Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-06 / 284. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 6. Kitekintő - hirdetés 15 Számtalan izraeli cég szakosodott a mezőgazdasági gépek és berendezések gyártására, s természetesen valamennyi terjeszkedni akar a hazai piacon túlra Mára már a kibucok sem a régiek Több tucat melegházat működtetnek, nyáron ventillációval és párásítóval, télen fűtéssel (A szerző felvétele) Végigbeszéli az utat, a taxis mesél a lakónegyedek, az épületek történetéről, Tel- Aviv Ben-Gurion repülőteréről a tengerparti szállodasorról. Nem alkalmi, hanem mint mondja, főállású idegenvezető, ám két éve, a palesztin intifáda, a robbantások, az öngyilkos merényletek újrakezdése és különösen tavaly szeptember 11. óta nem jönnek külföldi turisták. Kénytelen volt a taxi volánja mögé ülni, pedig már jócskán elmúlt hatvan. ORTUTAY l. GYULA Az utóbbi években sok minden megváltozott - mondja, de nem részletezi, mire is gondol. A házak előtt, a járdán szemétkupacok. „Napok óta sztrájkolnak” - világosít fel. Egy autó nyitott ablakából orosz sláger harsog ki. A taxis megjegyzi, Izrael hat és fél milliós lakosságának egynegyede immár oroszul beszél. A pénzváltóknál, az ezüst- és aranyboltoknál, üzletekben ott van oroszul is a kiírás; a szállodában, ahol laktam, késő este megjelentek a kihívóan öltözött, oroszul beszélgető hölgyek, akiknek foglalkozása aligha lehetett kérdéses. A kilencvenes évek elején, a Szovjetunió összeomlásakor évente majd kétszázezer új betelepülő érkezett, azóta számuk évi ötvenezerre csökkent. A szállodához érkezve, a búcsúzáskor a taxis megkérdezi utazásom célját. Amikor mondom, hogy az Izraeli Export Intézet meghívására a mezőgazdasággal, a világ élvonalát képviselő izraeli öntözéssel, az agrártechnológiával ismerkedem, csak annyit jegyez meg: „már a kibucok sem a régiek”. Egyébként sem Tel-Avivban, sem vidéki utazásaimkor nem tapasztaltam rendkívüli biztonsági intézkedéseket, nemigen láttam országúti katonai ellenőrző posztokat. Igaz, a házigazdák ezúttal nem vittek minket - egy népes külföldi újságírócsoportot - a megszállt palesztin területekre. Tel-Avivban nyugodtan lehetett sétálni az utcákon, a parkokban, vásárolni az üzletekben, étkezni az éttermekben. Legfeljebb a szatyrokat, táskákat ellenőrzik a boltok, a szállodák bejáratánál. A Holt-tengertől délre sivatagot vár a látogató, s helyenként ugyancsak meglepődhet, mert jelentős területeket - több mint 125 ezer hektárt - meghódítottak az agrártermelésnek. Már ahol van lehetőség az öntözésre. A Negev-sivatag Izrael területének 52 százalékát foglalja el, errefelé évente csak 50-200 milliméter csapadék hull. Az északi Kineret (Galilea)-tótól kiinduló nemzeti csatornarendszeren évente átlagosan 400 millió köbméter vizet pumpálnak a tengerparti területek, illetve dél felé. Drága a vízdíj, szigorú kvótát szabnak meg. Az utóbbi fél évszázadban a hektáronkénti vízfelhasználás nyolcezer köbméterről ötezerre csökkent, holott az agrár- termelés több mint tízszeresére nőtt. A mezőgazdaság Izrael nemzeti termékének kevesebb mint két százalékát adja, az exportból azonban három-négy százalékkal (évi 1,5 milliárd dollár) részesedik, a foglalkoztatottak száma pedig csökken. Napjainkban 65 ezer ember, az aktív lakosság három százaléka él az agrártermelésből, nagy többségük a kibucokban és a szövetkezeti társulásokban, a moshavokban. Felkeressük az Arahvában még 1986-ban létesített Yair kutatási és fejlesztési kísérleti állomást. Shlomo agrármérnök- amúgy rövidnadrágban, trikóban - kísér körbe minket. Életéből húsz évet szentelt a Negev-sivatag „meghódításának”. Állami és alapítványi pénzekből, bilaterális (világbanki) programokat megpályázva tartja fenn magát az állomás. A cél: kikísérletezni a sivatagi körülmények között az optimális talajmintákat, a vízösszetételt, a víz újrafelhasználását, öntözési és műtrágyá- zási technikákat, melegházi feltételeket a zöldség- és virágtermesztéshez. (Hollandia után Izrael az európai virágpiac legfontosabb ellátója.) Több . tucat melegházat működtetnek, nyáron ventilláció és párásító, télen fűtés, minthogy a hőmérséklet éjjelente tíz fokig is lesüllyedhet. Itt minden automatizált, s egy 1300 négyzetméteres, jól felszerelt melegház költsége tízezer dollár. Az egyik melegházban - pedig lehet vagy 35 fok - pulóverben, az arcot is takaró kötött fejfedőben dolgoznak a férfiak. Thaiföldi vendégmunkások. A kísérleti állomás igazgatója megerősíti, hogy náluk és a környező gazdaságokban is alkalmaznak thaiföldieket. Palesztinokat azonban nem. Az igazgató szerint „biztonsági okokból szóba sem kerülhet” palesztinok beengedése ebbe a körzetbe. Néhány kilométert utazunk a Jordán folyó most kiszáradt medre mellett a „Béke útján”, az aszfaltozott úton járművel nemigen találkozunk. Az út mellett alacsony drótháló jelzi a határkörzetet, két izraeli katonai megfigyelőpont mellett is elhaladunk. Az Avahra Moshav (szövetkezet) települése körül magas dupla drótkerítés, kívülről olyan, mint egy katonai telep. Aztán melegházak százai a sivatagos területen. 125 farmer tömörült a szövetkezetben, mindegyik család 4,5 hektárt birtokol. Az egyik zöldpaprikaültetvényen kis lánctalpas, motoros öntöző jármű halad. Mindössze 60 cm széles, egy helyben megfordul. A „feltalálók”, a Ráz testvérek Tel- Avivban öntöző berendezésekre szakosodtak, ez a kis jármű tíz különféle szórófejjel működik. Hat ember munkáját helyettesíti. Az ára? 11-12 ezer dollár - így a válasz. A statisztika szerint a mezőgazdasági dolgozók havi átlagjövedelme 1600 dollár, önmagában is magyarázat a gépesítésre. A Galilea-tó délnyugati partjánál jöttek létre az első kibucok a XX. század elején érkező zsidó telepesekből. Egyik az Afikim kibuc, amely az utóbbi években Izrael határain túl is világhírű lett a számítógépes tehéntenyésztési és tejtermelés-irányítási rendszerüknek hála. Lám a kibuc, ez a kommu- nisztikus, közösségi társulás a fennmaradáshoz rákényszerül a tőkés elveken működő vállalkozásokra. Az Afikim kibuc elnöke és a parasztcsaládok ma sem kapnak fizetést, ám az Afikim számítógépes termelésirányítási rendszer vezérigazgatója, s a vállalkozás valamennyi, 115 alkalmazottja munkabérből él. A külföldi újságírócsoportnak szervezett üzletember-találkozó TelAvivban meggyőzött arról, hogy számtalan izraeli cég szakosodott a mezőgazdasági gépek és berendezések gyártására, s valamennyi terjeszkedni akar a hazai piacon túlra. Az izraeli agrárszektor számára - mivel a művelhető területek és a felhasználható víz korlátozott - létkérdés a kutatás és a fejlesztés. Irigylésre méltó, hogy a kormányzat mekkora pénzeket fordít ezekre a feladatokra. A Volcani kutatási-fejlesztési intézet oktatási központjában és 52 laboratóriumában majd ezer embert foglalkoztat 60 millió dolláros évi költségvetéssel. Ennek felét a minisztérium adja, amely - mint Isaac Lidor főigazgató említette - évi 250 millió dollár büdzséjéből 60 millióval támogatja az agrárkutatást és -fejlesztést. (A kibucok és a szövetkezeti társulások, miként az egyéni gazdák is jövedelmük egy bizonyos hányadát, 1-1,5 százalékát befizetik az agrárfejlesztés támogatására.) A Tel-Avivtól húsz-egynéhány kilométerre lévő Sefayim kibucban a mezőgazdasági és a külügyminisztérium közös szervezésében évek óta nemzetközi agrár tanközpont működik, ahová a világ legkülönbözőbb pontjairól fogadnak szakembereket rövidebb-hosszabb turnusokra, hogy megismerkedjenek az izraeli fejlesztési eredményekkel. Abraham Edery igazgató közli: évi működési keretük 50 millió dollár. A tanközpont fenntartási költségeihez izraeli vállalatok is hozzájárulnak. Nem mondja, de nyilvánvaló, a cégek remélik, hogy ez a befektetés megtérül a külországok megrendeléseiben. Számításaik alighanem beválnak, hiszen egyik beszélgetőpartnerem szerint Izrael - említett évi 1,5 milliárd dollárnyi - mezőgazda- sági exportjánál jóval nagyobb értékű, ami befolyik az agrártechnológia, a szaktudás, a licencek, a gépek és a berendezések külföldi értékesítéséből. Tel-Aviv-Arahva, 2002. december ÚJ LEHETŐSÉG: ha az utasítások alapján kitölti a szelvényt, hirdetését megjelentetjük az ÚJ SZÓ-ban A szelvény kitöltésénél nem kell kiírnia az eladok, veszek ... szavakat, mert ez egyértelműen kitűnik a rovatmegjelölésből. Pénzt takarit meg! Érthetetlen, valamint a társadalmi etikának ellentmondó hirdetéseket nem közlünk. Hirdetését a legközelebbi kiadásban jelentetjük meg. A hirdetés tartalmáért nem vállalunk felelősséget. ROVATOK □ Munkát - keres □ Munkát - kínál □ Vétel □ Eladás □ Egyéb □ Értesítések (köszöntők, gyászjelentések stb.) Szelvény soros hirdetésre NYOMTATOTT BETŰKKEL TÖLTSE KI / A SZAVAK KÖZÖTT HAGYJON KI SZÓKÖZÖKET! □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□DG □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□DO □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ LAKOSSÁGI VÁLLALATI Az árakat adóval együtt tüntetjük fel. □ 40 Sk □ 75 Sk □ 80 Sk □ 150 Sk □ 120 Sk □ 225 Sk □ 160 Sk □ 300 Sk □ 200 Sk □ 375 Sk □ 240 Sk □ 450 Sk □ 280 Sk □ 525 Sk □ 320 Sk □ 600 Sk □ 360 Sk □ 675 Sk □ 400 Sk □ 750 Sk □ Bérlet Q Háztáji Vezetéknév (cég neve) i i J __I__I__I__L I I I I I I I I I__I___L Kitölté s: Minden négyzet mindig egy-egy betűnek, írásjelnek vagy szóköznek felel meg. A hirdetés kifizetése: A hirdetés árát abban a sorban jelölje meg, amelyik sorban a hirdetés befejeződik. Ha keretben vagy fényképpel szeretné megjelentetni a hirdetést, ezt jelölje meg és számolja az árhoz. A hirdetés teljes árát A típusú postai utalvánon küldje a Petit Press Rt. számlájára, számlaszám: 2621043328/1100, Tatrabanka. A kitöltött szelvényt teljes névvel és címmel ellátva küldje el címünkre: Petit Press a.s., Námestie SNP 30,814 64 Bratislava. Ne felejtse el mellékelni a befizetést igazoló bizonylatot. A hirdetést feladók címét nem adjuk ki. J__I___I__I__I__I__I__L kere sztnév |_ utca, házszám |_ Postai irányító sz., település □□□ □□ I 1 I___I___L I I I I I I J__I__I__I__I__I__L Il ii__I__I___I__I___I__L I I I___I .........................II_____I__L J___I___I___I___I___I___I Cég jegyzékszám i i i Adónyilvántartási szám i i i J__I__I__I___I__L 1__I__J__I I I I I I I 1___I___I___I a térítés módja: postai utalvánnyal Q készpénzzel □ banki átutalással Q □ 61,50 Sk A FÉNYKÉP ARA □ 98,40 Sk A JELIGÉS HIRDETÉS FELARA □ 24,60 Sk A teljes ár adóval együtt Sk A hirdetéseket személyesen az ÚJ SZÓ hirdetőirodájában vesszük fel: Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, illetve a 02/592 33 295-es faxszámon, ha mellékeli a befizetést igazoló bizonylatot.
