Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-17 / 293. szám, kedd
Kultúra ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 17. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 50. számában feltett kérdésre a helyes válasz: 31. E héten az 500-500 koronát Nagy Zsuzsanna alsószeli, Pozmán János berzétei és Nagy Ferenc dunaszerdahelyi olvasónk nyerte. Gratulálunk! A negyedik kapu Pozsonyban Pozsony. Kárpáti Péter A negyedik kapu című drámája szerepel a pozsonyi Színházi Intézet Új dráma - New Drama elnevezésű felolvasó-színházi sorozatának következő rendezvényén. A magyarországi kortárs szerző darabját Novák Eszter rendezte, a bemutatón Tóth Ildikó, Simon Balázs, Kárpáti Péter, Novák Eszter, valamint a Honvéd Együttes működik közre. A felolvasást beszélgetés követi: a darabot bemutatja, a kortárs magyar dráma helyzetét értékeli, valamint az íróval, Kárpáti Péterrel Tompa Andrea színikritikus beszélget. A budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet közreműködésével szervezett rendezvény csütörtökön 13 órakor kezdődik a pozsonyi Színházi Intézet Jakab tér 12. szám alatti székházában, a Stúdió 12 kamarateremben. A felolvasás, valamint a beszélgetés magyar nyelven folyik, (as) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Szerelmi bájital 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Oidipusz király 19 KIS SZÍNPAD: Titkárnők 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Hatan pizsamában 15 MOZI POZSONY HVIEZDA: Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14.30,17.30, 20.30 MLADOST: Erasmus avagy Barátok (francia-olasz) 15.15, 20 IC.SK: Erasmus avagy Barátok (francia-spanyol) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Vidocq (francia) 17.30, 20 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 16.30, 20 AU PARK - PALACE: Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14, 15, 15.45, 17.15, 18.15, 19, 20.30 Erasmus avagy Barátok (francia-spanyol) 14.25, 16.55, 19.25 Vidocq (francia) 15.55, 18.05, 20.15 Mindenütt nő (amerikai) 15.10, 17.25, 19.45 Szemtől telibe (amerikai) 20.25 A sárkány csókja (amerikai-francia) 14.45, 16.55, 19.05 Télapu 2. - Veszélyben a karácsony! (amerikai) 14.05,16.10,18.15 Kocka 2. (kanadai) 14.55 A kárhozat útja (amerikai) 17.40, 20 Beszélj hozzá! (spanyol) 17.15, 19.35. Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.15, 16.20,18.25, 20.30 A vörös sárkány (amerikai) 19.50 Jégkorszak (amerikai) 14.05, 16, 17.55 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) 15.40 PÓLUS - STER CENTURY: Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14.10,14.50, 16.20, 17.20, 18, 19.30, 21.10 Erasmus avagy Barátok (francia-spanyol) 15.40, 17.40, 19.40 Szemtől telibe (amerikai) 21.40 Jégkorszak (amerikai) 14.25, 16.15 Vidocq (francia) 18.10, 20.20 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.15, 16.10, 18.15, 20.15 A kincses bolygó (amerikai) 15,17 A vörös sárkány (amerikai) 19,21.45 A sárkány csókja (amerikai-francia) 18.50 Mindenütt nő (amerikai) 14.30,16.40, 20.50 KASSA TATRA: Szemtől telibe (amerikai) 16, 18, 20 CAPITOL: Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 13.30, 16.30, 19.30 ÚSMEV: Mindenütt nő (amerikai) 16, 18, 20 IMPULZ: Más világ (francia- spanyol-amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: A vörös sárkány (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR - KOVÁK: A kaptár (amerikai-angol-német) 19.30 LÉVA - JUNIOR: Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: A felhőkön túl (olasz) 19 VÁGSELLYE - VMK: A kárhozat útja (amerikai) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Harry csak jót akar (francia) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Elhagyatva (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Hangyák a gatyában 2. (német) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14.30,17.30, 20.30 Jégkorszak (amerikai) 14.15 Jelek - Signs (amerikai) 20.15 A kárhozat útja (amerikai) 14.30, 20 A kísérlet (német) 14.45, 17, 17.15, 19.45 A kismeqő (amerikai) 16.15, 18.15, 20.15 Lilo és Stitch - A csillagkutya (amerikai) 14, 16, 18 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) 14.15 A szmokinger (amerikai) 16.30,18.30, 20.30 Télapu 2. - Veszélyben a karácsony! (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 A vörös sárkány (amerikai) 15,17.30, 20 FELHÍVÁS A Szlovák Nemzeti Múzeum részeként, pozsonyi székhellyel, önálló intézményként működő Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma a 2002- es év őszére történeti, néprajzi és képzőművészeti kiállítást készít. A kiállítás a magyarság történetét, hagyományos kultúráját és az általa létrehozott képzőművészeti értékeket mutatja be az egykori felső-magyarországi területeken, illetve a mai Szlovákia területén. Külön foglalkozik a szlovákiai magyarság 1918-1948 közötti történetével. A múzeum a kiállításra, valamint múzeumi gyűjteményébe intézményektől, szervezetektől, egyesületektől és magánszemélyektől egyaránt átvesz, kölcsönöz, vásárol vagy elfogad tárgyakat, dokumentumokat, iratokat, leveleket, kéziratokat, fényképeket, amelyek bizonyíthatóan magyar származási hellyel rendelkeznek, ill. kisebbségi magyar vonatkozásúak (régió, település, magyar nyelvű kiadvány stb.). Jelentős személyiségek (politikusok, lelkészek, tanárok stb.) hagyatékai iránt is érdeklődünk. Olyan tárgyakat keresünk, amelyek az 1918 előtti időszakhoz, vagy a szlovákiai magyar nemzeti közösség történelméhez, kultúrájához kapcsolódnak. Megegyezés szerint másolatok is készíthetők az eredeti tárgyakról. Érdeklődésüket, jelentkezésüket levélben, telefonon és e-mailen folyamatosan várjuk. Slovenské národné múzeum Múzeum kultúry Mad’arov na Slovensku Vajanského nábrezie 2 814 36 Bratislava Tel.: 02/5934-1613 E-mail: dcmk@snm-hm.sk Pályi András köszöntése és a Kalligram Kiadó karácsonyi újdonságainak bemutatója a budapesti Szlovák Intézetben Beavatás az olvasói élvezetekbe Ha eddig valakinek kétségei voltak afelől, hogy az olvasás is lehet felettébb erotikus tevékenység, s mi, olvasók olyan kivételes helyzetben vagyunk, hogy nap mint nap (több szempontból is) izgalmas élményekkel ajándékozhatjuk meg magunkat (ehhez persze szerzők és kiadók közreműködése is elengedhetetlen), az ilyenfajta kétségek eloszlatásához nagymértékben hozzájárult a Kalligram Kiadó karácsonyi könyvbemutatója, amelyet csütörtökön tartottak a budapesti Szlovák Intézetben. MISLAY EDIT De ne vágjunk a dolgok és a történések elébe, és tartogassuk a desszertet a végére, amint azt a bemutatón is tették, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy sikerült kellőképpen felcsigáznunk a jó könyvek iránt korántsem közömbös olvasókat. Most persze joggal vethetnénk fel, hogy a jó könyv minden olvasónak mást jelent, érdeklődési területétől függően. Igaz, hogy egyetlen kiadótól sem várható el, hogy mindenkinek az érdeklődését kielégítse, a Kalligram Kiadó mindenesetre kísérletet tett arra, hogy a szépirodalom és az irodalomtudomány palettájáról sokféle színt kínáljon: a regénytől a verseken és esszéken át a tanulmányig. A bemutatott könyvek szerzőinek életkora is széles intervallumot alkotott: a „legidősebb” több ezer éves, a legfiatalabb pedig a húszas éveiben járó elsőkötetes volt. S ha már az életkornál járunk: ez is főszerepet játszott a budapesti Kal- ligram-esten Pályi András révén. A jeles írót és műfordítót, aki a közelmúltban ünnepelte 60. születésnapját, a kiadónál megjelent, Képzelet és Kánon című esszékötetének méltatásával köszöntötte Szegedy-Má- szák Mihály. Az utóbbi harmincöt év során írt és kötetbe gyűjtött esszéinek és bírálatainak Szegedy-Maszák szerint „az ad időszerűséget, hogy mintegy sarokba szorítja az olvasót, s arra kényszeríti, próbáljon meg eltöprengeni kultúránk folytonosságának kérdésein. A kötet élesen rávilágít azokra a változásokra, amelyek döntően átalakították a magyar irodalmat a legutóbbi évtizedekben.” A köszöntéshez csadakozott a Kalligram folyóirat is, amely a jubileum alkalmából Pályi-számot jelentetett meg, s ezzel a számot ismertető Dérczy Péter szerint nem kis kockázatot vállalt, mivel „Hizsnyai főszerkesztő úr beköszöntőjében finoman utal arra, hogy Pályi András talán nem az őt méltán megillető irodalomtörténeti pozícióban helyezkedik el, még akkor sem, ha pályáját azért egy-két értő írás, elemzés is kísérte.” E pozíció korrigálására tett kísérlet, azaz az író bevonására az irodalmi kánonba, a Kalligram részéről mindenesetre folyamatosnak mondható, hiszen a könyvműhelyben már jó néhány Pályi-kötet látott napvilágot az utóbbi években. Igaz, egyelőre nem annyi, mint ahány Grendel-kötet. Kossuth-díjas írónk életműsorozata ugyanis már a 11. kötetnél tart a Kalligramnál, amely most A szabadság szomorúsága címmel adta közre Grendel Lajos régebbi és újabb novelláit. Gróh Gáspár, a könyv méltatója önkritikusan „felülbírálta” korábbi, nem igazán lelkes bírálatát, és meg is magyarázta ennek okát. Szerinte vannak olyan kéziratok, amelyeknek - valahol a kiadói fiókokban - bizonyos „érési időre” van szükségük, mint a piaci szedernek, és érzése szerint Grendel egyes művei azért nem arattak megjelenésük idején kirobbanó sikert, mert ezen az érési folyamaton nem jutottak túl. Némi távlatból azonban sokkal érettebbnek hatnak, akárcsak A szabadság szomorúsága írásai, amelyek egy része annak idején Az onirizmus tréfái címmel látott napvilágot. A tanulság? Grendel köteteit okvetlenül érdemes újraolvasni. Németh Zoltán két elsőkötetes szerzőt „avatott”. Archleb Dániel AUA és ATUA című regénye kapcsán egyebek mellett megjegyezte: „A témaválasztás okán akár kultuszregény is lehetne, én személy szerint nagyon örülnék, ha az lenne. Minden adott ehhez. Olyan világ tárul elénk ugyanis írásából, amely egy világméretű katasztrófa utáni léthelyzet színfalai közé vezeti olvasóját.” Némileg békésebb témát dolgoz fel Fábián Nóra A nagyváros meséi című munkája. A Németh Zoltán által „au-pair iroda- lom”-nak titulált könyv főszereplői Londonba került fiatalok. Németh Zoltán úgy véli, minden mű egyik fő problémája a nyelv megkeresése. Hogy milyen nyelvet sikerült találnia Fábián Nórának? „Meglehetősen kedvemre való nyelvet, amelyen esős, ködös, homályos késő őszi estéken szokott olvasni az ember. Nyugodt ez a nyelv, hiszen nem akar többet adni, mint amire vállalkozik, és becsületes is, mert azt nyújtja, amit (az általam tulajdonított szándéka szerint) nyújtani akar” - tudhattuk meg Németh Zoltántól. S miután szembesültünk a nyelv, a kommunikáció fontosságával, jött a csend. Pontosabban - Bedecs László tálalásában - terítékre került Zsadányi Edit A csend retorikája című tanulmánykötete, amelyben a szerző 20. századi regényeket elemezve vizsgálja, mi lehet az oka egy-egy műben a csendnek, az elhallgatásnak. Izgalmas téma feldolgozására vállalkozott Zsadányi Edit, hiszen a ki nem mondott szavak olykor sokkalta nagyobb feszültséget tudnak kelteni, mint a kimondottak, és valami megmagyarázhatadan késztetést is kiválthatnak, hogy valamilyen úton-módon kicsikarjuk őket... És hogy a beígért erotika se maradjon ki: aki arra kíváncsi, miképpen tehetjük magunkévá a szöveget, milyen módon lehet vele olvasói (és valóságos) izgalmakat kelteni, annak Csehy Zoltán A szöveg her- maphroditusi teste című tanulmánykötete adja meg a választ. A szöveg hermaphrodituszi teste Bene Sándor méltató szavai szerint- a humanizmus, az antikvitás és az erotográfia köréből merített - tanulmányaiban a költő Csehy, „az andk erotikus költészet kongeniális fordítója” a gyönyörökbe beavattatásra éhesen, míg a tanulmányíró a megismerésvágytól hajtva nyúl a szöveghez. „A kötetben szereplő tíz tanulmánynak szinte mindegyike a költői és fordítói műhelymunka eredménye, amelyek azonban igényt tartanak a magas színvonalú magyar humanizmuskutatás tudományos diskurzusában való részvételre is” - mondta Bene. Ha tehát avatott, nem mindennapi élményeket ígérő kalauzt keresünk az antik és humanista költészethez, bátran nyúljunk a .játékosan ironikus filológus Csehy és a szövegörömben élvezkedő újraalkotó Csehy” kötetéhez. Vagy éppen másik munkájához, Sztratón Kö- lyökmúzsa avagy a fiúszerelem művészete című művének általa magyarított változatához, amely a hosszú időn át alkalmazott, szemérmesen körülíró, az eredeti művet kicsit talán megszeppenve fátyollal eltakaró fordítások helyett ismét élettel teli, szókimondó, élvezetes - ha- misítadan „antik csehys” stílusban született. Szabó Gyula festőművész 1946 és 1949 között született alkotásaiból rendeztek kiállítást a Nógrádi Galériában Játék és véresen komoly vallomás SZÁSZI ZOLTÁN Ebben az évben a losonci Nógrádi Galéria kiállításai között talán a Szabó Gyula életművének egyik legérdekesebb szakaszát bemutató kiállítás volt a legfigyelemreméltóbb számomra. A művész születésének 95. és halálának 30. évfordulója alkalmából megrendezett kiállítás az 1946 és 1949 közötti alkotói korszak igen bőséges, kísérletező képanyagát mutatta be. Szabó Gyulát életében sem lehetett nagyon sehová besorolni. Égő és égető színvilágú, különleges forma- világú, rézlemezt a vászonra applikáló, azt a festmény szerves részévé varázsló, saját útját járó művész volt mindig. Fametszetei, grafikái, akva- relljei ezrével születtek mindig termékeny keze alatt. Hagyatéka máig is csak részben ismert, ennek oka elsősorban az a hatalmas menynyisé- gű mű, amelyet alkotott. A művészről a közelmúltban megjelent egy breviárium, elkészült egy portréfilm, hét nagy kiállításon mutatták már be műveit nagyközönségnek, mégis az az érzése a szemlélődő kiállítás-látogatónak, hogy minél több Szabó Gyula-képet lát, annál kevesebbet sejt a művészről. Szárnyaló fantáziája, kísérletező kedve határtalan, szinte megismerhetetlenül bonyolult világából néhány szeletkét tár fel csupán a festményeken. Verseiben, írásaiban ugyanilyen különleges. Amit alaptézisként mégis egyértelműen el lehet róla mondani, az az, hogy művészete a végtelenségig humanista, békét kereső és békét hirdető. Arkangyali dühe szinte plasztikussá teszi az ezen a kiállításon is látható műveket. Életművének ebben az igen érdekes szakaszában, a II. világháború utáni években szinte kézzelfogható, szinte kisikolt a képekből a végtelen szeretet és békeéhség, a borzalmak felejteni nem tudásának, az embertelenség kínzásainak vágó és hasító árnyai. Kozmikus tájak, sejtelmes formák váltakoznak a nyers vászonra a türelmetlenség gyorsaságával szinte feldobált színekkel, amelyeket aztán a festői tehetség és a mesteri kéz türelme simogat bele kompozíciókba, látványba, filozófiai mondanivalóba, kiáltásba és hallgatásba. Szabó művészetének ebben a szakaszában a kubizmust, az expresszionizmust, a nonfiguratív festészetet, a misztikus stílust, a legnemesebb hagyó mányokat képviselő realizmust és szürrealizmust keveri úgy, hogy minden képe kész és befejezett mű. tökéletes kompozíció lenyűgöző hatásokkal. Nem szokványos festői munkásság a szabói életmű e szakasza. Egyszerre játék és véresen ko moly vallomás időn és téren át egy korszakról, egy a humanizmusban élete utolsó pillanatáig hívő mestei ecsetje által megfestve. Sokáig emlékezetesek maradnak ennek a kiállításnak a képei. Jó minőségű, szlovák és magyar nyelvű katalógus is öregbíti a figyelemreméltó összeállítás jó hírét, amelyet Szabó Haltenberger Kinga neve fémjelez Ki is lehetne jobb ismerője ennek a2 életműnek, amely szerintem már régen megérdemelne egy legalább száz képből álló állandó kiállítást De ehhez a Nógrádi Galéria tere kevés, így továbbra is csak részleteiben ismerkedhetünk j jeles Szlovákia magyar művész életművével. Csehy Zoltán és Pályi András az esten (Somogyi Tibor felvétele)
