Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-30 / 301. szám, hétfő

E| Külföld ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 30. Röpcédulák Kolozsváron Kolozsvár. Erdély függetlensé­gét követelő kétnyelvű röpcé­dulákat osztogattak a hétvégén Kolozsvár utcáin. A kezdetle­ges kivitelezésű röpcédulákon magyarul és rossz román fordí­tásban arra szólították fel a ko­lozsváriakat, hogy az év utolsó napján vonuljanak az utcára és követeljék Erdély függetlensé­gét. A szöveg alatt nem volt aláírás. A nacionalista Nagy- Románia Párt szerint a röpcé­dulák terjesztése mögött az RMDSZ áll, míg mások szerint román szélsőségesek provoká­ciójáról van szó. (MTI) Túszdráma Stockholmban Stockholm. Stockholm köz­ponti pályaudvarán tegnap reggel megadta magát az a fegyveres férfi, aki előző este túszul ejtette a pályaudvar egyik pénzváltójának két női alkalmazottját és azt állította, hogy robbanószerkezetet erősí­tett a testére. A túszejtés béké­sen ért véget, a férfi letette fegyverét, lecsatolta a derekára kötött tárgyat, előjött a pénz­váltóból, s a helyszínen letar­tóztatták. A 30 év körüli orosz ajkú tettes azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja a testére erő­sített robbanószert. (MTI) Ellenzéki győzelem Nairobi. Elsöprő győzelmet aratott a több mint 10 pártot tömörítő kenyai ellenzéki koa­líció és annak elnökjelöltje, Mwai Kibaki a parlamenti és el­nökválasztásokon. Uhura Ke- nyatta, az államalapító Jomo Kenyatta fia elismerte a veresé­get. A 71 éves Mwai Kibaki a szavazatok 63 százalékával győzött. Az ellenzék először nyert a 39 éve Nagy-Britanniá- tól függetlenségét elnyerő or­szágban. (MTI) Kibaki történelmet írt (Reuters-felvétel) Kanada figyelmeztet Jakarta. Kanada indonéziai nagykövetsége arra figyelmez­tetett, hogy a délkelet-ázsiai szigetországban „hamarosan” terrortámadásokra kell számí­tani templomok, szállodák és más érzékeny célpontok kör­nyékén. A nagykövetség olyan információk birtokába jutott, hogy támadásokat készítettek elő a főváros, Jakarta, az észak- celebeszi Manado és a kelet- borneói Balikpapan városok, valamint a Szingapúr déli szomszédságában lévő Batam szigetén. (MTI) Meggyilkolt tévéelnök Jereván. Örményország fővá­rosában, Jerevánban ismeret­len tettes lelőtte az örmény közszolgálati televízió és rádió igazgatótanácsának elnökét. A 36 éves Tigran Nagdalján kór­házba szállítás után, a műtő­asztalon halt meg. A rendőrség egyelőre tanácstalanul áll az eset előtt, a gyilkosság lehetsé­ges indítékairól még elképzelé­se sincsen. (MTI) A Palesztin Hatóság felszólította a nemzetek közösségét, állítsa le az izraeli vérfürdőt - Móse Kacav a palesztinok bojkottálását kérte A kvartett új aj ánlata MTI-HÍREK Jeruzsálem/Rámalláh. A Palesz­tin Hatóság felszólította a nemze­tek közösségét, állítsa le az „izraeli kormány által kiprovokált vérfür­dőt”. A palesztin vezetés szomba­ton Rámalláhban ült össze. A Jasszer Arafat elnök vezette tanács­kozás után a Palesztin Hatóság köz­leményben hívta fel a nemzetközi közösség, az emberjogi szerveze­tek, a közel-keleti válsággal foglal­kozó kvartett (ENSZ, EU, Oroszor­szág és Egyesült Államok), a vörös- kereszt, az arab államok és a pa­lesztinokkal rokonszenvező embe­rek figyelmét a „véres helyzetre”, emlékeztetve a csütörtöki összecsa­pások kilenc palesztin halottjára és több mint ötven sebesültjére. Móse Kacav izraeli államfő ugyan­akkor azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség továbbra is nyújtson humanitárius segítséget a palesztin félnek, de szakítsa meg ve­le a politikai és hivatalos kapcsolato­kat. Az izraeli kormányfő viszont elégedetten nyugtázta azt az átdol­gozást, amelyet a közel-keleti békés rendezésre vonatkozó „útitervről” az Egyesült Államok juttatott el neki a tervet kidolgozó kvartett decem­ber 20-ai ülése után. Ariel Sáron el- viselhetőnek nevezte az új változa­tot, amely mindenekelőtt „konkrét intézkedéseket” követel a paleszti­noktól az erőszak megfékezésére. A kvartett kezdeményezése alapvető­en egy háromszakaszos rendezési terv, amely palesztin állam létreho­zását irányozza elő 2005-ig. Az első, 2003 májusáig tartó szakasz a terro­rizmus és az erőszak megállítását, palesztin intézmények létrehozását foglalja magában, a második - 2003 júniusától decemberéig - átmeneti időszak, majd a záró szakasz ­2004-2005 - a palesztin államiság megteremtését hordozza. Közben folytatódtak a lövöldözé­sek a palesztinok és az izraeliek közt: szombaton egy kislányt, teg­nap egy kisfiút lőttek le izraeli kato­nák. Halálukkal 2802-re nőtt az intifáda 2000 szeptemberi kirobba­nása óta megölt áldozatok száma. Résen kell lenniük. Szombaton Otniel zsidó telepre palesztin terroristák törtek be, lövöldözni kezdtek, négy em­bert megöltek, nyolcat megsebesítettek. A két palesztint katonák tették ártalmatlanná. (TASR/EPA-felvétel) Februárban nyitják meg a II. háború előtti archívumokat Színt vall a Vatikán Rumsfeld megadta a jelet az Irak elleni háborús készülődés utolsó szakaszára Pánik tört ki Bagdadban Bagdad/Washington. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter jelentős szárazföl­di erők, harci repülőgépek és logisztikai támogatás telepí­tését rendelte el a Perzsa­öbölbe, megadva a jelet az Irak elleni háborús készülő­dés utolsó szakaszára - állít­ja szombati számában a The Washington Post. MTI-HÍREK Magas rangú katonai illetékesekre hivatkozva a lap azt írja, a kedden aláírt 20-oldalas titkos parancs kato­nai alakulatok és felszerelések széles skáláját sorolja fel, beleértve gépesí­tett gyalogsági csapatokat, légi utánpótlási egységeket és orvosi fel­szereléseket, amelyeket az elkövet­kező hetekben küldenek Kuvaitba, Katarba, Bahreinba és más öböl menti államokba. Az Egyesült Álla­mok már hónapok óta folytatja csa­patok, repülőgépek, harckocsik és más nehézfelszerelések telepítését a Perzsa-öböl térségébe, felkészülen­dő egy Irak elleni esetleges katonai akcióra. Az amerikai lap szerint ez­MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. Milan Milutinovics szerb köztársasági elnök mandátuma teg­nap lejárt, s mivel két nekifutásra sem sikerült megválasztani utódját, az elnöki teendőket hétfőtől ideigle­nesen Natasa Micsics parlamenti el­nök veszi át. Müutinovics 1997. de­cember 29-én tette le a hivatali es­küt, s egy hétre rá, 1998. január 5-én vette át hivatalát elődjétől. A szerbi­ai alkotmány és a választójogi tör­vény nem pontosítja, hogy mikor jár le az elnök mandátuma. Belgrádban eddig mindenki azzal számolt, hogy Milutinovics elnöki megbízatása ja­nuár 5-éig tart. A köztársasági vá­lasztási bizottság titkára azonban a minap bejelentette, Milutinovics megbízatása mégsem január 5-én, hanem december 29-én jár le, s más­nap, december 30-án a parlamenti elnök automatikusan átveszi az el­nöki teendők ellátását. A 39 éves Natasa Micic az idén lett Szerbia tör­ténelmének első parlamenti elnök asszonya, s egyben hétfőtől ő lesz az ország első - ideiglenes - köztársa­sági elnöke is. Az alkotmány és az ide vonatkozó törvény nem irányoz elő semmilyen protokolláris tiszt­ségátadást, Micsics asszonynak nem kell letennie a hivatali esküt sem. Szerbiában három hónapja tartot­ták meg az elnökválasztást, az ok­tóber 14-i második fordulóban a úttal a jelenleg a térségbe telepített amerikai haderő nagysága nem éri el az 1991-es öbölháborúban beve­tett félmilliós létszámot. A terrorizmus elleni háború megkö­veteli, hogy az Egyesült Államok szembeszálljon annak a „katasztro­fális méretű erőszaknak” a veszélyé­vel, amelyet Irak testesít meg tömeg- pusztító fegyvereivel - hangsúlyozta George Bush amerikai elnök rádiós beszédében. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa egyhangúlag megerősítette, hogy Szaddám Húszéin veszélyezte­ti szomszédjait és a világbékét. Az iraki diktátor felelőssége, hogy fel­tárja és megsemmisítse fegyverarze­nálját. Ha Szaddám Húszéin ezt megtagadja, a béke érdekében az Egyesült Államok egy koalíció élén fogja lefegyverezni a rezsimet és fel­szabadítani az iraki népet - mondta. Tegnap dél tájban elrepült Bagdad fölött egy repülőgép, erős zajt, vél­hetően hangrobbanást okozva és nem kis ijedtséget kiváltva a lakos­ságból. Az azonosítatlan légi jármű azért keltett ijedelmet, mert az iraki­akban él a félelem egy Amerikával vívandó háborútól és mert a főváros fölött egészen szokatlan, hogy repü­lőgépet lássanak. részvételi arány nem érte el az öt­ven százalékot, ezért a szavazás ér­vénytelen volt. Hasonló volt a hely­zet a december 8-án tartott megis­mételt elnökválasztáson is. Natasa Micsics nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy február 8-áig mindenképpen kiírja az új, megis­mételt elnökválasztást, amelyet legkorábban egy, legkésőbb három hónapon belül kell megtartani. Várhatóan az elkövetkező napokban derül ki az is, mi lesz a sorsa a hágai Nemzetközi Törvényszék által hábo­rús bűncselekmények elkövetésével gyanúsított Milan Milutinovicsnak. A hágai ügyészség az utóbbi napok­ban több alkalommal is felszólította Belgrádot, azonnal adja ki őt Hágá­nak, amint lejárt megbízatása és az elnöki tisztséggel járó mentelmi jog hatálya. Zoran Djindjics szerb kor­mányfő úgy nyilatkozott, Miluti­novicsnak mandátuma lejárta után mindenképpen a törvényszék elé kell állnia, a köztársasági elnök pe­dig azt hangoztatta, hogy nem fél a kiadatástól, mert az ellene felhozott vádak alaptalanok. A hágai ügyész­ség Milutinovicsot, Nikola Sainovics volt jugoszláv miniszterelnök-he­lyettest és Dragoljub Ojdanics egy­kori vezérkari főnököt együtt kíván­ja a bíróság elé állítani, mert mind- annyiuk ellen parancsnoki felelőssé­gük alapján, a koszovói albán polgá­ri lakosság sérelmére 1999-ben elkö­November 27-én, amikor az ENSZ fegyverzetellenőrei négyévi szünet után újrakezdték munkájukat, ugyancsak elszállt egy azonosítat­lan repülőgép Bagdad fölött. Akkor megszólaltak a szirénák, amelyek most viszont hallgattak. Katonai tevékenység jeleit észlelte Törökország dél-keleti körzetében, az iraki határhoz közel az AFP tudó­sítója. A Habur határállomástól - a két ország közötti egyetlen száraz­földi átkelési ponttól - mintegy öt ki­lométerre lévő katonai táborba 80- 90 katonai járműből álló konvoj ér­kezett. Az USA gazdasági támoga­tást nyújt Törökországnak, ha Wa­shington háborút indít Irak ellen. A támogatásról John Taylor pénzügy­miniszter-helyettes és Marc Grossman külügyi államtitkár tár­gyalt Ankarában. A francia védelmi miniszter szerint kizárt, hogy Franciaország részt ve­gyen egy Irak elleni katonai akció­ban ENSZ-határozat hiányában. Ugyancsak a BT illetékességét hang­súlyozta a norvég kormányfő. Joschka Fischer német külügymi­niszter nem zárta ki, hogy hazája az ENSZ BT-ben hozzájárul az Irak el­leni esetleges háborúhoz. vetett háborús bűncselekmények miatt emelt vádat a törvényszék. Ez a vád vonatkozott Szlobodan Milo­sevics volt jugoszláv államfőre is, aki ellen már folyik a per, illetve Vlajko Sztojiljkovics volt szerb belügymi­niszterre is, aki időközben öngyilkos lett. Sainovics és Ojdanics önként adta fel magát Hágának, mindket­ten tagadták bűnösségüket a tör­vényszéki meghallgatáson. Közben Vladan Batics szerb igazság­ügy-miniszter lemondásra szólította fel Carla Del Pontét amiatt, hogy - szerinte - a hágai Nemzetközi Tör­vényszék főügyészét tevékenysége során a „szelektív igazság elve” ve­zérli. Batics Del Ponte szemére veti, csak a szerb háborús bűnösöket akatja bíróság elé állítani, miközben a bosnyák rémtettekkel nem foglal­kozik a bíróság. A főügyész asszony „nem fog, nem mer, vagy nem ké­pes” vádat emelni a feloszlatott al­bán gerillaalakulat, a Koszovói Fel- szabadítási Hadsereg parancsnokai, Ágim Ceku, Hasim Thaqi és Ramus Haradinaj ellen, noha Belgrád ele­gendő bizonyítékot szolgáltatott Há­gának a bűnösségükről. Batics sze­rint Carla Del Ponte tétlenségével az említett személyek cinkosává válik. Batics levelében azt is sérelmezi, hogy Carla Del Ponte folyton követe­li Milan Milutinovics kiadatását, mintha „ez lenne a világ legfonto­sabb dolga”. Vatikánváros. A Vatikán jövő év február 15-étől megnyitja a kutatók előtt a náci Németországhoz fűző­dő, a II. világháború előtti viszonyá­ra vonatkozó titkos iratokat, vála­szul azokra a bírálatokra, amelyek a vészkorszakban tanúsított magatar­tása miatt érték a Szentszéket. Az eddig titkos iratok kutathatóvá téte­lének időpontját Joaquin Navarro- Valls szentszéki szóvivő jelentette be. Az archívum megnyitását erede­tilegjövő év január 1-re tervezték; a néhány hetes késést a szóvivő a ha­talmas iratmennyiséggel indokolta. MTI-HÍR Moszkva/Groznij. Ötvenötre nőtt a pénteki grozniji öngyilkos me­rénylet halálos áldozatainak szá­ma. Az orosz rendkívüli helyzetek miniszterének helyettese, Szergej Salov közölte, a robbantás nyo­mán, amely lerombolta a Moszkva- barát csecsenföldi kormány épüle­tét, 123 sebesültet ápolnak Groznij és a környező városok kórházai­ban. Tizennégyen kórházban hal­tak meg, sok sebesült állapota sú­lyos. A nyomozók megállapították, hogy a terrorcselekményt három öngyilkos merénylő hajtotta végre. A csecsenföldi belügyminiszter he­lyettese, Ahmad Dakajev elmond­ta: a terroristák az orosz hadsereg­ben használt Kamaz teherautóval MTI-HÍREK Bécs/Szöul. Holnapig elhagyják Észak-Koreát a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség (NAÜ) ellen­őrei - jelentette be az ENSZ-ügy- nökség szóvivője. Melissa Fleming szóvivő szerint a NAÜ két ellenőre már az elutazással kapcsolatos ügyeket intézi. Az ügynökség azu­tán döntött hazarendelésükről, hogy Észak-Korea kérte a szakértők visszahívását, s jelezte: nem kíván válaszolni Mohamed el-Baradei NAÜ-főigazgató tiltakozó levelére, aki azt kérte a phenjani vezetéstől: a szakértők hadd tegyék vissza a jongbjoni erőmű 1994-ben leállí­tott létesítményeire a NAÜ napok­ban eltávolított plombáit és bizton­sági kameráit. Bár Japán és Orosz­ország is azt javasolta Phenjannak, kezdjen tárgyalásokat az ügynök­séggel, és ne akadályozza a válság békés megoldását, az ENSZ-ügy- nökség még pénteken újabb levelet kapott az észak-koreaiaktól, akik „a A kutatók előtt megnyíló archívu­mok az 1922-1939-re vonatkoznak, amikor Eugenio Pacelli bíboros - a későbbi XII. Pius pápa - 1922-től 1929-ig pápai nuncius volt Mün­chenben és Berlinben, majd 1930- tól a Szentszék külügyeit irányította. A kutatható iratok nem terjednek ki XII. Pius 1939-től 1958-ig tartó pá­paságára, és meglehetősen hiányos az 1931-1934 közötti időszakot fel­ölelő iratköteg is, mert az ezen idő­szakra vonatkozó dokumentumok csaknem teljesen megsemmisültek vagy eltűntek Berlin 1945-ös bom­bázása idején, illetve a pápai nuncia- túrán kiütött tűzvészben. és UAZ terepjárójával érkeztek a helyszínre, terepszínű orosz egyenruhát és szabályos rangjelzé­seket viseltek, nem voltak kauká­zusi kinézetűek, a bejáratnál iga­zolták magukat. A nyomozók azt remélik, azonosítani tudják a me­rénylőket, bár testüket darabokra szaggatta a robbanás. Noha a ter­rorcselekményért egyelőre senki sem vállalt felelősséget, egy orosz illetékes azt közölte, hogy a Muzul­mán Testvérek elnevezésű, több or­szágban működő szélsőséges isz­lám szervezet egyik nemrég Cse- csenföldre érkezett vezetője, Abu al-Valid adhatott parancsot a me­rényletre. Szakértők arra figyel­meztettek, hogy a csecsen lázadók vezetői között egyre több a külföl­di, főként arab zsoldos. NAÜ-ellenőrök haladéktalan visz- szavonását kérték”. Dél-Korea kö­zölte: küldötteket meneszt Oro­szországba és Kínába, hogy az Észak-Koreával jó kapcsolatokat ápoló két országgal megvitassák a nukleáris berendezések újraindítá­sa nyomán kialakult helyzetet. Kofi Annan ENSZ-főtitkár is döntésének visszavonására és a világszervezet­tel való együttműködésre szólította fel Phenjant. A Mainicsi Simbun ja­pán lap iszlámábádi tudósításában arról írt, hogy Phenjan Pakisztántól titokban szerzett berendezéseket atomfegyverkezési programjához. A tudósítás szerint 1998 júniusá­ban egy Iszlámábádban meggyil­kolt észak-koreai diplomatanő ko­porsójában, külön repülőgéppel szállították Phenjanba egy olyan gázcentrifüga mintapéldányát, amely az atombombákhoz használt dúsított urán előállítására szolgál, s az akcióban közreműködött a pa­kisztáni nukleáris program néhány tisztségviselője. Milan Milutinovics kiadatását követeli a hágai Nemzetközi Törvényszék Lejárt a szerb elnök mandátuma Egyelőre ötvenöt áldozata van a csecsenföldi merényletnek Grozniji iszlám szál Az egész világ megpróbálja Észak-Koreát lebeszélni tervéről Távoznak az ellenőrök

Next

/
Oldalképek
Tartalom