Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-14 / 291. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 14. Prága cáfolja a kanadai hírt Prága. Cáfolta a cseh védel­mi tárca azt a kanadai sajtó­hírt, miszerint Csehország 15 darab amerikai gyártmányú F-18-as vadászgépet venne a kanadai hadseregtől. A The National Post a kanadai védel­mi minisztériumra hivatkozva ugyanis azt írta, hogy a tárgya­lások a két ország között már igen előrehaladott állapotban vannak. A lap szerint a csehek által megvett gépeket először az amerikai Boeing cég korsze­rűsítené, s csak azután kerül­nének Európába. Jaroslav Tvrdík védelmi miniszter kö­zölte: a cseh légtér védelméről február végén születik döntés. Prága az ősszel pénzhiányra hivatkozva lemondott a Gripen vadászgépek megvá­sárlásáról. Nemrégiben Prága és Pozsony megállapodott ab­ban, hogy a cseh- szlovák lég­tér védelmét közös erővel old­ják meg. (MTI) A jövő év az édesvíz éve New York. Az ENSZ az édes­víz nemzetközi évének kiál­totta ki a 2003-as esztendőt. A világszervezet az édesvíz évében fokozott erőfeszítése­ket fog tenni az ivóvízkészle­tek megóvása és az ivóvízellá­tás kiterjesztése érdekében. Fő célja azonban az, hogy a fi­gyelmet ráirányítsa az édes- vízkészletekre, amelyek a fo­gyasztás növekedésével egyre szűkösebbé válnak, s a nem­zetek között növekvő feszült­ségeket és elmérgesedő vetél­kedést okozhatnak. (MTI) Börtön a hídőrzők vezetőjének Belgrád. Másfél évi börtön- büntetésre ítélte első fokon a Kosovska Mitrovica-i kör­zeti bíróság Szlavoljub Jovi- csot, az úgynevezett mitrovi- cai hídőrzők egyik vezetőjét. Jovicsot áprilisban tartóz­tatta le az ENSZ-rendőrség, emiatt zavargások robbantak ki az albán és szerb részre osztott város északi, szerbek lakta negyedében. A tiltako­zások hetekig tartottak. A bí­róság azzal vádolta Jovicsot, hogy radikális csoportja erő­szakcselekményeket követett el és tetemes anyagi károkat okozott a 2000. június 21-i, valamint az idei áprilisi zavar­gások idején. (MTI) Lemondott a bostoni érsek Vatikán város. II. János Pál pápa tegnap elfogadta Ber­nard Law bíboros, bostoni érsek lemondását. A bíboros az utóbbi időkben heves tá­madások kereszttüzében állt, amiért egyházi területén hosszú időn át eltűrte pedofil papok gyermekkel szembeni szexuális visszaéléseit. A fő­pap tegnap a Vatikánban ta­lálkozott a pápával, és ezt kö­vetőenjelentették be: II. Já­nos Pál hozzájárult lemondá­sához. A pápa ideiglenesen Richard Lennon püspököt ne­vezte ki a megüresedett egy­házmegye élére. (MTI) Bemard Law bocsánatot kért mindazoktól, akik az ő hibájá­ból szenvedtek (Reuters) Amerika 90 ezer katonát állomásoztatna Törökországban - Ankara viszont népszavazást rendezne az Irak elleni háborúban való részvételről Lyukak a bagdadi jelentésben ÖSSZEFOGLALÓ New York/Bagdad/Ankara. Az ira­ki fegyverkezési programokról ösz- szeállított bagdadi jelentésben „ak­kora lyukak vannak, hogy azokon átférne egy harckocsi is”. így kom­mentálta tegnap a The New York Ti­mes a világszervezethez eljuttatott 12 ezer oldalas bagdadi dokumen­tumgyűjtemény első amerikai érté­keléseit. A lap amerikai és ENSZ- tisztségviselők konkrét példáira hi­vatkozva arról tájékoztatta olvasóit, hogy Irak nem adott számot mara­déktalanul nukleáris és vegyi fegy­verkezési programjairól. Például nem tudni, mi lett a sorsa mustár­gázzal töltött több mint félezernyi tüzérségi lövedéknek vagy a biológi­ai hatóanyaggal ellátott 150 bombá­nak, amelyek a 90-es évek vége óta hiányoznak az iraki leltárból. Az ira­ki dokumentumok nem adnak vá­laszt például olyan kérdésekre, mi­ért akart Bagdad az utóbbi években uránt vásárolni Dél-Afrikában, vala­mint olyan technológiájú anyagok­hoz és eszközökhöz hozzájutni, amelyek amerikai és brit értékelések szerint urándúsításhoz használható­ak. A lap szerint jó néhány napba vagy akár hetekbe is beletélik még, amíg az amerikai kormányzat nyil­vánosságra hozza az iraki jelentés értékelését. Eközben a nemzetközi szakértők tegnap egy rakétaközpon­tot, valamint egy olyan egészség- ügyi központot ellenőriztek Irakban, ahol fertőző betegségekkel foglal­koznak. A rakétaközpontot 1992- ben építették rövid hatótávolságú rakéták tervezésére. (Az ENSZ hatá­rozatai szerint Az ENSZ BT öt állan­dó tagja közül elsőként Oroszország adta át Hans Blixnek, a fegyverzetel­lenőrök vezetőjének az iraki jelentés értékelését. Az USA az esetleges iraki katonai be­avatkozással kapcsolatban 90 ezer katonát kíván Törökországban állo- másoztatni, továbbá hat repülőtér és két kikötő használatának lehető­vé tételét is kéri Ankarától - tudta meg tegnap a török sajtó. Washing­ton még Bülent Ecevit előző minisz­terelnöknek tolmácsolta kéréseit egy hónappal ezelőtt, a lista most szivárgott ki. A Hürriyet napilap sze­rint az USA hathatós északi front nyitását is tervezi Irak ellenében. Ecevit a Hürriyetnek elmondta: kor­mánya nem adott választ az ameri­kaiaknak, csak annyit jelzett, hogy Ankara tanulmányozza a kérést. Az AFP emlékeztet arra, hogy az új kor­mányt irányító Igazság és Haladás párt vezetője, Recep Tayyip Erdogan felvetette egy népszavazás gondola­tát az eseüeges iraki hadművelet kérdéskörében. A hivatalos török válasz parlamenti jóváhagyást min­denképpen igényel. A Hürriyet úgy tudja, az amerikai hadvezetés Incir- likben, Diyarbakirban, Batmanban és Musban szeretne műveleti repü­lőtérrel rendelkezni, utánpótlás cél­jaira pedig Konyában és Corluban akar légikikötőt magának. Incir- likben már most is mintegy 50 ame­rikai harci repülőgép vesz részt rendszeresen az iraki repülési tila­lom ellenőrzésében, és körülbelül 2000 amerikai katona is állomáso­zik ott. Mersin és Iskenderun tengeri kikötőjét az USA logisztikai célokra használná ki. (MTI, TASR) Cseh vegyvédelmi alakulat gyakorlatozott tegnap Kuvaitban. A katonák a kuvaiti amerikai nagykövetség elleni vegyi támadás kivédését szimulálták. (CTK-felvétel) Három pillér: gazdasági reformok, politikai és társadalmi nyitás, valamint oktatás Powell új reformterve Washington. Colin Powell amerikai külügyminiszter 29 millió dolláros programot je­lentett be a politikai, gazdasá­gi és társadalmi reformok tá­mogatására az arab világban. MTI-JELENTÉS A Kezdeményezés a Partnerségért USA/Közel-Kelet elnevezésű prog­ram három pillérét a külügyminisz­ter a gazdasági reformokban, politi­kai és társadalmi nyitásban és az ok­tatásban jelölte meg. A 29 millió dolláros összeg Powell szavai szerint csak a kezdetet jelenti, jövőre növel­ni fogják a keretet. A Heritage Foundation alapítványban elmon­dott beszédében hangsúlyozta, hogy a kezdeményezéssel az Wa­shington a változás, a reform mellett áll. „Túl sok ember él a Közel-Kele­ten zárt társadalomban. A program azoknak segít, akik hallatni akarják hangjukat a politikában.” Powell hangoztatta, hogy az USA szeremé jobban betagolni az arab országokat a világkereskedelembe, amelyben kivitelük a kőolajat nem számolva csak egy százalékot tesz ki. A 260 milliós népességű arab világ orszá­gainak nemzeti összterméke együtt­véve már kevesebb, mint a negyven millió lakosú Spanyolországé. A program harmadik pilléréről szólva a külügyminiszter kiemelte: Wa­shington támogatni akarja a nők ok­tatását és szerepük növelését a tár­sadalomban. A terv bejelentését az utóbbi hónapokban kétszer is elha­lasztották. A program Washington reményei szerint javíthat az USA­nak az arab országok közvélemény­ében fokozatosan romló megítélé­sén, a demokrácia támogatása élét veheti azoknak a bírálatoknak, hogy tekintélyuralmi rezsimeket is támo­gat a térségben. Az arab közvéle­mény azonban az Irak elleni katonai készülődést egy muzulmán ország elleni háborús készülődésnek tekin­ti, s a partnerségi kezdeményezés azt sem feledtetheti, hogy a palesz­tin kérdés rendezését hátrasorolták az amerikai külpolitika legfonto­sabb teendőinek listáján. Carter hajlandó közvetíteni Stockholm. Jimmy Carter volt amerikai elnök hajlandó közvetíteni az izraeliek és a palesztinok közötti békütárgyalásokon, ha erre mindkét érintett fél, valamint az amerikai kormány is felkéri őt. Ezt Carter a svédországi, uppsalai egyetemen tartott előadásában jelen­tette ki. Arra nem tért ki, vajon kapott-e ilyen felkérést. Annak ide­jén, még amerikai elnökként Carter segített tető alá hozni az Egyip­tom és Izrael közötti Camp David-i megállapodást: ez a két fősze­replőnek, azaz Menahem Begin izraeli és Anvar Szadat egyiptomi elnöknek Nobel-békedíjat hozott. Carter, aki e héten vette át a No- bel-békedíjat, úgy vélekedett, a jelenlegi amerikai kormányzat nem pártatlan, túlzottan az izraeliek oldalán áll. (MTI) Phenjan leszerelné az ellenőrző műszereket - bocsánatkérést követel az USA-tól Észak-Korea szítja a feszültséget MTI-HlREK Phenjan/Szöul. Észak-Korea tegnap hivatalosan közölte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (IAEA) azt a kívánságát, hogy az IAEA távo­lítsa el az észak-koreai nukleáris in­tézményekből az ország atomprog­ramjának befagyasztásakor elhelye­zett zárópecséteket és ellenőrző ka­merákat. Az IAEA főigazgatója, Mo­hamed el-Baradei válaszában felszó­lította Phenjant, ne tegyen elhamar­kodott lépéseket, és tartózkodjon az IAEA által a koreai nukleáris erőmű­vekben üzemeltetett kamerák és egyéb ellenőrző műszerek leszerelé­sére irányuló egyoldalú intézkedé­sektől. A kommunista ország tegna­pi lépése aggodalmakat keltett Wa­shingtonban, Moszkvában, Tokió­ban és Szöulban is. Észak-Korea csü­törtökön bejelentette, hogy haladék­talanul hozzálát a nukleáris energia- termelés felújításához és újraindítja 1994-ben leállított atomreaktorait, válaszul az amerikai olajszállítmá­nyok leállítására. Phenjan tegnap bocsánatkérést is követelt az USA-tól a Scud rakétá­kat szállító észak-koreai kereskedel­mi hajó feltartóztatása miatt, meg­engedhetetlen kalózkodásnak mi­nősítve a Jemenbe tartó szállítmány elfogását. A nemzetközi terroriz­mus elleni küzdelem keretében az Indiai-óceánon járőröző spanyol hadihajók még hétfőn tartóztatták fel a So-san teherhajót, amely ce- mentszállítmányában elrejtve 15 Scud rakétát szállított a hozzájuk való hagyományos robbanótölte­tekkel. A hajót átadták az amerikai hatóságoknak, de azok végül is el­engedték, miután a jemeni kor­mány saját magát nevezte meg a törvényesen megvásárolt szállít­mány címzettjének. Washington szerint az olajexportáló országnak nincs igazán szüksége atomerőműre Irán nukleáris programja is gyanús MTI-HÍREK Washington/Teherán. Irán tegnap kinyilatkoztatta, hogy atomenergia­programja kizárólag polgári célokat szolgál, átlátható és békés, s össz­hangban van a nemzetközi konven­ciókkal. Ugyanis Washingtoni kor­mányforrások csütörtökön azt állí­tották: Irán titokban két nukleáris létesítményt épít, amelyeket atom­fegyverek gyártására használhat. Szeptemberben készült műholdfel­vételek szerint a Teherántól délke­letre lévő Natanz és Arak városok közelében épülnek a gyanús létesít­mények. Amerikai szakértők azt mondták, az Arak melletti objektum nehézvízüzem lehet, a Natanz mel­letti pedig urándúsító létesítmény. A Nemzetközi Atomenergia Ügynök­ség (IAEA) már helyszíni szemlét kért, s Teherán nem zárkózik el ez elől. Irán arról tájékoztatta az ENSZ bécsi székhelyű szakosított szerve­zetét, hogy a két objektum polgári nukleáris programjához tartozik. Irán aláírta a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozását szolgáló atomsorompó-egyezményt. Az IAEA ellenőrzi, hogy a csatlakozó államok tartják-e magukat ehhez a szerződéshez. Amerikai érvek sze­rint az olyan nagy olajkészlettel ren­delkező országnak, mint Irán, nincs igazán szüksége atomerőműre. Ri­chard Shelby, a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus alelnö- ke nyugtalanítónak nevezte a híre­ket. Szavai szerint nem kell még egy nukleáris hatalom, s különösen nem olyan, amely támogatja a terroriz­must. Teherán közepes hatótávolsá­gú ballisztikus rakéta kifejlesztésén is dolgozik. Irán Oroszországtól kap segítséget a busheri atomerőmű épí­téséhez, amit az amerikaiak nem néznek jó szemmel. Moszkva nem fogja tovább védeni Szaddámot? Iraki-orosz sértődések MTI-JELENTÉS Moszkva. Orosz kormánykörök sze­rint a Lukoillal kötött szerződés fel­mondása után Moszkvának kevés oka maradt arra, hogy ellenezze a Szaddám Húszéin iraki diktátor rendszere elleni amerikai katonai fellépést. A legnagyobb orosz kő­olajtársasággal és két partnerével, a Zarubezsnyefty olajvállalattal és a Masinoimport gépipari céggel 1997- ben megkötött szerződést a nyugat- qurnai olajmező kiaknázásáról Bag­dad három napja mondta fel. A terü­let a világ egyik leggazdagabb kő­olajlelőhelye, becslések szerint mintegy 30 millió tonnányi fekete arany rejtőzik a föld alatt. A szerző­dés értéke 20 milliárd dollárra tehe­tő. „Szaddám nem annyira rokon­szenves ember, hogy a két szép sze­méért védjük” - mondta tegnap név­telenül nyilatkozva egy orosz kor­mányzati illetékes. Érvelése szerint egy ország külpolitikájának megha­tározásakor az érdekek legalább olyan súllyal esnek latba, mint az el­vek, és ezen belül is a gazdasági kér­dések a meghatározóak. Bagdad ar­ra hivatkozott, hogy a Lukoil nem teljesíti szerződésben vállalat köte­lezettségeit, Moszkvában viszont politikai okokat gyanítanak a döntés mögött. Állítólag az iraki fél az ENSZ-szankciók megsértésére akar­ta rábírni az olajvállalatot, és Bag­dadban nagyon rossz néven vették Vagit Alekperov Lukoil-elnök nyilat­kozatát is, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő személyesen garantálta neki, hogy a társaság ira­ki érdekeltségei megmaradnak Szaddám Húszéin eltávolítása után is. A szerződésbontásról egy iraki olajügyi miniszter-helyettes értesí­tette az érintett orosz cégeket. A Lukoil képviselője felháborítónak nevezte, hogy „egy kishivatalnok fe­lülbírálhassa az iraki parlament döntését”. Korábban inkább az vál­tott ki aggodalmat Moszkvában, hogy ha az USA elsöpri az iraki dik­tátor rendszerét, akkor Oroszország búcsút mondhat szerteágazó érde­keltségeinek az arab országban. Elégedetten nyilatkoznak a horvátországi magyarok Új kisebbségi törvény mti-hIr Zágráb. Új alkotmányerejű törvényt fogadott el a kisebbségekről tegnap a horvát nemzetgyűlés. Az új tör­vény nem csorbítja a horvátországi nemzeti kisebbségeknek azt a jogát, hogy külön listáról maguk válassza­nak a magyarok 1, az olaszok 1, illet­ve a csehek és a szlovákok együtte­sen 1 parlamenti képviselőt, aho­gyan a ruszinok, az ukránok, a né­metek, az osztrákok és a zsidók kö­zösen egy képviselőt választhatnak a száborba, míg a szerbeknek 1-3 képviselőjük lehet a zágrábi tör­vényhozásban. Kimaradt az új alkot­mányerejű törvényből a kisebbségek kettős szavazati jogára vonatkozó pozitív megkülönböztetést biztosító paragrafus, miután a törvényhozás az erre beterjesztett javaslatot nem fogadta el. Szántó Tibor, a horvátor­szági magyar kisebbség parlamenti képviselője úgy nyilatkozott, a ki­sebbségek továbbra is remélik, hogy ez a javaslat bekerülhet a választási törvénybe, amelynek elfogadásához elegendő az egyszerű szavazattöbb­ség. Szántó véleménye szerint a hor­vátországi kisebbségek ugyan nem kapták meg mindazokat a jogokat, amelyeket követeltek, de lényegé­ben elégedettek, mert az új törvény jobb a réginél és európai viszonylat­ban is a legjobbak közé tartozik. Román titkosszolgálati jelentés Verespatak ürügyén Budapestet vádolják MTI-JELENTÉS Bukarest. A román titkosszolgálat (SRI) arra figyelmeztette a román parlamenti képviselőket, hogy a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitása elleni tiltakozások mö­gött Magyarország áll - írta tegnap a Ziua. A napilap szerint az SRI az elmúlt napokban azt jelentette a ro­mán képviselőház vezetésének, kül­földi érdekek állnak a mögött, hogy a Verespatakon remélt aranyat és ezüstöt ne a Rosia Montana Gold Corporation nevű kanadai társaság hozhassa felszínre. Az SRI vélemé­nye: ezeknek a társaságoknak a ke­zére játszanak a Greenpeace akti­vistái, illetve mindazok, akik ellen­zik a beruházás megkezdését, s a különböző tiltakozó csoportok tevé­kenységét Budapesten hangolják össze. Az SRI szerint ezt bizonyítja, hogy a Greenpeace legutóbbi buka­resti tüntetése után a tiltakozó akci­óban részt vettek többsége Magyar- ország felé hagyta el Romániát. Ugyancsak Magyarországon talál­ható az a szerver, amely a beruhá­zás ellen tiltakozó egyik honlapot szolgálja ki, illetve a román titkos- szolgálat tudomása szerint a Hungarian Enviromental Partner­ship Foundation nevű nem kor­mányzati szervezet finanszírozott több romániai tiltakozó akciót. aram

Next

/
Oldalképek
Tartalom