Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-17 / 13. szám, péntek
TÉMA: A MAGYAR ISKOLA ELŐNYEI HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 17. CKM styis Student, tyeutA. und *7eueAex SenviceA Vysoká 32,814 45 Bratislava • t. http://www.ckm.sk , e-mail ckmsyts@ckm.sk * A EURO' 26 / O/r ITIC homsujgw; fOfls IffU INVt.RNALION.U NEMZETKÖZI AZONOSÍTÓ KÁRTYÁK DIÁKOKNAK ÉS TANÁROKNAK A fenti igazolványok tulajdonosai kedvezményekben részesülnek, információkhoz jutnak, olcsón utaznak, új tájakkal és emberekkel ismerkedhetnek az egész világon. ISIC nemzetközi diákigazolvány Az egyetlen diákigazolvány, amelyet az egész világon elismernek - a nappali tagozaton tanuló diákok válthatják ki. A kártya lehetővé teszi, hogy tulajdonosa kihasználja a diákkedvezményeket az egész világon. ITIC nemzetközi tanárigazolvány Az egyetlen tanárigazolvány, amelyet az egész világon elismernek - az állandó munkaviszonyban levő tanárok válthatják ki. A kártya lehetővé teszi, hogy tulajdonosa kihasználja a tanárkedvezményeket 40 országban. Az ISIC nemzetközi diákigazolvány és az ITIC nemzetközi tanárigazolvány által Szlovákiában például a következő kedvezményekben részesülhet:- előnyös árú repülő-, autóbuszjegyek, nyelvtanfolyamok és biztosítások a pozsonyi, nyitrai, besztercebányai, zsolnai és kassai CKM 2000 Travel irodáktól. CKM Telesales - telefonos árusítás - 02/5273 1024 vagy 0850 111 111 (Szlovákia területén mindenütt helyi hívás árán),- 30% kedvezmény gyógykezelési költségekre, 10% kedvezményű baleset-biztosítás ISIC diákigazolványo- soknak; 15% kedvezmény gyógykezelési költségekre, 5% kedvezményű baleset-biztosítás ITIC tanárigazolvá- nyosoknak a CKM 2000 Travel szervezte külföldi utakon az UNION Biztosítónál,- 5-10% kedvezmény az Oéná optika szlovákiai üzleteiben- 5% kedvezmény a nyelv- és szaktan- folyamokra az Akadémia vzdelávania kirendeltségein. Téli kedvezmények Ski centrum Certovica Certovica - nyereg, Certovica svadba, a regionális bérlet árának megfelelő árú napi sípályabérlet 2003.1. 7-től III. 10-ig. Jasenská dolina 30% engedmény a sípályabérletből az egyszeri lesikláson kívül (az ünnepnapokon és a hétvégéken kívül) Martinské hole 20% engedmény a sífelvonókra Selce - Cachovo 20% engedmény a napi bérletből Kubínska hofa 20% engedmény a délelőtti és délutáni bérletből Vefká Raca 20% engedmény a sípályabérletből a sífelvonókra és a kötélpályákra Igló - Rittenberg 15% engedmény a napi és a félnapos bérletből (karácsonyon és Szilveszteren kívül) Az egész világon érvényes biztosítás: 200 Sk Az ISIC diákigazolványosok és az ITIC tanárigazolványosok biztosítási matricát vásárolhatnak a CKM 2000 Travelnél és az UNION Biztosítónál. A matrica díja, 200 Sk, magában foglalja minden kiutazáskor az egész világra érvényes egészségügyi költségtérítéses és baleset-biztosítást a kártya teljes érvényessége alatt, ha egy ott-tar- tózkodás nem tart 30 napnál hosszabb ideig. Az ISIC vagy ITIC igazolványok kiállításához 1 fénykép, személyazonossági igazolvány szükséges, valamint igazolás az iskolától, hogy a kérvényező az iskola diákja, illetve állandó munka- viszonyban levő tanára (legalább 18 órát kell tanítania). Az igazolás nem lehet 30 napnál régebbi keltezésű. Az ISIC tagdíja 180, az ITIC-é 200 Sk. Az igazolványokat a CKM 2000 Travel pozsonyi: Vysoká 32, nyitrai: Stefánikova trieda 15 (az udvarban), besztercebányai: Dolná 50, zsolnai: V. Spanyola 212124/18 és kassai: Hlavná 58, kirendeltségén kaphatja meg. A nemzetközi tanár- és diákigazolványokkal kapcsolatos bővebb tájékoztatás a weboldalunkon: www.ckm.sk KISatJE nCYBLENIMB. MMDEN KNTEKEN AKTUÁLIS TÁJÉKOZTATÓ Az a gyermek, aki magyar létére szlovák iskolába jár, csak nagy nehézségek árán veheti birtokba teljes egészében saját anyanyelvét Anyanyelvűnk az egyik megtartó erőnk A közeljövőben egy nagyon fontos feladat teljesítése vár a tanköteles korba lépett gyermekek szüleire. Számos családnak alig pár héten belül döntenie kell arról, melyik alapiskolába íratja be gyermekét. A döntésnek minden egyes esetben komoly megfontolásokon kell alapulnia. RÁCZ VINCE Alig telik el az ember életéből az első hat év, máris iskolapadba kényszerül, az óvodai környezettől merőben eltérő közegben, hozzá hasonló, kezdetben többnyire megszeppent fiúk és lányok, valamint időnként szigorú tanítók társaságában kénytelen tölteni délelőttjeit, sokszor a délutánjainak egy részét is. A folyamat azzal kezdődik, hogy a szülők eldöntik, melyik alapiskolába írassák be csemetéjüket. Többek számára egyértelmű a döntés, hiszen ha például az egyeden helyi iskolán kívül nincs a közelben más alapiskola, a szülők pedig szeretnék megkímélni gyermeküket az állandó utazás okozta megpróbáltatásoktól, önmagukat pedig a utaztatás költségeitől, magától értetődik a megoldás. Ha több lehetőség is kínálkozik, már korántsem egyszerű feladat a helyes választás. A szülőknek számos körülményt kell figyelembe kell venniük, egyebek közt a tanintézményekben folyó oktatás színvonalát, a tanítók szakmai és pedagógiai felkészültségét, tehát mindent, ami végső soron a gyermek rövid és hosszú távú érdekeit hivatott szolgálni. A választás a családokon múlik, akik saját belátásuk szerint döntenek. Senkit nem szabad kényszeríteni valamelyik megoldás elfogadására, érvekkel befolyásolni azonban talán megengedett. Egy kisebbségi helyzetben élő közösség tagjai számára az iskola kiválasztásakor egyben arról is dönteni kell, hogy magyar vagy esedeg szlovák alapiskolába írassák-e csemetéiket. A magyar családok többségében kézenfekvő a válasz, és az anyanyelvű képzést választják gyermekük számára. Azok a családok, ahol a szülők egyike szlovák nemzetiségű, már nagy valószínűséggel, legalábbis a különféle felmérések erről tanúskodnak, az állam nyelvén oktató iskolák valamelyikébe íratják be a tanköteles korba lépett gyereket. Az olyan falvakban és városokban, ahol a magyar lakosság alacsony és ilyen szempontból kedveződen részarányából adódóan nem működtemek magyar tannyelvű alapiskolát, az ott élő magyarok több esetben a helyi szlovák iskolába kénytelenek írami gyermekeiket. Vannak persze, igaz kisebb számban olyanok is, akik, bár választhatnak, magyarként szlovák iskolába járatják a gyerekeiket. Körükben még mindig szívósan tartja magát az a nézet, hogy aki Szlovákiában magyarul tanul, az a későbbiekben csak nagy nehézségek árán érvényesülhet a hétköznapi életben. Ezek a szülők általában azzal indokolják döntésüket, hogy a magyar iskolák növendékei közül a későbbiekben nyelvi nehézségeikből adódóan kevesebben folytatják tanulmányaikat a hazai egyetemeken. A valóságban éppen fordított a helyzet. Azok a magyar nemzetiségű diákok, akik alap- és középfokon nem anyanyelvükön tanulnak, csak kisebb, sőt egyre kisebb számban kezdik el felsőfokú tanulmányaikat. Az is bizonyított tény, hogy a magyar családok gyerekei magyar alapiskolából nagyobb eséllyel léphetnek tovább magyar tannyelvű gimnáziumba, mint a szlovák alapiskolából az azonos nyelvű gimnáziumba. Az érvek mérlegelésekor, ajánlatos figyelembe venni azt is, hogy az anyanyelven elsajátított tudás sokkal tartósabb, mint az idegen nyelven megszerzett. Azok a magyar nemzetiségű szülők, akik különféle megfontolásokból szlovák nyelvű iskolába járatják gyermekeiket, egyáltalán nem veszik figyelembe ezt a cseppet sem elhanyagolható körülményt. Némüeg tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ezekben a családokban természetszerűleg a magyar nyelvet használják a mindennapos érintkezés során. A diák tehát egy eltérő nyelvi közegből érkezik az iskolába, szlováknyelv-tudása az esetek többségében csekély, előfordulhat, hogy egyáltalán nem beszéli az államnyelvet. Ez a helyzetét jelentősen megnehezíti. Lehetséges, hogy nyelvi nehézségei folytán a tanulmányi eredményei nem érik el azt a szintet, melyre intellektusa és tehetsége, ha anyanyelvén tanulna, képessé tenné. A szülők tehát döntésükkel nem érik el céljukat, a gyereknek gondjai lesznek a tanulással, mivel naponta meg kell küzdenie a nyelvi hiányosságaiból fakadó hátránnyal. Az a gyermek, aki magyar létére szlovák iskolába jár - bizonyíthatóan - csak nagy nehézségek árán veheti birtokba teljes egészében saját anyanyelvét, a magyar nyelvet. Nyelvtudása nagy valószínűséggel megreked az alacsonyabb szinteken. Ha nyelvileg formális helyzetben kell magyarul beszélnie, nyelvi akadályokba ütközik. Kivétel csupán abban az esetben adódhat, ha a szülő, aki annak ellenére, hogy szlovák iskolába adta magyar gyerekét, figyel annak anyanyelvi fejlődésére. Ez azonban, valljuk be, sajnos kevéssé valószínű. A nyelvi lemaradás majdhogynem elkerülhetetíen. Nem lehet kérdés, hogy szlovákiai magyarként szükségünk van a többségi nemzet nyelvének minél magasabb színvonalú elsajátítására, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg az anyanyelv rendkívül fontos szerepéről sem. Számunkra az egyik legfontosabb megtartó erőt éppen anyanyelvűnk jelenti. ISMERT SZLOVÁKIAI MAGYAROK VALLANAK ISKOLÁS ÉVEIKRŐL Sosem érezték hátrányát, és sosem bánták meg, hogy magyar iskolába jártak ÖSSZEÁLLÍTÁS Széles körben ismert és sikeresnek számító szlovákiai magyarokat kérdeztünk arról, mit adott nekik a magyar iskola, mit jelentett számukra, hogy anyanyelvükön sajátíthatták el a későbbi sikeres pályafutásuk feltételéül szolgáló tudás- mennyiség egy részét, illetve hogyan látják az anyanyelvű képzést. Pukkai Attila, a népszerű, külföldön is egyre nagyobb sikereket arató Ghymes együttes tagja, zenekarával az évek során bejárta a fél világot: „Nekem nagyon sokat adott a magyar iskola. Egy kis településen, Alsószeliben kezdtem iskolába járni, később a felsőszeli alapiskola diákja voltam, majd a galántai magyar tannyelvű gimnáziumban folytattam tanulmányaimat. Hogy eddigi életem során főként zenei pályán érvényesültem, és zenész lehetek ma is, más egyéb befolyásoló tényező mellett főleg hajdani iskoláimnak köszönhetem. Még gimnáziumi éveimben ismerkedtem meg a népzenével, akkor kezdtem el a zenével foglalkozni. Gondolkodásomra, világnézetem alakulására a szüleim mellett, kiváló pedagógusaim voltak nagy hatással, akik mindig a megfelelő könyvet adták a kezembe. Olyan tanáraim voltak, akikre a mai napig felnézek, akiket becsülök. Úgy gondolom, hogy a szülők felelőssége óriási, amikor el kell dönteniük, müyen nyelvű iskolába íratják be tanköteles korba lépő gyerekeiket. Az iskola kiválasztásakor a gyermekük későbbi sorsát is meghatározzák. Hitem szerint az iskola legfontosabb feladata, hogy megtanítsa a diákot anyanyelvén gondolkodni, melynek segítségével később, felnőtt korában könnyebben tud érvényesülni. Ha az éppen csak nyiladozó értelmű gyermek idegen nyelven, legyen az a szlovák vagy bármely más nyelv, kényszerül gondolkodni, már idejekorán állandó nehézségei lesznek a vüágban. Az otthoni, családi közegben és az iskolában használatos nyelv azonossága folytán tanulhat csak meg az anyanyelvén gondolkodni a gyermek. Sosem éreztem hátrányát annak, hogy magyar iskolába jártam, sőt, sokkal inkább az előnyeit.” Hégli Dusán, az Ifjú Szivek koreográfusa, táncegyüttesét számos külföldi országban ismerik és elismerik, a sikert sikerre halmozó csapat idén a többi mellett három héten át az Egyesült Államok keleti partján vendégszerepei majd, tavaly hat hétig Ausztráliában tartózkodtak: „Szüleim számára nem volt kérdés, hogy magyar tannyelvű alapiskolába írassanak-e, pedig édesapám szlovák nemzetiségű. Természetes volt számomra, hogy magyar alapiskolába, később pedig gimnáziumba jártam, sőt néhány évig magyarországi egyetem hallgatója voltam. Egyszerűen elképzelni sem tudom, mi lett volna, ha a szüleim annak idején másképp döntenek. Az én gyerekeim esetében sem volt és lesz kérdéses, hogy magyar iskolába írassam-e be őket.” Gál Tamás színművész, Jelenleg például a Nem félünk a farkastól című, Gágyor Péter által rendezett darabban láthatja a felvidéki közönség, más egyéb mellett a Teátrum Színházi Polgári Társulásnak is tagja: „A magyar iskolának köszönhetően két kultúrát is megismerhettem, mind a magyar irodalomból, mind a szlovák irodalomból széles körű ismereteket szerezhettem. Kétféle megközelítésben foglalkozhattam az irodalommal. Egy színész számára ez rendkívül fontos. A szülőknek nem kell félniük attól, hogy gyermekük nem tanul meg rendesen szlovákul vagy nem sajátít el valamilyen más idegen nyelvet, ha magyar tanítási nyelvű iskolába íratják. A magyar iskolákban is oktatnak idegen nyelveket, a lehetőség adott, semmilyen tárgyban nem kínálnak kisebb értékű tudást, mint a szlovák iskolák. Meggyőződésem szerint, a szlovák iskoláéval azonos színvonalat biztosít a diákjai számára. Az én gyerekem is magyar iskolába fog járni, ha eljön az ideje, mert úgy gondolom, anyanyelvi gyökereink nagyon fontosak. Azok a magyar nemzetiségű szülők, akik szlovák iskolába íratják gyerekeiket, számos lehetőségtől megfosztják őket. Soha nem éreztem hátrányát annak, hogy alap- és középfokú tanulmányaimat magyarul folytattam, sőt, ellenkezőleg. Színészként ugyanúgy dolgozhatom Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon is. Ez rendkívüli többledehetőséget jelent. Rendszeresen játszom szlovák darabokban és most készülök egy cseh film forgatására.” Jarábik Balázs, a Freedomhouse és a Kalligram Alapítvány munkatársa, aki választási megfigyelőként és politikai konzultánsként végigutazta a világot: „A magyar alapiskola és gimnázium elvégzése után felsőoktatási tanulmányaimat Pozsonyban szlovákul, Budapesten magyarul, New Yorkban angolul folytattam. Bevallom, szorongva léptem be a szlovák és az amerikai egyetem kapuján, és máig emlékszem az első félve elmondott szavakra szlovákul és angolul. Gyorsan rájöttem, keveseket érdekel az, hogy nyelvtanilag mennyire helyesen beszélem a nyelvet, sokkal inkább érdekelte a tanárokat és a diákokat az, amit mondok. Saját tapasztalatom mutatja, hogy az általános iskolában anyanyelven elsajátított biztos alapok segítettek abban, hogy az önbizalmamat nem a nyelv tisztaságára, hanem a tudásra építhettem. Ma munkám során sokat utazom. Bárhol jártam a világban, mindig tudtam honnan jövök. Ez segített a legtöbbet, hogy mindig visszatérjek.” Hulkó Gábor professzor, a Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kara automatízációs és méréselméleti tanszékének vezetője, kutatási eredményei folytán a modern tudomány elismert képviselői között tartják számon: „Napjaink informatikai társadalma az információk szinte feldolgozha- tatían lavináit zúdítja fejünkre. Sajnos igen sok ebben a hulladékinformáció is, amely súlyosan károsítja szellemi környezetünket. A tárgyi'környezetszennyezés szintjén hasonló károsításokért manapság már szigorúan bírságolnak szerte a világban... Ebben az információs zűrzavarban nagyon fontos, hogy az egyes egyének és a közösségek ne veszítsék el a fonalat - az igazi értékek, a kultúra, a történelmi múlt a hagyományok fonalát. Hogy ne veszítsük el önmagunkat és ne vesszünk el mindnyájan a mitológiai labirintusban... Ezekkel az alapvető értékekkel jómagam az anyanyelvi oktatáson és kultúrán keresztül azonosultam. Ennek köszönhetem, hogy a sok hókuszpókuszon át is jól látom, hova kell tartanunk. Ezért hiszem, hogy napról-napra nő a jelentősége a második és további idegen nyelv ismerete mellett az anyanyelvi oktatásnak mindenütt a világon.” Lampl Zsuzsanna neves szociológus, rendszeresen jelennek meg tanulmányai, számos kutatásban vett részt, szakmáján kívül más területeken is otthonosan mozog, meseíróként is ismert: „Kislány koromban egy olyan utcában laktunk, ahol a lakásunktól csupán húsz méterre volt a szlovák tannyelvű alapiskola. Emlékszem, mindenki csodálkozott, vajon miért nem abba az iskolába írattak be engem a szüleim, hiszen számos kellemetíenségtől megkímélhettek volna. Ehelyett a sokkal távolabb lévő, Duna utcai iskolába járattak, amit sem ők, sem én nem bántunk meg sohasem. Édesapám nagyon határozott volt ebben a kérdésben és kijelentette, lánya magyar iskolába fog járni. Egyébként soha nem származtak abból kellemedensége- im és konfliktusaim, hogy annak idején anyanyelvemen tanultam. Éppen ellenkezőleg. Gimnáziumi éveimben az országos szintű tanulmányi vetélkedők alkalmával engem és Duna utcai iskolatársaimat mindig büszkeséggel töltött el a tudat, hogy annak az gimnáziumnak vagyunk a diákjai, hiszen a versenyek szlovák nemzetiségű résztvevői felnéztek ránk, a középiskolánknak ugyanis rendkívül jó híre volt. Mindig jó tanítóim és tanáraim voltak, többükre ma is szívesen emlékezem. Későbbi életem alakulására nagy hatással volt például Kosík Gabriella, aki magyar nyelvre és irodalomra, valamint történelemre tanított. Egyebek mellett az ő ösztönzésére kezdtem el írogatni, ő volt, aki mindig biztatott, mert valamiért tetszettek neki az írásaim. Laukó Dezsőné, a helyi pionírszervezet vezetője is jelentősen befolyásolt későbbi pályámon. Számtalan, a gyakorlati életben hasznos tudnivalóra hívta fel a figyelmemet. Elmondhatom, annak ellenére, hogy magyar iskolába jártam, a szlovák nyelvvel sosem voltak problémáim, nem okozott nehézséget használata. Erről csak annyit, az egyetemi tanulmányaim befejeztével a csoportomból csak ketten értünk el kitüntetett eredményt, mégpedig egy görög lány és én. Nem bántam meg, amiért magyar iskolába jártam, ezt az is jelzi, hogy az én gyerekeim is anyanyelvükön tanultak, illetve tanulnak.” (érvé) IIP 487
