Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-18 / 294. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 18. Közélet 5 Interjú Lőwy Jánossal, Ipolyság új polgármesterével a város és a szűkebb régió további fejlesztésének lehetőségeiről Eurokonform emberek kellenek Ipolyságnak új polgármeste­re van. Lőwy János mérnök, közgazdász közgazdaságtant is tanított a helyi gimnázium­ban, volt vállalkozó, de alpol­gármesteri tisztséget is betöl­tött. A helyhatósági választá­sokon szoros versenyben győzött az MKP jelöltjével, Orbán Dezsővel szemben, Zsolnay Ernő, az eddigi pol­gármester csak a harmadik helyen végzett. BUCHLOVICS PÉTER Polgármester úr, úgy tudom, hogy az 1999-es nagy ipolysági árvíz­kor ön rendelkezett a legponto­sabb értesülésekkel, önnek volt a legrészletesebb áttekintése a helyzetről. Ez talán annak köszönhető, hogy akkor a válságstáb szóvivője voltam, de a pereszlényi városrészben a mentési munkákat is irányítottam. Ám én nem emelném ki csak a ma­gam személyét, az csapatmunka volt. Az árvíz szinte hátba támadta a várost, este tíz óra körül, a víztisztító felől zúdult ránk, 1200 embert kel­lett kilakoltatnunk még aznap éjjel, de emberéletben nem esett kár; csak egy kisebb kézsérülés történt. Ez a gyors és hatékony beavatkozásnak is köszönhető, na meg az operatív döntéseknek, például az Ipoly gátját két helyen is át kellett vágnunk, hogy a vizet elvezethessük, hiszen az már a főtéren folyt. Az volt a sze­rencsénk, hogy a gátaknál az Ipoly szintje alacsonyabb volt, mint a be­zúduló árvízé. Egyébként azóta a » A határátkelő befo­gadóképessége is ki­csi, ebből következően volt már úgy, hogy jóko­ra kamionsorok ala- kultak ki. N > károkat sikerült helyrehoznunk, az állam és a biztosítók is korrektül ke­zelték az esetet, de különböző ado­mányokat, támogatásokat is kap­tunk, így például a Transpetrol cég körülbelül 1 millió koronát adott. A város egyik legnagyobb gondja „Az elvárások nemcsak a képviselőkkel, hanem a városházi alkalmazot­takkal szemben is igényesebbek lesznek." (Képarchívum) mindig az, hogy a kamionforga­lom Ipolyságon keresztül dübö­rög át. Sajnos, ez így van, de ez a környező régió problémája is; Ipolyságon évente 45-50 ezer tehergépkocsi ha­lad át. A határátkelő befogadóké­pessége is kicsi, ebből következően volt már úgy, hogy jókora kamionso­rok alakultak ki, egészen a város- központig. A megoldás egy elterelő út megépítése. Több esztendős fára­dozásunknak, úgy tűnik, meglesz a gyümölcse, ugyanis a közlekedési tárca nemrég Ipolyságra hívta össze a régió polgármestereit. A találko­zón vázolták egy új gyorsforgalmi út megépítését a Zólyom-Ipolyság vo­nalon. Ez az út Ipolyság központját és a környék falvait is tehermentesí­tené, számunkra pedig mindenképp előny, hogy az utat Ipolyságtól kez­denék megépíteni. A munkák 2006 és 2010 közt kezdődnének. A költsé­geket a tárca állná, de reméljük, uni­ós forrásokból is sikerül rá pénzt elő­teremteni. Új polgármesterként mit változtat meg az önkormányzat munkájá­ban? Noha felkészült kollégákkal dolgoz­tam eddig is, az elvárások nemcsak a képviselőkkel, hanem a városházi alkalmazottakkal szemben is igé­nyesebbek lesznek. Az új évtől hoz­zánk kerül számtalan jogkör (kör­nyezetvédelem, egészségügy, iskola­ügy, szociális kérdések, építkezési engedélyek kiadása) - nos, mindez alapvető szemléletváltást, gyors és hatékony munkát követel. Az egyes szakosztályokon belül átcsoportosít­juk a munkaerőt, a környező falvak­kal együtt ezekre a szakterületekre egy önálló hivatalt szeretnénk kiala­kítani. A városi rendőrség munkájában is változásokat tervez... Igen, a lakosok panaszkodtak, hogy rendőreink keveset vannak a tere­pen. Nos, emberközelibbé kell tenni a munkájukat, például akár kerék­páros osztagok megalakításával is. A városi közterület-fenntartó vál­lalat esetében is lesznek változá­sok? Évek óta vita folyik arról, hogy ma- gánosítani kell-e a céget. Én amon­dó vagyok, hogy maradjon városi tu­lajdonban, így ugyanis olcsóbb, mintha a megrendelt munkákat fi­zetnénk ki. Viszont a gépparkot fej­leszteni kell, akár lízingeléssel is. Egyéb lehetőségeket is jobban ki le­het aknázni, például a mezőgazda­sági szakközépiskolának is van gép­parkja, technikai háttere. Egy leendő ipari park létrehozásá­hoz adottak-e a lehetőségek Ipolyságon? Hogy áll a város sza­bad telkekkel? Eddig nem volt városrendezési ter­vünk, az újat ez évben hagytuk jóvá. Két telek jöhet szóba; az egyiknél, amely egyébként öthektáros, az a gond, hogy a mezőgazdasági föld­alapból való kivonása megközelítő­leg 6 millió koronát igényelne. A másik telek a mostani Kovomonnt cég székhelye mögött található; ez körülbelül 12 hektáros, de itt előbb fel kell vásárolni a földeket, mintegy 30-35 tulajdonostól, a felmérés fo­lyamatban van. Egyébként ez a má­sodik terület ideálisabb fekvésében és adottságaiban is egy leendő ipari park létesítésére. SS Vagy a meglevő * fejlesztési iroda keretében, vagy azzal együttműködve szeret­nénk kialakítani .. egy csoportot. >> Az ön választási programjában az agroturizmus fejlesztése is szere­pelt. Milyen lépéseket tervez? Vagy a meglevő regionális fejlesztési iroda keretében, vagy azzal együtt­működve szeretnénk kialakítani egy csoportot, amely az uniós pályáza­tokkal és a fejlesztési tervezetekkel dolgozna - pályázatokat dolgozná­nak ki nemcsak a városnak, hanem a környék vállalkozóinak is. Nagyon jó kapcsolataim vannak olyan pro­jektirodákkal is, amelyek segítené­nek is ebben, és anyagüag is támo­gatnák az ödetet. Aki ezt a munkát helyi szinten irányítja majd, annak minden tekintetben eurokonform- nak kell lennie. Ön jó megoldásnak tartja, hogy a művelődési központhoz tartozik a múzeum, a könyvtár és a galéria? Bár önálló költségvetésből dolgoz­nak, ezt a fajta irányítást nem tar­tom szerencsésnek a kultúra fejlődé­se szempontjából - és nemcsak én vélekedek így de erről egyelőre többet most még nem szeretnék mondani. Ján Gasperan és Martin Frone a pedagógusbérekről Ha lesznek milliárdok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Mivel a parlament nem hagyta jóvá a közalkalmazotti tör­vény módosítására tett javaslatot, az oktatási dolgozók szakszervezete szerint a jövő évben mintegy 2 milli­árd koronát lehetne fordítani a de­cemberben folyósítandó másfélsze­res novemberi béreknek, azaz a 13. havi bér felének a kifizetésére. To­vábbi körülbelül 1,5 milliárd jutna az új bértábla szerinti fizetésekre. Ján Gasperan, szakszervezet elnöke elmondta, 2003. január elsejétől az egyetemi tanároknak már az egész­ségügyi bértábla, a gyermekottho­nokban dolgozó pszichológusoknak és a pedagógiai-pszichológiai ta­nácsadó központok alkalmazottai­nak pedig a pedagógusi bértábla szerint kellene kapniuk magasabb fizetésüket. A szakszervezet elnöke hozzátette: mivel a parlament a közalkalmazotti törvényről csak a költségvetés jóváhagyása után tár­gyalt, a jövő évi büdzséből kimaradt az erre a célra elkülönítendő tétel. Ezért az oktatásügyi tárca és a pénz­ügyminisztérium vezetőinek a kö­zeljövőben tárgyalniuk kell a szük­séges pénz előteremtéséről. Martin Frone szerint a felsőoktatásban ja­nuártól tervezett béremelés 1,1 mil- liárdot igényel. A szakminiszter úgy látja, a regionális oktatásüggyel kapcsolatos finanszírozási problé­mák megoldását a többi mellett az iskolahálózat racionalizációja je­lenthetné. Ennek érdekében vélhe­tőleg már a jövő évben lépéseket tesz a minisztérium, (érvé, s, t) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Brüsszel. Kevesebbe ke­rül majd az Európai Unió (EU) bőví­tése, mint amennyit az Európai Bi­zottság (EB) eredetileg javasolt. Az EU egy állampolgára csupán tíz euróval járul hozzá a tíz ország csat­lakozásához évente, ez egy mozi­jegy ára. „Az unió nagyon kemé­nyen tárgyalt a csatlakozni akaró országokkal a koppenhágai csúcsér­tekezleten, a történelminek nevez­hető bővítést olcsón megúszta” - je­gyezte meg az EU költségvetési biz­tosa. Michaele Schreyer szerint a je­lenlegi tagok számára a bővítés csu­pán 10,3 milliárd eurós közvetlen kiadást jelent, a Koppenhágában megígért 40,8 milliárd csaknem fele ugyanis különböző strukturális ala­pokon keresztül áramlik majd az új tagországokba, az összeget csak bi­zonyos célokra lehet felhasználni, ráadásul nem is azonnal, hanem a következő néhány éven belül. A megmaradó 25,1 milliárdból le kell vonni az új tagok hozzájárulását az EU költségvetésébe, amely az első három éven 14,7 müliárdra rúg. Szlovákia „tiszta” nyeresége a csat­lakozásból 2004-2006-ban csupán 831 millió euró, azaz ennyivel ka­punk többet Brüsszeltől, mint amennyit befizetünk. Egy szlovák állampolgárra átszámítva ez csu­pán 51 eurót jelent. Még nálunk is rosszabbul járt Prága, ugyanis egy cseh állampolgárra csupán 78 euró jut - három évre. Szlovákia eseté­ben ez 154, Magyarország esetében pedig 135 euró. (s, t) RÖVIDEN Kukan-Kovács találkozó karácsony után Budapest. Valószínűleg a karácsonyi ünnepek után kerülhet sor Eduard Kukán és Kovács László találkozójára. Ezt a magyar külügy­miniszterjelentette ki tegnap Budapesten. A találkozón a magyar kedvezménytörvény módosításának elveit vitatnák meg. Kovács szerint a tárgyalások Romániával és Szlovákiával azért fontosak, mert az EU értésre adta, hogy a törvénymódosítást sem tartja eurokonformnak. A miniszter úgy vélte, a törvénymódosítás a jövő év elején kerülhet az Országgyűlés elé. (TASR) Mojzita a vegyes bizottság társelnöke Pozsony. Miroslav Mojzita lesz a szlovák-magyar vegyes bizottság társelnöke. A külügyminiszter szolgálati hivatalának vezetője Jaroslav Chlebo volt külügyi államtitkárt váltja fel. Az 1995. márci­us 19-én aláírt alapszerződés értelmében ugyanis a vegyes bizottsá­got vezetői legalább államtitkárok vagy az ennek a posztnak megfe­lelő szinten dolgozó személyek lehetnek. (SITA) Titok a NATO-hozzájárulásunk Pozsony. A titkos információk védelme, a jogrendszer és a pénz­ügyek kerültek szóba a Szlovákia és az Észak-atlanti Szövetség kö­zött folyó csatlakozási tárgyalások hétfői fordulóján. Ivan Korcok, a szlovákiai delegáció vezetője leszögezte: Brüsszel azt javasolta, hogy a csatlakozó országok ne hozzák nyilvánosságra a tárgyalás befejezése előtt, milyen összeggel járulnak hozzá a NATO költség- vetéséhez. (SITA) Schuster továbbra is pereskedne Pozsony. Nem vonja vissza feljelentését az államfő. Rudolf Schus­ter 450 ezer koronás kártérítést követel, mivel szerinte két évvel ez­előtt nem megfelelően kezelték. „Például azt is ki kellene vizsgálni, miért a családom beleegyezése nélkül műtötték meg” - jelentette ki az elnök. Megismételte: nem a pénzről van szó, hanem az erkölcsi elégtételről. (TASR) Hrusovsky az EU centralizálása ellen Pozsony. Ellenzi az Európai Unió jogköreinek centralizálását a szlovák parlament elnöke. Pavol Hrusovsky (KDH) szerint „Szlo­vákia érdeke, hogy a csatlakozó országok a lehető legnagyobb mér­tékben megtarthassák jelenlegi jogköreiket”. Hangsúlyozta: meg kell őrizni a tagországok szuverenitását nemzetiségi és kulturális kérdésekben is. (TASR) Kukán: nyilatkozzanak a pártok! Pozsony. Világosan és lényegre törően foglaljanak állást az Európai Unió tervezett reformjaival kapcsolatban - erre szólította fel tegnap az összes szlovákiai pártot a külügyminiszter. Eduard Kukán hang­súlyozta: az EU jelentős arculatváltást hajt végre, és ennél Szlováki­ának is ott kell lennie. (TASR) Megerősítik Lipsic testőrségét Pozsony. A védelmi miniszter mellett várhatóan az igazságügyi tár­ca vezetőjének védelmét is megerősítik. Erről szóló javaslatot ké­szül ugyanis a kormány mai ülése elé terjeszteni Vladimír Palkó bel­ügyminiszter. Ivan Simko védelmi miniszter esetében a döntő ok Szlovákia NATO-csatlakozása, Daniel Lipsicnél pedig a korrupció elleni harc. (SITA) Ján Pipta ellen folyik az eljárás Pozsony. Bár a Legfőbb Ügyészség még júliusban utasítást adott a volt országos rendőrfőkapitány, Ján Pipta elleni eljárás megszünte­tésére, a procedúra tovább folytatódik. Piptát egyébként visszaélés­sel gyanúsítják. Hétfőn hallgatta ki a Legfőbb Ügyészség egyik mun­katársa, aki az ügyről nem kívánt nyilatkozni. (SITA) Már Lipanyban is le akarják váltani a HZDS-vezért Inog a szék Meciar alatt HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Vladimír Meciar leváltá­sát és a Demokratikus Szlovákiá­ért Mozgalom (HZDS) rendkívüli közgyűlésének azonnali összehí­vását követeli a párt lipanyi alap­szervezete is. Két nap alatt ez már a második ilyen felszólítás (az első a kassai kerületi alapszervezettől érke­zett). A pozsonyi II. járási alap­szervezet szerint is össze kell hív­ni a közgyűlést, ám elég csupán február folyamán. A HZDS zsolnai kerületi elnöksége szerint szintén szükség lenne erre, ám csupán jú­niusban. A párt nagyszombati ke­rületi elnöksége egyelőre várako­zó álláspontra helyezkedett; csak annyit közölt, hogy a változtatás alapos mérlegelést és párbeszédet igényel. Értesülések szerint a nagyszom­bati HZDS-tagok a belső reform hívei, ám ez csupán ma derül ki, ugyanis ma összeül a párt kerületi elnöksége. A nyitrai kerületi és já­rási alapszervezetek egyhangúlag a pártelnök mellé álltak. Ennek el­lenére mára összehívták a járási elnökség ülését, (s, t) Berényi József külügyi államtitkár szerint az EL) számíthat Szlovákia tapasztalataira Együtt lobbizik kormány, parlament ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlamenttel is egyez­tetni akarja a ratifikációs folyama­tot elősegítő lépéseit, külföldi tár­gyalásait Csáky Pál miniszterel­nök-helyettes. Az európai uniós csaüakozási szerződésünk aláírása után ugyanis az Európai Unió 15 tagországa parlamentjének ratifi­kálnia kell a szerződést, ebben Csáky szerint sokat segíthet a szlo­vák törvényhozás integrációs bi­zottsága. Duka Zólyomi Árpád - a bizottság jelenlegi alelnöke - a testülettől nagyobb aktivitást vár el, mivel ed­dig többnyire rendszertelenül, ad hoc módon ülésezett, a csatlako­zással kapcsolatos anyagokat csak utólag kapta meg. „A bizottságot át kell alakítani a dán vagy a finn par­lament grand commitee-jához ha­sonlóan, melynek tagjai az EU brüsszeli központjába küldött vala­mennyi nemzeti anyagot vélemé­nyezik” - mondta Duka Zólyomi Árpád. Berényi József külügyminisztériu- mi államtitkár szerint Szlovákiá­nak - a csatlakozásra készülő or­szágok közül egyedül - olyan ta­pasztalatai vannak, melyek segít­hetik az EU keleti és délkeleti poli­tikáját. Ezek közé tartoznak Be­rényi József szerint az ország önál­lóságának elnyerése során, az 1994 és 1998 közötti autoritativ rendszerben szerzett tapasztala­tok, de Szlovákia élenjár a magyar kisebbség többségi társadalomba való integrációjában is. (lpj) MEGKÉRDEZTÜK Csáky Pált, az integrációért felelős miniszterelnök-helyettest Szlovákiában az uniós csatlako­zási szerződés aláírása után lesz népszavazás a belépésről. Ön hétfőn Pavol Hrusovsky házel­nökkel tárgyalt egyebek közt a referendum időpontjáról is. Nem merült fel - a magyaror­szági példához hasonlóan -, hogy a szerződés aláírása előtt tartsák meg a népszavazást? Nem, mert a visegrádi országok megállapodtak a referendumok megtartásának sorrendjében: en­nek alapja a belépés támogatottsá­ga. Magyarország lesz az első, mi­vel ez ott a legmagasabb; már az aláírás előtt, április 12-én véle­ményt nyilváníthatnak. Szlovákia a második, nálunk várhatóan má­jusban, legkésőbb június első he­tében kerül sor a népszavazásra. A kormány hatásos kampányt tervez. Miért van erre szükség? Én nem az eredménytől tartok, hanem a részvételi aránytól. Ed­dig Szlovákiában négy alkalom­mal rendeztek népszavazást, vala­mennyi érvénytelen volt, ezért a referendum kampányának szer­vezésébe szeretném bevonni az ellenzéki pártokat is. Ha a részvé­teli arány 50 százalék alatti lesz, akkor hosszú ideig bezárul előt­tünk a csatlakozás lehetősége, mi­vel az alkotmány értelmében ugyanabban a témában csak há­rom év elteltével lehet kiírni új népszavazást. (1. p. j) Egy főre számítva csak 51 eurós többlet évente Olcsó csatlakozásunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom