Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-02 / 280. szám, hétfő

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 2. Új társadalomtudományi folyóirat: PONT Komárom. Gazdasági, jogi, szociológiai és politológiai kérdésekkel kíván foglalkozni a most indult magyar nyelvű társadalomtudomá­nyi folyóirat, a PONT, amelyet szombaton mutattak be Komárom­ban. Lelkes Tünde szerkesztő tájékoztatása szerint az új folyóirat évente 2-3 alkalommal fog megjelenni, és a fiatal hazai magyar dok- toranduszoknak szeretnének benne publikálási lehetőséget biz­tosítani. Az első szám írásai a következő témákkal foglalkoznak: a szlovákiai magyarok integrációja, a kisebbség fogalmának megha­tározása a szlovák-magyar kapcsolatokban, a média feladata a de­mokratikus társadalomban, a romák eredete a tudomány és a legen­dák tükrében, az Európai Unió agrárpolitikájának története. (TASR) Bemutató a Kármán József Színházban Losonc. A közelmúltban nagy sikert aratott, a Gyöngyösi Játékszín­nel közösen bemutatott Dallamok szárnyain című produkció után újabb bemutatóra készül a Kármán József Színház. Két év után újra „közönségdarab” kerül a színpadra. Ma este 18.45 órai kezdettel Heltai Jenő A nagy nő, valamiht Molnár Ferenc Az ibolya című egy- felvonásos vígjátékát láthatja a közönség. A darabokat Jankovits Je­nő rendezte, (tigán) SZÍNHÁZ KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A lóvá tett kupec 9,11 MOZI POZSONY HVIEZDA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 18, 20.30 OBZOR: Don,s Plum Bar (amerikai) 18, 20 MLADOST: Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 16,18, 20 IC.SK: Beszélj hozzá! (spanyol) 20.15 Kegyet­len örömök (szlovák) 20.30 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 18.15 Darázsfészek (francia) 18 Az ördög éve (cseh) 21ISTROPOLIS: Tél­apu 2. - Veszélyben a karácsony! (amerikai) 16,18.15, 20.45 Szökés Budára (cseh-szlovák) 17.30, 20.15 AU PARK - PALACE: A sárkány csókja (amerikai-francia) 16.10,18.20,20.30 Télapu 2. - Veszélyben a karácsony! (amerikai) 16.20, 18.30 Kocka 2 (kanadai) 19.40 A kárhozat útja (amerikai) 15.20, 17.40, 20 Beszélj hozzá! (spanyol) 18, 20.15 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 16.20,18.25, 20.30 Szö­kés Budára (cseh-szlovák) 21.45 A vörös sárkány (amerikai) 17.20, 19.55 Akismenő (amerikai) 15.40 ABourne-rejtély (amerikai-cseh) 17.25,19.50 Jelek - Signs (amerikai) 14.50, 17.10,19.20, 21.30 Jég­korszak (amerikai) 16, 17.55, 19.50 A kaptár (amerikai-angol- német) 15.05, 20.40 XXX (amerikai-cseh) 17 Kegyetlen örömök (szlovák) 19.35 Különvélemény (amerikai) 18.05, 21.05 KASSA TATRA: Dons Plum Bar (amerikai) 16 Jelek - Signs (amerikai) 18, 20 CAPITOL: A sárkány csókja (amerikai-francia) 16, 18, 20 ÚSMEV: Ütközéspont (amerikai) 16,18, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Az ördög éve (cseh) 19.30 (amerikai) v. 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A vörös sárkány (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (francia-német) 13.30 Atomcsapda (amerikai-angol) 14.45, 17.30 Hangyák a gatyá­ban 2. (német) 13.15,15.30,17.45, 20 Jégkorszak (amerikai) 14.15 Jelek- Signs (amerikai) 15.45,18, 20.15 A kárhozat útja (amerikai) 20 A kísérlet (német) 20.15 A kismenő (amerikai) 16.15, 18.15, 20.15 Lilo és Stitch - A csillagkutya (amerikai) 14, 16, 18 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) 13 A szállító (francia) 14.45, 17.15, 19.45 A szmokinger (amerikai) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Karácsonyi népszokások, dalok elevenednek meg a pozsony-ligetfalui Ludus színház produkciójában (Fotó: Ludus) Megjelent a betlehemi csillag Pozsony. A karácsonyi népszoká­sok, dalok és a szlovák népszínházi hagyományok ihlették a Ligetfalu­ban működő Ludus színház/iskola legújabb, Megjelent a betlehemi csillag című produkcióját, amelyet ma tizennyolc órakor mutatnak be a színház Tupolev utcai épületé­ben. A főszerepekben Kecskés Marikát, a jeles hazai bábművészt, Katka Kubovát, valamint Roman Fabian bábszínész szakos egyetemi hall­gatót láthatja a közönség. Ők kel­tik életre a színpadon az ugyan­csak a néphagyományok által ihle­tett, egyszerű, ám kifejező faragott bábokat is. A forgatókönyvet Ra- dek Bachraty írta, a díszletet és a kosztümöket Nad’a Fecaninová tervezte, a bábokat Roman Ander- le készítette. Az előadást Peter Ku­ba állította színpadra, (m) Katka Kubová a Rossz angyal és Roman Fabian Fleródes szerepében Telihay Péterrel a komáromi Jókai Színház által meghirdetett Dráma 50 elnevezésű pályázat eredményeiről Három alkotást jutalmaztak Komárom. Nem osztott ki sem első, sem második díjat a Dráma 50 elnevezésű jel­igés pályázaton az értékelő bizottság, a harmadik díj vi­szont kétszeresen is elkelt a komáromi Jókai Színház ál­tal az ötvenedik, ünnepi évad tiszteletére kiírt dráma­költői versengésen. LAKATOS KRISZTINA A zsűri Gyüre Lajos Apáczai (jelige: „Őszike”), valamint Tóth Mihály Ki fuserálta el a jubileumi drámát? (jelige: „Duna”) című művét ítélte díjazásra érdemesnek, továbbá di­cséretben és jutalomban részesítet­te Gazdag Józsefet, a Mielőtt meg­kövülünk című dráma szerzőjét (jelige: „Mielőtt megkövülünk”). Ä beérkezett tíz pályamunkáról Telihay Pétert, a Jókai Színház mű­vészeti vezetőjét, főrendezőjét - Kiss Péntek József színházigazga­tó, Varga Emese dramaturg, Nánay István színikritikus, Tóth László publicista mellett a döntéshozó testület tagját - kérdeztük. Mint el­mondta, két pályamunka .esetében kizárásra okot adó tényezők is fel­merültek: az Egy század tragédiája és reménye (jelige: Madách) nyomtatásban már megjelent mű, melyen szerepelt a szerző neve, a Mária országa (jelige: Mária orszá­ga) pedig gyakorlatilag olvashatat­lan kézírással érkezett, s nem felelt meg a műnemi feltételeknek (azaz nem drámai alkotás). A Tenmagad, Ábrahám! (jelige: Z. I.) című pá­lyaműnek a művészeti vezető sze­rint „semmi köze sem a valóság­hoz, sem a színházhoz, sem a drá­mához”; A tanítónő (jelige: Bogár) egy sablonos élethelyzetet - a pá­lyakezdő, álmokkal teli tanítónő­nek döntenie kell, hogy a csalódá­sok ellenére maradjon-e a pályán - dolgoz fel közhelyes, nehezen kö­vethető szerkezettel; az Időhiba (jelige: Remete) egy humorosnak szánt darab, mely az idősíkokkal próbál játszani - Tas vezér találko­zása egy mai családdal és a jövőből érkezett vendéggel -, de „az idő, amely egy végtelenül különös szö­vésű drámai alapanyag, itt nagyon szimplán van kezelve, a mű humo­ra pedig mérhetetlenül egyszerű és közhelyes". Telihay Péter érdeklő­dését a nem díjazott munkák közül a Születésnap (jelige: Atellana) keltette fel, amely „minden közhe­lyessége, slendriánsága mellett ár­nyalt színpadi fogalmazásra alkal­mas alapanyag lehetne”, valamint első olvasatra izgalmasnak találta­tott az Amatőrök című játék (jel­ige: Amatőrök), szerzőjének érde­mes volna továbbra is próbálkoz­nia a drámaírással. De végjük sor­ra a három jutalmazott alkotást is. Tóth Mihály műve, a Ki fuserálta el a jubileumi drámát? Telihay Péter szerint „több színdarab témáját is magában hordja, benne van egy szürreális-teátrális színdarab lehe­tősége, lehetne szociológiai látlelet az újgazdagságról és a korrupció­ról, önvallomás a művészi kínló­dásról, és az alapötlet szerint lehet­ne színházi háttérdarab. Amilyen izgalmas ez a sokféleség, egyben olyan gát is, mert a különböző szintek kioltják egymást. Ugyanak­kor, ha rendet lehetne fésülni eb­ben a kuszaságban, akkor izgalmas előadás lehetősége rejlene benne.” Gyüre Lajos Apáczaija „a beérke­zettek között a legjobban megírt mű; nyelvileg egységes, eredeti; szerkezetüeg világos, tiszta; a ka­rakterek pontosan körülrajzoltak, árnyaltak; s a darab a megadott pályázati alaptémának is árnyaltan felel meg. Csakhogy ez a színdarab egy kb. 60-70 évvel ezelőtti színhá­zi mintát követ. A bizottságban fel­vetődött, hogy a szerző valószínű­leg jól ismeri Németh László Az ek­lézsia megkövetése, és/vagy Pás- kándi Géza Apáczai című művét, az erős áthallás miatt nem voltunk képesek teljesen eredetinek tekin­teni.” Gazdag József alkotása, a Mire megkövülünk „szövegként a legizgalmasabb, nyelvileg letisz­tult munka, a szerző nagyon pon­tosan ölti nyelvi formába az indu­latait; egy nagy baj van vele - in­kább költészet, mint dráma”.- Az első konklúzióm, hogy az „igazi írók” nem írnak színdara­bot, derogál nekik, mint ahogy színházba járni is. A másik, hogy rádöbbentem, nyelvileg mennyire amortizált közegben élünk: a pá­lyamunkák többségében az alany és az állítmány egyeztetése is problémának mutatkozott. De a legszomorúbb felismerés mégis­csak az életismeret totális hiánya: az emberek egyre inkább sablo­nokban gondolkodnak, ezeket fo­gadják el valóságnak, s egyre távo­labb kerülnek a személyes közlen­dőtől - foglalta össze benyomásait Telihay Péter. Kiss Péntek József direktor beje­lentette, a díjak ünnepélyes átadá­sára hamarosan, még e hónap fo­lyamán sor kerül a komáromi Jókai Színházban. A harmadik díjat nyert alkotások szerzői 25-25 ezer, a külön dicséretben részesült mű szerzője 10 ezer koronát vehet majd át. AZ MKKI HÍREI Szakmai találkozó pedagógusoknak Tudományos konferenciát tartottak az első Csehszlovák Köztársaság magyar irodalmának vizsgálata céljából Próbálkozás az adósság törlesztésére Pozsony. Szerdán 9 órakor kezdő­dik a Magyar Köztársaság Kulturá­lis Intézete és a pozsonyi Módszer­tani Pedagógiai Intézet által közö­sen szervezett Új utak és törekvések a magyarországi közoktatásban cí­mű szakmai találkozó. A találkozón dr. Kovács Tibor, a budapesti Fővá­rosi Pedagógiai Intézet igazgatóhe­lyettese Uj utak és törekvések a ma­A Szlovák Nemzeti Múzeum része­ként, pozsonyi székhellyel, önálló intézményként működő Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma a 2002- es év őszére történeti, néprajzi és képzőművészeti kiállítást készít. A kiállítás a magyarság történetét, hagyományos kultúráját és az álta­la létrehozott képzőművészeti érté­keket mutatja be az egykori felső­magyarországi területeken, illetve a mai Szlovákia területén. Külön foglalkozik a szlovákiai magyarság 1918-1948 közötti történetével. A múzeum a kiállításra, valamint múzeumi gyűjteményébe intézmé­nyektől, szervezetektől, egyesüle­tektől és magánszemélyektől egy­aránt átvesz, kölcsönöz, vásárol vagy elfogad tárgyakat, dokumen­tumokat, iratokat, leveleket, kéz­iratokat, fényképeket, amelyek bi­zonyíthatóan magyar származási gyár közoktatásban című előadása, valamint dr. Forgács Anna vezető szaktanácsadó A kommunikációs képességek fejlesztése az irodalom- és a magyar nyelvi órán című elő­adása hangzik el. A rendezvényt a szlovákiai magyar pedagógusok fi­gyelmébe ajánljuk. A szakmai találkozónak a Magyar Intézet székháza ad otthont. hellyel rendelkeznek, ill. kisebbsé­gi magyar vonatkozásúak (régió, település, magyar nyelvű kiadvány stb.). Jelentős személyiségek (poli­tikusok, lelkészek, tanárok stb.) hagyatékai iránt is érdeklődünk. Olyan tárgyakat keresünk, ame­lyek az 1918 előtti időszakhoz, vagy a szlovákiai magyar nemzeti közösség történelméhez, kultúrá­jához kapcsolódnak. Megegyezés szerint másolatok is készíthetők az eredeti tárgyakról. Érdeklődésüket, jelentkezésüket levélben, telefonon és e-mailen fo­lyamatosan várjuk. Slovenské národné múzeum Múzeum kultúry Mad’arov na Slovensku Vajanského nábrezie 2 814 36 Bratislava Tel.: 02/5934-1613 E-mail: dcmk@snm-hm.sk MISLAY EDIT A első Csehszlovák Köztársaság magyar irodalmának vizsgálata volt a témája annak a tudományos konferenciának, amelyet a Szlová­kiai Magyar írók Társasága rende­zett pénteken Pozsonyban, a Ma­dách Posonium Könyv- és Lapki­adó Kft. pozsonypüspöki székházá­ban. A tanácskozás indítékául az szol­gált, mondta bevezetőjében Roncsol László, a társaság elnöke, hogy tizenhárom esztendő telt el a (cseh)szlovákiai magyarságot ma­gába záró államalakulatok leg­utóbbi, sokadik rendszer- és impé­riumváltása óta, s reményeik sze­rint ebben az bő egy évtizedben elegendő friss tudás, szempont, vizsgálati módszer és gondolat hal­mozódott fel ahhoz, hogy a bel- és külföldi szakemberek a vizsgált korszakot elfogulatlanul, szaba­don értékelhessék. Fried István professzor a konferen­cia témája kapcsán megjegyezte: az Európai Unióba való belépés révén várhatóan felértékelődött az a a múlt, amelyet az elmúlt ötven- hetven-nyolcvan évben igyekeztek elfelejtetni. „Ezt az Osztrák-Ma­gyar Monarchia hagyományának is lehetne nevezni, de akár a többkul- túráltság, többnyelvűség megneve­ződésének és artikulációjának.” Természetesen a konferencia nem vállalkozhatott arra, hogy átfogó képet adjon a két háború közötti időszak irodalmáról. Születtek ugyan kiváló munkák a korról - ta­lán elég, ha csupán Turczel tanár úr máig alapműként számon tartott munkájára, a Két korszak mezsgyé- jénre utalunk -, ám az annyira gaz­dag és sokrétű, hogy akár kutatók tucatjainak biztosíthat a jövőben évekre, évtizedekre szóló elfoglalt­ságot. A tudományos tanácskozás a teljes korkép helyett a két háború közti csehszlovákiai magyar iroda­lom alkotóinak, közéleti személyi­ségeinek pályaképét próbálta izgal­mas adalékokkal pontosítani. A tanácskozás egyik „főszereplője” a vágújhelyi születésű, többkultú­rájú közegben nevelkedett Neu­bauer Pál volt, akinek életével, munkásságával két előadó is fog­lalkozott. Konferencianyitó, érdek­feszítő előadásában Fried István a Prágai Magyar Hírlap munkatársa­ként, valamint magyar és német nyelvű regényei révén ismert Neubauer élet- és alkotói pályáját vázolta fel, az akkori közép- és nyugat-európai irodalmi irányza­tok kontextusába helyezve. Emel­lett olyan, családi hagyományok útján öröklődött információkat is megosztott a hallgatósággal, ame­lyeknek tudomása szerint talán már csak egyedül ő van birtoká­ban. Neubauer Pállal, pontosab­ban a szerző regényeivel foglalko­zott előadásában a fiatal irodal­márnemzedéket képviselő Gál Éva, aki a két világháború közötti cseh­szlovákiai magyar regénnyel kap­csolatos kutatási eredményeit- is közzétette dióhéjban. Kocur László, a hazai irodalomkri­tika fiatal, meghatározó személyi­sége, aki Darkó István egyik novel­láját elemezte behatóan, arra a kérdésre is megpróbált válaszolni, mi lehet az oka annak, hogy bár a fiatal irodalomtörténészeknek cí­mezve el-elhangzik a „felhívás”, hogy talán ők azok, akikre a kor­szak alapos feldolgozásának fel­adata vár, ezek a munkák egyre késnek. Kocur László szerint az egyik gond az, hogy nagyon sok, a két világháború között megjelent magyar szöveg, mű nem elérhető a kutatók számára (vajon akadnak kiadók, amelyek pótolják a hi­ányt?), másrészt azt is meg kellene vizsgálni, milyen mértékben oktat­ják a szóbanforgó korszakot a ha­zai magyar tanszékeken. Turczel Lajos a kassai születés szlo­vák újságíró, Anton Straka telje­sebb portréját rajzolta meg előadá­sában. Annak az Anton Strakának, aki lelkes ápolója volt a szlovák­magyar irodalmi kapcsolatoknak, és nagy kedvelője József Attilának. A húsz esztendővel ezelőtt Stutt­gartban elhunyt Peéry Rezső mun­kásságához Tóth László szolgált adalékokkal, nem csupán a fiatal író bontakozó személyiségéről, vi­lágnézeti útkereséseiről, családi hátteréről festett érzékletes képet, hanem kitért Peéry és társai, vala­mint a Fábry Zoltán között Az Út szerkesztése kapcsán kialakult konfliktusra is. Filep Tamás Gusztáv, a kiváló ma­gyar művelődéstörténész előadá­sa, melyet Maiéter Istvánról, a Pé­csett született és Eperjesen elhunyt jogakadémiai tanárról, íróról, pub­licistáról, közéleti személyiségről nem a kor irodalmával foglalkozott - az eszmetörténet szálán kapcso­lódott a konferencia anyagához, amely egyébként Roncsol László ígérete szerint könyv alakban is megjelenik, a Madásh-Posonium kiadásában. A csehszlovákiai magyarság irodal­mának első korszakával szemben mérhetetlen az adósságunk - mondta Kocur László előadásának bevezetőjében. Remélhetőleg akadnak olyan vállalkozó szellemű szakemberek, akik ha lassan is, lé­pésről lépésre, de hozzálátnak en­nek az adósságnak a törlesztésé­hez. FELHÍVÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom