Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-09 / 6. szám, csütörtök

18 Nagyszünet ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 9. VIGYORCÓ Drágám, nem nézek ki kövérnek ebben a bikiniben? Jövő idő- Kisfiam! Mi az iszik jövő idejű ragozása?- Hát a részeg!!! Dúlások Történelemórán a tanár felteszi a kérdést. Ki tudja megmondani, hány dúlás volt Magyarországon? Pisti jelentkezik, és magabiztosan rávágja:- Három: tatárdúlás, törökdúlás, felszabadulás. Na, hogy is völt air a mesében, teknőském? (internetfotók) Egyre jobb!- Bácsi kérem, vigyen el az iskoláig!- Nem arra megyek.- Annál jobb.-od mile ifimao'u: Pontos válasz- Hol írták alá a függetlenségi nyilatkozatot, Pistike? - kérdi a tanár az iskolában.- Bizonyára a lap alján. Felszabadítás Az iskolában a tanító néni kérdezi a gyerekeket, hogy ki tudja meg­mondani, mitől szabadított meg minket a szovjet hadsereg? Móric#jffiM2Ík:'- A nagyapámat az órájától, a szomszéd lányt meg a szüzességétől szabadították meg. Felelet Móricka felel:- Ki volt I. András apja?- Nulladik András. Nyelvtanóra Nyelvtanóra az iskolában:- Én csinos vagyok. Na gyerekek, milyen időben van ez a mondat?- Múlt időben, tanárnő kérem! Arundathi Roy, indiai írónőt már az egész világ ismeri Az Apró Dolgok Istene KÖNYVAJÁNLÓ Akkor, amikor számtalan kisebb-na- gyobb nemzetet kap vállára az iro­dalmi divat (íreket, cseheket, japá­nokat és manapság a magyarokat), a hatalmas Ázsia tágas országaiból szinte nálunk senkit sem ismerünk. Hol vannak a kínai írók? Hol vannak a vietnami írók? Az indonéz írók? Ezért volt csoda, amikor Arundathi Roy, indiai írónő az egész világon is­mertté vált Az Apró Dolgok Istene című kötetével. Krimi ez, mégpedig a szerelmes faj­tából, de egyben komoly, igényes re­gény. Kőkemény helyszínrajz, mely­ben ugyanolyan keresetlenül ír a csatornában úszó döglött patká­nyokról és a mellette fürdőzőkről, mint az indiai „szilícium-völgy“ hi- tech világáról. Mert Indiában ugyanannyi milliomos van, mint Né­metországban. Csak éppen a többi 800 000 000 (nyolcszázmillió) em­ber él szegényen. Ezt a helyzetet még megterheli a kasztrendszer má­ig elevenen, sőt egyes vidékeken ab­szolút csorbítadan hagyománya. India az európai és délkelet-ázsiai kultúra keveredésének legbonyo­lultabb komplexuma. Az angol hagyományok és a kasztrendszer alkot gyúlelegyet, melyet a mosz- lim-hindu ellentétek időről-időre igyekeznek berobbantani. Szóval veszélyes vidék. És akkor képzel­jük el, hogy a Az Apró Dolgok Is­tene című könyv főhőse egy Szíri­ái keresztény nő, aki megkísérli otthagyni részeges férjét, hogy önállóan új életet kezdhessen. Ez végzetes tragédia felé sodorja a hősöket. Olyan monoton könyör­telenséggel, ahogyan azt csak a valódi élet tudja - na meg: a leg­jobb regényírók. Mindössze két, várakozásokkal, feszítő szerelmi szenvedéllyel és fájdalommal teli hét története ez. A főszereplő va­lami olyasmit mondhatna, mint Komár László egyszer egy maga­zinban: „annyit éltem, mint két lakótelep“. Csak éppen Ammu, a főszereplő - életével fizet. (gluck) (Arundathi Roy: Az Apró Dol­gok Istene, Európa kiadó, 2002) Ha a jó képességű gyerek nem talál magának ösztönző közeget, elkedvetlenedik, passzív lesz, nem tanul Zseniális és zseniálisabb Ne búsuljunk, ha semmiben sem tűnünk világrengető tehetségnek, s környezetünk „csupán" intelligens, érdek­lődő, átlagosan ambiciózus személyiségnek lát bennünket (Képarchívum) Nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mit is jelent a tehetség. Ahány szakember, annyiféle vélemény. Persze, minden fiatal zseniális - csak valahogy mi egy kicsit még zseniálisabbak vagyunk a töb­binél. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Számtalan teszt, kérdőív és vizsgá­lati módszer született már arra, hogy a felnőttkorukra kimagasló teljesítményt nyújtani képes gyere­keket minél hamarabb felismerjék. Az eredmények azonban nem el­lentmondásmentesek: sok átlagon felüli intelligenciával rendelkező gyermek teljesen hétköznapi élet­pályát fut be, látszólag semmiben nem nyújt kimagasló teljesítményt, míg a legnagyobb vállalatok vagy tudományos kutatóintézetek élén gyakran az iskolától rossz jegyei és renitens magaviseleté miatt egykor eltanácsolt vezető áll. Jobb módszer híján azonban el kell fogadnunk azt, hogy akiknek az ló­juk a felső 10 százalékba esik, a2a£ minden 100 gyerekből 90-nél jobb eredményt érnek el, azok tehetsé­gesnek mondhatóak: az ádagnál gyorsabban tanulnak, több dolgot jegyeznek meg, bonyolult összefüg­géseket jobban ismernek fel, na­gyobb a szókincsük és pontosabban fejezik ki magukat. Az intelligenciatesztek azonban csak egyfajta intellektuális tehetsé­get mérnek, a kreativitást, művészi érzékenységet, a zenei vagy sportte­hetséget nem. Emiatt nem minden ígéretes gyereket fedeznek fel kisko­rában. Pedig, mint mondják, „a te­hetség eget kér magának“, vagyis folyamatos, feszítő késztetés lehet arra, hogy kiteljesítsék. Ha a jó ké­pességű gyerek nem talál magának ösztönző, teljesítményét fel- és elis­merő közeget, elkedvetlenedik, passzív lesz, nem tanul és az iskolai társas élet perifériájára szorul. A te­hetség felismerése gyakran a szülő­re marad, aki nem szakember ugyan, mégis számos apró jelből objektív következtetést vonhat le gyermeke képességeiről. Egy speci­ális adottság észrevételéhez először is arra van szükség, hogy a gyer­meknek alkalma legyen sokféle in­gerrel találkozni: labdaérzék meg­mutatkozásához labda, a rajztehet­ség felszínre kerüléséhez papír és ceruza kell. Honnan tudhatod meg, hogy tehetségesebb vagy az átlagnál? A kiemelkedően intelligens gyere­kek a szellemi érés területén már csecsemőkorukban jóval megelőz­hetik kortársaikat. Áz első szavakat 5-10 hónapos korban mondják ki, és nem ritka, hogy egy-másfél éves ko­rukra teljes mondatokban beszél­nek. Saját nevüket - a név hosszúsá­gától függően, - már 2-3 éves kor­ban le tudják írni. Az átiagosnál jobb képességű gyerekek 4-5 éves koruk­ra különösebb segítség nélkül, egye­dül megtanulhatnak olvasni, össze­adni és kivonni. Ha a gyermek firkái 20-26 hónapos korra jól felismerhe­tő figurákká alakulnak át, valószí­nűleg tehetséges ezen a területen. Az ádagnál okosabb, sokoldalúan tehetséges gyerekek persze tudni szeretnék, melyik az a tantárgy, tu­domány vagy művészeti ág, mely­ben képességeiket a leginkább ka­matoztathatják. A személyes válasz­tás, ízlés ebben jó eligazítást ad. Mi­vel töltjük a szabadidőnket legszíve­sebben? Van-e valamüyen hobbink, amit megszállottan űzünk? A tehet­ség kibontakoztatása általában örömmel jár, tehát ha folyton dalo­lunk, dudorászunk, és felkapjuk a fejünket, ha a rádióban zongoráz­nak, bizonyára van érzékünk a zené­hez. Ha a számítógépes játékok un­tatnak, inkább magad írsz egy új já­tékprogramot, valószínűleg az át­lagnál kreatívabb és tehetségesebb matematikus vagy. Ha az otthoni környezetet, tárgyi feltételeket nem találod elegendőnek kíváncsiságod vagy kreativitásod kielégítéséhez, ez a kibontakozni vágyó tehetség je­le. A megszállottság és a tökéletes­ségre való törekvés szintén jellemzi a tehetséges gyerekeket: gyakran elégededenek saját teljesítményük­kel, még akkor is, ha a környezet di­cséri őket. A tehetséges és kreatív gyerekek azonban nemcsak szellemileg éret­tebbek vagy gyorsabbak kortársak­nál, egy kicsit mások, furcsábbak is lehetnek. C.G. Jung szerint a zseniá­lis gyereket első látásra nehéz meg­különböztetni az idiótától, mivel az ádagon felüli gyerekeknél gyakran már gyerekkorban kiütköznek a ha- bókos professzorvonások. Ne ijedj meg tehát, ha az alábbi tulajdonsá­gok közül többel is rendelkezel, mert az akár arra is utalhat, hogy az ádagnál tehetségesebb, kreatívabb elme vagy. 1. Képes vagy teljesen elmerülni ab­ban, amit éppen csinálsz, olvasol vagy megfigyelsz? 2. Állandóan izegsz-mozogsz, nyug­talanul jössz-mész. 3. Ha valami érdekel, mindent tudni akarsz róla. Elolvasol egy csomó könyvet, órákig böngészed az internetet, megkérdezed a tanárai­dat, de még mindig nem tudod, pontosan hol is lakik Isten. 4. Az új felfedezéseidről lelkes izga­lommal számolsz be a környezeted­nek. 5. A kíváncsiság és tudásvágy szám­talan megnyilatkozása: csak azért másztam fel a tetőre, hogy megnéz­zem, milyen a kert felülnézetből. 6. Állandóan elméleteket gyártasz, és ki is próbálod őket. 7. Buzog benned az öntudat és a vál­lalkozókedv. Pl. a versenyautókról még egyetien igazán jó könyvet sem találtam. Majd én írok egyet! 8. Alternatívák és új lehetőségek ke­resése. Például ez a műanyagkupak pont jó lesz a babára sapkának. 9. Mélyreható kíváncsiság és nehe­zen megválaszolható kérdések. Pél­dául hová tűnik a fehérség, amikor elolvad a hó? A sötétség is fényse­bességgel terjed? 10. Rendhagyó ötletek lelkes megvi­tatása. Például mi lenne, ha a ku­tyák lennének az emberek gazdái? Ne búsuljunk, ha semmiben sem tű­nünk világrengető tehetségnek, s környezetünk „csupán“ intelligens, érdeklődő, áüagosan ambiciózus személyiségnek lát bennünket. Hi­szen bármekkora örömmel és büsz­keséggel tölt is el valakit, ha verse­nyeket nyer és díjakat kap, bizonyá­ra mégsem ez az, ami az életben a legfontosabb. A legtöbben elsősor­ban boldog, biztonságos és elégedett életet kívánunk magunknak, mely­nek megteremtéséhez nem szüksé­ges zseninek lenni; sőt, a szabályta­lanság, az átlagostól való eltérés a magánéletben és a társadalmi beil­leszkedésben számtalan feszültség­hez is vezethet. A kiválóságért és a sikerért sokszor nagy árat kell fizet­ni, nem olyan nagy baj, ha ebből az alkuból kimaradunk páran, (sn, he) MEGKÉRDEZTÜK Érezted már, hogy zseniális vagy? Luca Kassáról: Gyerekkoromban elég gyorsan reagáltam a dolgokra, ezért a szüleim azt hitték, atomfizikus leszek, de aztán idővel nem úgy alakult az életem. Talán lelassultam, ellustultam. Nem lesz belő­lem zseni, az tuti, egy közgazdasági középsuliba járok, ami néha lekö­ti a figyelmemet, viszont elég gyakran untat. András Besztercebányáról: Álszerénység nélkül állíthatom, hogy zseni vagyok. Bizony. Most megcsináltam egy olyan vizsgát az egyete­men, ami nagyon nehéz volt. Hiszek magamban, ennyi az egész. Zsuzsa Komáromból: Sajnos nem vagyok valami nagy géniusz. A ta­nulásnál is nagyon oda kell figyelnem, az írásbelik előtt sokat kell is­mételnem, hogy az adott pillanatban eszembe jusson az anyag. Néha arról ábrándozom, milyen jó lenije, ha mindent megjegyeznék, amit olvasok. Attila Pozsonyból: Egyszer éreztem azt, hogy minden összejött az életemben, de ez sajnos nem a zsenialitásomnak, hanem a szorgal­mamnak volt betudható. Azóta csak sínylődöm, tanulok, akkor is, ha néha már elegem van a könyvekből. Lehet, hogy a zseniknek jól vág az agyuk, de az életben ez nem elegendő. Itt szemfülesnek, élelmes­nek kell ahhoz lenni, hogy minden jól alakuljon, (horv) A gyerekek, szülők és tanárok bármikor bekapcsolódhatnak a felfedezések, kiállítások, kutatások világába A tudományok online múzeuma iskolák számára ISMERTETÉS Több kalandra vágysz a tudomány terén? A Tudománypróba weboldal egy nagyszerű hely a kalandozás­hoz, hogy felfedezd a mély, kék ten­ger titkát és egyéb izgalmas felfede­zések univerzumát. A virtuális tudo­mány múzeuma az első weboldal, ameíy a vüág több mint 660 múzeu­mából gyűjti össze a leghasznosabb ismereteket. Most bárhol, bármikor, gyerekek, szülők és tanárok folyamatosan be­kapcsolódhatnak a tudományos kí­sérletek, felfedezések, kiállítások vi­lágába angolul, franciául, németül, olaszul, spanyolul, portugálul, kína­iul és japánul is. A tudomány oktatásának ösztönzése Egy friss nemzetközi felmérésből ki­derül, hogy ugyan sok diák haladó szinten elsajátítja a tudományos is­mereteket, de Európa legtöbb orszá­gában a 15 évesek nem képesek a mindennapi életben alkalmazni megszerzett tudásukat. Annak ellenére, hogy ebben a témá­ban a munkapiacon versenyképes és gyors karrierlehetőségek mutatkoz­nak, a tudományegyetemeken to­vábbtanulók száma csökkenő ten­denciát mutat. „A jövő azok kezében van, akik nyi­tottak a tudomány és technológia al­kalmazására - olyan mértékben, amit ma csak elképzelni tudunk - és meg is akarják érteni azokat. Mind­annak, aminek szemtanúi lehettünk az elmúlt évtizedekben, - a társada­lom teljes mértékű átalakulásának a számítógépek elterjedésével - az csak az információs forradalom böl­csője. A tryscience weboldal egy ki­emelkedő példája annak, hogy mi­ként tágítja látókörünket a technoló­gia, és hogyan oldja fel az elképzelt lehetőségek határait“ - állítja Paul Horn, az IBM alelnöke. A Tudománypróba weboldala érde­kes interaktív kísérletekre, terepta­nulmányokra ad lehetőséget, a tu­domány területén élenjáró szakem­berek segítségével. Varázslatos tudományos felfedezé­seknek lehetünk tanúi: a vüágegye- tem felfedezése, mindez az egér se­gítségével: • interaktív élmények, tapasztala­tok • kísérletek, tudományos gyakorla­tok • tereptúrák - látogatás a vüág tu­dományos központjaiba • élő kamera -webkamerákkal ellá­togathatunk Földünk leghíresebb technológiai és tudományos kiállítá­saira. A webcím: www.tryscience.org (sn) Egy friss nemzetközi felmérésből kiderül, hogy sok diák haladó szinten elsa­játítja a tudományos ismereteket (Internetfotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom