Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-18 / 294. szám, szerda

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 18 KOMMENTÁR Látványos fojtogatás MOLNÁR NORBERT Egy hónap alatt háromszor ugrottak látványosan egymás torkának a kormánykoalíció tagjai. Lezajlott két SDKÚ-MKP csata, előbb a kedvezménytörvényről, majd a koppenhágai delegáció összetéte­léről, aztán a kereszténydemokraták adtak bodicseket a koalíció­nak az ANO miatt. Az első két esetben Dzurindáék élesítették a körmüket a látszólag legtöbbet kibíró (magyar) párton, még pon­tosabban Kukán külügyminiszter gyűjtögeti a nacionalista szavaza­tokat a jövő évi elnökválasztásra, ugyanis egyre egyértelműbb, hogy az SDKÚ őt küldi tatamira. Pici csavar, hogy a koalíciónak egy jelöltet kellene csatába vetnie, ám Kukán eljátszotta az egyik koalíciós partner bizalmát. A pozsonyi főpolgármester-választás eredményei ugyanis nem azonosak az országos eredményekkel, két jobbközép jelölt Szlovákiában csak elütheti egymást a végső győzelemtől. Míg az MKP-ban a háttérbe szorultak az olyan radiká­lis erők, amelyek sértődött Eriszként hajigálhatják a viszály almá­ját, az SDKÚ-ban éppen ezek a politikusok lettek a hangadók. A KDH-ANO viszály, ha okoskodók akarunk lenni, várható volt, hi­szen a koalíció legjobboldalibbja csapott össze a liberális középpárt­tal. Csakhogy az ellentét tárgya nem ideológiai, hanem gazdasági­személyi, ami persze szintén nem meglepetés, de egy privatizálandó állami vállalat vezetőségi tagjainak kinevezése miatt még soha nem robbant ki ennyire nyilvános konfliktus két kormánypárt között. Nem állítom, hogy az ANO politikusai szentek, de a KDH módszerei ördögiek. Szavazásukkal meglékelték a költségvetést, de nem ez a legnagyobb gond. Precedenst teremtettek, ugyanis a koalíciós szerződés csak arról szól, hogy a koalíciós pártok egyik partnerüket sem kerülhetik meg, arról már nem, hogy mi van, ha az egyik kerül meg hármat. Erről nem szól a koalíciós fáma. Személyi ellentétek márpedig a jövőben is lesznek, s ha a sértett fél mindig üyen mód­szereket fog alkalmazni, rövidesen ritkulnak a koalíciós partnerek. Rossz munkahelyeken szokták mondani tökéletes demagógiával, hogy mindenki pótolható. Vojtech Tkác HZDS-beli és -en kívüli moz­gása, Ivan Gasparovic bejelentkezése, Monika Benová kormánydi­csérő szavai pedig azt sugallják, tele a kispad más felfogású, B cso­portos, de végső esetben elfogadható játékossal, akik alig várják, hogy pályára lépjenek. Márpedig minden cserélgetésben benne van a kiszavazóshow-jelleg: sose lehet tudni, mikor, ki kerül sorra. JEGYZET Fázós verebek SZÁSZI ZOLTÁN Az első emeleti egyszobás lakás ablakpárkányán néha százával zenebonáltak a verebek. Márta néni birodalmának alattvalói és részei ők. Reggel hétkor menet­rend szerint érkeztek, a gondosan kikészített eleséget csirregve- cserregve felcsipegették, aztán békésen elhelyezkedtek a ház előtti nyírfa télen is védelmet adó ágai között. Kedden reggel mél­tatlankodó csiviteléssel kellett tu­domásul vennie a verébhadnak, hogy nincs eleség. Csönd van a kis lakásban, nem szól a rádió, az ősz kis asszony nem tipeg ott a meghitt bútorok között. Márta néni kedden reggel fél hétkor in­dult az üzletbe. A hó sűrűn pitin­kéit, a botocskát, amelyre fáradt kis tagjait támasztotta üyen időben, nem találta hirtelen sze­gény. Bot nélkül indult hát a bolt­ba. Fél kenyérért, húsz deka fel­vágottért, egy csomag hajdúiért, két doboz joghurtért. A felvágott fele a cicué, „aki” üyenkor, kora reggel még néhai félje, Károly kedvenc zöld karosszékében szundikált békésen, álmában friss egereket kergetve. A vén cicus azonban pillanatok alatt éhesen nyávogó, az éhenhalást színészi mesteri fokon eljátszó hősszerel­messé vált akkor, amikor meghal­lotta az ajtóban a zár csikordulá- sát. Ez a kedd reggel másképpen alakult. A friss hó alatt lapuló te­nyérnyi jégfolton elcsúszott Már­ta néni. Napok múltán ébredt csak, fura állványok, függönyök és fehér párnák között. Fáradt mosolyú nővérke igazgatta mel­lette a szomszédos ágyat. Annak a gazdája pár órája ment el olyan vüágba, ahol már nem keü hozzá­járulást fizetnie sem az ágyhasz­nálatért, sem a felettébb diétás kosztért. Márti néni cserepes aj­kain két szót bírt csupán Idprésel- ni: „Cicu. Verebek.” Aztán vissza­zuhant egy fényes, homályos vi­lágba. Látta magát, ahogy ottho­nában sürög-forog, halkocsonyát készít éppen, meg mézest süt. Néhai Károlya fess és pirospozs­gás férfiként faragja a karácsony­fát, és éppen azon évődik vele, hogy sikerül-e a pontyot egyetlen ütéssel a halak szebb vüágába küldenie. A cicu az ablakhoz nyomja a pofikáját, nézi a sür­gölődő házmestert, amint havat seper és morog a verebekre. Kis­macska még csak, dorombolva, botladozást okozva mászkál egész nap a lakásban, és olyan kis pofa, hogy csak szeretni lehet még akkor is, amikor a mama csipketerítőjét szedi éppen caf- rangokra. A szomszédok napokig kergették még az éhes verebeket a ház elől. Cicut műanyag zsákban dobták ki a konténerbe, miután a rokonok kinyitották a lakást. Márti néni temetésén ott voltak vagy harmincán. Míg a pap be­szélt, egy hadseregnyi veréb köl­tözött irtózatos csiviteléssel a te­mető orgonabokrai közé. FIGYELŐ THE GUARDIAN A Blair család lakásvásárlása kö­rüli viharok csorbát ejtettek ugyan Tony Blair brit miniszterel­nök és felesége népszerűségén, de nem okoztak kárt a munkás­párti kormánynak. A liberális The Guardian megbízásából készült közvélemény-kutatás eredményei szerint az ellenzéki Konzervatív Párt nem tudott tőkét kovácsolni a miniszterelnököt, feleségét és a munkáspárti kormányt ért folya­matos, vitriolos sajtóbírálatokból és hangzatos „leleplezésekből”. (Hátterükben az áll, hogy a csa­lád egy büntetett előéletű csaló segítségével vásárolt ingatlant.) Mi több, a toryk népszerűsége az elmúlt hónapban négyéves mély­pontra süllyedt. A„Cheriegate”- ként emlegetett ügy azonban ki­kezdte Blair asszony szavahi­hetőségét. A felmérés válaszadó­inak 45 százaléka elégedetlen azzal a magyarázattal, amelyet a lakásvásárlásban segédkező többszörösen büntetett előéletű, Nagy-Britanniából kiutasításra váró Peter Fosterhez fűződő kap­csolatáról Cherie egy hete adott. Blair felesége elismerte, hogy hi­bázott, amikor egy számára alig ismert személyt bizalmába foga­dott, rábízta a családi ügyek in­tézését. Egyúttal részletes ma­gyarázkodás közepette elnézést kért amiatt, hogy kínos helyzet­be hozta a kormányfőt. A régi alku elavult, az új műsorhoz teljesen más egyházférfiak kellenek A pápa és a prímás II. János Pál nemcsak jelen­tékeny pápa, hanem egy­szersmind kiváló stratéga is. Azzal, hogy az eszter- gom-budapesti főegyház­megye érsekének, Magyar- ország prímásának s ezzel a magyar katolikus egyház fejének az ötvenéves Erdő Pétert jelöli, valószínűleg tudatosan borította fel a papírformát. GALLÓ BÉLA Igaz, a főpapnak még fiatal szé­kesfehérvári segédpüspök eddigi életútjában számos olyan mozza­nat van, amely feltűnően hasonlít a pápa korábbi pályájára. Itt van mindjárt az a tény, hogy Karol Wojtyla még Erdőnél is ifjabban, alig negyvenhárom esztendősen lett Krakkó érseke, s amikor 1978- ban Szent Péter utódjának megvá­lasztják, csupán ötvennyolc éves. Mindketten a hittudományok pro­fesszori katedráiról kerültek ma­gas tisztségeikbe, továbbá az el­méleti felkészültség mellett közös még bennük az irodalom szerete- te is. A döntést azonban aligha csak ezek a párhuzamok indokol­ták. Erdő Péter kinevezésével a pápa egy olyan papot óhajthat helyzetbe hozni, akinek nemcsak életkora és tettereje, hanem a vi­lágról és az egyházról vallott né­zetei is okkal emlékeztethetik egykori önmagára, s persze a kí­vánatos jövőről alkotott elképze­léseik se állnak távol egymástól. II. János Pálról sokszor leírták már, hogy egyszerre modern és zavarba ejtően ókonzervatív sze­mélyiség. Modern többek közt azért, mert korántsem a trónjuk­hoz ragadt katolikus egyházfők sorába tartozik, hanem a jelen egyik legkarizmatikusabb kom­munikátoraként mindmáig renge­teget utazik. Ugyanakkor például elutasítja a születésszabályozást, s hiába megannyi logikus ellenérv, ebben a tekintetben nem hátrál egy tapodtat se, azaz mindenáron ragaszkodik bizonyos fundamen­tális értékekhez. Megnyilatkozá­saiban nemegyszer utal rá, hogy a szovjet kommunizmus bukásával (amiért nála kevesen tettek töb­bet) a világ nagy problémáiból csak vajmi kevés oldódott meg, s gyakran emlékeztet a pénzvallássá egyszerűsödött kapitalizmus ször­nyű ellentmondásaira. Tisztában van vele, hogy a mai értékveszté- ses profán világban egyre többen keresnek a hitben menedéket, de Erdő Péter kinevezé­sével II. János Pál most pótolja a hiányt. azt is tudja, hogy ennek a keresés­nek a címzettje nem feltétlenül a katolikus (vagy valamely más tör­ténelmi) egyház. Feltehetőleg ezért is szimpatizál a kléruson belüli konzervatív irány­zattal, amely a világi vallásosság elmélyítésével fogná ki a szelet a kis- és szabadegyházak, valamint a különféle szekták vitorlájából. A világi vallásosság kifejezésnek első hallásra természetesen gyanús zöngéje van, pedig tévedés azt gondolni, hogy mindez csak a sze­kularizáció elleni nyílt támadással együtt lehetséges. Ellenkezőleg. A klérusnak és az államnak léteznek olyan masszív közös érdekei, ame­lyek alapján hosszú távú alkut köt­hetnek, mint ahogy ilyen íratlan („békepapi”) megegyezés Magyar- országon már a rendszerváltás előtt is létezett. Két erős szereplő mindig könnyen lép szövetségre a velük szemben legalábbis rakon­cátlan kisebbek ellen, ez hatalom­technikai egyszeregy. Természete­sen a régi, a rendszerváltás előtti alku elavult már, résztvevői el­használódtak, az új műsorhoz új politikusok és új egyházférfiak szükségesek. Magyarországon ilyen politikusok az elmúlt tizen­két évben még csak-csak akadtak, a másik oldal megfelelő emberei azonban mindeddig hiányoztak. Erdő Péter kinevezésével II. János Pál most pótolja ezt a hiányt. Erdő, nem úgy, mint magyar kollégáinak többsége, a kléruson belül a kon­zervatívokhoz húz, noha azt hatá­rozottan cáfolta, hogy az ultrakon­zervatív Opus Dei közösség tagja lenne. Ezzel együtt egyértelműen ahhoz a szárnyhoz sorolják, amely­nek tagja Milánó érseke, Dionigi Tettamanzi is, akit a pápa egyik le­hetséges utódaként emlegetnek. Ráadásul békepapi múlttal Erdő már csak életkora miatt se igen vá­dolható, a korábbi magyar alkuhoz tehát nem sok köze van. Kétségte­lenül új arc. Eminensen megfelel a pápa és az általa kívánatosnak tar­tottjövő feltételeinek. S az se vélet­len, hogy a róla szóló eddigi kom­mentárok „a magyar állam és a ka­tolikus egyház kapcsolatainak ren­dezéséért tett fáradozásait” emel­ték ki. A történelem pikantériája csupán annyi, hogy a konzervatív herceg- prímás az MSZP-SZDSZ-államre- zonnal párban fokozhatja majd fá­radozásait. A szerző publicista TALLÓZÓ ROMÁNjA1 MAGYARSZÓ A határon túli magyar oktatás támo gatására a tervek szerint jövőre a je lenlegi 400 millió forint helyett 1/ milliárd forintot kíván fordítani ; magyar oktatási minisztérium - kö zölte Hiller István, a tárca politika államtitkára a Romániai Magyar Szc című lapnak adott inteijújában. A; államtitkár hangsúlyozta, hogy e; tervezet, a jövő évi költségvetést a; Országgyűlésnek még jóvá kel hagynia, de a főbb tételeket már el fogadták. - Ebben az 1,4 milliárdbar nincs benne a Sapientia erdélyi ma gyár tudományegyetem hozzá vetőlegesen évi 2 milliárd forinto: támogatása, sem a gyermekenként 20 ezer forintos oktatási-nevelési tá mogatás és számos egyéb tétel amely más intézmények, alapúvá nyok hatáskörébe tartozik - tettf hozzá. A politikai államtitkár hang súlyozta, hogy alapelvnek az anya nyelvű oktatás szülőföldön történi megvalósulását tekintik. Külön ki tért arra, hogy a jelenlegi kormány; szabad Magyarország történetéber először mondta ki és valósítja meg hogy amit elődje elkezdett és jónál bizonyult, azt folytatja. - Vannal hangsúlybeli különbségek, de a fo lyamatosságot fontosnak tartjuk - mondta. Az államtitkár lényegesnél nevezte a méltó intézményi feltété lek megteremtését, a magas szakma színvonal biztosítását és azt, hogy ; szülőföldön teremtődjenek meg a; elhelyezkedési lehetőségek is. Hille: István külön kiemelte, hogy a hatá ron túli magyar oktatással össze függő politikában nemcsak a kap csolattartást, a folyamatos tájékoz tatást tartja elemi követelménynek hanem azt is, hogy az érintettel részt vegyenek a döntések előkészí tésében, és ennek megfelelően ősz tozzanak a felelősségben is. A politi kai államtitkár kedvezőtlen folya matnak nevezte azt, hogy az elmúl öt évben a magyar közoktatásban az anyaország intézményrendszeré ben egyre nagyobb számban jelen tek meg a határon túlról magyar diá kok. - Legfrissebb adataink szerin tavaly a létszámuk 6304 fő volt; e; csaknem kétszerese az öt-hat évve korábbinak. Ez a szám 1995-bei 3647 volt, négy év múltán 4971. Lát ható, hogy az utóbbi két évben szín te ugyanannyit nőtt, mint korábbal négy év alatt - mondta. Hiller Istvái szerint a határon túli magyar fiata lók általában azért kívánnak ma gyarországi érettségi bizonyítvány szerezni, hogy magyarországi felső oktatási intézménybe jáijanak. - t tapasztalat szerint döntő többségül nem fog hazatérni sem Erdélybe sem a Felvidékre, sem Kárpátaljára Ezért is kiemelten fontos a határol túli magyar felsőoktatás fejlesztése - hangsúlyozta. SME A pénzügyminiszterrel készített in terjút a lap. Ivan Miklós kijelentet te: nem lesz szükséges annyir; meghúzni a nadrágszíjat, min amennyire az 1999-ben bevezetet reformok idején kellett. Az emel kedő árak miatt egy család 700 730 koronával fizet többet havon ta. Megjegyezte: az előrejelzései szerint a reálbérek növekedésére i: számítani lehet. Szerinte 2,2 milli árd koronás államháztartási hiány okoz, hogy nem fogadták el a köz alkalmazotti törvényt. Csehország: tekintettel a jelöltek nagy számára, megfigyelők azt várják, hogy az első forduló sikertelen lesz Január 15-re kitűzték az államfőválasztást KOKES JÁNOS Lubomír Zaorálek, a cseh képvi­selőház elnöke tegnap január 15- ére hivatalosan összehívta a parla­ment két házának együttes ülését, amelyre a hagyományokkal össz­hangban a prágai várban kerül sor. Az ülés egyetlen napirendi pontja Václav Havel utódjának megvá­lasztása. A 66 éves Havelnek febru­ár 2-án lejár már a második elnöki mandátuma is, s a hatályos cseh törvények szerint ezért nem vá­lasztható újra. Eddig három párt nevezte meg hi­vatalos államfőjelöltjét, akit indí­tani kíván január 15-én: Václav Klaus volt miniszterelnök az ellen­zéki Polgári Demokratikus Párt, Petr Pithart szenátusi elnök a Ke­reszténydemokrata Unió-Csehszlo­vák Néppárt, Jaroslav Bures volt igazságügy-miniszter a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt jelöltje. Cseh- és Morvaország Kommunis­ta Pártja jelezte, hogy várhatóan Miroslav Krízenecky volt katonai főügyészt fogja jelölni. Nem kizárt további jelöltek indítása sem. Tekintettel a jelöltek nagy számá­ra, prágai megfigyelők azt várják, hogy az első fordulóban sikertelen lesz az elnökválasztás. A 2. forduló lebonyolításának időpontjáról is­mét a képviselőház elnöke dönt. Ugyanakkor továbbra is folyik a vi­ta arról, hogy ha sikertelen lenne az első választási forduló, nem vál- toztassák-e meg mégis az alkot­mányt, s ne vezessék-e be a közvet­len államfőválasztást. Néhány kép­viselő jelezte, hogy ismételten tör­vényjavaslatot nyújt be a képvi­selőházban a szabályok megvál­toztatására. A parlament két házának az első fordulóban három lehetősége van az államfő megválasztására. Az 1. körben az összes jelölt indul, s az győz, aki megkapja a 200 tagú al­sóházban és a 81 tagú felsőházban a szavazatok több mint a felét, te­hát legalább 101, illetve 41 voksot. A 2. körben a képviselőházban és a szenátusban az 1. körben a legtöbb szavazatot szerző jelöltek indul­nak, s szintén külön-külön szava; a két ház. A győzelemhez a jelölt nek a leadott szavazatok több min a felét kell megszerezni mindké házban. A 3. körben a képviselői és a szenátorok közösen szavaz nak, s a győzelemhez a leadot összes szavazat több mint a felé kell megszerezni az egyik jelölt nek. Ha egyetlen jelölt sem kapj; meg a megfelelő számú szavazató a három körben, akkor a választás meg kell ismételni. A 2. fordulóbar az újak mellett a régi jelöltek is in dúlhatnak. A három kör szabálya változatlanok. A képviselők és < szenátorok az ülés elején döntik el hogy az államfőválasztás nyíl vagy titkos szavazással történik-e Ünnep előtti divat (Uubomír Kotrha rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom