Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-17 / 293. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 17. FÓKUSZBAN: KOPPENHÁGA EREDMÉNYEI Szlovákia már a koppenhágai csúcs előtt is elégedett volt a számára nyújtott brüsszeli támogatások mértékével Az európai uniós tagság különféle hatásai Az unió elfogadható feltételei Szlovákia igénye Az unió kvótái ■ +-> ■ 1 O 00 J3 ■a © 00 +­*>> <*» T3 •o o r­© r~. © o o O tP o o 'S­E o © © ~o © t “1 C E X '0) o 00 co O o m i/> u o MO i— Aj o 1 1 0) o o ÍN o =3 Ö ÍN TJ OS (£> m £ T~ Irt \ 50 © 00 T~ o _N t£> 'S­k. «í CL 00 ÍN t/i o Byg] ÖT i-:- úa LL. u> CN n3 >s c < 1 jO ■O ■o •o O ÍP O v> © T­O LO r­h­co <N O ö o o o <0 o o co oo Szlovákia egyetlen kategóriában kapta meg az Európai Uniótól a kért termelési kvótát, ennek dacára a brüsszeli feltételek elfogadhatóak (TASR-grafikon) A koppenhágai európai uniós csúcstalálkozón eldőlt: a 10 tagjelölt ország, köztük Szlo­vákia 2004 és 2006 között összesen 40,8 milliárd euró támogatásban részesül, cseré­be a brüsszeli közös kasszába 14,5 milliárd eurót kell befi­zetnie. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bár ez az összeg 2 milliárd euróval haladja meg az októberi brüsszeli csúcson megszabott keretet, sőt 400 millió euróval több a december eleji - nagyvonalúnak minősített - dán ajánlatnál, még mindig 1,6 müliárd- dal kevesebb az 1999-ben Berlinben megállapított bővítési keretnél. Rá­adásul ebből a keretből 5 vagy 6 új tag anyagi igényeit óhajtották finan­szírozni, s nem 10 országét, mint amennyiben a hét végén Koppenhá­gában megegyeztek. Ennek ellené­re, legalábbis Szlovákia számára el­fogadhatóak a feltételek, bár a me­zőgazdaság terén korántsem telje­sült valamennyi elképzelésünk. A Brüsszelből érkező pénzinjekció 2004 és 2006 között átszámítva 35 milliárd koronára rúg, ami megfelel a Szlovák Távközlési Vállalat részle­ges privatizációjából befolyó összeg­nek. Vagy másképpen fogalmazva, Szlovákia minden egyes polgárára 155 euró, azaz 6400 korona uniós támogatás esik. Szlovákia, a forrásokért leginkább harcoló Lengyelországgal ellentét­ben, nem tartotta fontosnak, hogy a strukturális keretekből a közvetlen kifizetések területére csoportosítson át jelentős összegeket. Ennek dacára az unió képviselőivel folytatott tár­gyalások során viszonylag nagyvo­nalú engedményeket kapott. Példá­ul 90 millió eurót kap vidékfejlesz­tésre, további 90 milliót a Jaslovské Bohunice-i V 1-es atomerőmű reak­torainak leállítására, és 47,8 millió eurót a szlovák-ukrán határon ki­építendőjobb, schengeni színvonalú védelem megvalósítására. Ezek után Mikulás Dzurinda kormányfő nem véletlenül közölte: „Mi már a koppenhágai csúcs előtt elégedettek voltunk azzal, amit elértünk”. Ján Figel’, Szlovákia uniós főtárgyalója szintén megfelelőnek tartja a kial­kudott keretfeltételeket: „A Brüsz- szelben elért ajánlatokat Koppenhá­gában sikerült tovább javítani. Ez ér­vényes a mezőgazdaságra, a schen­geni színvonalú határvédelemre és az A 1-es atomerőmű leállításának finanszírozására is. A leginkább vi­tatott földművelésügy terén szintén történt érdemi előrelépés, néhány esetben, mint például a tejkvótánál, belépésünk után további javulásra van lehetőség.” Koppenhága előtt a leginkább bí­rált javaslat a mezőgazdaságra vo­natkozott. Jelesül arra, hogy a belé­pésre váró országokban 2004-ben a farmerek a támogatásoknak csu­pán az uniós szint 25 százalékát kapják meg, majd e támogatási arány évenként 5 százalékkal emel­kedve 2013-ban érte volna el az uniós áüagot. Ezt valamennyi tár­sult tag diszkriminációként értel­mezte, végül Dániában sikerült né­mileg módosítani a feltételrend­szert, mégpedig a következőkép­pen: az új tagállamok mezőgazdá­szai az első évben, azaz 2004-ben az uniós átlag 55, a másodikban 60, a harmadikban 65 százalékának megfelelő összeget kaphatnak. Igaz, Brüsszel a közvetlen támoga­tásra továbbra is az eredetileg jel­zett összeget fordítja, vagyis 25, 30, illetve 35 százalékot. A két számsor közötti különbséget például a vi­dékfejlesztésre elkülönített pénzből lehet finanszírozni, továbbá a tagje­löltek saját forrásaikból egészíthe­tik ki. Természetesen azért mindent nem sikerült elérni; az agrárszférá­ban a termelési kvóták gyakorlati­lag minden esetben kisebbek a kívá­natosnál, továbbá a Jaslovské Bohunicei-i atomerőmű bezárása már nem halogatható tovább (2006 és 2008 között kell végleg leállíta­ni), végezetül 2004 májusa után nem valósul meg azonnal a munka­erő szabad áramlása, ugyanis né­hány EU-tag nem ad automatikusan munkavállalási engedélyt a szlová­kiai munkavállalóknak, (shz, ú) A bővítés menetrendje Lépcsőfokok a célig 2003. 4. 16.: Athénban aláírják a csatlakozásról szóló egyezményt. Ezzel egy időben, illetve ezután a társult államokban elkezdődnek az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazások» Málta: 2003 márciusa Magyarország: 2003. április 12. Szlovénia: 2003 májusa vagy jú­niusa Szlovákia: 2003. májusa vagy jú­nius Litvánia: 2003. májusa vagy szep­tembere Csehország: 2003. június 15.-16. Lengyelország: 2003 júniusa vagy ősze Lettország: 2003 júniusa vagy októbere Észtország: 2003 októbere A csatlakozási szerződést még el kell fogadnia az Európai Parla­mentnek, továbbá az EU-tagok törvényhozásának. 2003. december: Az Európai Bi­zottság utolsó országjelentései. 2004. 5. 1.: Az Európai Unió 10 új taggal bővül, (ú) Felgyorsuló ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A koppenhágai csúcs történelmi si­kerének örömét alighanem csak később, fokozatosan érezzük majd meg. Az Európai Unió se nem fe­nyegetés, se nem csodaszer. Ehe­lyett jó eszköz és jó esély egy nehéz munkára való nekigyürkőzéshez. Tudatosítanunk kell azonban, az uniós tagság az egyes területeken más és más hatással csapódik le. Ki jár jól? Az ország. Bekerül az euroatlanti fejlődés, az egyik világcentrum ke­retébe, félmilliárdos, egységes, fej­lett, fizetőképes piacra, amely be­fektetési, környezetvédelmi, szoci­ális és fogyasztóvédelmi javulás­hoz ad módot és pénzt. Az infrastruktúra. A közlekedés és szállítás páneurópai programja - részben uniós finanszírozással - átfogó modernizációs keretbe ke­rül. Az út-, vasút- és hajóútfejlesz­tés felgyorsul. A környezetvédelem. Szintén pán­európai keretprogramba kerül, a nagyobb követelmények teljesíté­séhez EU-pénzt kapunk. Az oktatás és a tudomány. Az előb­bi szabad egyetemválasztást jelent Lisszabontól Tallinnig (uniós ösz­töndíjakat lehet szerezni), az utób­bi pedig része a páneurópai keret- programnak. Az elmaradott térségek. Az uniós felzárkóztatási alapok semmivel sem pótolható külső forrást képez­nek, tartósan és biztosan. Elosztá­suk szabályozott, nehéz elherdálni vagy elsikkasztani. A falu. A felvásárlási árak stabilizá­lódnak, a földárak nőnek, a vidék- fejlesztési EU-keretek infrastruktu­rális és szociális javulást indítanak el. A termelési-támogatási kvóták vitájában az unió nagyvonalúnak bizonyult, az agrártermelők a reá­lis mennyiségi szintet megtarthat­ják, jövedelmük biztos összegekkel kiegészítődik, a minőségjavítására külön is pénzt kapnak. Az idegen nyelvet tudó munkavál­laló. Bizonyos átmeneti megköté­sekkel mind a huszonöt ország munkaerőpiacán azonos esélyek­kel és munkavállalói jogokkal je­lenhet meg és versenyezhet az itt­honinál előnyösebb állásokért. változások A közélet tisztasága. Megneheze­dik a korrupció, a hatalommal való visszaélés, nagyobb követelmé­nyek honosodnak meg a közigaz­gatási és politikai kultúrában. A fogyasztó. Az egységes piaci, kí­nálati konkurencia neki kedvez, rá­adásul az unió verseny- és fogyasz­tópárti. A közigazgatás. A köztisztviselő­ket, közalkalmazottakat az állam kénytelen lesz jobban megfizetni és viszonylag függetleníteni a párt- politikától. Átmenetileg rosszul jár Az állami költségvetés. Az uniós beilleszkedés kiadásait, valamint a felzárkózási EU-támogatásokhoz társítandó önrészt, nemzeti kiegé­szítést neki kell kifizetnie - míg a brüsszeli pénz zömmel „helyi”, vi­déki és regionális címzettekhez ke­rül. Óriási vita lesz a központi ál­lamvezetés és a helyi önkormány­zatok között. Az idősebb, nyelvet nem tudó, „ru­galmatlan” munkaerő. Helyébe - bizonyos megkötésekkel - uniós külföldiek jöhetnek. Átképzését az EU kissé megtámogathatja, de a te­endők neheze az államkasszára há­rul, ha bírja. A megszokott, de az uniós egysé­ges piacon már versenyképtelen termék, szolgáltatás kínálója. Tá­mogatást nem kap, de még na­gyobb versenybe kerül, illetve ki is szorul belőle. Átalakításához vi­szont EU-pénzt kaphat. Vegyes hatások Az egészségügy. A jól képzett, nyel­vet tudó orvosok és ápolók Nyugatra mehetnek. A hazai pénzhiányt eny­hítheti viszont, hogy intézményeink­be nyugati páciensek várhatók. Az árak és a bérek. Az EU-csatla­kozás önmagában nem változtat rajtuk, de az egységes piac - kö­zéptávon - mindkettő átlagos szintjének emeléséhez vezet. Biz­tosan drágul az alkohol, a cigaret­ta, a föld, az ingatlan, az autó, a fodrász, a könyv. Reáláron ol­csóbb lehet az alapvető élelmiszer és a ruházat, a cipő, a mozi és a té­vé, a telefon és a generikus (ugyanolyan hatóanyagú, de nem márkás) gyógyszer. (NSZ, ú) Szlovákia koppenhágai többleteredményei ♦ 2004 és 2006 között 22,7 millió euró kiegészítő költségvetési kom­penzációt kap; ♦ A vizsgált időszakban az agrárszféra az uniós átlag 55, 60, illetve 65 százalékos szintű közvetlen támogatásában részesülhet; ♦ 2004 és 2006 között Szlovákia minden egyes polgárára 151 helyett 155 euró uniós támogatás jut; ♦ Szlovákia a vizsgált 3 évben Brüsszeltől összesen 837,7 millió euró tiszta többletbevételhez jut. (ú) : egy főre jutó uniós támogatás euróbán (TASR-grafikon) A BELÉPÉS UTÁNI LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK Azonnali változások: ♦ Drágul a benzin, a gázolaj és a cigaretta; ♦ Drágul a vezetékes telefonhívás, a jogi tanácsadás. Változások néhány hónapon belül: ♦ Néhány élelmiszer ára emelkedik, drágábbak lesznek a könnyen kivihető termékek; ♦ Néhány kiemelt régióban meglódulnak az ingatlanárak; ♦ Olcsóbb lesz az importból származó élelmiszer, dohánytermék és fogyasztási cikk. Módosulások egy év után ♦ A keményebb versenyfeltételek miatt olcsóbbá válik a fogyasztási elektronika, a lakberendezési cikkek sora és a ruhanemű; ♦ Az alacsony bérköltségek miatt megnő az uniós összeszerelő üze­mek száma Szlovákiában, ez csökkenti a munkanélküliséget és a fo­gyasztói árakat; ♦ Az ingatlanárak általános emelkedése, (ú) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HAVAZÁS, -1 ÉS -5 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA Túlnyomóan bo­rús lesz felettünk az égbolt, ország­szerte számos he­lyen számítha­tunk havazásra, hószállingózásra. A legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 1 és mínusz 5 fok körül alakul. Éjszaká­ra mínusz 2 és mínusz 6 fok közé süllyed a hőmérő higanyszála. Hol­nap is sok helyen valószínű hóesés, sőt, a megerősödő szél miatt he­lyenként hófúvás is lehet. Csütör­tökre némileg felszakadozhat a fel­hőzet, ezért kevesebb csapadék várható. Napközben mínusz 2 és mínusz 6 fok közti értékeket mutat majd a hőmérő. KIJEV-5 A Nap kel 07.39-kor - nyugszik 15.57-kor A Hold kel 14.28-kor - nyugszik 05.05-kor A Duna vízállása - Pozsony: 320, apad; Medve: 170, apad; Komárom: 250, apad; Párkány: 175, apad. ruNisz 1íT—; Az időjárás miatt ingerlékenyebbek, fáradékonyabbak lehetünk, lassul­nak a reakcióink, a gyengébb idegze­tűeket akár depressziós roham is ér­heti. A munkavégzés során és a köz­lekedésben ajánlott a fokozottabb fi­gyelem. A reumatikus és mozgás- szervi betegségekben szenvedőket ugyancsak megviselheti az időjárás. Gyötrő fájdalmat érezhetünk az ízü­letek tájékán és a régebbi sebek he­lyén. A hideg idő miatt a légúti be­tegségek is elterjedtebbek, ezért öl­tözzünk az évszaknak megfelelően. Holnap a maihoz hasonló hatások­kal számolhatunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom