Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-10 / 7. szám, péntek

ŰJ SZÓ 2003. JANUÁR 10. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés El Pénzhiány miatt lassan halad az illegális szemétlerakó helyek felszámolása, kevesen ismerik az új hulladéktörvényt Ketyegnek az időzített bombák Pozsony/Dunaszerdahely/ Komárom. Egy évtizeddel ezelőtt országos szinten 8 ezer illegális szemétlerakó helyet regisztráltak, számuk mára 6 ezerre zsugorodott. A legveszedelmesebbeknek a korábbi szeméttelepeket tartják, amelyek létesítése­kor általában semmilyen előírást nem tartottak be és senki sem tudja, hogy a sze­méthegyek alatt mi is rejlik. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A hazai hulladékhegyek feltérképe­zését az 1991-es hulladéktörvény tette lehetővé és kötelezővé. Az 1993/94-ben napvilágot látott fel­mérés adatai szerint Szlovákiában több mint 8 ezer szeméderakó he­lyet regisztráltak, miközben a felmé­rés csak olyan szemétkupacokra ter­jedt ki, amelyek területe meghaladja a 10x10 métert, térfogata pedig elér­te a 10 köbmétert. A szakterminoló­giában régi környezetszennyezések­nek emlegetett szeméthegyeket az­óta már rekultiválták és folyamato­san figyelik, ám ezek rendezéséről jogszabály még nem rendelkezik. (A szaktárca illetékeseinek közlése sze­rint már készítik a törvény terveze­tét.) Felmérésünk során üyenként jelölték meg a tejedi szeméttelepet is, amelyre évtizedeken keresztül hordták Dunaszerdahelyről és kör­nyékéről a háztartási és egyéb hulla­dékot, de példaként bármelyik szlo­vákiai várost, sőt községet is említ­hettük volna. Környezetvédelmi sza­kértők időzített bombáknak tartják például az egykori kavicsgödröket, amelyeket a kavicskitermelés után szeméttel, építési hulladékkal te­mettek be. A hulladéktörvény két évvel ezelőtt elfogadott módosítása (223/2001- es Tt.) további jelentős előrelépés­nek számít a hulladékhelyek felszá­molása, pontosabban az új hulla­dékhegyek képződésének megaka­Szlovákiában mintegy 6 ezer illegális szemétle­rakót tartanak nyilván. dályozása érdekében, ugyanakkor vannak elvarratian szálak is. E tör­vény például arra kötelezi a telektu­lajdonosakat, ingatlanbérlőket, hogy jelezzék a helyi, valamint a já­rási környezetvédelmi szakhatósá­goknak, ha területükön szemédera­katot fedeznek fel. A járási szervek­nek a bejelentés alapján kérniük kell a rendőrséget a nyomozás megindí­tására. A dunaszerdahelyi környe­zetvédelmi szakhatóságok Cseri Gabriella közlése szerint tavaly vagy féltucat rendőrségi bejelentést tet­tek, a komáromiak 4-ét, azonban a szemetelőket általában nem sikerül fülön csípni. „A rendőrség a legtöbb esetben tehetetíen, a nyomozás rendszerint eredménytelenül zárul” - erősítette meg helyi és járási kör­nyezetvédelmi szakhatóságok ta­pasztalatát Dr. Frantisek Sopinec, a környezetvédelmi minisztérium hulladékgazdálkodási osztályának munkatársa. Ha nincs tettes, a háztartási hulla­dékelszállíttatása és megsemmisíté­se a hatályos jogszabály értelmében a telektulajdonos feladata. Komá­rom városa csak a múlt évben 500 ezer koronát fordított az illegális hulladékhegyek felszámolására - tudtuk meg Eubomír Augustíntól, a városi hivatal környezetvédelmi szakosztályának vezetőjétől. „A mi hatáskörünk nem teljed ki a tettesek kinyomozására, lebuktatására”- vá­laszolta Augustin mérnök arra a ér- désünkre, miért tornyosodnak még Harcsás és a régi érsekújvári út tér­ségében a szeméthegyek. Az európai uniós forrásokra támasz­kodó Ipoly Unió az Ipoly folyó vízgyűjtő területén 9 járásban, Ri­maszombattól, Losonctól kezdve Korponán, Selmecbányán át egé­szen Léváig és Érsekújvárig térké­pezte fel az elhagyott és veszélyes­nek minősülő szemétierakatokat. A szervezet adatai szerint összesen 63, a természetben időzített bombaként A rendőrség a szemete- lőkkel szemben a legtöbb esetben tehetetlen. ketyegő lerakatot találtak. Ez a szám azért meglepő, mert az érintett ré­gió járási hivatalainak környezetvé­delmi osztályai együttesen csupán kilencet tartanak nyilván. Wollent József, az Ipoly Unió elnöke szerint a mérgező szemétkupacok minősít­hetetlen állapotban vannak és nin­csenek ellenőrzés alatt. Uniós becs­lések szerint 1 küogramm vegyi hul­ladék megsemmisítése vagy bizton­ságos tárolása 1-2 euróba kerül. Ez azonban csupán elmélet, ugyanis egyrészt nálunk nincs erre pénzügyi keret, másrészt Szlovákiában alig működik alkalmas hulladékmeg­semmisítő égetőmű, (gyor, shz) A tej értékesítésével nincsenek gondok, más a helyzet a sertésekkel. A termelők exporttámogatást sürgetnek Túlkínálat miatt nem fogy a vágósertés ÚJ SZÓ-JELENTÉS Komárom. A tavalyi kedvezőtlen időjárás rányomta a bélyegét a ta­karmány-termesztésre, de annak veszélye, hogy takarmányhiány mi­att csökkenteni kellene az állatok létszámát, nem fenyeget - közölte lapunkkal Földes Csaba, a Komáro­mi Regionális Agrárkamara igazga­tója. Elmondása szerint mind tömeg-, mind erőtakarmányokból jobb a helyzet, mint az előző évben. Süófé- lékből 135,5 ezer tonnát tárolnak, ami megfelel a létszámszükséglet­nek. Süókukoricából hektáronként 3 tonnával termett több, szálasokból 2 tonnás javulás tapasztalható a 2001-es évhez viszonyítva. A ter­melők a szemes kukorica egy részét feletetik, mert nincs iránta ér­deklődés, és tavaly is bővült azon gazdaságok köre, amelyek számító- gépes eljárással saját maguk állítják elő az erőtakarmányokat. Szenázso- lásra is nagyobb figyelmet fordítot­tak a termelők, ami kedvezően ha­tott az állatsűrűség megtartására. A 75 ezer hektár szántóra több mint 101 900 darab sertés és 25 602 da­rab szarvasmarha jut, ebből 8 835 a fejőstehenek száma. Az utóbbiak száma kissé csökkent, az összterme­lés viszont 4-5 százalékkal jobb a 2001-es év valóságánál. Az egy te­hénre jutó fejési átlag 5 416 literről 5 836 literre nőtt a járásban. A gadóci tangazdaságban például 8 468, a Búcsi Mezőgazdasági Szövetkezet­ben 7 628, az ímelyi Agrocoop Rt.- ben 6 967 liter volt a tehenenként! átlagfejés. A járás tejkitermelése a nem véglegesített adatok szerint 45,5 millió literről 47,9 millió literre nőtt az elmúlt évben, ami 3,2 száza­lékos évközi javulást jelent. A tej ér­tékesítésével sem volt akkora gond, mint a korábban. A termelők előbb juthattak a pénzükhöz, de az inga­dozó felvásárlási árral így sem elé­gedettek, mert a feldolgozók a be­rendezések korszerűsítésére, ver­senyképességük megőrzésére hivat­kozva nem fizetnek többet a tejért. Az agrárkamara igazgatója a továb­biakban rámutatott arra: hiába job­bak a termelési mutatók, a sertés­hús-eladási kvótát így sem teljesít­hetik. Időszakos túlkínálat van a pia­con, fordulatot, fellendülést a kará­csonyi ünnepek sem hoztak. Hiába vonatkozik a 48 koronás kilónkénti felvásárlási ár a kvótás húsmennyi­ségre, a feldolgozók mindössze 35—40 korona körüli árat kínálnak a vágósertés kilójáért. A két ár közti különbség több mint 3,5 millió koro­nás kiesést jelent a Komáromi járás sertéstenyésztőinek. Pillanatnyilag legalább 650 tonnányi sertéshús­többlet van a járásban, a szomszé­dos Dunaszerdahelyi járásban pedig 1900 tonna az eladásra, feldolgo­zásra váró sertéshúsmennyiség. A termelők aránytalannak és igazság­talannak tartják, hogy a sertéshús bolti ára az alacsony felvásárlási árak ellenére nem csökkent, a legol­csóbb húsféleség kilogrammonkénti ára is 70 koronánál kezdődik. A túlkínálat egyik oka a tartósan ala­csony fogyasztás, a másik a Csehor­szágból, Dániából és Németország­ból 40 korona alatti áron behozott sertéshús. A piaci rendtartás szerint az államnak, pontosabban az inter­venciós ügynökségnek kellene ár­kompenzációt alkalmaznia, de erre nincs pénze. A megoldást az export- támogatás jelentené, de erre aligha számíthatnak a tenyésztők. Tovább­ra is abban a kiszolgáltatott helyzet­ben vannak, hogy veszteséggel ad­ják el a sertéseket, márpedig 42 ko­ronás ár alatt a mai kitermelési költ­ségek mellett nem lehet nyereséges ez az ágazat, (csenics) A sertéshús terén mutatkozó túlkínálat egyik oka a tartósan alacsony fo­gyasztás, a másik a Csehországból, Dániából és Németországból 40 koro­na alatti áron behozott hús (Somogyi Tibor felvétele) Veszélyben az unió részéről nyújtott támogatások Változó közbeszerzés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Közbeszerzési jogszabá­lyainkat az elkövetkező hónapok­ban az Európai Unió normáihoz kell igazítanunk, ellenkező esetben ugyanis veszélybe kerülhetnek az unió részéről Szlovákia számára nyújtott támogatások - állítja Mol­nár Rozália, a Közbeszerzési Hiva­tal elnöke. Az Európai Unió struk­turális és kohéziós alapjaiból ér­kező támogatásokhoz uniós csatla­kozásunkat követően a szlovák köz- beszerzési törvény alapján jutha­tunk hozzá, a közbeszerzési hivatal ezért az idei legfontosabb feladatá­nak a közbeszerzési törvény módo­sítását tekinti. Módosításjavaslatu­kat a hivatal elnöke szerint még az idei első negyedévben szeretnék összeállítani. Az előző törvénymó­dosítás idén januárban lépett élet­be. Ez a hivatal metodológiai osztá­lyának vezetője, Mikulás Bakay szerint átláthatóbbá tette a közbe­szerzést. Az ajánlattevések elbírálá­sánál már nem veszik figyelembe az ajánlattevő által nyújtott garan­ciákat. Egyes cégek ugyanis olyan irreális időtartamokra nyújtottak garanciát, amelyek jóval megha­ladták, a cég fennállásának idejét. Ugyanígy a módosításnak köszön­hetően gyorsabb lesz a közbeszer­zési eljárás, hiszen korábban egy- egy eljárás három-négy hónapig is eltartott. Az újévtől a tavalyi évhez képest rövidebb időközökben jele­nik meg a Közbeszerzési Közlöny. Megváltozott ugyanis a közbeszer­zési eljárások közzétételének határ­ideje, a közlöny így az igényeknek megfelelőn akár naponta is megje­lenik. Míg 2000-ben a hivatal 8 ezer hirdetményt tett közzé, addig tavaly ezek száma már elérte a 17 ezret. Tavaly 1110 panasz érkezett a hivatalhoz. Az elmúlt három év­ben bővült a közbeszerzésben érde­kelt vállalkozók köre is, a 2000-es 239-ről, a tavalyi 2300-ra. (mi) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,520 Lengyel zlotv 10,314 Angol font 63,613 Magvar forint (100) 17,571 Cseh korona 1,315 Svéd korona 4,556 Dán korona 5,588 Szlovén tollár (100) 17,643 Japán ien (100) 33,171 Sváici frank 28,463 Kanadai dollár 25,344 USA-dollár 39,522 VÉTEL- ELADÁS HHH Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,32-42,62 38,33-40,73 1,29-1,35 16,64-18,64 OTP Bank 40,42-42,53 38,46-40,59 1,28-1,35 16,99-18,30 Postabank 40,37-42,67 38,16-40,88 1,29-1,35 15,84-19,44 Szí. Takarékpénztár 40,35-42,32 38,41-40,38 1,29-1,35 16,82-18,40 Tatra Bank 40,38-42,54 38,52-40,58 1,28-1,35 16,94-18,34 UniBanka 40,39-42,47 38,42-40,39 1,28-1,35 15,87-19,35 Általános Hitelbank 40,61-42,77 38,65-40,71 1,28-1,35 16,85-18,79 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A forró kínálat minden újonnan aktivált ssViac és magasabb programra érvényes. A beszélgetéseknél az EuroTel hálózatában a 4-30. perc ingyenes a szabad percek kimerítése után. A 30. perctől a a GSM szolgáltatások árjegyzéke szerint számlázunk. A Viac programok aktiválása akciós telefon vásárlása esetén 799 Sk (áfa nélkül). Részletes tájékoztatást az EuroTel boltjaiban és a *3o-as (ingyenes) vagy a 02/4955 3333-as telefonszámon nyújtunk. SIESSEN, HASZNÁLJA KI KÍNÁLATUNKAT MÉG MELEGÉBEN! www.eurotel.sk Ked v rokű Zlalá horúCkal netuáil, ie bug fko tisíc lúd 300 miliőn pritom drahkug Zlaj niekol esli rril no st| romaiij Cent) móie mar nőm Case. Ka Klondiku űréit, lined' po príchi oznámili aktül vy, príechodn| cie o ubytova program dívj äieho Salle To vset| hite Bürotel Assistent na s SZÍVMELENGETŐ! Három hónaponát a^.perc I# 1 a beszélgetés INGYENES Poklait vzdai a roz opustit’Dav víak telefóij stanicu ps| by mu stí ktory nie vaué tele te, prian Zlatá eufória j stvách sveta v I mámé opäf moj Nie síce na sp kom. Na Slov| ktory ako prvj televízne vysi| októbra ínőzetlf nej stanice TÁ1 displeji mobilní vensku ale aj v j Umei Operácie vsai zveCnit’a dokon|; mi blízkymí | telefónu. S no| vy MMS mCÉ farebné digitáf krátke 1 záznaii o< mihu! telia j Eurol S15 44 608

Next

/
Oldalképek
Tartalom