Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-02 / 280. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 2. Közélet 5 Pavol Návratnak nincsenek információi arról, hogy bárki is tervbe vette volna a magyar egyetem létrehozását Nem jó A kormány a közelmúltban tárgyalta és hagyta jóvá az akkreditációs bizottság alapszabályát. Az újonnan elfogadott alapszabály egyebek mellett rendezi a bizottságnak és egyes munkacsoportjainak a tárgyalásmódját, szavazási rendjét. A kormány tanácsadó testületéként működő akkreditációs bizottság tevékenységéről Pavol Návratot, a bizottság elnökét kérdeztük. RÁCZ VINCE Miért volt szükség az új alapszabályra, elégedett-e a kormány által jóváhagyott dokumentummal? A kormány a hatályos felsőoktatási törvényben foglaltaknak eleget téve tárgyalt a testület alapszabályáról. Az új alapszabály részben a korábbi, a bizottság működését szabályozó kormányrendeletekre épül. Mindenekelőtt a bizottság tárgyalásmódját hivatott szabályozni, korábban a testület tárgyalási rendje és különféle jogi előírások szabták meg a tanácsadó szerv működését. Az alapszabály elfogadására nagy szükség volt, ezért a kormány döntését pozitív lépésnek tartom. A dokumentum kormány általi jóváhagyása előtt gyakorlatilag nem ülésezhettünk. Az akkreditációs bizottság találkoSS Az anyanyelven folytatott felsőfokú tanulmányoknak ma is megvan a létjogo- . . sultságuk. \V zóin mivel érdemi munkát nem végezhettünk, csupán a később tárgyalandó határozatainkat készítettük elő. Mely főbb elvekhez igazodva végzi tevékenységét a bizottság, és mely kritériumok alapján ítéli meg az egyetemi karok alkalmasságát? Az akkreditációs bizottság legfontosabb feladata, hogy megfogalmazza egyebek közt az egyetemek leendő tanulmányi programjai elbírálásának kritériumait. A testület alapszabályának elfogadását követő első hivatalos ülésünkön'megegyezés történt a bizottság tevékenységét meghatáa túlzott szakosodás „Az a probléma, hogy jelenleg valamennyi hazai felsőoktatási intézmény egyetemnek minősül." (Képarchívum) rozó alapelvekről. A jövőben igyekszünk olyan működési feltételeket kialakítani, úgy irányítani tevékenységünket, hogy növeljük az egyetemi közeg képviselőinek, egyáltalán az állampolgároknak a bizottságba vetett, illetve annak tevékenysége iránti bizalmát. A felsőoktatási intézmények alkalmassági vizsgálatakor, az elbírálás során főként a tárgyilagosság, a függetlenség, az érdekmentesség és a szakszerűség elvéhez igazodunk. Egyes politikusok véleménye szerint az anyanyelvű felsőoktatás napjainkban anakronizmusnak minősül. Ön mit gondol ezzel kapcsolatban? A kérdést többféleképpen is megválaszolhatjuk. Személyes véleményem szerint semmiképpen nem nevezhetjük a nemzeti nyelveken folyó, szűkebb értelemben, az anyanyelvű felsőoktatást korban meghaladottnak. Kétségtelen, az anyanyelven folytatott felsőfokú tanulmányoknak ma is megvan a létjogosultságuk, ugyanakkor azt gondolom, hogy a huszonegyedik század elején a világ megköveteli a leendő szakemberektől, hogy a hivatásgyakorlásuk során használt szakkifejezéseket idegen nyelveken is elsajátítsák. Az egyneműsödés felé haladó világban, a nemzetközi színtereken folytatott hatékony szakmai kommunikáció, egyáltalán a szakmai karrier végett ma már elengedhetetlen, hogy a leendő szakemberek a megszerzett ismereteiket, jártasságukat és készségeiket idegen nyelvi környezetben is alkalmazni tudják. Egész egyszerűen az érvényesülés feltétele az idegennyelv-ismeret. Milyen akadályokat gördíthet az aklüeditációs bizottság a tervezett magyar egyetem megvalósítása elé? Jelenleg nincsenek információim arról, hogy ez a magyar képzési nyelvű felsőoktatási intézmény valóban tervezett volna. Én nem láttam még semmiféle tervezetet, ezért úgy gondolom, hogy részemről bármiféle kijelentés a magyar egyetemmel kapcsolatban idő előtti volna. Nem nyilatkozhatom olyan dologról, melyről nincsenek érdemleges információim. Szlovákiában jelenleg 23 felső- oktatási intézmény működik. Véleménye szerint egy ilyen viszonylag alacsony népességű országban nem túl magas ez a szám? Nem gondolom, hogy Szlovákiában túl sok volna a felsőoktatási intézmény. Nem véletlen, hogy ezt a kifejezést használom. A problémát ugyanis nem a felsőoktatási intézmények nagy száma jelenti, hanem az, hogy jelenleg valamennyi hazai felsőoktatási intézmény egyetemnek minősül; nálunk ugyanis csupán egy főiskola működik. Főiskolákra pedig nagy szükség volna. Az egyetemi szintű felsőfokú képzés színvonalát szem előtt tartva valóban indokolt lehet a félelem, hogy Szlovákiában túl sok az egyetemi képzést nyújtó felsőoktatási intézmény. A felsőfokú képzés színvonalának emeléséhez, de megtartásához is elsősorban konkurencia- harcra van szükség egyrészt az egyetemi, másrészt pedig a főiskolai szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmények körében. A leendő hallgató ugyanis azt a felsőoktatási intézményt választja, amely \\ A dokumentum ' kormány általi jóváhagyása előtt gyakorlatilag nem ülésez- . . hettünk. \N képes őt színvonalasabb képzésben részesíteni. Mindenekelőtt a hallgatók kegyeiért kellene, hogy folyjék a harc. Szlovákiában ugyanazon tanulmányok folytatására egyszerre több lehetőség is nyílik. Véleménye szerint nem kellene-e a jelenleginél nagyobb mértékben szakosodniuk a felsőoktatási intézményeknek, illetve hogyan lehetne elkerülni a párhuzamos képzéseket? Az egyetem legfőbb jellemzője, hogy hallgatóinak egyetemes képzést nyújt. A felsőoktatási intézmények e típusának európai viszonylatban több száz éves hagyományai vannak, az egyik legfontosabb civilizációs terméknek minősül. Tartok tőle, hogy az egyetemek jelenleginél nagyobb mértékű szakosodása folytán éppen az egyetemi képzés lényege veszne el. A túlzott szakosodás, ha a választék rovására történne, egyáltalán nem lenne előnyös. Ötoldalú megállapodás született a Tiszai Fórumon Szakértői szinten a cseh-szlovák légvédelemről Árvizes csúcskonferencia Összehangolt programok mti-hírek Budapest. Közös nyilatkozatot fogadott el tegnap a Medgyessy Péter kezdeményezésére rendezett, a fenntartható fejlődéssel és az ár- vízvédelemmel foglalkozó, Budapesten tartott közép-európai regionális konferencia. A magyar miniszterelnök a közelmúlt nagy árvizeit követően fordult a Duna-, az Elba, az Odera menti országok kormányfőihez, hogy a nemzetközi összefogás erősítésével tegyék hatékonyabbá a természeti katasztrófák megelőzését. A tegnapi konferencián Brandenburg tartomány, Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia miniszterelnöke vett részt. A magyar kormányfő megnyitó beszédében egyebek között hangsúlyozta: a kezdeményezés nem új intézményi struktúra kialakítására irányul, hanem a változó környezeti, társadalmi, gazdasági folyamatoknak s hatásaiknak jobb megértésére. Ennek alapján lehetőség van az olyan nemzetközi párbeszéd elősegítésére, amelynek alapján megoldható a hatékonyabb felkészülés, a kockázatok mérséklése. Egy nappal korábban, szombaton, egy másik fórumon jóváhagyták az érintett országok vízügyi miniszterei azt a közös munkaprogramot, amelyet a tiszai árvízvédelemről dolgoztak ki. Kóródi Mária magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter elmondta: a munkaprogram alapján a román, ukrán, szlovák, jugoszláv és magyar fél abban állapodott meg, hogy a nemzeti árvízvédelmi stratégiák összehangolásával regionális együttműködést alakítanak ki a jövőbeli árhullámok elkerülésére. Váradi József, a magyar tárca vízügyi helyettes államtitkára közölte, hogy 2004-ig a vízmagasságot észlelő közös hálózatot építenek ki a határszelvényeknél. Miklós László szlovák környezetvédelmi és vízügyi miniszter pedig azt emelte ki, hogy átfogó folyószabályozásban kellene gondolkodni a jövőben. A konferencia résztvevői levélben fordultak Margót Wallst- römhöz, az EB környezetvédelmi főigazgatójához, kérve őt, hogy az ötoldalú együttműködést az Európai Unió kövesse figyelemmel, és legalább egy delegált szakemberrel vegyen részt aktívan a közös munkában. Az ötoldalú árvízvédelmi megállapodás tavaly május végén jött létre Tiszai Fórum néven, az öt tiszai ország részvételével. A megalakítás óta hét munkacsoport dolgozott azon a programon, amelyet a tegnapi találkozón véglegesítettek. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A cseh-szlovák vámunióról szóló szerződés érvényét veszti, mihelyst legalább az egyik szerződő fél az Európai Unió tagjává válik. A szerződés erről szóló függelékét szombaton, az első hivatalos szlovákiai látogatására érkezett Vladimír Spidla cseh kormányfő, valamint vendéglátója, Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök írta alá. A függelékre azért van szükség, mert az eddig hatályos rendelkezés értelmében a szerződés csak egy évvel azután veszthette volna érvényét, hogy az egyik fél azt írásban felmondja. A függelék azután lép hatályba, hogy mindkét ország parlamentje elfogadta. Dzurinda javasolta partnerének, hogy a cseh-szlovák határszakaszon már ne fektessenek anyagiakat a határ- átlépést szolgáló objektumok építésébe. Az így megtakarítható pénzt Pozsony a szlovák-ukrán, vagyis a majdani schengeni határ- szakasz védelmi rendszerének erősítésére fordíthatná. Spidla az elképzeléssel egyetért, a részleteket pedig a két ország pénzügyminiszterei és közös szakértői csoportja vitatja meg. Mindkét miniszterelnök támogatja a közös légvédelmi rendszer kialakítását is. Ennek részleteit a védelmi miniszterek tisztázzák, ugyancsak szakértők bevonásával, úgy, hogy a műszaki feltételeket egy hónapon belül megvizsgálják. Spidla Rudolf Schuster államfővel is találkozott, Pavol Hrusovsky házelnökkel pedig az EU-csatlakozási referendum idő- pontjáról egyeztetett. Csehországban a népszavazást 2003 június közepére tervezik, Szlovákiában valamivel korábbra, (tasr, sita) Krkonosei kocogás Pozsony. Vladimír Spidla cseh miniszterelnök szlovák kollégáját tájfutásra hívja a Krkonoséba. A tíz kilométeresre tervezett távot a két kormányfő a jövő év májusában futná le, a csehországi hegységben ugyanis akkor rendezik meg a veterán tájfutók világbajnokságát. „Elmegyek, de most először tudatosítottam, hogy már veterán vagyok” - mondta Dzurinda. Spidla meghívására a kocogó kormányfőkhöz Pavol Hrusovsky házelnök is csatlakozik. (TASR) RÖVIDEN Szlovákiába készül a pápa Vatikán. Újra Szlovákiába készül II. János Pál pápa. A katolikus egyház feje ezt Pozsony vatikáni nagykövetének, Marián Servátká- nak a napokban egy audiencián erősítette meg. A diplomata azt kérdezte, hogy négy Vatikánban eltöltött év után remélhet-e igenlő választ a legfőbb hazai közjogi méltóságok meghívására, mire a pápa a következőket válaszolta neki: „Igen, készülök”. A nagykövet egyben ahhoz is pápai beleegyezést kapott, hogy a hírt a szlovákiai hívekkel és közvéleménnyel is megossza. (TASR) Fico: két éven belül kormányátalakítás Pozsony. Előrehozott választások nem lesznek, de két éven belül jelentős kormányátalakítás várható - véli Robert Fico. A Smer elnöke szerint a HZDS és a KDH közti „fokozatos és nem is rejtegetett” közeledésnek lehetünk tanúi. Fico szerint ezt sokan politikai science fictionnak vélhetik, de van „ésszerű magyarázata”. Ha ugyanis a HZDS egy része átlép a kereszténydemokratákhoz, azzal egyrészt „amnesztiát” kap a privatizációs ügyeiért, a KDH-nak pedig lehetősége nyílik arra, hogy eddigi erősen behatárolt választótáborát jelentősen növelje. S mivel akár a legnagyobb parlamenti frakciót is létrehozhatja, a kormányátalakítás kérdése is azonnal felvetődik. (SITA) Kína úgy „barátunk", mint 1957-ben Pozsony. Szlovákiában máig érvényes a kommunista Kína és Csehszlovákia közti, 1957-ben kötött barátsági szerződés. Ez folyamatos egyeztetésre kötelezi a két országot és a NATO-t is közös veszélyforrásnak tekinti. A szerződést csak kétoldalúan lehet felmondani - erről már 1993 óta egyeztetnek a két fél szakértői. (SITA) Kerékbilincs a képviselőknek Vágbeszterce. „Lebilincselő” élményben volt része annak a három városi képviselőnek, akik az önkormányzati testület búcsúülésén vettek részt. Rossz helyen parkoltak a kocsijukkal, ezért a városi rendőrök kerékbilincset raktak azokra. A rendőrparancsnokot az sem hatotta meg, hogy képviselőkről volt szó, még büntetést is fizettek. Elvégre, a szabály, az szabály, pláne ha leköszönő képviselők is „erősítik”. (TASR) Ha ülne is Cérnák, csak rövid ideig Pozsony. Ha a Legfelsőbb Bíróság elfogadja is Dániel Lipsic igazságügy-miniszter Mikulás Cérnák szabadon engedése elleni panaszát, a besztercebányai maffiafőnök csak rövid időre kerülhet rács mögé. Kilenc hónapon belül újra kérhetné a szabadlábra helyezését. Most azután szabadulhatott, hogy a büntetése felét letöltötte. Lipsic azért emelt panaszt, mert szerinte Cérnák különösen súlyos bűncselekményekért ült, s ilyenkor a kiengedését csak azután kérheti, ha a kiszabott büntetés kétharmadát letöltötte. A büntetés fele és kétharmada közti különbözet kilenc hónap. (TASR) Ma még visszaléphetnek a jelöltek Pozsony. A helyhatósági választások polgármester- és képviselőjelöltjei legkésőbb a mai nap folyamán és írásban jelezhetik a visszalépésüket, illetve a pártok és koalíciók is már csak ma léptethetik vissza jelöltjeiket. Az erről szóló írásos bejelentést két példányban a helyi választási bizottság elnökének kell átadni. A visszalépés vagy - léptetés ezután már nem vonható vissza. A változásokról írásos tájékoztatót függesztenek ki a választók számára, illetve szóban közük azokat. (SITA) Hol „érdemes" beváltanunk a valutánkat? Varsó. Szlovákiai turistákra „szakosodott” csalók működnek a Szlovákiával határos dél-lengyelországi régióban. Azokat „vágják át”, akik előnyös árfolyam mellett akarják koronára váltani megtakarított dollárjukat és eurójukat. A csalók kiszemelt áldozataik előtt átszámolják a szlovák bankókat, majd velük is ellenőriztetik az összeget. Ezután azonban visszakérik a pénzt, hogy még egyszer átszámolhassák. Ekkor ügyesen, méretre vágott üres papírdarabokat csempésznek a bankók helyére, úgy, hogy azokat felülről és alulról is igazi papírpénzek fedjék. Eddig nyolc szlovák turista tett feljelentést a rendőrségen; ők fejenként 15-30 ezer dollárt „váltottak be”. (TASR) Kivonják a váltópénzt Csehországban és Szlovákiában Ráfizetésesek a fillérek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Pozsony. A Cseh Nemzeti Bank döntése értelmében 2003 júniusától kivonják a 10 és 20 filléreseket. „Ezek az aprók elvesztették a készpénz funkcióját” - magyarázta Alice Frisaufová, a jegybank szóvivője, a lakosság jelentős része - a Mladá fronta Dnes lap szerint - többnyire úgyis befőttesüvegben tárolja őket. Napjainkban minden cseh polgárra 66 darab kibocsátott 10 filléres és 53 darab 20 filléres jut, összességében több mint 1 milliárd alumínium aprópénz van forgalomban. A 10 és 20 filléresek előállítási költsége kétszeresen meghaladja az érintett fizetőeszköz nominális értékét, vagyis ráfizetéses a forgalomban tartása. Zdenék Tuma, a jegybank elnöke szerint az üzletek megtarthatják jelenlegi áraikat, mindössze fizetéskor a végösszegnél kellene felkerekíteni. A Cseh Nemzeti Bank előzetes prognózisa szerint az aprópénz kivonásából eredő felkerekített árak éves szinten 0,5 százalékos inflációt gerjesztenek. A váltópénz így sem tűnne el a cseh pénzpiacról, mivel az 50 filléres kivonásáról nincs szó. Lapunk kérdésére Ján Onda, a Szlovák Nemzeti Bank szóvivője közölte: a jegybank szintén fontolgatja a váltópénz kivonását a forgalomból. A bank csúcsvezetése 2003 elején hozza meg erről döntését, viszont már előzetesen tárgyalásokat folytattak a nagy forgalmat lebonyolító hálózatok képviselőivel, hogy mi lenne a véleményük a fillérek bevonásáról. Onda szerint Szlovákiában a 10, 20 és 50 filléresek előállítási költsége magasan meghaladja e fizetőeszközök nominális értékét, vagyis tisztán üzleti szempontból a jegybank számára mindhárom váltópénz kivonása elfogadható lenne. Azonban erről még végső döntés nem született, így egyelőre az sem világos, hogy jövőben valamennyi váltópénzt, vagy csak a 10 és 20 filléreseket vonják-e ki a forgalomból. Más forrásból származó információk szerint a fillérek verését már le is állították, (shz)
