Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-15 / 11. szám, szerda

TÉMA: ÁLLÁSKERESÉS ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 15 Fontos, hogy érthetően be tudjunk mutatkozni, ne csak az orrunk alatt nyöszörögjük el a nevünket A honlapokon gyakorlati tanácsokat is adnak Mindig legyünk határozottak Lényeges a jó megjelenés (Képarchívum) Virtuális munkakeresés Amerikában az emberek éle­tük során legalább hétszer váltanak munkahelyet, fo­lyamatosan képezik magu­kat, és tudatosítják: a mun­kaerőpiacon kemény ver­seny folyik, a meghallgatáso­kon profik készítik az inter­júkat, és csak úgy lehetnek versenyképesek, ha formá­ban tartják magukat. ÖSSZEÁLLÍTÁS Akinek egyedül nem megy, az szak­emberhez fordul, tréningen vesz részt, szakirodalmat olvas. Ausztriá­ban két-három évente keresnek új állást. Nálunk ez még nem elterjedt, az Európai Unióban viszont igen, rá­adásul januártól érvényes, hogy aki aktívan nem keres munkát, és erről kéthetente nem hoz igazolást a munkaügyi hivatalba, attól megvon­ják az anyagi támogatást. A munka- keresés időbe, energiába és útikölt­ségbe kerül, ezért nem árt úgy ke­resni, hogy találjunk is valamit. Nem elég a hirdetéseket böngészni, ha kérvényünkre válaszolnak, és meg­beszélésre hívnak, tudni kell eladni magunkat. Összeállításunk Huncík Péter kommunikációs szakember ta­nácsai alapján készült. ♦ Mielőtt elmegyünk valahova, gondoljuk végig, valóban akarjuk-e az állást, vagy csak formálisan ve­szünk részt a meghallgatáson. Mivel más a motiváció, más az ember fel­lépése, ha valamit nagyon akar, előbb tisztázzuk: van-e elég motivá­ciónk ahhoz, hogy az állást megsze­rezzük. Próbáljuk megválaszolni, nekünk miért fontos az állás. ♦ Nem árt tudatosítani: nem ön az egyedüli pályázó, azaz versenyhely­zet alakul ki, nem lehetünk túl ma­gabiztosak, nem jelenthetjük ki: el­megyek, úgyis engem választanak. ♦ Sok múlik az első benyomáson, ami a munkaadóban több összetevő alapján alakul ki. Nem mindegy, ho­gyan kopogtatunk, hogyan lépünk a helyiségbe - a legjobb nem durván, de határozottan. Ne csoszogjunk! Az sem mindegy, hogyan köszö­nünk, müyen a kézfogásunk - hogy Felmérések szerint a legtöbb mun­káltató mindössze 10 másodpercet tölt a meghirdetett állásra jelent­kezők önéletrajzának elolvasásával. Az álláskeresők nagy száma miatt ugyanis a munkaadók óriási meny- nyiségű jelentkezést kapnak egy-egy állásra. A hatalmas iratmennyiség­gel csak úgy tudnak megbirkózni, ha bármilyen, nem az állásleírásnak megfelelő önéletrajzot kiszórnak a kupacból, ezért úgy kell megírni, hogy az önéletrajz pontosan illesz­kedjen a kiíráshoz, gyorsan és vüá- gosan mutassa be az adatokat. Érde­mes figyelembe vermi a következő szempontokat: a kezünket mint döglött halat nyújt­juk vagy határozottan elfogadjuk a kézfogást. Fontos, hogy határozot­tan, érthetően be tudjunk mutatkoz­ni, és ne csak az orrunk alatt nyöszö­rögjük el a nevünket. Nézzünk a partner szemébe, beszélgetés köz­ben ne bámuljuk ki az ablakon, ne a falon lógó képeket nézegessük. Le­ülni csak akkor illik, miután hellyel kínáltak minket. Vannak protokoll- szabályok, érdemes utánanézni: mit illik és mit nem. ♦ Fontos a megfelelő öltözék. A megbeszélés nem divatbemutató. Főleg a lányok hajlamosak „mindent bevetni“, eltúlozzák a sminket, túl rövid a szoknya, túl sok az ékszer. Nem minden álláskínáló egyforma, ami az egyiknél bejön, nem biztos, hogy a másikat is meggyőzi. A másik véglet sem jó: ne menjünk piszkos, rendetlen ruhában, lompos mele­gítőben, koszos cipőben, ápolaúan körmökkel, zsíros hajjal. Megjelené­sünk legyen kiegyensúlyozott és íz­♦ Próbáljunk jó benyomást kelteni azzal, hogy kiemeljük azokat a kész­ségeket, képességeket és tapasztala­tokat, melyek jól illeszkednek a po­zícióhoz. ♦ Használjunk cselekvő igéket. A készségeket például egy régebbi ál­láson keresztül lehet megmutatni. Példa: Eladó, Heuréka cipőüzlet, Kukutyin. Vevőkiszolgálás, új mun­katársak betanítása, készpénzforga­lom ellenőrzése. Az üzlet forgalma 7 százalékkal emelkedett 6 hónap alatt. ♦ Használjunk egy formátumot az elhelyezésre, az adatok felsorolásá­ra, a kiemelésre, és feltéüenül tart­suk azt be végig. ♦ Az egyes adatcsoportokat fordí­léses. A nőknél ajánlott a kiskosz­tüm vagy szoknya blúzzal, a férfiak­nál öltöny és nyakkendő. Érdemes figyelni a zokni színére: ha leülünk, ne rikítson a nadrág alól. Ha tisztán, illendően felöltözve jelenünk meg, azzal jelezzük: számunkra fontos, hogy az állást megkapjuk. ♦ Legyen előkészítve egy rövid élet­rajz. Van, ahol írásban kérik, de ha nem, szóban általában rákérdeznek, ezért otthon erre is készüljünk fel! Életrajzunkban próbáljunk prioritá­sokat megjelölni: ne szülőföldünk leírásával kezdjük, hanem a meghir­detett állás szempontjából fontos dolgokat - iskolázottságot, munka­helyi tapasztalatokat - mondjuk el röviden, szabatosan. A munkaadó a legmegfelelőbb személyt keresi, na­ponta több jelentkezővel beszélhet, nem biztos, hogy a hosszú lére eresztett, ömlengős, jópofáskodó, poénkodó beszéd jó hatással lesz rá. Kerüljük a bizalmaskodást. Ha kide­rül, hogy egy községből, egy utcából tott kronológiai sorrendben írjuk. Kezdjük a legutóbbi tanulmányok­kal, illetve szakmai tapasztalatokkal és munkahellyel, és haladjunk a ré­gebbiek felé. ♦ Ellenőrizzük a helyesírást. Az el­írások és pongyolán szerkesztett mondatok nagyon rossz benyomást sugároznak a jelöltről. ♦ Az önéletrajz legyen szép, ajánla­tos jó minőségű fehér papírra írni vagy nyomtatni. ♦ Nem kell mindent leírni. Amikor önéletrajzot szerkesztünk, tegyük fel a kérdést, „Hogyan segít engem kö­zelebb az áhított álláshoz ez az infor­máció?“. Ha valami nem segít ebben, akkor egyszerűen hagyjuk ki. Viszont ami segíthet, azt bővebben fejtsük ki. vagyunk, nem kell pletykálni a kö­zös ismerősökről. Nem ajánlott az elején felfedni, ki mindenki tartozik az ismeretségi körünkbe, mert a munkaadó ezt úgy is értelmezheti, hogy a tudtára akarom adni, müyen fontos ember vagyok. A másik véglet sem jó: azaz ne üljünk összehúzva, megszeppenve, hanem legyünk ha­tározottak, tömörek, és figyeljünk arra, amit a beszélgetőpartner mond. Gyakori hiba, hogy túl sok in­formációval akarjuk elárasztani a másikat, és nem haüjuk, ha közbe­kérdez. A munkaadó ebből arra is következtethet, hogy ez az ember csak önmagával foglalkozik, nem tud a kérdésekre válaszolni. Nem muszáj azonnal válaszolni, néhány másodpercig lehet gondolkodni. ♦ Ha hellyel kínálnak minket, soha­se üljünk kényelmesebben, mint a vendéglátónk. Ne terpeszkedjünk, a lábunkat ne rakjuk úgy keresztbe, hogy a bokát a térdre tesszük, a talp is látszódik, maffiafőnök módjára hátradőlök, széles gesztusokkal kí­sérem a mondandómat - mindez rossz benyomást kelt. Ha csak a szék szélére ülünk, az bizonytalanságot sugároz, ezért üljünk az egész szék­re, csak ne terpeszkedjünk! ♦ Soha ne gyújtsunk rá, akkor sem, ha cigarettával kínálnak. A dohány­zás manapság általában nem elfoga­dott dolog, és azzal, ha megkínál­nak, esedeg tesztelhetnek minket, mennyire bújuk ki cigaretta nélkül. Nem kell hazudni, bevallhatjuk, hogy rá szoktunk gyújtani, de most inkább nem. Ugyanígy alkoholt se fogadjunk el. Ha megkínálnak, leg­feljebb ásványvizet, teát, kávét illik elfogadni. ♦ Ne hagyjuk magunkat kiprovo­kálni! Újabban úgy is próbára teszik a jelentkezőket, hogy a munkával nem összefüggő dolgokról beszélte­tik őket, miközben a munkaadó a fegyelmezettségünket tesztelheti. A munkatárgyaláson nincs helye a személyeskedésnek! Azt viszont próbáljuk megfogalmazni, miért éppen ott szeretnénk dolgozni, mi motivált bennünket, és miért jó a munkaadónak, ha minket alkal­maz. Azt kell elhitetni: velünk jól járnak, (sza) Arról se írjunk, ami rossz fényt vetne ránk: ha valamit kihagyunk, az nem egyenlő a hazudozással. Ha úgy érezzük, a kiszemelt áüáshoz képest túlképzettek vagyunk, akkor hagyjuk ki azokat az elemeket, melyek a túl- képzettséget támasztják alá; ha alul­képzettek vagyunk, akkor képzett­ségről egyáltalán ne újunk semmit. Ha valakinek az elmúlt 5 évben több mint 10 állása volt, csak az utolsó néhányról újon. ♦ Ameüett, hogy az önéletrajz le­gyen tömör és lényegre törő, nem árt, ha „unikum“ is egyben. Nyugod­tan alakítsunk ki külön kategóriá­kat, kiemelve speciális, az áüás szempontjából fontos készségeket és tapasztalatokat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt években a számítógépes világhálón is gombamód megsza­porodtak az álláslehetőségeket kí­náló honlapok. Ha valamelyik szlo­vák internetes keresőszolgálat - a legnagyobb a www.zoznam.sk - honlapján beírjuk a „munka” jel­szót, több száz állásajánló szerver honlapját kereshetjük fel. A mun­kanélküliek félmilliós táborának nagy része ugyan nem engedheti meg magának az internet bevezeté­sét háztartásába, az internetes ká­vézók alkalmazottainak segítségé­vel azonban ők is hozzájuthatnak a világháló tartalmához. Manapság ilyen kávézók már a kisebb váro­sokban is megtalálhatók, s percen­ként általában nem kérnek 1-1,50 koronánál többet. A világhálós munkakeresés előnye az áttekinthetőség, és a gyors kere­sés. Ráadásul az interneten kínált munka gyakran nagyobb kereseti le­hetőséget kínál, hiszen a nagy in­formációtechnológiai, távközlési, pénzügyi és reklámcégek is itt hir­detik meg áüásajánlataikat. A hon­lapok többségén azonban bárki in­gyenesen elhelyezheti saját, álláske­reső ajánlatát is. Állásajánlat és -ke­resés mellett a honlapok többsége gyakorlati tanácsokkal is ellátja a munkanélkülieket, akik így megtud­hatják, mit kell teljesíteniük