Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-13 / 290. szám, péntek

Gondolat ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 13. Az elkövetkező évek fő feladata, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvényben, illetve a Kartában megfogalmazott lehetőségek maximális kihasználásának feltételeit megteremtsük Nyelvi tervezés, nyelvi tanácsadás Szkukálek Lajos festménye SZABÓMIHÁLY GIZELLA 1999. szeptem- A ___ bér 1-jével ha­* W tályba lépett / % , szlovákiai ki­sebbségi nyelv- használati tör­vény, illetve a 2002. január 1-jétől hatályos A regionális vagy kisebb­ségi nyelvek európai kartája fontos előrelépést jelent a szlovákiai ki­sebbségek nyelvi jogainak kiter­jesztése szempontjából, hiszen im­már törvényes mód nyílik e kisebb­ségi nyelvek írásbeli használatára bizonyos közigazgatási hivatalok­kal való kapcsolattartás során. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebbségi nyelvű hivatali kom­munikáció - főként az írásos for­májú - jelenleg még nem éri el az elvárható és a kisebbségek, első­sorban a magyarok által igényelt szintet. Ennek egyik oka a megfele­lő tájékoztatás hiánya: sem az érin­tett hivatalok, sem pedig az ügyfe­lek nem kaptak egyszerű, áttekint­hető és egyértelmű tájékoztatást arról, egy-egy konkrét ügyben el­járva milyen mértékben és módon használhatják a kisebbségi nyelvet. A kisebbségi nyelvhasználati tör­vény és a Karta által nyújtott lehe­tőségek nem megfelelő kiaknázá­sának másik oka nyelvi felkészület­lenségünk: a hivatalos élet több év­tizedes szlováknyelvűségének kö­vetkezményeként az ügyfelek, de még a hivatalnokok sem ismerik a magyar hivatalos stílust és a hiva­talos stílusba tartozó szövegtípu­sok jellemzőit, sem pedig a magyar jogi-közigazgatási terminológiát; sőt a mai szlovák jogi-közigazgatá­si szövegek magyarra fordításához hiányzik a megfelelően kidolgo­zott szakszókincs. Csehszlovákiában, illetve Szlováki­ában már több mint nyolcvan éve folyamatosan fordítanak jogi-köz­igazgatási jellegű szövegeket ma­gyarra, illetve cseh vagy szlovák nyelvű elsődleges jogi-közigazgatá­si szövegek (pl. jogszabályok) alap­ján különböző magyar nyelvű má­sodlagos szövegek, (ismertetések, újságcikkek, oktatási anyagok stb.) készülnek. Az e szövegek fordítása kapcsán felmerülő terminológiai, il­letve fordításelméleti és -gyakorlati kérdések a nyelvészek és jogászok, közigazgatási szakemberek érdek­lődését alig-alig keltették fel, a ki­vételt egy-két ide sorolható szlovák szó, kifejezés magyar fordításának nyelvművelő szempontú értékelé­se képezi. A Gramma Nyelvi Iroda céljai és tervei A magyar nyelv hivatali használa­tával összefüggő nyelvi és egyéb problémákra többször is felhívtuk a figyelmet, közülük néhányat a Gramma egyesület Nyelvi Irodájá­ban folyó nyelvpolitikai-nyelvter- vezési kutatások és gyakorlati tevé­kenység révén próbálunk megol­dani. Munkatervünk szerint az el­következő évek fő feladata az, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvényben, illetve a Kartában megfogalmazott lehetőségek ma­ximális kihasználásának feltételeit megteremtsük. A nemzetközi dokumentumok a nyelvi jogok érvényesítésével kap­csolatban rendszerint az érintett beszélők igényeire utalnak, ezért fontos, hogy a szlovákiai magyarok (és az egyéb kisebbségek) ennek tudatában legyenek, tudják artiku­lálni igényeiket, és legyenek képe­sek fellépni, megfelelően érvelni a nyelvi jogok csorbítására irányuló törekvésekkel szemben. A kisebbségek nyelvi jogairól, illet­ve a kisebbségi nyelvhasználati törvény és a kapcsolódó egyéb jog­szabályok alkalmazásából eredő feladataikról és lehetőségeikről az érintett közigazgatási hivatalok dolgozóit is tájékoztatni kívánjuk, illetve segítséget nyújtunk számuk­ra a megfelelő színvonalú magyar nyelvű kommunikációs készségek elsajátításában. E célt szolgálja töbhek között az a szemináriumso­rozat, melyet a magyarlakta terüle­teken, a kisebbségi nyelvhasználati törvény hatálya alá tartozó telepü­léseken - jelenleg 501 - működő városi és községi hivatalok dolgo­zói számára szerveztünk. Eddig négy szemináriumra került sor: 2002. júniusában Dunaszer- dahelyen a Dunaszerdahelyi, a Galántai, a Vágsellyei, a Szenei és a Komáromi járás településein mű­ködő önkormányzati hivatalok munkatársai számára; október vé­gén Királyhelmecen (Nagymihályi, Tőketerebesi, Kassa-vidéki járás), Rozsnyón (Rozsnyói, Nagyrőcei já­rás) és Losoncon (Losonci, Rima- szombati, Nagykürtösi járás) foly­tattuk az előadássorozatot. Köz­ben július elején a Szövetség a Kö­zös Célokért munkatársai (az ún. státusirodák munkatársai) számá­ra tartottunk előadásokat. A sze­mináriumok szervezését a Csalló­közi Városok és Falvak Társulása, illetve a Szövetség a Közös Célo­kért támogatták. Ez utóbbi szerve­zet helyi irodáinak hathatós, pro­fesszionális szintű segítsége és együttműködése nélkül aligha tud­tuk volna a közép- és kelet-szlová­kiai szemináriumokat megvalósí­tani. A Lévai, a Nyitrai és az Újvári járás önkormányzatai számára a következő év elején kívánjuk a sze­mináriumot megszervezni. A sze­minárium során az iroda munka­társai az alábbi témákról tartottak előadást: A szlovákiai kisebbségek nyelvi jogai; A hivatali stílus jel­lemző jegyei és szövegtípusai; Ille­tékbélyeg vagy okmánybélyeg? Egy s más a nyelvi rétegződésről; Helyesírási problémák a közigaz­gatásban; A szlovákból magyarra fordítás problémái, a szlovák jogi­közigazgatási szakszavak magyar megfelelői; A hivatali szóbeli és írásbeli kapcsolattartás. A szemináriumsorozathoz kapcso­lódva egy segédanyagot is összeál­lítottunk, ebben az államigazgatási eljárás szabályairól szóló (1967. évi 71. sz. tv.), illetve a kisebbségi nyelvhasználati törvény (1999. évi 184. sz. tv.) magyar fordítása mel­lett típusfeliratok és az önkor­mányzati hivatalokban használa­tos kérelmek, tájékoztatások stb. szlovák és magyar nyelvű minta­szövegei is helyet kaptak (jelenleg 30 ilyen szöveget tartalmaz a se­gédkönyv), a kézikönyvet a részt­vevők nyomtatott formában és flopin is megkapták. Az anyagot folyamatosan bővítjük, sőt a szöve­gek teljes letisztulása után weblapunkon is közzétesszük majd őket. Egyelőre az érdeklődők az iroda címén hozzájuthatnak ezek­hez a szövegekhez. Irodánk kapcsolatban áll több járá­si hivatallal, illetve egyéb intézmé­nyekkel is (pl. társadalombiztosító intézet, tűzoltóság, minisztériu­mok, regionális önkormányzati hi­vatalok), ezek alkalmazottai is már számos kéréssel fordultak hoz­zánk. A tapasztalat azt mutatja, hogy rendszerint egy-egy szlovák szó, kifejezés magyar megfelelője iránt érdeklődnek, illetve szlovák szövegek magyar fordítását kérik tőlünk. Itt jegyzem meg, hogy tele­fonos ügyfélszolgálatunk szerdán­ként 9-13 óra között fogadja a hí­vásokat, de levélben és e-mailben is elérhetők vagyunk. A magyar nyelv közéleti-hivatalos használatának kívánatos mértékű kiterjesztését a megfelelő szótárak hiánya is gátolja. Ezért irodánk egyelőre tematikus szószedetek, szótárak összeállítását és publiká­lását tervezi. Jelenleg egy, a mai szlovákiai intézményrendszert tükröző szlovák-magyar intéz­ménynév-jegyzéken, szlovák-ma­gyar, magyar-szlovák foglalkozás- név-jegyzéken és szlovák-magyar közigazgatási szójegyzéken dolgo­zunk; továbbá egy oktatásügyi-ok­tatáspolitikai szótár előkészítő munkálatai is elindultak. Ezek re­mélhetőleg a jövő év közepéig el­készülnek. A kisebbségi nyelvek közéleti-hiva­talos használatának egyik alapfel­tétele, hogy a lakosság számára alapvető fontosságú jogszabályo­kat - elsősorban törvényeket - az érintett nemzeti kisebbségek nyel­vén is publikálják. Az 1997-ben megszüntetett államigazgatási szaklap (Nemzeti Bizottságok, majd 1990-től Közigazgatás) kö­zölt ugyan törvényfordításokat, ezek színvonala azonban változó, általában gyenge volt; ezután a jogszabályokról magyar nyelven csak a sajtóban (elsősorban az Új Szóban) megjelent ismertetések­ből tájékozódhatott a magyar olva­só. A jogszabályok kisebbségi nyel­vű publikálásának szükségessége A regionális vagy kisebbségi nyel­vek európai kartájában is megfo­galmazódik [1. 9. cikk, (3) bek.], ám ettől a kötelezettségvállalástól függetlenül is szükség volna arra, hogy a fontos jogszabályok egysé­ges terminológiát alkalmazó, a magyar jogi szövegek stílusát köve­tő, pontos és szabatos magyar for­dításban is hozzáférhetők legye­nek, hiszen egyrészt e szövegek nélkül elképzelhetetlen az ügyfe­lek valóban magyar nyelvű tájé­koztatása - s ezt a kisebbségi nyelvhasználati törvényen kívül az információkhoz való szabad hoz­záférésről rendelkező törvény is előírja -, valamint a közigazgatási szerv által szlovákul kiadott hatá­rozatok esetleges magyar nyelvű változatának megfogalmazása. Ezért a Gramma Nyelvi Iroda táv­lati tervei közé tartozik egy olyan fordítói munkacsoport létrehozá­sa, amelynek tagjai az érintett té­mákat és területeket ismerő szlo­vákiai és magyarországi jogászok­kal, közigazgatási dolgozókkal együttműködve ezeket a magyar fordításokat elkészítik. A Kormányhivatal anyagi támoga­tása lehetővé tette, hogy elkészül­jön a nyelvhasználatot szabályozó törvények, illetve törvényi rendel­kezések magyar fordítását tartal­mazó anyag; ebben az Alkotmány 33-34. cikkei, a magyar-szlovák alapszerződés vonatkozó rendel­kezései, A regionális vagy kisebb­ségi nyelvek európai kartája (a szlovák kormány nyilatkozatával), az államnyelvtörvény, a kisebbségi nyelvhasználati törvény, a családi és az utónévről, az anyakönyvekről és a települések kisebbségi nyelvű megjelöléséről szóló törvények ha­tályos szövege, valamint egyéb tör­vények nyelvhasználati vonatkozá­sú rendelkezései olvashatóak. A dokumentumokat közöljük hama­rosan megjelenő kötetünkben (Lanstyák István-Szabómihály Gi­zella: Magyar nyelvtervezés Szlo­vákiában. Tanulmányok és doku­mentumok), a szövegekhez az ér­deklődők az iroda címén már most is hozzájuthatnak. Rendkívül nagy mennyiségű tör­vényszöveg lefordításáról lévén szó, a jelenlegi helyzetben csak egy-egy fontos részterület feldol­gozására vállalkozhatunk - ha pá­lyázatok révén erre a célra tá­mogatást kapunk. Ez azt jelenti, hogy terveink szerint egy-egy terü­letet szabályozó törvények, rende­letek (pl. építési ügyek, szociális támogatások, adóügyek stb.) szö­vegét, terminológiáját feldolgoz­nánk, egységesítenénk, majd a megfelelő kérelem- és határozat­mintákkal együtt füzetek formájá­ban publikálnánk. Mivel a név- használatra vonatkozó törvények magyar fordítása már elkészült, el­sőként a névhasználattal és a név- változtatással (1. ovátlanítás) fog­lalkozó füzetet kívánjuk kiadni. Ebben az említett fordítások mel­lett egy, a kérdést jól ismerő jogász írása is helyet kapna, melyből a névválasztással, a névhasználattal és a névváltoztatással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat is megis­merhetik az olvasók. A nyelvtervezési feladatok kapcsán felmerülő főbb problémákról Az eddigi fordítások, a jogalkotás­sal, a jogalkalmazással, a jogsza­bályok gyakorlati alkalmazásával foglalkozó írások elemzése azt mu­tatja, hogy e szövegek szóhaszná­lata nem egységes: egyrészt jelen­tősen eltér a megfelelő magyaror­szági szövegekétől, másrészt pedig bizonyos fogalmak magyar megne­vezése nagyfokú ingadozást mu­tat. Az említett szójegyzékek, a magyar vagy szlovák-magyar két­nyelvű mintaszövegek elkészítésé­nek s elsősorban a jogszabályok le­fordításának előfeltétele tehát egy egységes közéleti-jogi terminoló­gia kialakítása. Igaz ugyan, hogy fordításaink első­sorban „belső használatra” készül­nek, vagyis e szövegek címzettjei” szlovákiai magyarok, gyakorlati szempontból azonban a jelenlegi magyarországi jogi-közigazgatási terminológiához és stílushoz való ésszerű alkalmazkodás az indo­kolt. A jelenlegi magyarországi ter­minológia teljes átvétele, az ahhoz való „feltétlen” alkalmazkodás gyakorlati okokból nem lehetsé­ges, ezért bizonyos esetekben való­színűleg kénytelenek leszünk ettől eltekinteni. A különböző nyelvű jogi szövegek összevetésekor, a fogalmak megfe­leltetésekor és általában a fordítás­kor a legnagyobb problémát az el­térő jog- és intézményrendszerek okozzák. A párhuzamos fejlődés­ből adódóan ezek az eltérések szlo­vák-magyar viszonylatban mini­málisak, sőt az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat során elvégzett jogharmonizációs módo­sítások is egy irányba mutatnak. A fő gondot e tekintetben nem is az ún. sajátos szlovákiai fogalmak ké­pezik, ha a „sajátos”-t így értelmez­zük: ‘csak a szlovák jogrendre jel­lemző, Magyarországon ismeret­len’, hiszen tapasztalatom szerint szlovák-magyar viszonylatban ilyen sajátos jogintézmény egy-ket­tő ha van. Az igazi problémát más tényezők okozzák: a) a fogalmi és/vagy a b) a lexikális szinten (megnevezések) jelentkező eltéré­sek; c) a többszavas megnevezések eltérő grammatikai szerkezete; d) az időtényező: a két jogrendszer változásának eltérő üteme, mely mind a fogalmi, mind pedig a lexi­kális szinten jelentkező eltérések­hez vezethet; e) a szlovákiai ma­gyar standard nyelvváltozatban A szemináriumokon részt vevők száma egy-egy helyszínen az alábbi volt: Helyszín Települések száma összesen A szemináriumon részt vett települések száma Összes résztvevő* Dunaszerdahely 138 21 (15%) 42 Királyhelmec 53 14 (26,4%) 23 Rozsnyó 70 14 (20%) 21 Losonc 130 10 (7,7%) 13 Összesen 391 59 (15%) 99 * Egy-egy helyről többen is jöttek, sőt néhol a járási hivatalok munkatársai is részt vettek az előadásokon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom