Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-17 / 13. szám, péntek

jjg| Közélet ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 17 Drága volt az autóstop Nyitra. Sokba került az ingye­nes utazás annak a 23 éves fia­talembernek, aki szerdán éjjel egy órakor a Nyitrai járásbeli Cabaj község határában stop­polt. A megálló gépkocsi ve­zetője készségesen felajánlot­ta, hogy elviszi őt egy darabon. Nem sokkal később a sofőr fe­nyegetőzni kezdett, és 13500 koronát követelt a férfitól. Át­kutatta csomagját, és elvette személyes iratait. A pórul járt fiatalembert reggel nyolcig nem engedte el, majd arra kényszerítette, hogy egy nyit­rai pénzkiadó automatából ve­gye ki a fenti összeget. A sér­tett azonban rendőri segítséget kért, mire támadója elmene­kült a fiatalember holmijával együtt. A lopást a nyitrai rend­őrség vizsgálja. (SITA) Lakásbotrány a városházán Kassa. A városi tulajdonban lévő lakások bérbeadásával kapcsolatban büntetőeljárást indított a járási ügyészség. Az eddig rendelkezésre álló infor­mációk alapján Kassa város vezetése a megüresedett laká­sokról csak néhány embert ér­tesített, így megesett, hogy egy személynek két egymást követő évben is kiutaltak egy- egy szükséglakást. Ivan Vanko ügyész szerint az ügy nagyon szövevényes, sok embert kell még kihallgatni. Az ügyészség polgári bejelentés alapján kezdte meg tavaly a nyomo­zást. (TASR) ítélet tizenegy év után Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság 8 év szabadságvesztésre ítélte Stefan Lendvayt, akit 47,5 mil­lió koronás csaláson kaptak rajta. A férfi Ukrajnából, Ma­gyarországon keresztül hozott be mintegy 4500 tonna gáz­olajat, de a vámkezelés során adómentes könnyű fűtőolaj­ként tüntette fel. Ezt később különböző szövetkezeteknek és az autóbusz-közlekedési vállalatnak adta el. A bíróság mintegy 11 éves huzavona után tett pontot az ügy végére. A kilencvenes évek elején egész Közép-Európában na­gyon virágzó üzletágnak szá­mított a gázolajjal történő fe­ketekereskedelem. (TASR) Idén is lesz Magyar Bál Pozsony. A Duna Utcai Ma­gyar Alapiskola és Gimnázium idén is megrendezi hagyomá­nyos Magyar Bálját, melyre ja­nuár 31-én, este hét órai kez­dettel kerül sor a Kyjev szálló termeiben. Érdeklődni, jelent­kezni az interneten is lehet: magyarbal@gdunaba.sk . és www.gdunaba.sk . (ú) Tíz éve tart a nyitrai zsinagóga újjáépítése. A városi önkormányzat képviselői idén ötmillió koronát hagytak jó­vá a rekonstrukcióra. A tervek szerint az épület.földszintjén koncerttermet hoznának létre, az emeleten pedig a holokauszt múzeuma kapna helyet. (TASR) Párkányban csak az önkormányzatok munkájának hála tudják biztosítani az ügyintézést Hatáskörök vannak, csak a pénz hiányzik Párkány. Kaotikusán folyik a hatáskörök átadása a régió településeiben - tudtuk meg Ján Oravec párkányi polgár­mestertől. SZÁZ ILDIKÓ „Vártuk, hogy némely hatásköröket átvehessük, ám az eredeti elképze­léseink romokban hevernek - mondta lapunknak Párkány első embere. - Meglepetéssel vettük tu­domásul, hogy a járási hivatalban a véltnél kevesebb munkaerő dol­gozott e részlegeken. Ráadásul ők voltak azok, akik a legrégibb szé­keken ültek, a legrosszabb aszta­loknál dolgoztak, a számítógépeik elöregedtek, tehát semmi sem használható és mozdítható abból a felszerelésből, amellyel eddig dol­goztak. Már-már azt gondoljuk, így akarják bizonyítani, hogy az ön- kormányzatok nem képesek ellátni új feladataikat” - tájékoztatott cseppet sem titkolt felháborodás­sal Oravec. Az Új Szónak elmond­ta: az, hogy az ügyfelek számára zökkenőmentesen tudják biztosíta­ni az ügyintézést, egyedül az ön- kormányzatok rugalmasságának köszönhető. „Az oktatási intézmé­nyek átvételével kapcsolatban megtörtént, hogy delimitáltak ide egy bérelszámolót, aki a jogi szub­jektivitással nem rendelkező pár­kányi, illetve régióbeli iskolák és óvodák, bérelszámolását végzi. Fél éve dolgozik, de ez idő alatt a béré­re egy koronát sem kaptunk. Van egy, az egyház által alapított óvo­dánk, de az ő pénzük is a hivatalon keresztül fog megérkezni. A létesít­mény üzemeltetésével járó költsé­geket az önkormányzatnak kellett kifizetni. Csakúgy, mint az iskolák­nak és óvodáknak, nekik is adtunk kölcsön, de a mai napig nem kap­tunk e célra pénzt” - mondta el a városatya Párkányban, ahol január elsejétől, az újabb hatáskörök átvé­tele még bonyolultabbá teszi a helyzetet. Az építkezési enged­élyek kiadását intéző hivatal és a gondozói szolgáltatások év elejétől kell, hogy működjenek az önkor­mányzat hatáskörében, holott csak december 30-án tájékozatták őket arról, hogyan fog az átvétel meg­történni. „Ami a szociális gondo­zást illeti, 127 gondozónőjön a ré­gióba, két nővér fogja igazgatni a munkájukat, elbírálni a gondozás­ra szorulók kérelmeit. Bérelszámo­lót a 127 alkalmazotthoz viszont egyet sem nem kaptunk. A munkát már leküldték, de a pénzt sokkal lassabban küldik” - tette hozzá Ján Oravec. Megtudtuk, a régió más te­lepülésein is vannak gondok. Szímö A község polgármestere a problé­mát abban látja, hogy Szűnő költ­ségvetése nem növekszik. „Csa­kúgy, mint más községek, a szoci­ális gondozás terén mi is átvettük a hatásköröket, 14 gondozónk és 19 gondozottunk van, amit fel is tud­tunk vállalni. Az egyes hatáskörök átvételét illetően azonban elég ne­hezen tudunk együttműködni a hi­vatalnokokkal, mert úgy teszik a dolgukat, mintha nem szívesen ad­nák át a hatásköröket” - mondta el véleményét Bób János. Kürt „Az elmúlt néhány évtized legna­gyobb változását éljük. Most van a puding próbája, és a polgármeste­rek nagy része igenis, tisztában van azzal, hogy ez pénzbe fog ke­rülni” - mondta megkeresésünkre Hóka László kürti polgármester, aki a közigazgatási reform kap­csán elmondta, körvonalazódik egy közös hivatal létrehozásának lehetősége. Keresik azt az optimá­lis variánst, amely elsősorban a község lakosságát szolgálná. Amennyiben Kürt el tudná látni a rá ruházott hatásköröket, és a la­kóknak nem kellene újra valame­lyik városba utazniuk ügyintézés­kor, vállalnák az ezzel járó meg­próbáltatásokat és mérlegelik en­nek anyagi vonzatát. Tardoskedd Bara Mihály, a község polgármeste­re az érsekújvári polgármesterrel egy e célból létrehozott munkacso­port tagjaként folytat tárgyaláso­kat, készítik a tervezetet egy új, kö­zös hivatal létrehozásáról. Ennek az együttműködésnek szerinte nem csak az építkezési hivatal létreho­zása lehetne a hozadéka. „Szoro­sabbá válna az együttműködés e ré­gió községei, illetve vezetői között. A régió összefogásával a gondozói szolgáltatások átruházásával járó problémákat is közösen orvosol­hatnánk. Az együttműködésünk ki­terjedhetne a vidékfejlesztésre és nagyobb, akár mukahely-teremtő beruházások megvalósítására is” - tájékoztatott Bara Mihály. Pótmegoldást keresnek a szárnyvonalak ügyében Hideg zuhanyként érte az utazókat a hír ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Negyed/Nyitra/Losonc/Kalonda/ Nagykapos/Rozsnyó. A Vágsellye- Negyed szárnyvonal érintett önkor­mányzatai továbbra is mindent megtesznek a vasútvonal megmen­téséért, noha a kormány a vasúti szárnyvonalak megszüntetése mel­lett döntött, tájékoztatta lapunkat Jancsó István, Negyed polgármes­tere, a Nyitrai Megyei Önkormány­zat képviselője. „Először tárgya­lunk a többi érintett község polgár- mesterével, hogy közös javaslattal fordulhassunk a megyei önkor­mányzathoz” - részletezte Jancsó. A szárnyvonalon fekvő Deáki, Pe­red, Zsigárd, Farkasd és Negyed polgármesterei hétfőn már kidol­gozott javaslattal fordulnak a me­gyei önkormányzat közlekedési osztályához. Egyelőre az sem tisz­tázott, milyen pótmegoldást szor­galmaznak, ha megszüntetik a vas­úti személyforgalmat. Negyed pol­gármestere szerint erről korai be­szélni, mert a cél a vasúti forgalom fenntartása. Az aligha jöhet számí­tásba, hogy az érintett önkormány­zatok vállalják a személyszállítás működtetési költségeit, mivel ez túlságosan megterhelné a költség- vetésüket. A Nyitrai Kerületi Ön- kormányzat közlekedési osztályán elmondták, a megye illetékesei hétfőn Érsekújváron: találkoznak a Vasúttársaság Rt. alkalmazottai­val. Egyeztetik a menetrendválto­zásokat, és megbeszélik a szárny­vonalak megszüntetése miatti vál­tozásokat, de itt már nem tárgyal­hatnak a szárnyvonalak megmen­téséről. A Nyitrai kerületben 5 vas­útvonalon 155 kilométeres sza­kaszt érint a leépítés. A megszűnő vonalak helyett új autóbuszjárato­kat kellene indítani, ezt azonban a vasúttársaság a 25 megszünteten­dő vonal közül csak 3 szakaszon biztosítja. A többi szakaszon a me­gyei önkormányzat gondoskodhat buszjáratokról, ám erre az állami költségvetésből nem irányoztak elő pénzt. Sem a helyi, sem a megyei önkormányzat nem tudja, mennyi­be kerül a Vágselylye-Negyed vas­útvonal üzemeltetése, a vasúttól ugyanis nem kaptak kimutatást. A megyei önkormányzat alkalma­zottja elmondta: már négy-öt éve felvetődött, hogy néhány vasúti szárnyvonal az önkormányzatok tulajdonába vagy kezelésébe kerül­ne, de ennek fokozatosan kellett volna megtörténnie. A Nyitrai Me­gyei Önkormányzatot először a múlt év december 3-án értesítették hivatalosan a szárnyvonalak csök­kentésének tervéről. „Ha most megszüntetik a vonalat, lehet, hogy még a mozdonyt is eladják, aztán hiába akarják visszaállítani a forgalmat, új mozdonyra nem lesz pénz” - érvelt a közlekedési osztály alkalmazottja. A kormány döntése értelmében február másodikától megszűnik a személyszállítás a Losonc-Kalonda szárnyvonalon. A forgalomkorláto­zás miatt elsősorban az iskolaköte­les gyerekek közlekedése válik le­hetetlenné. A falu polgármestere, Gyenes József csupán a sajtóból ér tesült a döntésről, elmondta, leve leire sehonnan nem kapott hivata los választ, amit méltánytalannal tart a hivatalos szervek részéről „Nem marad más hátra, meg kel próbálnunk meggyőzni az autó busz-közlekedési vállalatot, indít son buszjáratot a kiesett vasút közlekedés helyett. A falu lakói te hetetlenek, dühösek - mondta s polgármester. - Sokan kérdezték hol vannak a képviselőink, amikoi ilyen döntéseket hoznak. Az embe rek úgy érzik, csak a választások­kor figyelnek rájuk, amikor a sza­vazataik kellenek. Egyelőre sajnos nem tudok megnyugtató válasz! adni a kérdéseikre, hogyan jutnak be munkába, iskolába. Ha nem in­dítanak autóbuszokat, kénytelenek leszünk az alkotmánybírósághoz fordulni, nem sérültek-e emiatt a döntés miatt az itt élők jogai.” A döntés hidegzuhanyként érte a vasúti szárnyvonalak érdekében ténykedőket. A vasút vezetői ugyan fogadták a kelet-szlovákiai küldöttséget, köztük a nagykaposi és rozsnyói térség képviselőit, ahol a két fél elmondta az érveit, ám en­nél többre nem futotta. „Az egész ügy egy színjáték volt a vasút ré­széről. Ugyanis miközben a Szlo­vák Vasúttársaság igazgatótaná­csának elnöke, Pavol Kuzma arról győzködött bennünket, hogy mi­lyen ráfizetéses a szárnyvonalak üzemeltetése, a döntés régen meg született” - mondta lapunk kérdé­sére Bodnár Tibor, Nagykapos pol­gármestere, majd így folytatta. „Ezt bizonyítja az az egymásnak ellentmondó mellébeszélés a há­rom vasúti részleg igazgatójától, akik váltig állították Antonín Reizingernek, a kassai megyei ön- kormányzat munkatársának, hogy a kormány nem fog tárgyalni a szárnyvonalak üzemeltetésének kérdéséről.” Utolsó „megnyugta­tó” ajánlatként elhangzott, hogy a megyei önkormányzat a közleke­dési és pénzügyi tárca bevonásá­val próbálkozzon a vonalak újra­élesztésével. (gl, szász, déva) A vasút és az utazók érdekei a végte­lenben találkoznak (Képarchívum) JOGI TANÁCSADÁS Ki a felelős, ha balesetet okoz a járdára fagyott hó? „Perelhető-e a város, falu, vá­rosrész, köztisztasági hivatal, üzlet, intézmény, ha az útra, járdára fagyott hó, hóié balese­tet okoz?” A135/1961 számú ún. úttörvény értelmében a lakott területen ta­lálható és közutakkal hajáros járdák tisztántartása, járhatóvá tétele, a hó és ajég eltakarítása a járdához tartozó ingatlanok tu­lajdonosainak, kezelőinek vagy bérlőinek kötelessége. Az egyes városok önkormányzatai általa nos érvényű rendeleteikkel meghatározhatják, hogy mely időszakban, milyen gyakran, milyen eszközökkel kell elvégez ni a járdák takarítását, továbbá megállapíthatják az ezen köti- lesség teljesítésének elmulasztó sáért kiszabható pénzbüntetés magasságát. Az Uyen rendeletek betartásának ellenőrzése és az esetleges bírságok kiszabása a városi rendőrségek hatáskörébe tartozik. Ha valaki balesetet szenved, mert a járda nem volt megfelelőképp megtisztítva a hótól vagy jégtől, kártérítési igénye keletkezik az­zal szemben, akinek a járda tisz­tántartása a fentiek alapján a kö­telessége lett volna. Ezt az igé­nyét az illetékes járásbíróságon é: vényesítheti a Polgári Törvény­könyv 420. - 450. paragrafusai értelmében, amely előtt mint ká­rosultnak bizonyítania kell, hogy megsérült és a sérülés olyan bal­eset következménye, rneíyet azért szenvedettel, mert a járda nem volt megfelelőképp megtisz­títva. A károsult kérheti a kelet­kezett kár pénzbeli megtérítését, amely magába foglalhatja:- az orvosi ellátás (kórház, gyógyszerek, kezelések) költsé­geit,- a fájdalomdíjat - a sérülések és az azok kezelése során elszenve­dett fájdalomért,- a társadalmi szükségletek és fel­adatok elvégzésének megnehezü­lése miatt beállt életminőségbeli csökkenésért járó kártérítést - a kártérítés magassága ebben az esetben és a fájdalomdíj esetében is az orvos szakvéleménye alap­ján állapíthatja meg a bíróság, melyben az orvos egy meghatáro­zott pontrendszer alapján értékeli a sérüléseket (1 pont = 60 Sk),- a kiesett bért és egyéb bevételt- ez a betegszabadság ideje alatt a táppénz és az átlagkereset kü­lönbözeiének felel meg, utána a tartós egészségkárosodás eseté­ben az ezzel összefüggő kereset- csökkenésnek. Ha a baleset halállal végződik, a hozzátartozók kérhetik a kártérí­tés megítélését, amely ebben az esetben az orvosi ellátás költsé­gein kívül tartalmazza a temetési költségeket és azon hozzátarto­zók eltartásának költségeit, aki­ket a károsult tartott el, vagy akikkel szemben eltartási kötele­zettsége volt. Gulyás Éva A Kalligram Alapítvány jogelemző csoportjának munkatársa A rappi gyerekek hamarosan új otthonra találnak Rendezik az árvák sorsát ÚJ SZÓ-HÍR Rapp/Losonc. Öt árván maradt rappi gyermek sorsáról döntött a közelmúltban a Losonci Járásbíró­ság. A gyermekek édesanyja tavaly október végén ittasan öngyilkos lett, ugyanolyan módon és azon a helyen, ahol négy évvel korábban férje. Az öt árva a hét elején a ró­zsahegyi diagnosztikai központba költözött, ahonnan a pszichológiai vizsgálatok után remélhetőleg még az idén áprilisban Síd községben megnyíló intézetbe kerülnek majd. A gyerekek a losonci Kármán József Alapiskolába jártak eddig, tanítóik véleménye szerint a körülményeik­hez képest elég jól tanultak. „Biz­tos, hogy nem iesz könnyű ez a né­hány hét teljesen idegen nyelvi kö­zegben az öt gyereknek. Reméljük, nem hagy majd maradandó nyo­mokat az új helyzethez való alkal­mazkodás kényszere és mihama­rabb visszakerülnek a számukra természetes nyelvi közegbe” - mondta lapunknak Gáspár Zoltán, a Kármán József Alapiskola igazga­tója. A Losonci Járási Hivatal szoci­ális osztályának munkatársai is ab­ban bíznak, hogy a gyerekek minél hamarább visszakerülnek a járás­ba. „Áprilisban nyílik meg Síd köz­ségben egy szociális intézmény, egy gyermekotthon. Itt a nevelő­szülők természetes családi környe­zetet biztosítva fogják nevelni őket. Igyekeztünk elérni, hogy az árvák együtt maradjanak, ez is egyfajta biztonságérzetet adhat nekik” - mondta Nagy Erzsébet, a Losonci Járási Hivatal szociális osztályának munkatársa, (szász)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom