Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-21 / 297. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 21. Agrárvilág A német nyelvterületen a fenyőfát, az angolszász országokban a fehér fagyöngyöt használták karácsonyi díszként A balnis fatermelés nem környezetkímélőbb Magyal, hunyor és mikulásvirág A karácsonyi varázslat kelléke Európa-szerte a feldíszített fenyőfához kapcsolódik. Természetesen elsősorban a lucfenyőhöz (Picea abies), vagy annak ezüstös levelű rokonához (Picea pungens). Mivel azonban a legtöbb lakás száraz légterű, levelei gyorsan hullanak. DR. DÁNOS BÉLA Az utóbbi években megjelent a piacon a jóval tartósabb jegenyefenyő (Abies alba) és a kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), sőt ritkábban a legillatosabb dug- lászfenyőt is árusítják karácsonyfa gyanánt. Az utóbbi évtizedeken bővült a választék a kéttűs fenyőkkel - a terpedten ágas erdei fenyővel (Pinus sylvestris), a törpefenyővel (Pinus mugo) és a 10 cm-nél is hosszabb tűlevelű feketefenyővel (Pinus nigra). Ezek tartósak ugyan, de a lucfenyőhöz korántsem hasonlítanak és balzsamos illatuk is elmarad előbbitől (és a luchoz közelállóktól). Az említett fenyőféléken kívül a szintén örökzöld tiszafa (Taxus baccata) is ismert a kertbarátok előtt, hiszen közkedveltek cserjeszintű vagy alacsony fácskákká növekedő példányai, és feltűnést keltenek a piros magköpenyű magjai. Ez a piros húsos burok az egyedüli része a növénynek, ami fogyasztható. A boróka (Junoperus communis) pedig - ami az előbbi védett faj mellett szintén honos a Kárpát-medencében - a gyógyhatású és fűszerező értékű álbogyói révén ismert. Ahol a fenyőállítás német hatása hiányzott, mint például az angolszász nyelvterületen, ott a fehér fagyöngyöt (Viscum album) használták karácsonyi dísznek. Mára ez is általános díszítőelem lett. Ez a szokás sem új keletű, hiszen már a kelta papok is a jövőbelátás reményében áldozatokat mutattak be tiszteletére. A skandináv népek is szent növényként tisztelték és barátságot hozónak hitték. Ha az ellenségek A fekete hunyor kedvelt karácsonyi dísz Nyugat-Európában A magyalt főként az angol nyelvterületeken kedvelik fagyöngyöt hordozó fa alatt találkoztak, nem támadtak egymásra. Szép szokás volt az is, ha fagyöngycsokor volt az ajtó fölé függesztve, akkor bárki nyugodtan beléphetett a házba, vendégként fogadták. A fehér fagyöngy igen érdekes, örökzöld félélősködő növény, törékeny bokra lombos fák (főként nyárfák) koronájában él. A leveles, fehér bogyós ágacskák csokra nem csak karácsonyi varázslat, hanem a gyógyszergyártás alapanyaga is. Néhol ennek rokonát, a tölgyfákon félélősködő sárga fagyöngyöt, pontosabban a fakínt (Loranthus euro- paeus) kultiválják; ez lombhullató és sárga álbogyói vannak. A magyal (Ilex aquifolium) sem maradhat ki a sorból, hiszen a fenyőn A fenyőfa és díszei Kevesen gondolnák, hogy a karácsonyfa tulajdonképpen a betlehe- mes játékok tudásfájának továbbélője. Szokás volt ugyanis régen (talán néhol még ma is), hogy a betlehemesek a Megváltó születésével kapcsolatos történések eljátszása előtt - annak bevezetőjeként -Ádám és Éva bűnbeesésének történetét is megelevenítették. Ennek tudásfájaként pedig a télen is zöld fenyőfát választották. A fára papírláncot csavargattak - ez képviselte a csábító kígyót - és almát is akasztottak rá, hogy az se hiányozzon. Ahogy e hagyományos mindinkább visszaszorult, és többnyire meg is szűnt, úgy csak a feldíszített fenyő (a hajdani tudásfája) maradt emlékül. Ma már azonban senki sem sejti, mit is jelképeznek az aranyos, ezüstös díszek, a különféle díszes szalagok. (K-t) kívül talán ez a legismertebb karácsonyi dísz. A fatermetű örökzöld tövises szélű levelei fényes-sötétzöldek és a termései skarlátpirosak. Az adantikus vidékeken, például Angliában is őshonos, nálunk dísznövény. Fagyérzékenysége miatt csak védett területekre telepíthető, télen érdemes takarni. Karácsonyhoz ennek leveles-terméses ágacskáit viszi a kántáló és a meghívott vendég, ezzel díszítik a karácsonyi asztalt, ebből fonnak koszorút a csillár égői közé. Tiszteletét a pogány hitvilágból vette át a kereszténység. Ősi legendák szerint ugyanis a magyal a megkínzott Krisztus lábnyomain fakadt. Talán részese a karácsonyi varázslatnak. Mint Rapaics A Magyarság Virágai című művében olvashatjuk „a szenteste csodáját” egyszerű európai virágban is megtalálták - a karácsonyi rózsában. Ez pedig a Nyugat- és Dél-Európában honos Helelbo- rus niger, a fekete hunyor. Rokonai (H. purpurascens, H. dumetorum, H. odorus) őshonosak nálunk. Nevét fekete gyöktörzséről és gyökereiről kapta, ugyanakkor télen virágzik, halvány-rózsásfehér virágtaka- rójú virágokkal. Az ókortól kezdve a középkoron át fontos gyógy- és varázsnövény volt, egyben a hóból kiemelkedő szép virága a tisztelet és hódolat jelképe lett. A férfiak legnemesebb ajándékként ezzel köszönZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA , ' / - V* -jf1 Pozsony december 17-én Komárom december 17-én Zseliz december 17-én Rimaszombat december 17-én Losonc december 17-é sárgarépa 14-18 Sk/kg 10 Sk/kg 13 Sk/kg 28 Sk/kg 12-15 Sk/kg petrezselyem 30-35 Sk/kg 20-26 Sk/kg 20 Sk/kg 35 Sk/kg 20-28 Sk/kg burgonya 10-12 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg 12 Sk/kg 9-10 Sk/kg körte 48 Sk/kg 45 Sk/kg X X X paprika 56-90 Sk/kg X X X 75-95 Sk/kg karalábé 25 Sk/kg 15 Sk/kg 8 Sk/db 18 Sk/kg 16 Sk/kg zeller 35 Sk/kg 20 Sk/kg 12 Sk/db 15 Sk/kg 28 Sk/kg káposzta 12-14 Sk/kg 10 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 10 Sk/kg bab 70-110 Sk/kg 5060 Sk/kg 50 Sk/kg 60 Sk/kg X dióbél 200 Sk/kg 200 kg X 140 Sk/kg 140180 Sk/kg hagyma 16-18 Sk/kg 12-14 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 1016 Sk/kg paradicsom 60-90 Sk/kg 3(040 Sk/kg X X 65 Sk/kg mák 80 Sk/kg 90 Sk/kg 85 Sk/kg 70 Sk/kg X szőlő 50-58 Sk/kg 46 Sk/kg X X X cékla 14 Sk/kg 10 Sk/kg X X X kel 18-20 Sk/kg 16 Sk/kg X X 15-18 Sk/kg alma 18-36 Sk/kg 15-25 Sk/kg 18 Sk/kg X 13-20 Sk/kg saláta 12-14 Sk/fej X X 12 Sk/fej X fokhagyma 60-70 Sk/kg 45-50 Sk/kg 70 Sk/kg 45 Sk/kg 65 Sk/kg uborka 54-68 Sk/kg X X X 59 Sk/kg tojás 3,30 Sk/db 3,00 Sk/db X 2,80 Sk/db 2,903,00 Sk/db karfiol 2035 Sk/kg 15-20 Sk/db 18 Sk/db 35 Sk/db X Karácsonyfák nevelése BÁLINT JANOS A gazdaságos és környezetkímélő karácsonyfa-termesztés kizárólag termelési rendszerben folyhat. Alapvető követelmény az egységes származású és nevelésű szaporítóanyag beszerzése, a szakmailag irányított és ellenőrzött csemete-nevelés. A karácsonyfát néhány évtizede még az erdőnek telepített sűrű fenyvesek éves ritkításának az eredményeként, erdészeti melléktermékként állították elő. Ma már csak a rablók szerzik be szükségletüket az erdőből; a fák döntő többségét karácsonyfa termesztési célra létesített ültetvényekben állítják elő, ami alapjaiban nagyon hasonlít a vágottvirág-ter- mesztéshez. A piacra kerülő karácsonyfa megközelítőleg 10 %-a eladatlan marad, hiszen térben és időben szinte lehetetlen tökéletesen teríteni az árut. A piaci kockázat csökkenthető a fák földlabdás kiszedésével - ez sok vásárló számára vonzóbb terméket is jelent; a környezet- védőknek is tetszik, mert nem kell a fát „megölni”. A balnizás óriási hátránya a magasabb termelési költség, a magasabb ár, valamint az, hogy nagyon lepusztítja a termőtalajt. Ezért a földlabdás karácsonyfa-termesztés széleskörű elterjedése katasztrofális lenne - pusztítja a talajt, felgyorsítja a domboldalak erózióját, a balni kiemelésével a legértékesebb talajrétegtől fosztjuk meg a földeket. A növényfaj megválasztásában a lakosság meglehetősen konzervatív: ma is a lucfenyőt kedveljük, holott ennek a levelei egyenlőtlen színeződésűek, a lakásokba kerülve nagyon gyorsan elszáradnak. Bár az ezüstfenyő magoncok értékesebb árut adnak, szinte nincs is két egyforma színű példány, amit elegáns, ezüstös kék fénynek látnak a karácsonyfa-vásárlók. ígéretes új növényfaj a kaukázusi jegenyefenyő. Térségünkben a volt Szovjetunió kontinentális részein szelektált típusok a jobbak és télállóbbak, a mediterrán szelekcióktól óvakodni kell. A kaukázusi fenyő vágása a 4. évtől kezdődhet. Díszítő értéke nagy, a lucnál sokkal szebb, a tűjét nem hullatja. A nevelése viszont különleges szakértelmet és nagy technológiai fegyelmet kíván; a technológiai optimum szerencsére közel esik a környezetvédelmi optimumhoz. Egész évben könnyen gondozható, igénytelen növények Szerény meglepetések tötték szívük hölgyét, asszonyát. Már a 16. századi füveskönyvek szerint is szívesen ültették cserépbe, hogy virágaival emelje a szenteste ünnepi hangulatát. Érdemes lenne újra felfrissíteni ezt a gyakorlatot, karácsony táján értékesíteni, hogy ma is minél többen gyönyörködhessünk benne. A karácsonyi rózsának különleges versenytársa lett a Brazília őserdeiben honos, ott a trópusi fák ágai között élő kaktuszféle, a Zygocactus (Epiphyllum) trunca- tus, a karácsonyi kaktusz. Az első példányok 1818-ban kerültek Európába. Cserepes dísznövényként kedvelt, karácsony táján tömegesen jelennek meg rajta liláspiros, gyönyörű virágai. ízelt, lapos szárai ívesen lefelé hajlanak. A karácsonyi varázslatot hazánkban a mikulásvirág tetézi (Euphorbia pulcherrima). Ez régebben Po- insettia pulcherrima névre hallgatott, minthogy egy Poinsette nevű amerikai utazó fedezte fel. Ez is decemberben virágzik, a virágok helyett az őket körülvevő fellevelek lángvörös koszorúja révén lett díszítő értékű. Gondos kezelés mellett évről évre gyönyörködhetünk benne, sőt azon változatokban is, amelyek rózsaszínű vagy fehér felleveleket viselnek. Az is gyönyörködtető lehet, ha gyümölcsfák érett hajtásait késztetjük virágzásra a karácsonyi ünnepekre. ÖSSZEFOGLALÓ Kevés olyan könnyen tartható, kevésbé igényes növényünk van, ami éppen a legsötétebb téli hónapokban örvendeztet meg bennünket virágaival. Ezek közé tartozik a karácsonyi kaktusz (Schlumbergerahib- rid), amely november és január között ontja pompás rózsaszín, fehér, lila, sárga vagy piros virágait. Ez a növény nemcsak szép, hanem könnyen gondozható is. Egész évben világos meleg tenyészhelyet igényel, nyáron akár a szabadban is tartható. Három hónappal a kívánt virágzási idő előtt tartsuk szárazon és állítsuk hűvös (12-15 fok) helyre. A bimbók megjelenésekor visszate- hetjük a megszokott helyére, akkor már ismételten szobahőmérsékletet igényel. A virágzás folyamán több vizet, és tápoldatot kíván. Előfordul, hogy a bimbók megjelenésüket követően lehullnak. Ennek oka legtöbbször a víz-, vagy fényhiányban keresendő. Kitűnő karácsonyi ajándék a Mexikóból származó mikulás- virág is. Kevesen tudják, hogy ez a növény rendkívül érzékeny a hidegre, a 10 fok alatti hőmérsékletet csupán rövid ideig viseli el. Mégis az adventi időszakban gyakran árulják őket utcai árusok is. A bolt elé kirakott egészségesnek tűnő növények a meleg lakásban pillanatok alatt lehullatják levelüket és elpusztulnak. Ezért csak zárt, meleg helyen tartott növényeket vásároljunk, és a szállításkor is óvjuk őket a hidegtől. (K-t) Egyes bokrokat december és február között kell metszeni Díszcserjék téli kezelése ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Amint a levelek lehullnak, a fák és a cserjék feltárják ágrendszerüket. A nagyméretű díszcserjék ilyenkor lesznek igazán áttekinthetők. Amíg a lombsátor jótékonyan eltakarja a problémás helyeket, addig a téli hónapokban pőrén elénk táruló növények megmutatják, hol szorulnak az emberi kéz segítségére. Jól láthatók a fiatal hajtások útjában álló kiöregedett vastag ágak, az elhalt részek és a különböző beteg területek is. A legtöbb díszcserjét éppen ezért a téli hónapokban, december és február között metsszük.A metszés azonban hatással lehet a virágzásra. Azokat a növényeket, amelyek az újonnan kihajtott részeken hozzák virágaikat, nyugodtan visszavághatjuk a téli hónapokban. Ezek közé tartozik például a rózsalonc (Weigela), a som (Cornus) a kányabangita (Viburnum opulus) és a gyöngyvirágcseije (Deutzia). A kora tavasszal virágzó díszcserjéknél azonban vigyázzunk, ezek az egyéves hajtásaikon hozzák virágaikat. Ha eltávolítjuk azokat, akkor a virágzás abban az évben elmarad. A boglárkacserjét (Kerriaja- ponica), az aranyvesszőt (Forsythia) azért mindig virágzás után metsszük meg. (Kertbarát) Valuta MAI VALUTAARFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok ________Árfolyam Valuta____________Árfolyam EM U - euró 41,799 Lengyel zloty 10,495 Angol font 65,359 Cseh korona 1,341 Magyar forint (100) 17,714 Svéd korona 4.584 Dán korona 5,631 Szlovén tollár (100) 18,174 Japán jen (100) 33,746 Svájci frank 28,596 Kanadai dollár 26,344 USA-dollár 40,768 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,67-42,97 39,56-41.96 1,31-1,37 16,69-18,69 OTP Bank 40,73-42,86 39,63-41,82 1,301,37 17,05-18,36 Postabank 40,65-42,95 39,41-42,13 1,31-1,37 15,91-19,51 Szí. Takarékpénztár1,301,38Tatra banka 40,74-42,92 39,7041,82 1,31-1,37 17,01-18,41 UniBanka 40,76-42,86 39,71-41,75 1,31-1,37 15,96-19,46 Általános Hitelbank 40,88-43,05 39,87-41,99 1,30-1,38 16,92-18,87 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
