Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-16 / 12. szám, csütörtök

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 16. KOMMENTÁR Lefelé ballagó kamatok SIDÓ H. ZOLTÁN Évtizedek óta bevett gyakorlat, hogy akinek van némi megtakarított pénze, az a bankba siet vele. Úgy tűnik azonban, lassan ezen a ha­gyományos területen is szemléletváltásra lesz szükségünk, ugyanis a bankszférában tartósnak látszó folyamatok indultak be. Az utóbbi egy-két hónapban kezdődött, s mára tetőző változást az eredményezte, hogy szinte az összes pénzintézet feljebb vitte az ügyfeleket leginkább érintő pénzügyi műveletek összegét. Vajon mi áll e folyamat hátterében? A Szlovák Nemzeti Bank még novem­ber derekán lényegesen csökkentette az alapkamatot, ezt követően a kereskedelmi pénzintézetek szintén léptek. Először nagy sietve, egy-másfél százalékponttal mérsékelték a bankbetéteken pihenő megtakarítások utáni kamatokat, majd némi késlekedést követően kissé csökkentették a hitelek utáni kamatokat. Mindez lefaragta a bankok haszonkulcsát, ezért pótlólagos forrás gyanánt november végétől sorra emelni kezdték a banki szolgáltatások után fizetendő illetékeket. Az áremelés érinti többek között a számláról történő átutalásokat, a pénzkivételt és a pénzkiadó automaták kezelési költ­ségét. A drágább szolgáltatások mellett az sem mellékes, hogy a ka­matok ebben az évben garantáltan elmaradnak az infláció üte­métől, magyarán elértéktelenednek. A takarékoskodni tudó polgárok ezért fokozatosan elfordulnak a bankoktól és egyre inkább a befektetési alapok szolgáltatásait ve­szik igénybe. Tévedés ne essék, nem a tavaly csődbejutott pénzügyi szolgáltatókhoz hasonló társaságokról van szó. Ezek megbízható, huzamos ideje működő, legtöbbször banki befektetési alapok. A legfrissebb adatok szerint tavaly év végén az alapok már 16 milli­árd koronát kezeltek, ami egy év alatt több mint 100 százalékos gyarapodást jelent. Nem csoda, mivel a pénzügyi alapok tavaly 6,5 és 7,7 százalék közötti mértékben gyarapították ügyfeleik megtaka­rításait. Persze, a befektetési alapok is jelentenek némi kockázatot, ezért az volna a helyes, ha a polgárok csak a ténylegesen szükséges összeget hagynák a folyószámlán, a többit pedig bankok által kibo­csátott értékpapírokba, jól működő alapokba, nagyobb összeg ese­tén pedig ingatlanokba fektetnék. JEGYZET egyeztek a munkafeltételekben meg a bérben. Cili elégedett volt. A várható bérét pedig szépen, ak­kurátusán előre beosztotta. A harmadik nap azonban „kisebb­fajta” meglepetés érte: már nem hárman, hanem hatan osztoztak a munkán a kebabos bódéban. Kisvártatva egy újabb, ezúttal honi főnök is megjelent, és kö­zölte, túl sokan vannak a munká­ra. Bár Cili jövendőbeli bérének ezer helye lett volna, úgy gondol­ta, ha nincs rá szükségük, to­vábbáll, és máshol próbál szeren­csét. Rendben, mondta a fiatal, magabiztos főnök, és nagy ke­gyesen kifizette Cilinek az aznapi négyórás munkáját. Amikor a lány szóba hozta, hogy előző két nap 12 órát dolgozott, fölénye­sen közölte vele: ó, hát az a próbaidő volt, ők azt nem szok­ták kifizetni... Akaratán kívül ugyan, de Cili az egyetemi vizs­gaanyagon kívül is tanult vala­mit. Kárba biztosan nem vész a tapasztalata. Én csak azon mor­fondíroztam magamban a törté­netet hallva: milyen olcsó mun­kaerőhöz juthatnának a „szemfü­les” kereskedők, ha mindig csak egy-két napra alkalmaznának va­lakit. Még csak bért sem kellene fizetniük, hiszen az a próbaidőre nem jár. Vagy lehet, hogy a fiatal főnök úr hiányzott néhány óráról a kereskedelmi akadémián? Ingyen, bérmentve? MISLAY EDIT Cili egyetemista. Imád tanulni, és rettentően élvezi is az egyete- mistaságot. De mivel nem igazán tehetős családból származik, nincs, aki havonta bőséges zseb­pénzzel támogassa meg, úgy döntött, a vizsgaidőszakban munkát vállal. Mert hát nem csak tudással él az ember, fordít­hatnánk meg a mondást. Elin­dult tehát munkát keresni, és nem is kellett sokáig kutatnia: úgy érezte, rámosolygott a sze­rencse. Az egyik hiperszupermarket előtt újonnan megnyílt kebabos bódéban el­adókat kerestek. Cüi nem az a lány, aki megretten a fizikai munkától. Jelentkezett. Kapva kaptak rajta, már az első nap ott fogták, és azzal biztatták, hama­rosan a főnök is felbukkan, meg­egyezhetnek a bérben meg az egyéb munkafeltételekben. Cili pedig belevetette magát a mun­kába, és megállás nélkül dolgo­zott, tizenkét órán keresztül, hogy jó benyomást tegyen a tu­lajdonosra. A külföldi tulaj más­nap meg is jelent, és hosszabb- rövidebb alkudozás után meg is FIGYELŐ Vecsernje Novosztyi Szlobodan Milosevics egészség- ügyi problémái miatt hétfőn is­mét - az egy éve folyó bírósági el­járás alatt hatodszor - megszakí­tották a Hágában folyó bírósági eljárást. Müosevics állítólag meg­fázott és láza van. Felesége, Mira Markovics a belgrádi lapban is­mét azzal vádolta a scheveninge- ni börtönhatóságokat, hogy szán­dékosan kockára teszik félje éle­tét. Szerinte hitvese amúgy sem egészséges, erősen ingadozik, né­ha az egekbe szökik a vérnyomá­sa. A nyáron elvégzett alapos or­vosi vizsgálat - amelyben részt vett Milosevics kezelőorvosa is - kimutatta, hogy egy év alatt 20 százalékot romlott szívének álla­pota. Minden cáfolat ellenére a börtönben gyatra az egészség- ügyi ellátás: egy orvos hétfőnként járja körbe a cellákat, továbbá van egy nővér, aki gondozza a ra­bokat, megméri például a vér­nyomásukat. Milosevics ugyan- altkor végtelenül le van terhelve. Olykor napokig nincs friss le­vegőn, mert mire este öt órára befejeződik a bírósági meghallga­tás, a börtönudvaron már vége a sétának. A per után kikapcsoló­dásra sincs ideje, találkoznia kell jogi tanácsadóival, a cellában pe­dig több ezer oldalnyi jobbára angol nyelvű perirat és több száz kazetta vár rá. Legalább 50 év kellene ahhoz, hogy mindent vé­gigolvasson és átnézzen - mond­ja. A kamerák előtt zajló bírósági eljárás erős összpontosítást igé­nyel, egy laikus is belátná, hogy ilyen megterhelést egy egészsé­ges fiatalember sem bírna ki. Mi­losevic önmaga döntött úgy, hogy ellátja saját védelmét a hágai per­ben. Elfogulatlan belgrádi ügyvé­dek is egyetértenek azzal, hogy ez hiba volt, mert több, nagy gya­korlattal rendelkező ügyvéd szá­mára is komoly feladat lenne megvívni a jogi csatát a több tu­catnyi szakértőre és jogászra tá­maszkodó hágai ügyészség ellen. TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA Vladimír Meciar már nem idézhető be a rendőrségre, hogy vallomást te­gyen, honnan szerzett 41 millió ko­ronát villája felújítására. Október­ben ugyanis módosult a rendőrség­ről szóló törvény: a gyanúsítottak nem rendelhetők be, hogy felvilágo­sítást adjanak. Az illetékes adóhiva­tal azonban segíthetne, ha kimuta­tást készítene arról, hogy a villa megvétele óta mennyivel gyarapo­dott Meciar vagyona. Ezzel kapcso­latban az a gond, hogy a természetes személyeknek csak 1999 szeptembe­rétől kell vagyonnyüatkozatot tenni­ük az 1,5 millió koronánál nagyobb összegért vásárolt új ingadanról. A Trencséni járás telekkönyvi hivatalá­nak bejegyzése szerint az Elektra 1999 márciusában már Meciaré volt. Most az a kérdés, hogy nyüatkozatot kell-e tennie a szakértők szerint leg­alább 15 millióért vásárolt villáról. A figyelem idén is a Közel-Keletre irányul, de számos más válsággóc is befolyásolja majd a nemzetközi kapcsolatokat Milyen lesz a világ 2003-ban? Figyelembe véve a nemzet­közi kapcsolatok realitásait, valószínűsíthető, hogy az előttünk álló év sem lesz bé­késebb, mint 2002. ONDREJCSÁK RÓBERT Ha nem történik rendkívüli ese­mény, valószínű, hogy a legnagyobb figyelem 2003-ban is a Közel-Kelet­re összpontosul, ha pedig történik, annak minden valószínűség szerint a Közel-Kelet lesz a helyszíne. Ez tel­jes mértékben érthető, elég csak Irakra és Izraelre, illetve a palesztin problémára gondolni. Bár teljes bi­zonyossággal nem lehet megmon­dani, de az Irak elleni katonai akció­nak egyre nagyobb az esélye. Az amerikai - és brit - vezető politiku­sok kijelentésein kívül erre utalnak a térséget érintő nagymértékű ha­derő-átcsoportosítások is. Napjaink­ra valószínűleg már a 100 ezret is el­érte a Perzsa- öbölben állomásozó amerikai haderő létszáma és továb­bi csapatokat vezényelnek a térség­be. Ezen kívül figyelembe kell venni a brit kijelentéseket is, amelyek sze­rint Nagy-Britannia körülbelül 20 ezer katonát vezényel a régióba je­lentős haditengerészeti támogatás­sal, beleértve egy repülőgép-anya- hajót is. A tartalékosok behívása mindkét országban jelzi, hogy ezek a számok - elsősorban az USA eseté­ben - még jelentősen növekedni fognak. Ez pedig már több egyszerű erődemonstrációnál és nyomásgya­korlásnál. A támadást valószínűsíti a francia elnök felszólítása az ország fegyveres erőinek vezetéséhez is, hogy készüljenek fel egy nagyszabá­sú akcióban való részvételre. A kato­nai akció megindításánál figyelem­be kell vermi az időjárási körülmé­nyeket is, amely február táján a leg­megfelelőbb, hiszen nem a legcél­szerűbb nyáron sivatagi körülmé­nyek között harcolni (természetesen ez nem zár ki más időpontot). Amennyiben az USA és szövetsége­sei elindítják a támadást és sikerrel járnak, az év további része Irak jövőjének kialakításáról fog szólni. Washington minden bizonnyal meg­próbál majd egy demokratikus kor­mányt hatalomra segítem Bagdad­ban, amely jelentősen megerősítené a térségbeli amerikai befolyást. A Közel-Kelet további válsággóca, a palesztin területek és a terrorizmus problémája szintén központi problé­ma lesz 2002-ben. A helyzet alaku­lására jelentős befolyással lesznek az izraeli választások eredményei, bár amennyiben az egyes palesztin szervezetek terrorista akciói folyta­tódnak, nem lesz vége az izraeli ka­tonai akcióknak a palesztin területe­ken sem. Kérdéses Jasszer Arafat to­vábbi sorsa is. Miután az izraeli kor­mány mellett már az amerikaiak sem tekintik releváns tárgyalópart­nernek Arafatot, valószínűleg to­vább csökken majd szerepe és befo­lyása, annak ellenére, hogy az euró­pai országok még mindig őt tartják a palesztinok első számú képvi­selőjének. A terrorista támadások egyre gyengítik Arafat pozícióját. Ha ugyanis nincs hozzájuk semmi köze, mint azt állítja, az azt bizonyít­ja, hogy nem tudja őket megakadá­lyozni, így kérdéses, van-e reális a hatalma a palesztin területeken. A 2003-es év további problémás tér­sége a Koreai-félsziget lehet. Az észak-koreai vezetés jelenleg kihasz­nálja az Irak körüli feszültséget és azt, hogy az Egyesült Államok és a világ figyelme a Közel-Keletre össz­pontosul. Az USA-val szembeni po­zícióikat akarják megerősíteni ami­kor bevallják, hogy van atomfegy­verprogramjuk, hiszen ha nem len­ne az iraki válság, Washington sok­kal nagyobb mértékben tudna a Ko­reai-félsziget problémáira