Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-03 / 2. szám, péntek

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 3. SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A negyedik nővér 19 KIS SZÍNPAD: Tit­kárnők 19 M OZI POZSONY HVIEZDA: Kémkölykök 2: Az elveszett álmok szigete (am.) 13.30 Halj meg máskor! (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSÍ: Szeretni bolondulá- sig (ff.) 15, 20 Vándormadarak (fr.) 17.30 AU PARK - PALACE: Harry Potter és a titkok kamrája (am.) 15.15, 16, 18.30, 19.15 A sárkány csókja (am.-fr.) 14.50,17 A vörös sárkány (am.) 18.30, 21.15 Jégkor­szak (am.) 16,17.55 Erasmus, avagy Barátok (fr.-sp.) 19.50 Kémköly­kök 2: Az elveszett álmok szigete (am.) 15.30, 16.15, 17.40, 18.25, 19.50 Vidocq (fr.) 15.55, 18.05, 20.15 A guru (am.) 15.20, 17.20, 19.20, 21.20 Szemtől telibe (am.) 20.35 Kocka 2. (kan.) 19.55 Bazi nagy görög lagzi (am.) 16.20, 18.25, 20.30 Reszkess, Amerika! (fr.) 15.10, 17.10 19.10, 21.10 Télapu 2. - Veszélyben a karácsony! (am.) 15.40, 17.50 Mindenütt nő (am.) 19.15, 21.30 PÓLUS - STER CENTURY: A guru (am.) 20.40 Reszkess, Amerika! (fr.) 19, 21 Harry Potter és a titkok kamrája (am.) 14.50, 16, 17.20, 18, 20.30, 21.10 Erasmus, avagy Barátok (fr.-sp.) 14.40, 17.05, 19.25, 21.50 Vidocq (fr.) 18.10, 20.20 Mindenütt nő (am.) 17.50 A kincses bolygó (am.) 15,17 Bazi nagy görög lagzi (am.) 15.50, 20 Jégkorszak (am.) 16.15 KASSA TATRA: Kémkölykök 2: Az elveszett álmok szigete (am.) 16,18 Sze­retni bolondulásig (fr.) 20 CAPITOL: Harry Potter és a titkok kamrá­ja (am.) 13.30, 16.30, 19.30 ÚSMEV: Jégkorszak (am.) 14.30, 16 A guru (am.) 18, 20 ________________DÉL-SZLOVÁKIA________________ IP OLYSÁG - VMK: Sexy Boys (fr.) 18 GALÁNTA-VMK: Szex és Lucia (sp.) 17.30,20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Jégkorszak (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Ali G Indahouse (am.) 13.30,15.30,17.30,19.45 Elhagyatva (am.) 20, 22.15 Halj meg máskor! (am.) 15,17.30, 20 Hangyák a ga­tyában 2. (ném.) 16.15, 20.15 Harry Potter és a titkok kamrája (am.) 14.30,17.30, 20.30 A kincses bolygó (am.) 14, 16, 18 Mindenütt nő (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 A szállító (fr.) 18.15, 22 Szétcsúszva (am.) 18, 20.15,22.30 Á szmokinger (am.) 18 HÉT VÉGÉN - HOL? MI? Évzáró Csemadok-gyűlés kultúrműsorral Hagyományos évzáró taggyűlé­sét tartja a hét végén a Csemadok Vágsellyei Városi Szervezete. A tavalyi év kiérté­kelése mellett rövid kultúrmű­sorral is szórakoztatják a tagsá­got. (gl) Vágsellye, Városháza kongresszusi terem, vasár­nap, 15.00 Cseh karikaturisták Pótszilvesztere Pótszilveszter címmel cseh kari­katuristák munkáiból nyílik kiállítás ma délután Komáromban, a Csemadok-galé- riában. A hazai és a szomszédos országok karikatu­ristáinak alkotásaiból rendezett tárlattal immár negyedik éve tartanak vidám „évnyitót” a szervezők, (ú) Komárom, Csemadok-galé- ria, péntek, 17.00 „Vadak számlálása" Vágsellyén Előadása robbantotta ki az 1968-as diáklázadást Elhunyt Kazimierz Dejmek rendező MTI-TUDÓSÍTÁS Varsó. 79 éves korában meghalt Kazimierz Dejmek, az egyik legki­válóbb lengyel színházi rendező, akinek 1968-as Mickiewicz-rende- zése diáklázadáshoz vezetett Len­gyelországban. Dejmek a II. világ­háború után a lódzi színművészeti főiskolán tanult, majd több színész­társával egy újfajta, „politikai szín­ház” megteremtésén fáradozott, amelyben Sztanyiszlavszkij mód­szereit igyekezett meghonosítani. Az Adam Mickiewicz Ősök című drámája alapján készült rendezésé­vel, mely az 1968-as lengyelországi diáklázadást kirobbantotta, Dejmek a nagy októberi szocialista forrada­lom 50. évfordulója előtt akart tisz­telegni. A darabot 1967. november 25-én mutatták be Varsóban. Az akkori lengyel kommunista ve­zetés ellenben kormányellenes, kle­rikális és szovjetellenes előadásnak látta az Ősöket (Mickiewicz az orosz megszállás elleni lengyel nemzeti függedenségi harcnak állí­tott emléket a műben). Dejmektől először azt követelték, hogy alakít­sa át a rendezést, majd hogyhavon­ta egyszeri alkalomra korlátozza az előadások számát. 1968 márciusá­ban kizárták a pártból, ugyanazon év novemberében eltávolították a színházból. A színdarabot betiltot­ták, ami csak olaj volt a tűzre: a diá­kok utcai tüntetésen tiltakoztak, amelyet a rendőrség oszlatott fel. Többeket - köztük Adam Michniket - kizártak a varsói egyetemről. Az ezután következő újabb diáktünte­tést a rendőrség brutálisan szétver­te, majd kíméletlen támadás indult a rádióban, sajtóban a „cionisták” ellen. Dejmekről a pártpropagandisták azt terjesztették, hogy - felesége ré­vén - cionista összeesküvés áldoza­tává vált. A lengyel rendező ezután főképpen külföldön dolgozott, egyebek között a milánói Piccolo Teatróban és a bécsi Burgtheater- ben. 1981-től a varsói Teatr Polski igazgatója volt. A rendszerváltás után, 1993-96 között Dejmek két baloldali kormányban is művelődé­si miniszter volt. Az Agamemnón meggyilkolásáról értesült antik kórus egy újságírócsoportra emlékeztet az elnöki palota kapujában Balkáni rémség, görög tragédia Kinek jutna eszébe az albán szokásjog és Aiszkhülosz művei között összefüggést keresni? A klasszikus iroda­lommal kapcsolatban jegy­zetekkel alátámasztott, szak­szerű tanulmányokhoz szo­kott olvasót már Ismail Kadaré esszékötetének első mondatai is meghökkenthe­tik. POLGÁR ANIKÓ Nem igazán meggyőző, s a bámu­latos Aiszkhülosz-korpusz igézeté­ben tulajdonképpen nem is rele­váns a kérdésfelvetés, hogy milyen volt az ógörög drámaíró dolgozó- szobája, illetve szomorúsággal tár- sul-e a „tragédia atyjának” külön­leges sorsa. Hiszen az antik szöve­gek értelmezhetőségének határait éppen a költőbiográfiáktól való tel­jes függetlenedésük tágítja ki. Az albán író fantáziadús könyvének leggyengébb alapokon álló részei azok, melyekben az elképzelt írói miliőt vetíti az alkotási folyamatra, olyan álproblémákat vetve fel, hogy milyenek lennének a tragédi­ák, ha annak a bizonyos dolgozó- szobának olajos papír helyett üveg­ablakai lettek volna, illetve meny­nyiben befolyásolták a tragédiák szereplőinek megalkotását az író dolgozószobájának ablaka mellett elhaladó járókelők (a kérdés lénye­gét tekintve csak mellékesnek tű­nik az az ellenvetés, hogy az athéni háznak egyáltalán nem voltak ut­cára néző ablakai). A drámák elemzésénél azonban, amihez elsősorban az albán szo­kásjog íratlan törvényei szolgálnak alapul, Kadaré a leggyanakvóbb olvasót is leveszi a lábáról. A trójai háború kirobbanásának ürügyét - Helené elrablását - általában sem­miségnek, a nagy felinduláshoz ké­pest érthetetlen csekélységnek szo­kás tartani. Ám ha „egy hegyvidéki albán parasztnak” elmondanánk, hogy a vendégjog megsértéséről van szó (Parisz visszaél Menelaosz vendégbarátságával), nyomban a lehető legtermészetesebbnek tar­taná az ezt követő harcot. Az albá­noknál a vendégjog megsértése még a 20. század közepén is véres konfliktusok forrásává válhatott, melyekbe egész falvak, sőt, vidé­kek keveredtek. Az Oreszteiában felbukkanó vérbosszú motívumai, is meggyőzően magyarázhatók az albán vérbosszú egyes elemei alap­ján. A trilógia központi gondolata az apai, illetve anyai vér felsőbb­rendűségének kérdése. A vérbosz- szút végrehajtó Oresztészt üldöző Erinnüszök az anya mellett foglal­nak állást, az „újabb istenek”, Apollón és Pállasz Athéné az atya mellett. Az albán szokásjogi törvé­nyek szerint az apai ágon sorjázó nemzedékek a „vér ágát”, az anyai ágon sorjázok a „tej ágát” alkotják, s a vér egyértelműen erősebb. A bosszú egyik motívuma az Áldo­zatvivők végén Oresztész által fel­mutatott véres háló, melyet annak idején Klüteimnésztra dobott áldo­zatára, mielőtt lesújtott volna rá. A filológusok nem tudnak magyará­zatot adni arra, hogy a gyilkos mi­ért őrizte meg ezt az egyértelmű bizonyítékot. Az albán szokásjog törvényei ezt is megmagyarázzak: „Ha egy családban megöltek vala­kit, véres ingét kitették a hegyvidé­ki kulla valamelyik látható pontjá­ra, hogy a vérfoltok színének a vál­tozásából vizsgálják a vásznon azo­kat a jeleket, amelyek szerintük a sír mélyéről érkeztek...” Hogy vesztes-e Aiszkhülosz, ahogy Kadaré könyvének címe jelzi? Bi­zonyos értelemben igen, hiszen tragédiáinak nagy része elveszett. Kadaré értelmezései révén viszont sokat nyerhet az olvasó, még akkor is, ha esetleg nem fogadja el azt az alapfeltevést, hogy a ránk maradt hét Aiszkhülosz-darab a balkáni népek közös örökségéből táplálko­zik (Ismail Kadaré: Aiszkhülosz, a nagy vesztes, Európa Könyvki­adó, Budapest, 2001) Ismail Kadaré Ü Aiszkhülosz, I a nagy vesztes Egyoldalúan szerződést bontott Faludy György A Pátria rádió hétvégi és ünnepi kínálatából válogathatnak Ki kinek az adósa? ORIGO Budapest. Egyoldalúan felbontot­ta a szerződést eddigi kiadójával Faludy György - írja a Magyar Hír­lap. A költő és felesége verses köte­tét, valamint Faludy egyik nagy si­kerű könyvének újabb kiadását ka­rácsony előtt már az új kiadó jelen­tette meg. A váltást az indokolta, hogy Faludy szerint a Magyar Világ Kiadó 300 ezer forinttal tartozik neki. A kiadó ügyvezetője viszont állítja: egymillió forinttal túlfizette a költőt, és kifogásolja a szerződés- bontást, ugyanis 2009-ig kizáróla­gos szerződése van a Faludy- művek kiadására. A költő a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy a művei után kapott nyolc százalék jogdíjat is kevesli, ugyanis a kiadó belőle élt. így ha beperelik, áll elébe, leg­alább kiderül, ki kinek az adósa - mondta Faludy György. A Magyar Világ Kiadó ügyvezető igazgatója, Halászná Sipos Erzsé­bet elmondta, hogy még a férje kö­tötte meg Faludyval az első szerző­dést 1988-ban, mielőtt Torontóból hazaköltözött volna, és eddig sem­milyen vita nem is volt közöttük, minden évben a tervek szerint je­lentek meg a művek, és aszerint fi­zettek is. A költő a jó kapcsolat mi­att 2001-ben nyolc évre, 2009-ig meg is hosszabbította az addigi szerződését a kiadóval. Halászná Sipos Erzsébet szerint az új kiadó­nak ezt figyelembe kellett volna vennie, mielőtt kinyomtatta a Vil­lon balladáit Faludy-átköltéssel, ezért jogászhoz fordultak, és levél­ben kérnek magyarázatot az új ki­adótól. Faludy szerint a Magyar Világ Kiadó 300 ezer forinttal tartozik neki (Somogyi Tibor felvétele) Három nap programj a MŰSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 7 órakor indul az adás a Hétről hétre című publiciszti­kai magazinnal, melyben összefog­laljuk a Szlovák Köztársaság 10. év­fordulója alkalmából tartott ünnepi eseményeket. Molnár Rozáliát, a Közbeszerzési Hivatal elnökét a közbeszerzés átláthatóságáról és a csatlakozási törekvésekről kérdez­zük. Július Satinskytól egy vele ké­szült beszélgetés újrahallgatásával búcsúzunk. 13.00-kor a Tékában december 15-i adásunkat ismétel­jük meg. Fél kettőkor kezdődik az Aki tudja, írja meg! 15 órától rádió­játékot közvetítünk. Giuseppe Berto Velencei ismeretlen című darabjá­nak főszereplői: Kövesdi Szabó Má­ria és Boráros Imre. 16.05-kor a Kö­szöntő, adásunk 18 órakor Napzár­tával fejeződik be. Vasárnap hírekkel és aktuális sport­összefoglalóval kezdünk. A műsor­ajánlat után eseménynaptár és a hét politikai történéseinek össze­foglalója következik, 8 órakor Kale­idoszkóp, 9 órától a Világosságban Tóth László gömörszkárosi lelki- pásztor szól a hívőkhöz. Beszámo­lunk a negyedi gyülekezet orgona­szentelő ünnepségéről, és bemutat­juk a nagybalogi gyülekezet as­szonykórusát. A10 órai hírek után indul gyermek- és ifjúsági magazi­nunk, a Randevú, 2002 slágereivel. 14.05-től Mayer Judit olvassa fel nyelvművelő írását, majd a BBC magyar adása jelentkezik. 15 óra­kor a Nevelők Fórumában Kovács Tibor magyarországi oktatásügyi szakember a magyar közoktatás­ban jelentkező új törekvésekről be­szél, Kárpáthy Magdolna pszicho­lógus a magatartászavarokkal küz­dő tanulók neveléséhez szolgál ta­nácsokkal. 15.30-kor Hazai tájakon című műsorunkban a szálkái római katolikusokkal a háromkirályok napjához fűződő szokásokat és U I énekeket elevenítjük fel. Ismét lesz Köszöntő, majd Napzárta. Január 6-án 7 órától hírek, sport­összeállítás, évfordulónaptár. Ka­land az élet című műsorunkban be­mutatjuk Yvenn nővért, aki évekig vezette az Isteni Megváltó Nővérei Szerzetesrendet Rómában. 9 óra­kor a görögkatolikus egyház fél­órájával jelentkezünk. A műsorban bemutatjuk az Eperjesi Egyetem­hez tartozó görögkatolikus papi szemináriumot. A 10 órai hírek után Duba Gyula íróval a festmé­nyek iránti vonzalmáról beszélge­tünk. Vendégünk lesz a 65 éves Kopócs Tibor képzőművész, aki éle­téről, munkájáról, örömeiről me­sél. Háromkirályok napján című műsorunkban a gömöri Serke köz­ség református gyülekezetének tag­jai, valamint lelkipásztoruk és an­nak családja szólalnak meg. 14.05- től kívánságműsor, a 15 órai hírek után Pulzus. Benne: Epiphania Domini, az Úr megjelenésének ün­nepéről kérdezzük a lelkipásztort; a Vízkereszthez kapcsolódó nép­szokásokról a néprajzkutató be­szél; a művészettörténész pedig a háromkirályok művészeti ábrázolá­sát ecseteli. Ünnepi adásunk végén a régi pozsonyi bálok világába kala­uzoljuk hallgatóinkat. 17.05-től ér­tékes nyereményekért játszhatnak velünk, majd részleteket hallgat­hatnak meg a 9. paksi gastroblues fesztivál műsorából, (-art-) A Radosinnai Naiv Színház (Radosinské naivné divadlo) Súpis dravcov (Vadak számlálá­sa) című előadásával vendégsze­repei a járási székhelyen a hét­végén. (gl) Vágsellye, kultúrház, szom­bat, 19.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom