezért, még ha sikerül is szigorítani a lehallgatások feltételeit, az csak a bíróság által engedélyezettekre vonatkozna, az illegális lehallgatásokat esetleg a kiszabható büntetés szigorításával lehetne megelőzni. De mivel jó üzletről van szó, kérdéses, milyen büntetésnek lenne megelőző hatása. A koalíciós partnerek a héten mindenesetre nem vetették el az ANO felvetését, mely szerint a parlament elfogadhatná a lehallgatásokról szóló törvényt. „Tavaly tavasz táján már a képviselők jóváhagytak egy hasonló jogszabályt, melyet a baloldal és a titkosszolgálat vezetőjének kérésére az államfő nem írt alá, és csak egy-két szavazaton múlott, hogy a parlament még egyszer elfogadja a tervezetet. Ez a törvény szigoríthatta volna a legális lehallgatásokkal összefüggő feladatokat, például csak ugyanazon a bíróságon lehetne a lehallgatásokat kérni, erről nemcsak a titkosszolgálat, hanem a bíróság is külön nyilvántartást vezetne, és utólag lehetne ellenőrizni, ki mindenki lehallgatását kérték” - magyarázta lapunknak Bugár, aki szerint még e törvény elfogadása esetén sem lesz könnyű leleplezni és felszámolni az illegális lehallgatásokat. Ezzel Daniel Lipsic igazságügyi miniszter is egyetért. „Nem tartom jó ötletnek korlátozni a legális lehallgatásokat, mert az nehezítené a szervezett bűnözés, a korrupció és a súlyos bűncselekmények elleni harcot” - mondta érdeklődésünkre a Az illegális lehallgatásért csupán két év szabadságvesztés jár. tárcavezető. Robert Kalinák, a védelmi bizottság elnöke szerint léteznek cégek, melyek törvényellenesen használják a lehallgató készülékeket, és megerősítette: időről időre felbukkannak a névtelen árusoktól származó, poloskákat kínáló hirdetések, melyeknek szerinte a rendőrség több figyelmet szentelhetne. Jaroslav Sahul rendőrségi szóvivő RÖVIDEN Schuster: a sajtó olyan, mint a nő Pozsony. - A sajtó olyan, mint a nő, nehéz vele élni, de nélküle nem lehet mondta tegnap Rudolf Schuster. A köztársasági elnök újévi fogadáson látta vendégül a sajtó képviselőit. Elmondta, a médiának is komoly része van abban, hogy az ország a NATO és az EU ajtaja előtt áll, s felkérte az újságírókat, népszerűsítsék ők is az EU-népszavazást. (SITA) Litván EU-népszavazás május 11-én Vilnius. A litván parlament csaknem egyhangúlag fogadta el, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló népszavazását idén május 11-én tartsák meg. Véglegesen februárban dönt az időpontról, de ez a mostani eredmény ismeretében gyakorlatilag formaság lesz. „Ez a dátum teljes egészében megfelel, mivel a többi tagjelölt ország is többé- kevésbé ugyanebben az időpontban tartja az EU-csatlakozással kapcsolatos népszavazást” - jelentette ki Algirdas Brazauskas miniszterelnök. Egy decemberi felmérés szerint a litvánok 68 százaléka támogatja az EU-csatlakozást, 18 százalék ellenzi. (MTI) Kubai disszidens Szlovákiában Pozsony. Pavol Hrusovsky tegnap fogadta Oswald Payát, a leghíresebb kubai disszidenst. A Nobel-békedíjra is jelölt Paya a szlovákiai változásokat a kubaiak számára példaértékűnek nevezte. Kubában mintegy háromszáz politikai fogoly van, de több ezer embert zaklatnak a rendszer különböző szervei politikai nézeteik miatt. Tavaly decemberben Paya az Európa Parlament békedíját is megkapta. (TASR) Dubovcová Lipsic csapatában Pozsony. Készül a büntető törvénykönyv módosítása, dolgoznak a polgári perrendtartás módosító tervezetén és megreformálják a bíróságokat, azaz sürgetik a bírói menedzsment bevezetését mindenhol - összegezte első száz napját Daniel Lipsic. Az igazságügyi miniszter szerint az első három hónap alatt sikerült feltérképeznie a terepet és elkezdődött a beharangozott reformok megvalósítása, amihez - állítja - kiváló csapatot sikerült felállítania. Lipsic legközelebbi munkatársai közé tartozik például Jana Dubovcová besztercebányai bírónő, aki először alkalmazta a bírói menedzsmentet és korrupcióellenes intézkedéseiről ismert, (sza) Stefan Harabin bírócserét kér Kassa. Stefan Harabin több pontban is megtámadta azt az Alkotmánybíróságon lévő beadványt, melyben Sergej Kohut az ő kinevezését akarja megsemmisíttetni. A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint korábbi ellenjelöltje beadványa nem volt jogos, ezért az Alkotmány- bíróságnak nem kellett volna elfogadni. Nem ért egyet a bíróság azon döntésével sem, hogy egyelőre leblokkolták az ő kinevezését. Egyebek mellett ezért is arra kéri a bíróság elnökét, cserélje ki az ő ügyét tárgyaló bírákat, mert szerinte részrehajlók. (TASR) Többmilliós támogatás a főiskolának Pozsony. Japán 14,4 millió koronás támogatásban részesíti a pozsonyi Iparművészeti Főiskolát. A pénzt audiovizuális eszközök vásárlására kell költenie a főiskolának. Japán az elmúlt években több szlovákiai oktatási és kulturális intézményt is támogatott, egyebek mellet a poszsonyi Commenius Egyetemet, a Szlovák Nemzeti Színházat, az Egyetemi Könyvtárat. (SITA) Először veszteséges a McDonald's Washington. Az amerikai McDonald’s gyorsétterem-lánc történetében először számolt be negyedéves veszteségről a decemberrel végződött három hónapban, így további étterem-bezárásokat jelentett be. A társaság nettó vesztesége 343,8 millió dollár. A McDonald’s novemberben bejelentette, hogy bezárja 175 - főként Európában és Ázsiában működő - éttermét, a bezárások várható költsége 435 millió dollár. A társaság tegnap további 517 étterem bezárásáról is döntött, (origo) A SIS cáfolja a kanadai hírügynökség értesülését Nem szállítunk Iraknak leszögezte: a rendőrség nem korlátozhatja a hirdetőket, a lehallgató készülékek árulása nem bűncselekmény. Vannak tárgyak, melyek adásvétele nem ütközik törvényekbe. Ha kést veszünk, sem zárnak senkit börtönbe, csak ha embertársaik életét veszélyeztetik vele, mutatott rá Peter Kresák alkotmányjogász. ,JJa a hirdetés úgy van megfogalmazva, hogy bűncselekmény elkövetésére biztatja a polgárokat, az már bűncselekménynek minősíthető” - mondta az Új Szónak Lipsic, aki ugyanakkor elismerte: poloskát eladni és venni nem bűn, viszont aki üyesmit vásárol, az szerinte használni is fogja. A tárcavezető hajlandó arról tárgyalni, hogyan lehetne szigorítani az adásvétel feltételeit, de idáig ezt senki nem javasolta, ahogyan azt sem, hogy ne csak két évig teijedő szabadságvesztés vagy pénzbírság, hanem ennél lényegesen nagyobb büntetés játjon az illegális lehallgatásért, (s, sza) TASR-HIR Pozsony. A szlovák titkosszolgálat nem tartja valószínűnek, hogy szlovákiai cégek tankalkatrészek szállításáról egyeztek volna meg Irakkal. A hírt nemrég egy kanadai székhelyű, Közel-Kelettel foglalkozó hírügynökség hozta. E szerint orosz gyártmányú T-72-es tankok alkatrészeiről és közelebbről nem pontosított rakétakilövő egységek szállításáról szólt volna az üzlet. Mivel Irak fegyverembargó alatt van, a SIS szerint, ha valaki egyáltalán szállítani akart nekik, csak illegális üzlet keretén belül tehetné meg. A titkosszolgálat korábban már többször figyelmeztetett hasonló kétes üzletekre, amikor szlovákiai cégek akartak egy közvetítő országon keresztül háborús övezetbe fegyvert szállítani. Általában itt is orosz gyártmányú fegyverekről volt szó. Folyamatban lévő ügyekről a SIS nem szokott tájékoztatni, de jelezték, tudomásuk szerint jelenleg Szlovákiában egy fegyverrel kereskedő cég sem üzletel Irakkal. A csökkenést az iraki helyzet idézte elő A lakosság 46 százaléka híve a NATO-tagságnak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A legújabb felmérések szerint a lakosság 48 százaléka nem támogatja az ország NATO- csatlakozását. A belépés mellett 46 százalék van, ami 11 százalékkal kevesebb, mint tavaly márciusban. A Statisztikai Hivatal által készített felmérés azt is vizsgálta, mennyire vagyunk elégedettek a NATO meghívóval. A szervezet döntésével a megkérdezettek 49 százaléka elégedett, 35 nem ért vele egyet. Ivan Simko védelmi miniszter szerint nem kell túlságosan megijedni a támogatás csökkenésétől, hiszen ezt az Irakkal kapcsolatos feszült nemzetközi helyzet okozza. Jelezte, hasonló volt a helyzet a NATO koszovói reagálásakor is.- Nekünk ezek az adatok azt jelentik, hogy még nagyobb vehemenciával kell hirdetni a NATO csatlakozás szükségességét - mondta.