ahhoz, hogy megtalálják a megálmodott munkahelyet, hogyan kell életrajzot írni, és hogyan viselkedjenek a felvé­Ön szerint rávehető egy több éve munkanélküli, 40-45 éves személy, hogy aktívan keressen munkát, megpróbáljon úgy fel­készülni a megbeszélésre, hogy a kiszemelt állást meg is kapja, és ne csak igazolást kéijen a munkaügyi hivatal részére? Ha valaki hosszabb ideje - egye­sek szerint hat hónapja, mások szerint egy éve - munkanélküli, azon bizonyos lélektani változá­sok figyelhetők meg. Az ilyen ember elbizonytalanodik, szo- rongóvá válik, neurotikus tünetei lehetnek, sokszor nincs igazi mo­tivációja munkát keresni. Meg­próbálja inkább úgy előteremteni a létminimumot, hogy munka- nélküli marad, aminek az ered­ménye, hogy valóban nem tud többé beilleszkedni. Gyakran ja­vasoltuk a munkaügyi hivatalok­nak, a szociális osztályoknak, hogy szervezzenek tréningeket, mert fel kellene készíteni az em­bereket, hogy ilyen helyzetekből újra talpra tudjanak állni. Ehhez ugyanis már nem elég végiggon­dolni, hogyan kell fellépni mun­kakereséskor, mit kell mondani, hogyan kell felöltözni és visel­kedni, mert van bennük egy szo­rongás és bizonytalanság, hogy erre úgysem képesek. A pszicho­lógiai tanácsadók időnként szer­veznek tréningeket, csakhogy a teli tárgyaláson. Az egyik legátfo góbb honlapja a Nemzeti Munka ügyi Hivatalnak van ( www.nup.sk ) ahol járási lebontásban teszik közz< a munkaajánlatokat, és ahol az ala csonyabb szakképesítéssel rendel kezők is megtalálhatják a számukr; megfelelő állást. Áttekinthető é: gazdag honlapja van a már említet Zoznam keresőszolgálatnak is amely „kariéra” néven kínálja ezt < szolgáltatását, kínálatában nem ma radnak le azonban a, jobserver” és; „trhprace” honlapok sem. Érdemei ugyanakkor kikerülni a gyors meg gazdagodást és könnyű munkale hetőséget kínáló külföldi állásaján latokat, ezek ugyanis gyakran csak; pénzünkre pályáznak. Még vesz élyesebbek a napról napra szapora dó „modellügynökségek”. Az ártat lannak tűnő külföldi fotózásra kiuta zó fiatal lányok nemegyszer a legsö tétebb, lányokat futtató bűnbandái kezébe kerülnek, (mi) Álláskínáló honlapok www.nup.sk www.trhprace.sk www.kariera.zoznam.sk www.telepraca.sk www.jobserver.sk www.ponuky.sk www.inzeraty.host.sk www.fmmc.gyor.hu www.brigadnici.sk praca.mudrc.com kollégák azt tapasztalják, a mun­kanélküliek formálisan veszik ezt. Csak azért mennek, mert a munkaügyi hivatal javasolta, vé­gigülik a tréninget, különben megvonják a segélyt. A munka- nélküliséget csak átmeneti álla­potként kellene felfogni, nem szabadna belenyugodni, hanem aktívan kellene munkát keresni. A 40-45 évesek előtt is még 20 aktív év áll. Rá kellene döbbente­ni az embereket, hogy húsz évig mégsem lehet csak szociális se­gélyből élni! A belső motivációt kellene megteremteni, hogy az egyén talpra akarjon állni. Ha ez megvan, akkor jöhet a tréning, ahol nemcsak protokollszabályo- kat kell megtanítani, hanem az illető lelki egyensúlyát, motiváci­órendszerét és önbizalmát kell helyreállítani. Ha valaki úgy érzi, szüksége van ilyen segítségre, és összeáll egy, hasonló problémák­kal küszködő 10-12 fős csoport, alapítványunk szívesen segít, az ország bármelyik részére elme­gyünk. Ha pedig valaki úgy érzi, lelki problémái vannak, bizony­talan és nem tudja, akarja-e a ki­szemelt munkát, akar-e egyálta­lán dolgozni, vagy hasonló di­lemmákkal küzd, keressen fel egy pszichológust vagy pszicho­lógiai tanácsadót, ne féljen be­szélni a problémájáról! (sza) A legtöbb munkáltató legföljebb tíz másodpercet tölt a munkára jelentkezők önéletrajzának elolvasásával Próbáljunk meg jó benyomást kelteni ISMERTETÉS MEGKÉRDEZTÜK Huncík Péter pszichiátert, a Márai Sándor Alapítvány igazgatóját A munkanélküliségi mutatók 2002. novemberében Szlovákia egyes régióiban Kerület/Járás Nyilvántartott Szabad Munkanélküliségi munkanélküliek munkahelyek arány Besztercebányi kerület 79 039 897 24,16 Kassai kerület 94 343 1 954 25,18 Komáromi járás 14 122 52 25,61 Lévai járás 16 026 332 27,08 Losonci járás 10 260 58 29,03 Poltári járás 2 836 67 24,37 Nagyrőcei járás 7 220 45 35,04 Rimaszombati járás 15 355 64 38,64 Nagykürtösi járás 7 731 15 35,87 Kassa-vidéki járás 14 734 278 28,10 Nagymihályi járás 15 422 469 28,94 Rozsnyói járás 10 017 235 32,37 Tőketerebesi járás 16 005 95 32,34 Országos értékek 488 041 16 602 18,04 Forrás: NÚP Minden munkanélküli köteles legalább kéthetente egyszer jelentkezni a hivatalban Január elsejétől szigorúbb lett a foglalkoztatásról szóló törvény ÖSSZEFOGLALÓ Január elsejétől módosult a foglal­koztatásról szóló törvény, szigo­rúbbak lettek egyebek közt a mun­kanélküli-segély és a szociális tá­mogatások folyósításának feltéte­lei. A munkanélkülinek kötelessége kéthetente legalább egyszer jelent­keznie a járási munkaügyi hivatal­ban vagy a hivatal által megjelölt más helyen, és igazolnia kell, hogy keresett munkahelyet. A járási munkaügyi hivatalok azokban a ré­giókban, ahol magas a munkanél­küliség, kihelyezett irodákat nyit­hatnak, hogy a munkanélkülieknek ne kelljen kéthetente a járási köz­pontba utazni. Az új jogszabály a községi önkormányzatokat is a fog­lalkoztatási politika végrehajtója­ként nevezi meg, ezentúl havonta egyszer ők is megkapják a települé­sen élő munkanélküliek listáját, te­hát ellenőrizhetik, valóban nem dolgozik-e az illető. Ez az intézke­dés a Nemzeti Munkaügyi Hivatal képviselői szerint javítja a „fekete munka” ellenőrzésének lehetősé­gét. Ezt a célt szolgálja a törvény egy további intézkedése is, mely szerint hat hónapra kikerül a nyil­vántartásból az a munkanélküli, akit rajtakapnak azon, hogy „feke­tén” dolgozott. Aki nem akar kéthe­tente jelentkezni újabb igazolással, hogy nem alkalmazzák őt, annal átképzőprogramban kell részt ven nie vagy hetente nyolc órát le kel dolgoznia közhasznú munkáskéni a helyi önkormányzat alkalmazásá­ban. Változik az útiköltség-térítés i: a frissen munkához jutottak számá­ré: továbbra is marad a havi 150C koronás felső határ, viszont áta lányban folyósítják azt az összeget mely megfelel a tömegközlekedés: eszközök igénybevételével kelet­kező utazási költségeknek. Tovább ra sem folyósítható útiköltség-tá mogatás, ha a munkavégzés hely színe ugyanabban a községber van, ahol az illető állandó vagy át­meneti lakhelye, (lpj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom