Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-06 / 284. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 6. Kitekintő - hirdetés 15 Számtalan izraeli cég szakosodott a mezőgazdasági gépek és berendezések gyártására, s természetesen valamennyi terjeszkedni akar a hazai piacon túlra Mára már a kibucok sem a régiek Több tucat melegházat működtetnek, nyáron ventillációval és párásítóval, télen fűtéssel (A szerző felvétele) Végigbeszéli az utat, a taxis mesél a lakónegyedek, az épületek történetéről, Tel- Aviv Ben-Gurion repülőte­réről a tengerparti szálloda­sorról. Nem alkalmi, hanem mint mondja, főállású ide­genvezető, ám két éve, a pa­lesztin intifáda, a robbantá­sok, az öngyilkos merényle­tek újrakezdése és különö­sen tavaly szeptember 11. óta nem jönnek külföldi tu­risták. Kénytelen volt a taxi volánja mögé ülni, pedig már jócskán elmúlt hatvan. ORTUTAY l. GYULA Az utóbbi években sok minden meg­változott - mondja, de nem részlete­zi, mire is gondol. A házak előtt, a járdán szemétkupacok. „Napok óta sztrájkolnak” - világosít fel. Egy au­tó nyitott ablakából orosz sláger har­sog ki. A taxis megjegyzi, Izrael hat és fél milliós lakosságának egyne­gyede immár oroszul beszél. A pénzváltóknál, az ezüst- és arany­boltoknál, üzletekben ott van oro­szul is a kiírás; a szállodában, ahol laktam, késő este megjelentek a ki­hívóan öltözött, oroszul beszélgető hölgyek, akiknek foglalkozása alig­ha lehetett kérdéses. A kilencvenes évek elején, a Szovjetunió összeom­lásakor évente majd kétszázezer új betelepülő érkezett, azóta számuk évi ötvenezerre csökkent. A szállodához érkezve, a búcsúzás­kor a taxis megkérdezi utazásom célját. Amikor mondom, hogy az Iz­raeli Export Intézet meghívására a mezőgazdasággal, a világ élvonalát képviselő izraeli öntözéssel, az ag­rártechnológiával ismerkedem, csak annyit jegyez meg: „már a kibucok sem a régiek”. Egyébként sem Tel-Avivban, sem vi­déki utazásaimkor nem tapasztal­tam rendkívüli biztonsági intézke­déseket, nemigen láttam országúti katonai ellenőrző posztokat. Igaz, a házigazdák ezúttal nem vittek min­ket - egy népes külföldi újságírócso­portot - a megszállt palesztin terüle­tekre. Tel-Avivban nyugodtan lehe­tett sétálni az utcákon, a parkokban, vásárolni az üzletekben, étkezni az éttermekben. Legfeljebb a szatyro­kat, táskákat ellenőrzik a boltok, a szállodák bejáratánál. A Holt-tengertől délre sivatagot vár a látogató, s helyenként ugyancsak meglepődhet, mert jelentős terüle­teket - több mint 125 ezer hektárt - meghódítottak az agrártermelés­nek. Már ahol van lehetőség az ön­tözésre. A Negev-sivatag Izrael terü­letének 52 százalékát foglalja el, er­refelé évente csak 50-200 millimé­ter csapadék hull. Az északi Kineret (Galilea)-tótól kiinduló nemzeti csa­tornarendszeren évente átlagosan 400 millió köbméter vizet pumpál­nak a tengerparti területek, illetve dél felé. Drága a vízdíj, szigorú kvó­tát szabnak meg. Az utóbbi fél év­században a hektáronkénti vízfel­használás nyolcezer köbméterről ötezerre csökkent, holott az agrár- termelés több mint tízszeresére nőtt. A mezőgazdaság Izrael nemze­ti termékének kevesebb mint két százalékát adja, az exportból azon­ban három-négy százalékkal (évi 1,5 milliárd dollár) részesedik, a foglalkoztatottak száma pedig csök­ken. Napjainkban 65 ezer ember, az aktív lakosság három százaléka él az agrártermelésből, nagy többségük a kibucokban és a szövetkezeti társu­lásokban, a moshavokban. Felkeres­sük az Arahvában még 1986-ban lé­tesített Yair kutatási és fejlesztési kí­sérleti állomást. Shlomo agrármér­nök- amúgy rövidnadrágban, trikó­ban - kísér körbe minket. Életéből húsz évet szentelt a Negev-sivatag „meghódításának”. Állami és alapít­ványi pénzekből, bilaterális (világ­banki) programokat megpályázva tartja fenn magát az állomás. A cél: kikísérletezni a sivatagi körülmé­nyek között az optimális talajmintá­kat, a vízösszetételt, a víz újrafel­használását, öntözési és műtrágyá- zási technikákat, melegházi feltéte­leket a zöldség- és virágtermesztés­hez. (Hollandia után Izrael az euró­pai virágpiac legfontosabb ellátója.) Több . tucat melegházat működtet­nek, nyáron ventilláció és párásító, télen fűtés, minthogy a hőmérséklet éjjelente tíz fokig is lesüllyedhet. Itt minden automatizált, s egy 1300 négyzetméteres, jól felszerelt me­legház költsége tízezer dollár. Az egyik melegházban - pedig lehet vagy 35 fok - pulóverben, az arcot is takaró kötött fejfedőben dolgoznak a férfiak. Thaiföldi vendégmunká­sok. A kísérleti állomás igazgatója megerősíti, hogy náluk és a kör­nyező gazdaságokban is alkalmaz­nak thaiföldieket. Palesztinokat azonban nem. Az igazgató szerint „biztonsági okokból szóba sem ke­rülhet” palesztinok beengedése eb­be a körzetbe. Néhány kilométert utazunk a Jor­dán folyó most kiszáradt medre mellett a „Béke útján”, az aszfalto­zott úton járművel nemigen találko­zunk. Az út mellett alacsony dróthá­ló jelzi a határkörzetet, két izraeli katonai megfigyelőpont mellett is elhaladunk. Az Avahra Moshav (szövetkezet) települése körül ma­gas dupla drótkerítés, kívülről olyan, mint egy katonai telep. Aztán melegházak százai a sivatagos terü­leten. 125 farmer tömörült a szövet­kezetben, mindegyik család 4,5 hek­tárt birtokol. Az egyik zöldpaprika­ültetvényen kis lánctalpas, motoros öntöző jármű halad. Mindössze 60 cm széles, egy helyben megfordul. A „feltalálók”, a Ráz testvérek Tel- Avivban öntöző berendezésekre szakosodtak, ez a kis jármű tíz kü­lönféle szórófejjel működik. Hat em­ber munkáját helyettesíti. Az ára? 11-12 ezer dollár - így a válasz. A statisztika szerint a mezőgazdasá­gi dolgozók havi átlagjövedelme 1600 dollár, önmagában is magya­rázat a gépesítésre. A Galilea-tó dél­nyugati partjánál jöttek létre az első kibucok a XX. század elején érkező zsidó telepesekből. Egyik az Afikim kibuc, amely az utóbbi években Iz­rael határain túl is világhírű lett a számítógépes tehéntenyésztési és tejtermelés-irányítási rendszerük­nek hála. Lám a kibuc, ez a kommu- nisztikus, közösségi társulás a fenn­maradáshoz rákényszerül a tőkés el­veken működő vállalkozásokra. Az Afikim kibuc elnöke és a parasztcsa­ládok ma sem kapnak fizetést, ám az Afikim számítógépes termelésirá­nyítási rendszer vezérigazgatója, s a vállalkozás valamennyi, 115 alkal­mazottja munkabérből él. A külföldi újságírócsoportnak szer­vezett üzletember-találkozó Tel­Avivban meggyőzött arról, hogy számtalan izraeli cég szakosodott a mezőgazdasági gépek és berendezé­sek gyártására, s valamennyi ter­jeszkedni akar a hazai piacon túlra. Az izraeli agrárszektor számára - mivel a művelhető területek és a fel­használható víz korlátozott - létkér­dés a kutatás és a fejlesztés. Irigylés­re méltó, hogy a kormányzat mek­kora pénzeket fordít ezekre a felada­tokra. A Volcani kutatási-fejlesztési intézet oktatási központjában és 52 laboratóriumában majd ezer em­bert foglalkoztat 60 millió dolláros évi költségvetéssel. Ennek felét a mi­nisztérium adja, amely - mint Isaac Lidor főigazgató említette - évi 250 millió dollár büdzséjéből 60 mil­lióval támogatja az agrárkutatást és -fejlesztést. (A kibucok és a szövet­kezeti társulások, miként az egyéni gazdák is jövedelmük egy bizonyos hányadát, 1-1,5 százalékát befizetik az agrárfejlesztés támogatására.) A Tel-Avivtól húsz-egynéhány kilo­méterre lévő Sefayim kibucban a mezőgazdasági és a külügyminisz­térium közös szervezésében évek óta nemzetközi agrár tanközpont működik, ahová a világ legkülön­bözőbb pontjairól fogadnak szak­embereket rövidebb-hosszabb tur­nusokra, hogy megismerkedjenek az izraeli fejlesztési eredményekkel. Abraham Edery igazgató közli: évi működési keretük 50 millió dollár. A tanközpont fenntartási költségeihez izraeli vállalatok is hozzájárulnak. Nem mondja, de nyilvánvaló, a cé­gek remélik, hogy ez a befektetés megtérül a külországok megrende­léseiben. Számításaik alighanem be­válnak, hiszen egyik beszélgetőpart­nerem szerint Izrael - említett évi 1,5 milliárd dollárnyi - mezőgazda- sági exportjánál jóval nagyobb ér­tékű, ami befolyik az agrártechnoló­gia, a szaktudás, a licencek, a gépek és a berendezések külföldi értékesí­téséből. Tel-Aviv-Arahva, 2002. december ÚJ LEHETŐSÉG: ha az utasítások alapján kitölti a szelvényt, hirdetését megjelentetjük az ÚJ SZÓ-ban A szelvény kitöltésénél nem kell kiír­nia az eladok, veszek ... szavakat, mert ez egyértelműen kitűnik a ro­vatmegjelölésből. Pénzt takarit meg! Érthetetlen, valamint a társa­dalmi etikának ellentmondó hirde­téseket nem közlünk. Hirdetését a legközelebbi kiadásban jelentetjük meg. A hirdetés tartalmáért nem vállalunk felelősséget. ROVATOK □ Munkát - keres □ Munkát - kínál □ Vétel □ Eladás □ Egyéb □ Értesítések (köszön­tők, gyászjelentések stb.) Szelvény soros hirdetésre NYOMTATOTT BETŰKKEL TÖLTSE KI / A SZAVAK KÖZÖTT HAGYJON KI SZÓKÖZÖKET! □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□DG □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□DO □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ LAKOSSÁGI VÁLLALATI Az árakat adóval együtt tüntetjük fel. □ 40 Sk □ 75 Sk □ 80 Sk □ 150 Sk □ 120 Sk □ 225 Sk □ 160 Sk □ 300 Sk □ 200 Sk □ 375 Sk □ 240 Sk □ 450 Sk □ 280 Sk □ 525 Sk □ 320 Sk □ 600 Sk □ 360 Sk □ 675 Sk □ 400 Sk □ 750 Sk □ Bérlet Q Háztáji Vezetéknév (cég neve) i i J __I__I__I__L I I I I I I I I I__I___L Kitölté s: Minden négyzet mindig egy-egy betűnek, írásjelnek vagy szóköznek felel meg. A hirdetés kifizetése: A hirdetés árát abban a sorban jelölje meg, amelyik sorban a hirdetés befejeződik. Ha keretben vagy fényképpel szeretné megjelentetni a hirdetést, ezt jelölje meg és számolja az árhoz. A hirdetés teljes árát A típusú postai utalvánon küldje a Petit Press Rt. számlájára, számlaszám: 2621043328/1100, Tatrabanka. A kitöltött szel­vényt teljes névvel és címmel ellátva küldje el címünkre: Petit Press a.s., Námestie SNP 30,814 64 Bratislava. Ne felejtse el mellékelni a befizetést igazoló bizonylatot. A hirdetést feladók címét nem adjuk ki. J__I___I__I__I__I__I__L kere sztnév |_ utca, házszám |_ Postai irányító sz., település □□□ □□ I 1 I___I___L I I I I I I J__I__I__I__I__I__L Il ii__I__I___I__I___I__L I I I___I .........................II_____I__L J___I___I___I___I___I___I Cég jegyzékszám i i i Adónyilvántartási szám i i i J__I__I__I___I__L 1__I__J__I I I I I I I 1___I___I___I a térítés módja: postai utalvánnyal Q készpénzzel □ banki átutalással Q □ 61,50 Sk A FÉNYKÉP ARA □ 98,40 Sk A JELIGÉS HIRDETÉS FELARA □ 24,60 Sk A teljes ár adóval együtt Sk A hirdetéseket személyesen az ÚJ SZÓ hirdetőirodájában vesszük fel: Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, illetve a 02/592 33 295-es faxszámon, ha mellékeli a befizetést igazoló bizonylatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom