Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-17 / 293. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 17. Közélet - hirdetés 5 Bauer Edit: Egyszerűbb, hatékonyabb és olcsóbb lenne, ha a családi pótlék is be lenne építve az adórendszerbe Kampányolt a törvényhozás Az új kormány első intézkedése egy szociális megszorításokat tartalmazó törvénycsomag elkészítése volt. A intézkedések okáról, a várható hatásukról Bauer Edit képviselőnőt (MKP), az előző kormány szociálisügyi államtitkárát kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Miért volt szükség a tavasszal elfogadott, jobbára a szociális juttatások bővítését eredményező törvények módosítására, illetve ha már most módosítják, miért kellett azokat tavasszal elfogadni? Ezek a módosítások elsősorban a közalkalmazottak és a köztisztviselők fizetésére vonatkoztak, melyeket az említett törvények és a kollektív szerződések biztosítottak. Ezek némelyikét valóban néhány héttel a választások előtt fogadta el a kormány. A másik csomag viszont a szociális segítségnyújtásról szóló törvény módosításához kapcsolódik. Ezt még a Meciar-kormány hagyta jóvá, igaz, azóta már több módosításon átesett. Az első csoportba tartozó megszorításokat tehát a választások előtti populista intézkedéseknek értékeli, vagy csak a törvények költségvetési igényeit számolták ki rosszul? A köztisztviselői és a közalkalmazotti törvény bértáblázatainak előkészítésében részt vettem, tudom, milyen ádáz harcot vívtunk a költség- vetést védő pénzügyminisztériummal. Nem tartom jónak azt az állapotot, amikor a közszférában lényegesen alacsonyabbak a fizetések, mint a gazdaság más területein. Kompromisszumos megoldásra törekedtünk, azonban a béreket a kollektív szerződés határozza meg - ez » Alacsony a különbség a szociális segély és a minimálbér között, ez nem ösztönzi munkahelykeresésre a munka- ** nélkülieket, t \\ közvedenül a választások előtt készült el -, és ebben a kormány már jóval engedékenyebb volt. Magam is meglepődtem az engedékenységén. Ez a nemrég eltörölt 13. fizetésre vonatkozik? Igen, a tizenharmadik fizetésre és a jövő évi béremelésre. Azért is lepődtem meg a megkötött egyezségen, mert tudom, hogy én milyen feltéteA taníttatás ösztönzését tartom a családi pótlék legfőbb feladatának (Somogyi Tibor felvétele) lyett az adókedvezmények játsszák majd a főszerepet. Most azonban Szlovákiára az a jellemző, hogy önálló életet él az adórendszer és a szociális juttatások rendszere, az újraelosztás pedig rendkívül drága. Egyszerűbb, hatékonyabb és olcsóbb lenne, ha a családi pótlék is be lenne építve az adórendszerbe, adó- kedvezményként. A pénzügyminisztertől kaptunk erre vonatkozó ígéretet. Talán a személyi konstelláció is segíti ezt: ritkán fordul elő olyan helyzet, hogy a pénzügyminiszter és a szociálisügyi miniszter jó viszonyban van egymással. Annak érdekében, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok számára ne csökkenjen a családi pótlék ösz- szege, a parlament feláldozta a középiskolásoknak járó támogatást. Sajnálom, hogy ennek az új támogatásnak a kifizetése legalább egy évvel később kezdődik, mivel én a taníttatás ösztönzését tartom a családi lek alapján vezettem az előzetes tárgyalásokat. A kollektív szerződés megkötését a választások befolyásolták, ez nem volt szerencsés lépés, hiszen most a megegyezésen alapuló, magasabb szintű juttatásokat kell csökkenteni. A szociális segítségnyújtásról szóló törvényt miért kellett módosítani? Ez azért szorult módosításra, mert a kifizetett juttatások összege rohamosan növekedett; elsősorban az általános munkanélküliség és a tartós munkanélküliség növekedése miatt. Alacsony a különbség a szociális segély és a minimálbér között, ez nem ösztönzi munkahelykeresésre a munkanélkülieket. A munkából származó tiszta jövedelem, leszámítva a munkába járás költségeit, gyakran alacsonyabb volt, mint a szociális segély. Ezen a helyzeten kétféleképpen lehet segíteni: vagy emelni kell a béreket - erre azonban a kormányzatnak nincs közvetlen befolyása - vagy csökkenteni a szociális segélyt. A kormány - költség- vetési szempontokból és nemzetközi szakmai szervezetek ajánlására - az utóbbi megoldást választotta. A tör- ‘ vénymódosítás azonban a köztársasági elnök szerint nincs összhangban az alkotmány 39. cikkelyével, ezért visszaadta újratárgyalásra. Az MKP képviselői elutasították az államfő módosító javaslatait, megszavazták a törvényt. Az MKP tehát egyetért a megszorító intézkedésekkel? Az MKP választási programja szintén tartalmazza a szociális segélyektől való függőség csökkentését, de ezt intenzívebb szociális munkával és egyéni szerződésekkel - minden családdal külön kellene megegyezni, hogy számukra egy ideig nem emelkedik a szociális segély összege - szerettük volna elérni. A kormány ennél radikálisabb intézkedést választott, tartok attól, hogy a szociális tárca nem mérte fel pontosan az intézkedések következményeit. Tartalmaz ugyan bizonyos kompenzációkat is a törvény: a lakásfenntartási támogatást például nem számolja be a szociális segély összegébe. Tudni kell azonban, hogy a lakásfenntartási támogatás ma még a 2000-es év árszintjét tükrözi. Ezért fontos, hogy a parlament javaslatunkra kötelezte a kormányt a lakásfenntartási segély összegének valorizálására. A szociális juttatások megszorítása mellett jelentős áremelések is várnak a lakosságra. Megfelelőnek tartja az állam által a legszegényebb rétegeknek nyújtott kompenzációt? Nehéz előre megjósolni az áremelések hatását. Látható azonban egy javulási folyamat kezdete, már valamelyest csökkent a munkanélküliség, nőtt a szabad munkahelyek száma; ha a kormány gyorsan teljesíti azt az ígéretét, hogy a támogatások egy részét az adórendszerbe építi be, akkor elérhető, hogy a családok felelősségteljesebben viselkedjenek. Rosszabb a helyzet azokban a régiókban, ahol nincsenek szabad munkahelyek; itt segíthet a magasabb összegű lakásfenntartási támogatás. A parlament módosított két, a családi támogatásokkal összefüggő törvényt is: egyik a póttartásdíj folyósítását lehetővé tévő alap, mely megszűnik, a másik a családi pótlék alapösszegének csökkentése. Erre miért volt szükség? A családi pótlék csökkentésének egyáltalán nem örülök, én a gyermeknevelés támogatását tartom a szociális juttatások legfontosabb szegmensének. Készül a szociális ju- tatások rendszerének átalakítása az úgynevezett tax-benefit rendszerre, amiben a közvetlen juttatások hepótlék legfőbb feladatának. Nem tartom jónak azt az állapotot, hogy a közszférában lényegesen ala-' . csonyabbak a fize- \> tések. Miért szüntették meg a póttartás- díjalapot? A törvény végrehajtására nem volt felkészülve a szociális tárca. A kifizetésekre egyszeri dotációt hagyott jóvá a parlament, ha ez a pénz elfogyott volna, nincs miből tovább fizetni a tartásdíjakat, az az elképzelés ugyanis, hogy az állam a kifizetett tartásdíjat behajtja a felelőtlen apákon, illuzórikus. Más országok tapasztalatai alapján tudjuk, hogy a megtérülés alig 10-15 százalékos. A legszegényebbek számára azonban a szociális segítségnyújtásról szóló törvény tartalmaz megoldást. A póttartásdíjról szóló törvényt tavasszal három magyar képviselő is megszavazta, a többi tartózkodott. Akkor még elfogadhatónak tartották? Első pillantásra úgy tűnhetett, hogy a törvény megoldást jelenthet egy komoly problémára - a gyermeküket egyedül nevelő szülők helyzete ugyanis, ha a másik szülő nem. teljesíti kötelességét, nemiizet, egyáltalán nem könnyű. Megoldást jelenthet a családjogi törvény módosítása, amely szigorúbban büntetné azt a szülőt, aki kibújik a felelősség és e kötelezettség alól. A póttartásdíjról szóló törvény viszont ezt a szülőt felmentette a gyermeke iránti kötelezettség és felelősség alól, ezt a felelősséget bizonyos értelemben az államra hárította. A NATO-csúcs idején szigorúbban őrizték a határt, s jóval több embercsempész bukott le NATO-csatlakozás Egyre több menekült érkezik hozzánk ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Új menekülttábort kellett létrehozni Szlovákiában a prágai NATO-csúcs idején, ugyanis a csúcsértekezlet miatt szigorúbban őrizték a határokat, és így több illegális bevándorlót fogtak el a hatóságok. Az embercsempészek dolgát a rossz időjárás, főleg a kedvezőtlen szélviszonyok is nehezítik, tájékoztatott Pierfrancesco Maria Natta, az ENSZ szlovákiai menekültügyi biztosa. „Az új tábor, a jaziercei az első, mely - a többivel ellentétben - viszonylag távol esik a nyugati határtól. A visegrádi államokban a menekülttáborok az ország keleti vagy középső részén vannak, ami azért jobb, mert a nyugaton elhelyezett táborból a menekültek általában továbbszöknek nyugatra” - állapította meg Natta. Szlovákia - akárcsak a többi visegrádi partner - elsősorban tranzitország, és rossz fényt vet ránk, ha jogi hiányosságok miatt vagy egyéb okból hagyjuk áthaladni az illegális bevándorlókat a nyugati államok felé. A legtöbb bevándorló a jobb megélhetés reményében, azaz gazdasági, nem pedig politikai okokból megy Nyugat-Eu- rópába, ezért nem minősíthetők politikai menekülteknek. Szlovákiában túl lassú a menekültügyi eljárás, Natta szerint a rendszer túlbürokratizált. Megfelelő intézkedéseket kellene foganatosítani, hogy a valódi menekültek gyorsan menekültstátust kaphassanak, a gazdasági bevándorlókat pedig hazatoloncolják. A menekültügyi biztos már felvette a kapcsolatot Vladimír Palkó belügyminiszterrel, és megpróbálják orvosolni a problémákat. Januártól életbe lép az új menekültjogi törvény is, mely már összhangban van az uniós normákkal, és tervezik egy olyan tábor kialakítását, melyben a gyerekkorú menekülteket helyeznék el. Natta szerint a visegrádi országokhoz képest az utóbbi időben Szlovákiában nőtt leginkább a menekültstátusért folyamodók száma, az ügyintézés nálunk a leglassúbb, és a közvélemény is negatívan viszonyul a kérdéshez. Hozzánk elsősorban afgánok, kínaiak, indiaiak és irakiak érkeznek, de viszonylag sok menekült származik Banglades- ből és Oroszországból is. Az elmúlt tíz évben összesen 99 menekült kapott szlovák állampolgárságot. (sza) Év Menekültstátusért Jóváhagyott folyamodók száma kérvények 1992 87 56 1993 96 39 1994 140 55 1995 359 67 1996 415 129 1997 645 65 1998 506 49 1999 1320 27 2000 1556 11 2001 8151 18 2002-12-16 7487 16 Összesen 20 762 533 136 milliót fizetünk be Brüsszel. Szlovákia tegnap a második NATO-csadakozási tárgyalási fordulón vett részt Brüsszelben, ahol kötelezte magát a szövetségi költség- vetéshez való hozzájáruláshoz, ami évente mintegy 136 millió korona. Emellett megerősítette azt a kötelezettségét, hogy a NATO-val kapcsolatos, gyakran titkosított dokumentumokhoz csak az arra jogosult személyek férhetnek hozzá. (SITA) A PSNS, a KSS és a NATO Két oldalról ellenzik Pozsony. A PSNS nem támogatja a KSS petíciós akcióját, amely népszavazás kiírását követeli a NATO-csatlakozás kérdésében. A valódi nemzetiek szeretnék, ha civil szervezetek gyűjtenék az aláírásokat, s úgy érzik, a kommunisták „lenyúlták” a nemzetiek NATO-ellenességét. (TASR, ú) tessék választani Nokia 3310 9,Sony CMD-J70 90,Nokia 3510 490,Pauéál 60-1000 vagy SMS 500 és 2000 Pauéál 60-1000 vagy SMS 500 és 2000 Pauéál 60 -1000 vagy SMS 500 és 2000 Trium Eclipse XL 990,Pauéál 60 - 1000 vagy SMS 500 és 2000 Panasonic GD67 1 990,Pauéál 60 -1000 vagy SMS 500 és 2000 Nokia 631 Oi 5 990,Pauéál 60-1000 vagy SMS 500 és 2000 Nokia 7210 Samsung SGH-S100 14 990,- 14 990,Pauéál 120-1000 Pauéál 120 ai 1000 Nokia 7650 15 990,Pauéál 250 - 1000 orange"
