Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-04 / 282. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 4. Gazdaság és fogyasztók - állásajánlat A franciaországi szakszervezetek sztrájkhulláma és tüntetéssorozata könnyen elsöpörheti a kormány reformterveit Sertéstenyésztői gyakorló központ uniós színvonalon Lustává tett a jólétben lubickolás Az eddig 200 millió látogatót fogadó párizsi Eiffel-torony. A francia pol­gárok ragaszkodnak a magasra törő jóléti juttatásaikhoz. (Képarchívum) Párizs. Ez év júniusában a Jacques Chirac köztársasági elnököt támogató jobboldali pártok történelmi többséget szereztek a francia parlament alsóházában a Nemzetgyűlés­ben. Az 577 képviselői hely­ből 399-et elhódító jobboldal 5 éven keresztül együtt kor­mányozhatja az országot az ugyancsak jobboldali elnök­kel. Hogy ez ne legyen olyan egyszerű, arról a szakszerve­zetek gondoskodnak. GÁL ZSOLT Az áttörő választási győzelmet a jobboldalhoz közel álló konzerva­tív napilap, a Le Figaro a követ­kezőképpen kommentálta: „Öt év Franciaország megreformálására.” De miért kellene megreformálni egy látszólag jól működő országot? A franciák ugyanis köszönik szé­pen, egész jól vannak. A munkahét mindössze 35 óra, az alkalmazotta­kat szinte lehetetlen elbocsátani, a törvények a világon az egyik leg­hosszabb szabadságot garantálják, korán nyugdíjba lehet menni, mi­közben a nyugdíjak reálértéke ma­gas. Az egészségügyi hálózat az egyik legfejlettebb a világon, isme­retlen a sorbaállás és a hiány, a há­ziorvosok 50 000 euró felett keres­nek évente, a paciensek pedig több­nyire elégedettek. Ez a csalóka idill azonban egyre inkább fenntartha­tatlan. A magas adók és a munka­adókat korlátozó törvények miatt magas a munkanélküliség. Az állás nélküliek aránya még az 1997-2000 közötti jelentős, évi 3%-ot meghaladó gazdasági növe­kedés idején sem csökkent tartósan 9% alá. A vállalatok vonakodnak tömegesen új munkahelyeket te­remteni, hisz nagyon nehéz elbo­csátani az alkalmazottakat, magas adókat és járulékokat kell utánuk fizetni, ráadásul a munkások állan­dóan fizetésemelést követelnek. Egyedül tavaly 1461 tüntetés vagy munkabeszüntetés volt a jobb bére­kért vagy munkakörülményekért. Párizsban szinte nincs olyan nap, hogy valaki ne tüntetne. A napok­ban például a repülőtéri légiirányí­tók sztrájkoltak és a kamionsofőrök torlaszolták el az utakat, jelentős béremelést követelve. A helyzet a szerteágazó állami szektorban a legrosszabb. Márpedig a közszférá­ban dolgozik a foglalkoztatottak több mint egynegyede. Ehhez járul még, hogy sok francia - a számos korkedvezményt kihasználva ­igen korán megy nyugdíjba. Az 55 és 64 év közötti lakosságnak már csak 37%-a dolgozik, ez az arány Nagy-Britanniában több mint 50%, Svájcban 70% felett van. Ráadásul a társadalom - a többi fejlett or­szághoz hasonlóan - gyorsan öreg­szik. Jelenleg még átlag 2 dolgozó járulékaiból tartanak el egy nyug­díjast, pár évtized múlva már egy aktív dolgozóra fog jutni egy nyug­díjas. Nyilvánvaló, hogy a korosztá­lyok közötti szolidaritás a gyakor­latban egyre inkább fenntarthatat­lan, különösen akkor, ha mindenki korán akar nyugdíjba menni és ma­gas nyugdíjat szeretne. A kitűnő színvonalú egészségügyi rendszer is drága, a kórházakban 30 000 ki- használadan ágy van, rendkívül magas a gyógyszerfogyasztás. A szociális biztosítási rendszerben az idén és jövőre 3-4 milliárd eurós hi­ányt várnak, jórészt az óriási egész­ségügyi büdzsé miatt. A Jean-Pier­A munkahét mind­össze 35 óra és korán nyugdíjba lehet menni. re Raffarin vezette kormányra ne­héz idők várnak. A vüággazdaság növekedése lelassult, vele együtt Franciaországé is. Párizsban erre az évre mindössze 1% körüli növe­kedést jósolnak, és a jövő évre vo­natkozó prognózisok sem sokkal kecsegtetőbbek. Az államháztartási hiány jövőre túllépheti a bruttó ha­zai össztermék 3%-nak megfelelő összeget, azaz az Európai Unióban megállapított felső határt. A kor­mánynak vissza kellene fognia a közkiadásokat, Raffarin azonban pontosan ellenkező irányba indult el. A terrorizmus elleni háború ha­tására a francia hadiköltségvetés je­lentős emeléséről döntöttek, hogy Franciaország ne maradjon le túl­ságosan az Egyesült Államok mö­gött a katonai képességek tekinte­tében. A jobboldali kormány a ha­zai fronton is bekeményített. A ma­gyar származású belügyminiszter, Nicolas Sárkozy a rendőrség 146 ezres állományát további 6 500 fő­vel emelte, és a meglévő 47 000 börtönférőhely mellé (ezek immár „foglaltak”) további 11 000 újat ter­vez, így reagálva a lakosság romló biztonságérzetére. Ha a francia jobboldal teljesíteni akarja válasz­tási ígéreteit (adócsökkentés, mun­kahelyteremtés), akkor más terüle­teken kell pénzt spórolnia. Azt nem nehéz megjósolni, hogy amennyi­ben a kormány hozzá mer nyúlni a közalkalmazottak fizetéséhez, vagy jelentősen megnyirbálja a közkiadásokat, akkor a közszféra szakszervezeteinek (orvosok, ta­nárok, hivatalnokok stb.) dühödt tüntetései és sztrájkjai várhatók. A másik kínálkozó mód a pénzszer­zésre a privatizáció. A francia állam még mindig körülbelül 1500 válla­latban birtokol többségi részese­dést, köztük olyan jelentős cé­gekről van szó, mint a nemzeti légi- társaság, az Air France, a távközlési óriáscég, a France Telecom, a Gaz de France vagy a hatalmas áram- szolgáltató monopólium, az Elect- ricité de France. Csakhogy. A Fran­ce Telecomot 70 milliárd eurós óri­ási adósságállománya nem teszi ép­pen vonzóvá a befektetők számára. Emellett a többi állami vállalat is olyan privilégiumokat biztosít al­kalmazottai számára a bérezés, a munkakörülmények és a nyugdíja­zás terén, hogy azt épeszű magán- vállalat nem vállalhatja fel. A priva­tizáció így csak az állami cégek dol­gozóinak járó többletjogok meg­nyirbálásával vihető keresztül. A dolgozók mindenesetre a biztos ál­lami állás helyett a bizonytalanabb versenyszférában találnák magu­kat. Nem csoda, hogy az állami vál­lalatok alkalmazottai és szakszer­vezeteik dühödt tüntetésekkel rea­gáltak a privatizációs tervekre. A Raffarin-kabinet ezért jó ha észben tartja, hogyan járt elődje, Alain Juppé jobboldali kormánya 1995- ben, amikor megpróbálkozott a közszféra átfogó reformjával. Az eredmény a szakszervezetek több százezres sztrájk- és tüntetéssoro­zata volt, a kormány pedig két év múlva megbukott az előrehozott választásokon. A visegrádi országok eurorégióinak a képviselői közös felhívásukban az együttműködés további erősítésére buzdítanak Érdekeinket csak közösen tudjuk megvédeni ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. Szlovákia európai uniós tag­ként képtelen lesz hatékonyan kép­viselni saját érdekeit az Európai Unió döntéshozói szerveiben, ha nem fog össze a szomszédos orszá­gokkal - állítja Dániel Balko, a Vág- Duna-Ipoly Regionális Társulás igazgatója. Szerinte a 13-14 szlovák euroképviselő a szomszédos orszá­gokkal való egyeztetés nélkül csak nehezen tudja majd biztosítani a va­lós érdekképviseletet. A visegrádi országok (V4) - Lengyelország, Ma­gyarország, Csehország és Szlovákia - eurorégióinak a képviselői épp ezért közös felhívással fordulnak a négy ország kormányfőinek találko­zójához, amelyben az együttműkö­dés további erősítésére buzdítanak. Közös felhívásukban kulcsfontossá­gúnak nevezik a négy ország uniós csatlakozását, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy régiónknak is megvannak azok a közös érdekei, amelyeket a csatlakozás után csak közösen leszünk képesek megvéde­ni. Peter Burian, a Tátrai Eurorégió igazgatója szerint régiónk négy or­szága, a tagadhatatlan eltérések mellett, olyan közös közép-európai identitással rendelkezik, amely az uniós és NATO-csatlakozás során már többször megmutatta erejét. A visegrádi országok eurorégióinak a képviselői ezért a négy ország együttműködésének elmélyítésére buzdítják a politikusokat. Ä V4-ek kormányfőinek pénteki találkozójá­ra azonban már konkrét javaslato­kat is benyújtanak. Balko szerint szeretnék elérni, hogy a politikusok a PHARE CBC határ menü együtt­működést támogató programba egy új elemet, a szubregionális együtt­működés fejlesztését is beiktassák. Ha az illető országok a leghatéko­nyabban szeretnék felhasználni az uniós támogatásokat, akkor ahhoz a régiófejlesztési szakemberek nem­zetközi összefogására lesz szükség. Hasonló a helyzet a külföldi tőke be­csalogatásának az esetében is. A szomszédos országok határ menti régióinak összefogásával Burian szerint sokkal attraktívabb projektu­mokat lehet készítem. A felhívást Balko szerint a többi szlovákiai eu- rorégiónak is megküldték, amelyek­nél szintén pozitív visszhangra talál­tak. Szlovákiában jelenleg 13 euro­régió működik, ezeknek 2002-ben 18 millió koronás állami támogatást hagytak jóvá. Hogy jövőre mekkora összeg áll a rendelkezésükre, azt Balko egyelőre képtelen felmérni. A visegrádi országok együttműködé­sének már jelenleg is több hatékony fóruma működik. Ilyen többek kö­zött a Nemzetközi Visegrádi Alap. Az alap ügyvezető igazgatója, Urban Rusnák fontosnak tartja a négy or­szág eurorégióinak felhívását, sze­rinte jó jel, hogy az eurorégiók felis­merték a tágabb együttműködés szükségességét. A Visegrádi Alap egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a négyoldalú kulturális, tudo­mányos, kutatói és művelődésügyi tervezetek támogatásával, a fiatalok csereakcióinak és a határokon átí­velő kapcsolatoknak a szorgalmazá­sával a V4-ek országai között szoros regionális együtt-működést hozzon létre. Az alap költségvetését a négy ország által nyújtott azonos össze­gű hozzájárulások alkotják, ami ez évtől 500 ezer euró. Ä pénzügyi hozzájárulást kérelmezők a stan­dard támogatás iránti pályázataikat évente két alkalommal - március 15-ig és szeptember 15-ig - nyújt­hatják be. 2002-től azonban évente négy alkalommal kistámogatásokat is folyósítanak. Ezek legfeljebb 4 ezer eurósak lehetnek. A program iránt érdeklődők bővebb informáci­ókat az alap honlapján, a www.vi- segradfund.org találnak, (mi) A Tátrai Eurorégió szemet gyönyörködtető részlete. A közös közép-euró­pai identitás többek között a határokon átívelő kistérségi együttműkö­déssel őrizhető meg. (Képarchívum) Sokkal jobb eredmény ÚJ SZÓ-JELENTÉS Senica. Tegnap adták a Senicán azt a sertéstenyésztési oktató-bemutató központot (DVC), amelyet a holland gazdasági tárca támogatásával ala­kítottak ki. A holland fél 20 millió koronát, a hazai fél 10 milliót fordí­tott a korszerű technológiájú létesít­mény létrehozására. A DVC egyedi­sége abban rejlik, hogy az egész ter­melés - az anyasertések megtermé­kenyítésétől a növendékállatok hiz­lalásáig - ablakok mögött történik, így a leendő zootechnikusok az egész tenyésztési folyamatot végig­kísérhetik. Az Agrovykrm Rt., amely mellett az oktatói központot felépí­tették, már fel is vette a kapcsolatot a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem­mel és a környékbeli szakiskolákkal, ám a központ az állattenyésztőknek is hasznára válhat. Az Agrovykrm 1992 óta a Belar-csoport tagja, éves szinten 2500 t sertéshúst állít elő. A júliustól üzemelő DVC tenyésztési eredményei 30%-kal jobbak az or­szágos átlagnál, (gyor) GAZDASÁGI Újra drágult a gázolaj Pozsony. Az elmúlt heti drágí­tást követően a Slovnaft kőolaj­finomító és -forgalmazó tegnap­tól 0,30 koronával 27,90 koro­nára emelte a gázolaj literen­kénti árát. A benzin ára viszont változatlan maradt. (SITA) Dinamikusan nőtt a magyar GDP Budapest. A magyar bruttó ha­zai össztermék (GDP) 2002 har­madik negyedévében 3,4%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az idén az első háromnegyedévben a GDP HÍRMORZSÁK 3,2%-kal nőtt a tavaly első ki­lenc havi szinthez képest. A GDP 2002 második negyedévében 3,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. (MTI) Kifizették az UMTS vételárát Pozsony. Az EuroTel és az Oran­ge mobilszolgáltató kifizette az UMTS harmadik generációs táv­közlési rendszer működtetéséhez szükséges licencdíj második rész­letét is, ami 999 millió koronára rúgott. Az első, 500 millió koro­náról szóló részletet még augusz­tusban utalta át a két távközlési cég. Az EuroTel és az Orange 30 hónapon belül köteles működtet­ni az UMTS-rendszert. (ú) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,822 Lengyel zloty 10,548 Angol font 65,547 Magyar forint (100) 17,601 Cseh korona 1,350 Svéd korona 4,638 Dán korona 5,632 Szlovén tollár (100) 18,192 Japán jen (100) 33,684 Svájci frank 28,390 Kanadai dollár 26,928 USA-dollár 41,965 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,65-42,95 40,74-43.14 1,32-1,38 16,60-18,60 OTP Bank 40,70-42,83 40,68-42,94 1,32-1,38 16,95-18,25 Postabank 40,67-42,97 40,61-43,33 1,32-1,38 15,80-19,40 Szí. Takarékpénztár 40,69-42,68 40,62-42,70 1,31-1,39 16,81-18,39 Tatra banka 40,73-42,91 40,77-42,95 1,31-1,39 16,92-18,32 UniBanka 40,74-42,82 40,84-42,94 1,32-1,38 15,87-19,34 Általános Hitelbank 40,90-43,08 41,04-43,22 1,31-1,39 16,81-18,75 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A Petit Press Rt., a szlovákiai lapkiadás legjelentősebb és legszélesebb laphálózattal rendelkező vállalata keres pozsonyi székhelyére személyi asszisztenst. Feltételek: ♦ Min. középfokú végzettség, felsőfokú végzettség előnyt jelent ♦ Tárgyalási szintű szlovák-, magyar- és németnyelv-tudás ♦ Hasonló munkakörben szerzett tapasztalat előnyt jelent ♦ Magas szintű Microsoft Office felhasználói ismeretek - Excel, Word, Power Point ♦ Jó kommunikációs, kapcsolatteremtő, szervező- és probléma- megoldó készség ♦ Munkájában pontos, megbízható, határozott és lelkiismeretes személyiség ♦ Kezdeményező készség és terhelhetőség ♦ Önálló munkavégzésre való hajlandóság ♦ B kategóriájú jogosítvány Főbb feladatok: ♦ Általános asszisztensi feladatok ♦ Reprezentációs és szervezési feladatok ♦ Posta és telefonok szűrése ♦ Prezentációk és jelentések előkészítése, megformálása ♦ A vezető munkájának támogatása, döntések előkészítése a szük­séges adatok összegyűjtésével és üzleti információk folyamatos nyomon követésével ♦ A társtestületek (lapterjesztés, hirdetési osztály, marketing és nyomda) munkájának támogatása ♦ Elszámolások, számlák rögzítése, nyilvántartása, ügyintézése Belépés azonnal! Jelentkezési határidő: 2002. 12.10. Petit Press a.s. Nám. SNP 30 811 01 Bratislava Jelige: Konkurz E-mail: ludmila.rackova@petitpress.sk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom