Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-18 / 14. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 18. Agrárvilág El Van értelme és jövője a dél-szlovákiai zöldségtermesztésnek az európai uniós csatlakozás után is. A megmaradás titka a hatékonyságban rejlik Ismerni kell a hatályos jogszabályokat Somogyi Tibor illusztrációs felvétele A korábbi zöldségtermelő szövetkezetek mára felszá­molták vagy minimálisra csökkentették fóliatelepei­ket, ugyanakkor a magán- gazdaságok révén növekszik a zöldséghajtató területek nagysága Dél-Szlovákiában. Hiányzik azonban egy egysé­ges áruminősítési rendszer, amely az értékesítésnél okoz gondot. A piád szervezetlen­ség hiánya a zöldségter­mesztés legnagyobb gondja. CSEKES ZOLTÁN A legnagyobb piád zavart a szaba­don beáramló importált zöldség okozza. A behozatal nem veszi fi­gyelembe a hazai termelés érdekeit és ezért az gyakran a termelés elle­hetetlenítéséhez vezet. El kell azon­ban hinnünk, hogy a majdnem másfél éven belül bekövetkező uni­ós csaüakozás után is vannak le­hetőségei a dél-szlovákiai zöldség- termesztésnek, és ezen belül a zöldséghajtatásnak is. Ez ugyanis a nagyon jól fejleszthető ágazatok közé kerülhet. Ugyanakkor a csat­lakozásból eredendő szabad áru­mozgás miatt a hajtatás csak ott lesz jövedelmező, ahol magas ter­mesztési színvonalat érnek el. A kis területen korszerűtlen techno­lógiát alkalmazó vállalatok, ter­melők meg fognak szűnni. Jövedel­mező lesz azonban a hajtatással fog­lalkozó családi gazdaságoknak lét­rehozása. Az ilyen gazdaságokban lehetővé válik a legkorszerűbb tech­nológiák alkalmazása, a mai termé­sátlagok növelése, ami a költségek csökkenését, így a gazdaságosság ja­vulását eredményezik majd. A zöldséghajtatással foglalkozó ker­tészek már érzékelik a termékeikre egyre jobban nehezedő piaci elvárá­sokat, érzik a jó minőségű európai importzöldségfélék erős konkuren­ciáját. Néhány évvel ezelőtt még csak a csehországi exportra termelő kertészeknek kellett ügyelniük arra, hogy az általuk termelt friss zöldség és gyümölcs megfeleljen a kötelező minőségi követelményeknek. A bel­földre termelő zöldségkertészek­nek ezzel nem kellett foglakozniuk. Ez a helyzet azonban mára megvál­tozott. Előbbre csak akkor léphe­tünk, ha megtanulunk - minél előbb, annál jobb - olyan egészsé­ges és jó minőségű, megjelenésé­ben is versenyképes árut termelni, amellyel ki tudjuk használni a meg­lévő hazai helyzeti előnyeinket. Csak így tudjuk megtartani a hazai piacainkat és remélhetőleg néhány speciális termékkel még exportké­pesek is maradunk. Az EU-csatlakozás apropóján fo­kozottan nálunk is előtérbe kerül­nek az alacsonyabb vegyszer-fel­használású technológiák és a bio­termesztés. E téren azonban még bővítésre szorulnak a növényvé­delmi ismereteink. Jó, ha tudjuk, hogy a már érvényes új növényvédelmi törvények, főként a 471/2001-es Tt. számú törvény és a 41/2002-es rendelet, a növényvé­delmi tevékenységet szabályozzák, legyen az szántóföldi vagy speciális hajtatási növénytermesztési tevé­kenység. A termelőnek - a jó minő­ségű és egészséges áru előállítása érdekében - nemcsak kötelessége, de érdeke is kell, hogy legyen ezen jogszabályoknak a betartása. A zöldséghajtató kertész célja, hogy termékét a piacon jól eladja. Azon­ban a termék piacképessége nem mindig egyezik az áru minőségi és beltartalmi követelményeivel. Ah­hoz, hogy a piacra szánt növényben ne legyenek, maradjanak káros szint feletti mérgező vegyületek, ahhoz g termelőnek be kell tartania bizonyos szaktanácsadáson alapuló növényvédelmi technológiát. Nem árt már ma tudatosítani, hogy nem­sokára nálunk is kialakul egy olyan hatósági ellenőrzési rendszer, amely a hazai fogyasztó védelmét szolgálja. Nem engedhető meg ugyanis, hogy a belföldi piacon a fo­gyasztó másodrendű legyen jogi szempontból. Az áru csak kétféle le­het: emberi fogyasztásra alkalmas, vagy alkalmatlan és ez utóbbi kate­gória nem változhat aszerint, hogy a termék külföldi vagy hazai fo­gyasztásra kerül. A hazai növényvédelmi hatóságok gyakorlatában eddig még nem a szankcionálás szándéka dominált, hanem a termelők segítése, oktatá­sa. A továbbiakban is ezt a gyakorla­tot szeretnénk folytatni. Mindamel­lett a piacra kerülő termékeket gyakrabban és szigorúbban fogjuk vizsgálni. A jogsértőkre az új, szigo­rúbb, a európai uniós törvényekkel összhangban levő növényvédelmi jogszabályokat fogjuk alkalmazni. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet (ÚKSUP-OOR) komá­romi részlegének a munkatársa Eredményes répakampány Továbbra is a csúcson Nyitra. Eredményesnek tartja a de­cember 19-én befejeződött cukorré­pakampányt a legnagyobb és legkor­szerűbb hazai répafeldolgozó üzem, a dunaszerdahelyi Eastern Sugar Slovensko Rt. vezetése. Értékelésük szerint mennyiségi és minőségi szempontból jó idényt zártak. A cég 105 répatermelővel működött együtt, akik összesen 9713 hektáron termesztettek cukorrépát. Az időjá­rás viszontagságai ellenére folyama­tos volt az alapanyag szállítása, ame­lyet 13 korszerű gépsor segítségével takarítottak be. A dunaszerdahelyi cég napi ádagos feldolgozói kapaci­tása eléri a 6 ezer tonnát, ami csúcs­nak számít hazai viszonylatokban. Az rt. a szlovákiai cukorpiac egyhar- madát birtokolja. A megközelítőleg 39%-kos piád részesedésű Vágmen- ti Cukorgyár Rt. csak e hét elején fe­jezte a kampányt. Az idény során 75 500 tonna cukrot állítottak elő, ami 7 ezer tonnával haladja meg a tava­lyi mennyiséget. A két céget-, a nagy- szombatit és a Trendanská Teplá-it üzemeltető rt. 1,3 millió koronás for­galmat bonyolított le. A harmadik piád szereplő az Agrana csoport, amely a rimaszombati és a szeredi cukorgyárakat üzemelteti. A három csoport összesen 183,7 ezer tonna cukrot termelt a most befejeződött kampányban, szemben az egy évvel korábbi 176 ezer tonnával, miköz­ben a cukorrépa termesztési területe ezer hektárral csökkent, (ú) A vegyszermentesen termelt zöldbab és a cukkini jótékonyan hat a hasnyálmirigy regenerálódására Fagykárok: Még senki sem meri megjósolni a mértéket A biokertben termett növény gyógyszer KÖTELES GÁBOR Ismeretes, hogy a vércukorszint sza­bályozását az emberi szervezetben a hasnyálmirigy által termelt inzu­lin látja el. A hasnyálmirigy gyulla­dása, sérülése vagy megműtése, a mérgező anyagok szervezetbe jutá­sa következtében jelentősen csök­ken vagy megszűnik az inzulinter- melés. Az orvosok ilyenkor tiltják a sütemények, tésztafélék fogyasztá­sát, a természetgyógyászok pedig olyan táplálékokat igyekeznek java­solni, melyek gyógyító hatásúak. Ezek közé tartozik a vegyszermen­tesen termesztett zöldbab és a cuk­kini, melyek a hasnyálmirigy rege­nerálódását segítik elő. A zöldbab őshazája Mexikó, az in­diánok legősibb eledele volt, de Amerikában jelenleg is szinte na­ponta fogyasztják. Európában először a karósbab jelent meg a 16. században és csak később vált is­mertté a bokorbab, amely lehet zöld vagy sárgahüvelyű. Vidékün­kön a háziasszonyok a sárgahü­velyűt kedvelik, pedig a zöldhü­velyű éppen olyan ízletes, s mi több, csak később szálkásodik. A zöldbabot - a babhéj hasnyálmi­rigy regeneráló képességéért - főleg vegyszermentesen, biokertben aján­latos termelni. A Gertrúd Franck-fé- le biodinamikus vegyeskertben a B sorokban termelhető karalábéval esedeg retekkel vegyesen, vagy a C sorokban hónapos retek, fejessaláta utóveteményeként, de sikerrel ter­meszthető a biokert gyümölcsfákkal beültetett részében is a sorközök­ben. A bab melegigényes növény, ezért csak a fagyok elmúltával - áp­rilis 25 után, május közepe táján - vethető. Elfagyás esetén esedeg új­ravetjük, a biokertben szakaszosan egészen júÜus közepéig vethető. A zöldbab hüvelyeinek betakarításá­val nem szabad késlekedni. Az időben végzett betakarítással jobb minőségű és nagyobb mennyiségű hüvelyt nyerhetünk. A hüvelyeket csípjük le a bokorról és ne szakítsuk, hogy minél kevésbé károsodjon a bokor. Fogyasztható levesben, főze­lékben, salátákban esedeg sós víz­ben való kifőzés után tejföllel, sajttal vagy csupán öntettel ízesítve. Na­gyon alkalmas mélyhűtésre is. A cukkini a kobaktermésű növények családjába tartozik. A fagyra nagyon érzékeny, meleg és tápanyagked­velő növény. Guggonülő természetű és nagy, uborkához hasonló zöldhé­jú terméseket ad. A biokertben opti­mális helye a dombágy teteje. A bio­dinamikus vegyeskertben az A so­rokban termeszthető, de a szőlőso­rok között is jó érzi magát. A háztáji kiskertekbe a nagy fagyérzékenysé­ge és minél korábbi friss termés ér­dekében legalább három időpont­ban vetjük, az elsőt március végén, a másodikat az év századik napján vé­gezzük műanyagpoharakba. Tart­suk napos helyen, 2-3 leves állapotig akár az ablakban is nevelhetjük. Megfelelő idő esetében május 1-10. körül ültetjük a szabadba. A harma­dik vetés már kissé késve fordul termőre. A cukkini termését fokozatosan szedjük, legízletesebbek a kb. 25 cm nagyságú gyümölcsök. A friss gyü­mölcsökből az uborkához hasonló salátákat készíthetünk, amelyeket még az epebetegek is fogyaszthat­ják. Uborkához hasonlóan tartósít­hatjuk édessavanyú lében. A fiatal termés felhasználható főzelék, po­rolt és pástétom alapanyagaként, a lecsónak is jellegzetes ízt ad. Ha a cukkinit az optimális időben nem szedjük le, akár 70 cm-re is megnő. Bár így kevesebbet terem, de ezek a termések is felhasználha­tók. Ha a termést az első dér előtt le­szedjük és fagypont feletti hőmér­sékleten tároljuk, az év végéig is fo­gyaszthatjuk. A cukkini beléből és magjából nyersen, megdarálás után egy kis reszelt téliretek vagy torma, esedeg cékla és egy kis író hozzá­adásával értékes előétel vagy ételki­egészítő, amely különösen ajánlatos a magas vérnyomású betegeknek és a prosztatabántalmakkal küsz- ködőnek. A szerző a szepsi Mezőgazdasági Iskola nyugalmazott tanára ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony ■* január 1&án Komárom Zseliz Rimaszombat Losonc január 16-án január 16-án január 16-án január 16-án sárgarépa 25-28 Sk/kg 12 Sk/kg 13 Sk/kg 20 Sk/kg 17 Sk/kg petrezselyem 38 Sk/kg 22 Sk/kg 20 Sk/kg 28 Sk/kg 35 Sk/kg burgonya 11-14 Sk/kg 12-15 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg 10-12 Sk/kg körte 48-54 Sk/kg 30-40 Sk/kg X X X paprika 70-100 Sk/kg X X 60 Sk/kg 95-120 Sk/kg karalábé 25-28 Sk/kg 15 Sk/kg 8 Sk/db 18 Sk/kg 18 Sk/kg zeller 38 Sk/kg 20 Sk/kg 12 Sk/db 26 Sk/kg 24 Sk/kg káposzta 14-18 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 12-17 Sk/kg bab 70 Sk/kg 70 Sk/kg 50 Sk/kg 60 Sk/kg X dióbél X X X X X hagyma 14-18 Sk/kg 12-15 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 8-15 Sk/kg paradicsom 60-70 Sk/kg X X 42 Sk/kg . 75 Sk/kg mák 70 Sk/kg X 85 Sk/kg 70 Sk/kg X szőlő 58-64 Sk/kg X X X X cékla 24 Sk/kg 12 Sk/kg X X 15 Sk/kg kel 30 Sk/kg 12-15 Sk/kg X 20 Sk/kg 15-18 Sk/kg alma 19-34 Sk/kg 20-25 Sk/kg 18 Sk/kg 15-20 Sk/kg 15-20 Sk/kg saláta 24 Sk/kg X X 12 Sk/fej X fokhagyma 5868 Sk/kg 50 Sk/kg 70 Sk/kg 65 Sk/kg 4065 Sk/kg uborka 60-68 Sk/kg X X X 75 Sk/kg tojás 3,20-3.50 Sk/db 3,00-3,40 Sk/db X 2,80 Sk/db 2,80-2,90 Sk/db karfiol 20-40 Sk/db X 18 Sk/db X X Kevesebb hazai zöldség ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony/Komárom/Búcs. Egye­lőre a szőlőtermelők és gyümölcs- termesztők sem tudják, hogy okoztak-e fagykárt, s ha igen mi­lyen mértékűt a decemberi-janu­ári kemény fagyok. A fagyok hatá­sára viszont csökkent a hazai zöldség kínálata a piacokon - ál­lítják a pozsonyi agrárgazdasági kutatóintézet információs szolgá­latának (ATIS) szakértői. Az oko­kat a hiányos tárolási kapacitá­sokkal magyarázzák, ugyanis a hó miatt az ideiglenes tárolóhelyek megközelíthetetlenné váltak. Az időjárás eddigi alakulása egye­lőre nem tett különösebb kárt a szőlőültetvényekben - állítják a Komáromi járás szakemberei. Ez persze függ a fajtától, a tőkék kon­díciójától, a parcellák fekvésétől. Az egy-két napig tartó -15 fok alat­ti hőmérsékletek még nem károsít­ják a szőlőt, nagyobb a baj, ha tar­tósan, akár egy hétig is -15 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála. „Túl korai lenne még kárbecslést végez­ni, hiszen tavaszig még sok min­den történhet - mondta Bernát András, a búcsi mezőgazdasági szövetkezet gyümölcsésze. - Az biztos, hogy a decemberi, csaknem két hétig tartó felmelegedés követ­keztében a gyümölcsfák kikerültek mélynyugalmi állapotukból és megindult a nedvkeringés. Majd jöttek a komoly fagyok, és emiatt bizony számíthatunk fagykárokra, de azok mértékét most még nehéz lenne megjósolni." (vkm) AGRÁRMORZSA Tetemes volt a mérleghiány Pozsony. Tizenegy havi össze­sítés alapján Szlovákia 2002- ben 38,5 milliárd korona ér­tékű agrárterméket importált, ezzel szemben az export csak­nem 22,5 milliárd koronát tett ki. A mérleghiány tehát 16 mil­liárd koronát tett ki, ami csak enyhe javulásnak számít az egy évvel korábbi adathoz viszo­nyítva. Jelentősen terhelte a mérleget a szója behozatala, de csaknem 1,2 milliárd koronát vett ki a zsebünkből a sertéshús és élősertés importja is, míg a banán behozatalára 890 millió koronát fordítottunk, (ú) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,667 Lengyel zloty 10,277 Angol font 63,234 Magyar forint (100) 17,115 Cseh korona 1,326 Svéd korona 4,541 Dán korona 5,605 Szlovén tollár (100) 18,058 Japán ien (100) 33,214 Sváici frank 28,555 Kanadai dollár 25,557 USA-dollár 39,118 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,39-42,69 37.76-40,16 1,30-1,33 15.92-17.92 OTP Bank 40,58-42,70 37.98-40,09 1,29-1,36 16.2817.53 Postabank 40,52-42,84 37.7640,48 1,30-1,36 15,32-18.92 Szí. Takarékpénztár 40,47-42,44 37.90-39,84 1,281,36 16,11-17.63 Tatra banka 40,49-42,65 37.9740,00 1,29-1,35 16,2617.60 UniBanka 40,54-42,64 38,0440,00 1,29-1,35 15,22-18.56 Általános Hitelbank 40,75-42,92 38,2640,29 1,29-1,36 16,34-18,23 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom