Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-14 / 10. szám, kedd
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 14. KOMMENTÁR Kell a fekete vonat! PÁKOZDI GERTRÚD Aligha tartalmazott elmélyült elemzést az az előterjesztés, melynek alapján a kormánytagoktól elvárták, szó nélkül bólintsanak rá a vasúti szárnyvonalak megszüntetését célzó koncepcióra. Hogy a körültekintés hiányát kifogásoló Gyurovszky László régiófejlesztési miniszter szavainak lesz-e foganatja, s a felelős elöntéshez a kormány elé terjesztik-e a nélkülözhetetlen információkat, kiderül a testület holnapi tanácskozásán. Egy valami biztos: az érintett térségek lakosainak kedélyét már hetek óta borzolja egyes vonalak felszámolásának kilátásba helyezése. Mindenesetre amíg a kormány nem dönt, addig a megszüntetésre ítélt 25 vasútvonalon naponta utazók még bíznak abban, hogy az illetékesek nem csupán a vasút gazdálkodási eredményei alapján bólintanak rá a sokak számára munkahelyük elveszítésével járó javaslatra. Azzal azonban, hogy a veszteséges szárnyvonalakon megszüntetik a személyszállítást, nemcsak mintegy félezemyi vasúti alkalmazott -jegykiadó, mozdonyvezető, karbantartó - veszíti el állását, hanem nagy valószínűséggel sok százan olyanok is, akik számára a vasút mindmáig a munkába utazás egyetlen lehetőségét jelenti. Kérdéses, hogy a megyei önkormányzatok képesek lesznek-e a megszüntetett vonatjáratok helyett autóbuszokat indítani. Az érintett régiókból egyre erősebb tiltakozó hangok hallatszanak; tiltakoznak a vasutas-szakszervezetek is, miközben a sztrájk lehetőségét sem zárják ki. Sok helyütt tartanak ugyanis attól, hogy nemcsak a személyszállítást, hanem a teherszállítást is leállítják, és egyszer csak azon kapja magát valamely térség, hogy a síneket is felszedik. Ez pedig tovább nehezítené a már most is a legszegényebb vidékek jövőbeni fejlődését. Számításai szerint a megszüntetésre kiszemelt 25 szárnyvonal kiiktatásával nem egészen félmilliárd koronát takarítana meg a vasút, amely ugyanakkor kész arra, hogy ahol az állam magára vállalja a veszteséges vonalak üzemeltetésének költségeit, ott marad minden a régiben. A kormány számára tehát a képlet egyszerű: ha rábólint a vasutak általi számításokra, hozzájárulva ezzel, hogy az óriásvállalat előbb-utóbb a maga erejéből fejlessze e nélkülözhetetlen közlekedési ágazatot, akkor figyelembe kell vennie azokat a veszteségeket, amelyeket az érintett térségeknek okozna a személyszállítás beszüntetése. Félmilliárd korona sok pénz, bizonyára nem könnyű rá költségvetési forrást találni, de az biztos, hogy a kormány legalább részbeni pótlásával egyes régiók távlatilag sokkal nagyobb veszteséggel járó leszakadását akadályozhatja meg. Sok szó esik manapság a munkaerő mozgékonyabbá tételéről. A vasúti szárnyvonalak megszüntetése ehhez aligha járul hozzá. Tehát: nélkülözhetetlen a kis fekete vonat. JEGYZET nézet és világnézet legyen odabent. Bochkort a héten Boros váltja, az állatkerti mutatványa óta feledésbe merült Sebeők Jánost újra megállítják az utcán, Kiszel Tündétől pedig dedikált fotókat kémek, és idézem: „tiszta szívből mindenkinek adok is”. Győző összebarátkozott Rómeóval, és egy hétvégére meghívta a pécsi sast „birodalmába”. Szóval, teljes a siker. Az elmúlt hat napban tanúi lehettünk, hogyan tréningeznek csapatépítő jelleggel a bentlakók. Bekötött szemmel bóklásztak, összeszíjazva evickél- tek, idiotisztikusan vihorászva közben, így téve nevetségessé az egyébként bizonyára hatékony lélektani módszereket. Láthattuk őket fürdőköpenyben és kócosán, ami szintén meghatározó kulturális élmény. Az asztalnál beszélgetve pedig megannyi bölcs és humoros megnyüvánulásnak lehettünk tanúi. A Dallas-jelenetek forgatását már nem is méltatom, kacagtató helyzetet sorozata adódott munka közben, ráadásul a rászoruló gyerekeken is segítettek (sic!). A hét csúcspontja azonban az volt, amikor a „víájpík” csodálkozva vették tudomásul, hogy a baromfi éjjel tojást tojt. Körülállták és nézegették az eredményt. Mit mondjak, már ezért megérte beköltözni! Víájpílc a házban JUHÁSZ KATALIN A két valóságshow megállíthatatlan, ki nem fogynak az ötletekből, és megint lehet esemesezni, telefonálni. A Nagy Testvér házában például egy héten át a házisárkányra és a házitüntérre lehetett szavazni, Gáspár Győző és Détár Enikő érdemelte ki a két címet, váljék egészségükre! E héten már a második szakajtónyi sztár költözik be, mert akinek nincs valamilyen köze a házhoz, szinte nem is létezik. Az ismert embereket VIP jelzővel illetik, így a magyar nyelv bősz védelmezői valószínűleg már a műsor címétől sokkot kapnak, hogy tudniillik VIP Big Brother. Azt, hogy mennyire fontos emberek a bentlakók, ki-ki döntse el nélkülem, magamutogatásból mindenesetre valameny- nyien jelest érdemelnek. Nem tudni, saját igyekezetüknek köszönhetően kerültek-e éppen ők a házba, a pénz beszélt-e, vagy inkább az önreklám lehetősége kecsegtetett, tény viszont, hogy a szerkesztők is alaposan válogattak a „víájpík” között. Fontos, hogy mindenféle személyiség, kiLEVELBONTAS Nem véd az új tető? „A házat le kell bontani, mert rosszak az alapok” - jelentette ki minap a magyar külügyminiszter. Sőt román kollégájával az új alapelvekről már meg is egyezett, és minden szomszéddal egyetértésre akar jutni. Beleborzongtam. No nem abba, hogy egyetértésre akar jutni, hanem abba, hogy milyenek lehetnek az új alapok. Meggyőződésem, hogy nem ezekkel van baj, hanem azzal, hogy az „új tető” nem védi kellőképpen a házat, ezért be-beázik. Készül a kedvezménytörvény módosított tervezete - olvassuk -, s az messzemenően figyelembe veszi az EU ajánlásait és bírálatait, melyeket Günter Verheugen fogalmazott meg, és tovább folyik az egyeztetés a szomszédokkal (már akikkel lehet). Ez így rendben is van, és valóban jó lenne mielőbb közös nevezőre jutni. Abban sem látnék semmi kivetnivalót, ha EU-polgárként is élhetnék a kedvezményekkel. Vagy a bekebelező országok megfelelően gondosgondoskodnak a hozzájuk csatolt kisebbségről? Elég csak egy pillantást vetni a népességi vagy oktatási statisztikákra. Enyhén szólva lehangolóak, valójában riasztóak. Remélem, az EU- ban nem az a főszabály: ha nekem nem jár, akkor neked se jusson! Mindenesetre ügyelni kell arra, hogy a módosított törvény ne csak az „internacionalista” elvárásoknak feleljen meg, hanem valóban a kedvezményezettek érdekeit szolgálja továbbra is. Péter József Érsekújvár- Két órát is sétálhatnátok, mert az egészséges, és addig esténként legalább nem fogyasztjátok a méregdrága villanyt! (Lehoczki István karikatúrája) TALLÓZÓ EL PAÍS „A NATO-nak többnek kell lennie pusztán haszonelvű, ad hoc szövetségnél ahhoz, hogy fejlődhessen” - állapította meg Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője, volt NATO-főtitkár a spanyol lap tegnapi számában Az Egyesült Államok és Európa közötti, lehetséges szakítás magjai címmel megjelentetett írásában. Solana szerint a szeptember 11-i terrorcselekmények után megromlottak az Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatok, elsősorban felfogásbeli különbségek miatt, amelyek a válaszadás módszereit is meghatározták. Solana szerint a hidegháború vége óta egyre növekedett az Egyesült Államok fontossága, miközben Európáé csökkent. Az EU ráadásul nem volt képes az Egyesült Államok nélkül megoldani a boszniai helyzetet. Szeptember 11-e óta Európában erős szolidaritás alakult ki az Egyesült Államokkal, és mégis nőtt a feszültség. A szeptember 11-i események után Washington külpolitikájában előtérbe kerültek a nemzetbiztonsági kérdések. Az USA-ban terrorizmus- ellenes „háborúról” beszélnek, Európában viszont „harcról”. Holnap a cseh parlament két háza együttes ülésén próbálja megválasztani a disszidensből lett elnök utódját Václav Havel, a veterán államfő Václav Havel Európában minden bizonnyal a veterán államfők közé tartozik. Bár néhány egykori sorstársának megbízatási időszakát már semmiképpen nem fogja túlszárnyalni Csehszlovákia, majd Csehország legmagasabb tisztségében eltöltött majdnem 13 évével, jelenleg vitathatatlanul öreg kontinensünk legrégebben szolgáló köztársasági elnöke. KOKES JÁNOS Államfői napjai azonban már meg- számláltattak. Második cseh elnöki megbízatása február 2-án lejár, s a hatályos alkotmány szerint harmadszor már nem választható újra. Európában a 2. világháború óta eltelt több mint fél évszázad alatt egyébként csak kilenc demokratikusan megválasztott köztársasági elnök volt hosszabb ideig országa élén, mint Havel. A rekordot - 26 évvel - a finn Urho Kekkonen tartja, aki 1956 és 1982 között volt országa és Európa egyik legelismertebb vezetője. Kétszer hétéves mandátuma volt Európa egy további meghatározó egyéniségének, Francoise Mitterrand francia államfőnek is. A kelet-európai volt szocialista blokkban Todor Zsivkov a rekorder, aki legmagasabb párt- és állami vezetőként 1956-tól egészen 1989-ig, a kommunista rendszer bukásáig irányította Bulgáriát. Nagy barátja, a szomszédos Románia vezetője, a magát előszeretettel Kárpátok Géniuszának minősíttető Nicolae Ceausescu 1965-től 1989 decemberéig vezette országát. Ceausescu egyébként az európai államfők között az egyetlen, akit pályafutása végén kivégeztek. A „conducatort” a felkelők 1989 karácsonyának estéjén lőtték agyon felségével, Elenával együtt a Bukaresttől mintegy 50 kilométerre nyugatra levő Tirgoviste város egyik laktanyájának udvarán. Szemtanúk szerint a kivégzőosztag tagjai meg sem várták a tűzparan- csot, s amikor a diktátor házaspárt a falhoz állították, azonnal szitává lőtték őket. Külön fejezetet érdemelne a jugoszláv Joszip Broz Tito, aki a 2. világháború idején a jugoszláv partizánok mozgalmának élén állt, majd 1945-ben kormányfő lett, mígnem 1952-ben államfővé, 1974-ben pedig életfogytiglani államfővé választották. Szükséges megjegyezni azonban, hogy a világban - Európában is - több olyan császár és király is van, aki már évtizedek óta áll országa élén. Például Nagy-Britanniá- ban Erzsébet királynő már szintén több mint fél évszázada ül a trónon. Európa legrégibb uralkodója azonban nem Erzsébet, hanem a monacói III. Rainier herceg, aki 1949 óta áll a parányi hercegség élén. A két „tisztség” közti nagy különbség az, hogy a császárokat és a királyokat négy-öt évente nem vetik alá a választási megméretésnek, míg az államelnököket a demokratikus rendszerekben igen. A rendszerváltáskor hatalomra került kelet- és közép-európai államfők közül - miután 2000 augusztusában Göncz Árpádnak lejárt a mandátuma - ma már csak Havel van töretlenül tisztségben. Ion Iliescu román államfőt ugyan még 1990-ben választottak meg államfőnek, de őt 1996-ban négy évre Emil Constan- tinescu váltotta fel az ország élén, s csak 2000-ben tért vissza az elnöki palotába újabb négy évre. Egykori kollégáik - például a lengyel Szolidaritás szakszervezeti mozgalom híres vezetője, Lech Walesa vagy a bolgár Zselju Zselev ismert szocialista ellenzéki író - már évek óta nincsenek államhatalmi pozíciókban. A teljesség kedvéért azt is meg kell jegyezni, hogy a közép-ázsiai szovjet Masaryk volt hivatalban a leghosszabb ideig, 17 évig és egy hónapig. utódállamokban viszont többnyire manapság is azok vannak hatalmon, akik a kilencvenes évek elején, a Szovjetunió szétesésekor ragadták magukhoz a hatalmat. A prágai Hradzsinban 1918 októbere, tehát a csehszlovák állam megalakulása óta Havel volt a kilencedik csehszlovák, illetve a szövetségi állam megszűnése után (1993-tól) az első cseh köztársasági elnök. Elődei közül a csehszlovák állam alapítójaként tisztelt Tomás Garrique Masaryk volt hivatalban a leghoszszabb ideig, 17 évig és egy hónapig. Ót a kommunista Gustáv Husák követi, aki 14 és fél éven át volt a Hra- dzsin ura. Husák volt egyébként az összes csehszlovák köztársasági elnök közül az egyedüli, aki nem cseh, hanem szlovák nemzetiségű volt. Egyébként ez a tény is jól mutatja, hogy a csehszlovák állam mennyire volt a két nemzet és a nemzeti kisebbségek „közös hazája”. Az eddigi kilenc köztársasági elnök húsz elnökválasztás eredménye. Érdemes még megjegyezni, hogy nálunk mindig is a parlament választotta az ország első emberét és sohasem közvetlenül a választópolgárok. Erre csak legutóbb Szlovákiában került sor, Csehországban pedig tervezik, hogy bevezetnék. Havel utódját holnap a cseh parlament két háza próbálja megválasztani együttes ülésén. Ha a kísérlet nem járna sikerrel - ennek egyébként elég nagy a valószínűsége -, kerülhet ismét szóba az érvényben levő alkotmányos szabályozás megváltoztatása, s a közvetlen elnökválasztás esetleges bevezetése. Ha erre sor kerülne, akkor Csehország minden bizonnyal legalább néhány hónapra államfő nélkül maradna. Mindezek azonban a jelen pillanatban csak találgatások. Meg kell várni az első fordulót, a voksolás eredményét. És hogy kik indulnak? A szociáldemokrata Jaroslav Bures, a konzervatív Petr Pithart (ő a legesélyesebb), a polgári Václav Klaus és a kommunista Miroslav Krízenecky. RESPEKT Václav Havel nyugdíjas tervei Václav Havel azt állítja: most ugyan elsősorban pihenni akar, de nem zárja ki, hogy később nem hivatalos formában politikai megbízatásokat, közvetítő szerepet is vállal. „Szeretnék egy időre egyedül maradni, olvasni, átgondolni néhány dolgot, esetleg valamit írni is. És szívesen utaznék. Most lesz első ízben normális útlevelem. Szükségét érzem annak, hogy néhány országot más perspektívából is megnézhessek, nem csak úgy, ahogy a páncélozott gépkocsikból láttam” - nyilatkozta a 66 éves politikus abban az interjúban, amelyet a Respekt című prágai politikai hetilap tegnap megjelent, legfrissebb száma közölt. Kifejtette: számos meghívása van az egész világból, de először a mindennapi dolgokat, a Hradzsin- ból való költözését kell elrendeznie. Ha most bárki is például valamiféle békemisszióra kérné fel, akkor visszautasítaná. „Nem állítom, hogy ez mindig így lesz” - szögezte le. A rendszerváltás utáni legismertebb kelet-európai politikus azt állítja, hogy megromlott egészségére való tekintettel a téli hónapok jelentős részét szeretné melegebb éghajlat alatt eltölteni. „Az orvosok figyelmeztettek: ha még egy kicsit élni akarok, akkor beteg tüdőmmel télen a lehetőségek szerint olyan helyeken kellene tartózkodnom, ahol melegebb van” - mondta Havel, akinek évek óta komoly problémái vannak egészségével. A politikusnak 1997 decemberében rákos daganatot találtak tüdejében, ezért eltávolították jobb tüdejének mintegy felét. Havel azóta évente légzőszervi problémákkal küszködik, s gyakran van kórházban. Súlyos problémái voltak vastagbelével is. Havel három éve vett egy nyaralót Dél- Portugáliában, Algarve mellett az Atlanti-óceán partján, s azóta miden télen ott tölt néhány hetet. Cyril Svoboda cseh külügyminiszter ugyanakkor jelezte: szívesen venné, ha Havel később elvállalná Csehország valamiféle „nem hivatalos nagykövetének” szerepét. „Meggyőződésem, hogy Havel hatalmas nemzetközi tekintélye ott is megnyithatná előttünk az ajtókat, ahol máskülönben zárva maradnának” - nyilatkozta Svoboda. Maga Havel korábban azt is kijelentette: van néhány terve arra nézve is, hogy nyugdíjba vonulása után újabb drámát vagy drámákat írna, amelyek közül egy második felesége, Dagmar számára készülne. Dagmar Havlová korábban Veskrnová néven nagyon sikeres színésznő volt, s eddigi nyilatkozataiban nem zárta ki, hogy Havel távozása után a prágai Hradzsin- ból újra visszatérne a színházba, legalábbis egy-két szerep erejéig. Prágai színházi körök úgy tudják: több elit színház is nagyon szívesen venné szereplését, hiszen a jelenlegi first lady minden bizonynyal nagy közönséget vonzana. Havel nyugdíjba vonulása után a parlament előtt fekvő, egyelőre még véglegesen jóvá nem hagyott Havel a csúcson. A cseh elnök a NATO novemberi bővítési értekezletén. (Képarchívum) javaslat szerint 116 ezer korona nyugdíjat kapna. Öt évig járna neki állami pénzen szolgálati gépkocsi sofőrrel, valamint biztonsági ember is. Irodájának egykét alkalmazottját szintén az állam fizetné, (kokes)