összpon­tosítani. Azzal hogy beismerték, atomfegyver birtoklására töreked­nek - a rakétaprogrammal együtt -, megpróbálják a vüág közvélemé­nyét kész helyzet elé állítani, hogy mikorra az Irak körüli problémák megoldódnak (vagy legalább mér­séklődnek), már veszítsen erejéből a megdöbbenés. Bár az USA kinyilvá­nította, hogy a problémát békés esz­közökkel szeretné megoldani, en­nek ellenére a konfrontativ koreai diplomácia középtávon nem lehet eredményes. Ezért amint az iraki helyzet kedvezően alakul Washing­ton számára és már nem vonja el olyan nagy mértékben az amerikai­ak energiáit és figyelmét, Észak-Ko- reának feltédenül enyhébb állás­pontot kell kialakítania. Ami a terrorizmus elleni küzdelmet illeti, az a következő évben is folyta­tódni fog. Az USA afganisztáni je­lenléte mindaddig realitás lesz, míg az országnak nem lesz erős - nyu­gatbarát - központi kormánya és Irak, a palesztin területek kérdése és a terrorizmus áll majd a középpontban. amíg fennáll a veszély, hogy Afga­nisztán terrorista csoportok felleg­vára lehet. Ezek közül pedig vi­szonylag rövid időn belül egyelőre egyik sem valószínű. A terrorizmus elleni amerikai fellépésnek köszön­hető, hogy növekszik Afrika keleti részének jelentősége is. Ez azzal magyarázható, hogy a térségbéli Szomáliában és a Bab el-Mandeb szoros másik oldalán fekvő Jemen­ben több forrás szerint is jelentős terrorista központok találhatók. Mindkét ország stratégiailag fontos helyen fekszik és mindkettőben na­gyon gyenge a központi kormány hatalma, ami lehetővé teszi az ilyen jellegű csoportok számára, hogy tá­maszpontokat építsenek ki. Sőt, je­lenleg Szomáliában nincs is valós központi kormány és a több részre szakított országot klánok uralják. Európa szempontjából nagyon fon­tos a tavalyi év decemberében meg­kötött megállapodás az Európai Unió és a NATO között, amelynek alapján az EU „kölcsönveheti” a szö­vetség infrastruktúráját saját akciói­nak végrehajtása során. A megálla­podás első gyümölcsei ebben az év­ben érnek be, hiszen februártól az EU átveheti a macedóniai akciót, később pedig a bosznia-hercegovi- nai missziót is. Ha sikerül megvaló­sítani azokat a kötelezettségvállalá­sokat, amelyeket a prágai NATO- csúcson fogadtak el, lehetőség nyílik arra, hogy valamelyest csökkenjen, vagy ne nőjön az USA és az európai országok hadereje közötti haditech­nikai szakadék. így a NATO jövője is kevésbé lenne kérdéses és súlya nem csökkenne még drámaiabban. Az említetteken kívül természete­sen még számtalan más probléma és válsággóc lesz jelen a nemzetkö­zi kapcsolatokban idén, továbbá olyan kapcsolatok, amelyeknek alakulása döntő mértékben befo­lyásolhatja az eseményeket. Ide tartozik az amerikai-kínai és ame­rikai-orosz viszony, az indiai-pa­kisztáni kapcsolatok, az Európai Unió belső fejlődése és a délke­let-ázsiai régió (Indonézia, Fülöp- szigetek, Burma, stb.) helyzete is. A látszat ellenére nekünk is közünk van ezekhez az eseményekhez, hi­szen hatással lesznek mindennapi életünkre is. Tipikus esetként meg­említhető például Venezuela, ami­re a legtöbben azt mondják, hogy messze van és minket nem érint. Csakhogy a Hugo Chavez elleni elé- gedetlenségi hullám következtében nagyon nagymértékben visszaesett a venezuelai kőolajtermelés, és fi­gyelembe véve, hogy az ország az egyik legnagyobb olajkitermelő, ezért a bizonytalanság következté­ben jelentősen emelkedett a kőolaj világpiaci ára (természetesen je­lentős hatása van az iraki problé­mának is). Ennek pedig komoly ha­tása van a benzinárakra az Egyesül Államokban éppúgy, mint Gömör- ben vagy a Csallóközben. A globali­záció pedig az előttünk álló évek­ben is tovább fog mélyülni... Phenjan 1998 augusztusában próbálta ki a Taepodong rakétát, amely a teszt során átrepült Japán fölött Észak-Korea fegyverkezési programja MTI-HÁTTÉR Az ismeretlenség homálya fedi Észak-Korea rakétafejlesztési prog­ramját, amely az atomsorompó- szerződés felmondásával és a nyolc éve leállított jongbjoni atomreaktor újraindításával ismét a nemzetközi érdeklődés homlokterébe került. A kommunista ország több mint há­rom évtizede munkálkodik rakéták kifejlesztésén. A költséges technoló­gia alapját rövid hatótávolságú Scud-B típusú rakéták képezik, amelyek annak idején a Szovjetuni­óból és Egyiptomból érkeztek az ázsiai országba. Amerikai szakem­berek ismeretei szerint az állig föl­fegyverzett, ám szegény Észak-Ko­rea eddig mintegy 600 ballisztikus rakétát állított rendszerbe, miköz­ben több száz darabot exportált a hozzájuk szükséges alkatrészekkel, valamint gyártási technológiával együtt. A phenjani tudósok tovább­fejlesztették a szovjet Scudot: az ál­taluk létrehozott új változatok ki­sebbik darabjai néhány száz kilo­gramm tömegű robbanótöltetet ké­pesek legföljebb 500 kilométer tá­volságra eljuttatni. A sorozat legte­kintélyesebb darabja, a Nodong (NATO kódnevén Scud-D) rakéta még nagyobb tömegű robbanófejet hordoz, s képes Japán területére is csapást mérni. A Scud-technológián alapulnak a Taepodong rakéták is, amelyek akár Alaszkát is elérhetik. A három fokozatú, 32 méter hosszú harceszköz hatótávolsága állítólag ötezer kilométer. Észak-Korea 1984-ben hajtotta vég­re az első kísérletet saját gyártmá­nyú Scud-rakétákkal. Kilenc évvel később az amerikai hírszerzésnek (CIA) már a Nodong első sikeres tesztje okozott fejfájást. Ezek a raké­ták mind hagyományos, mind tö­megpusztító hatású (azaz nukleáris, biológiai vagy vegyi) robbanótöltet­tel fölszerelhetők. Phenjan állítólag eladásra kínált üyen rakétákat Irán­nak és Líbiának is. A legkorszerűbb koreai Scud-rakéta, a Taepodong ki­próbálására 1998 augusztusában került sor. E nagy hatótávolságú ra­kéta a teszt során átrepült Japán fö­lött. Phenjan akkor azt állította, hogy a kísérlet célja űrhajót pályára juttató hordozórakéta kipróbálása volt. Az észak-koreai rakéták és technológia vásárlói között szere­pelt a múltban Egyiptom, Jemen, Irán, Líbia, Pakisztán és Szíria. Ta­valy decemberben a kelet-afrikai partok közelében spanyol hadihajók feltartóztattak egy észak-koreai te- herhajót, amelynek fedélzetén 15 Scud-rakéta volt. A szállítmány Je­menbe tartott. A megrendelő tilta­kozása nyomán az akciót elrendelő Egyesült Államok engedélyt adott a teherhajó továbbhaladására. Észak- Korea az incidens kapcsán kalózko­dással vádolta Washingtont, s bo­csánatkérést és kártérítést követelt. Észak-Korea 1994-ben egyezséget kötött az Egyesült Államokkal. Az ázsiai ország ennek értelmében be­fagyasztotta nukleáris programját. Cserébe Washington ígéretet tett két atomerőmű építésére Észak-Koreá- ban (a katonai célra nem alkalmas berendezések szállítása a mai napig nem történt meg), továbbá arra, hogy a jongbjoni atomerőmű leállí­tása nyomán kieső energiamennyi­séget fűtőolaj szállításával pótolja. Az olajszállítást Washington tavaly októberben szüntette be, miután Phenjan beismerte: megsérti az 1994-es kétoldalú megállapodást.- Szörnyű ez a mostani időjárási Mire megszoktam, hogy a nagy hóban sítalpakon járok melóba, addigra olvadni kezd. Holnaptól visszatérhetek a drága tömegközlekedéshez... (Lehoczki István rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom