Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-11 / 288. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 11. Nagyszünet A sítúra jó buli. Napközben sportolunk kimerülésig, majd este egy kis pihenő után következhet a tánc és a szórakozás, mindaddig, míg bírjátok szusszal Hol van már az idei hó? MEGKÉRDEZTÜK Hova mennek sítúrára a suli diákjai? A komáromi Béke Utcai Alapiskolából Bodnár Attila testnevelés szakos tanár lapunknak elmondta, hogy az iskolában régi hagyo­mánya van a sítúrának. Általában 40 diákkal indulnak a nagy ka­landra, ebben a tanévben január folyamán Smrekovicére men­nek. A pozsonyi Duna utcai gimiben és az alapiskolában is rendsze­resen megszervezik a sítúrát. Ők már évek óta Urbán Péter testne­velés szakos tanár vezetésével Lazy pod Makytouba mennek. Be­vált hely, szép a vidék, és általában mindig van elég hó. A nagymegyeri Magyar Tannyelvű Gimnázium elsősei a Besz­tercebánya közelében lévő Králikyn tanulnak meg síelni, ahova a negyven diákot öt tanár és egy egészségügyi dolgozó kíséri el. Amennyiben nem gyűlik össze a gimnázium diákjaiból elég me­rész vállalkozó, a kereskedelmi akadémia diákjai is részt vehet­nek az egyhetes sportbuliban. A párkányi gimi diákjai valószínűleg március elején vágnak neki a nagy útnak, még bővebb tájékoztatást nem tudtak adni a sítúra helyszínéről és időpontjáról. A tornaijai gimnáziumban is ugyanez a helyzet. Meg szeretnék szervezni a sítúrát, de még nem tudják, hogy ebben a tanévben hol lesz szabad hely. A gimi diákjai tavaly Alsósajón élvezhették a sízés örömeit. A rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium diák­jai jövő héten mennek sízni. A 35 tagú csoport több évfolyamból jött össze. Nekik nem kell messzire menni, hogy megfelelő körül­mények között sportolhassanak, hiszen Kukaván, Rimaszombat­tól északra már minden adott egy bombajó sítúrára, (horv) Vegyük csak elő a sítalpakat, cipőt, botot, kesztyűt, s irány sízni a hegyekbe! (Internetfotó) Bár úgy néz ki, hiába va­gyunk már javában benne a télben, ezt még csak a nap­tárunk és a fogvacogtató hi­deg mutatja. Az alapsuli he­tedik, valamint a gimnázi­um második évfolyamában minden diáknak lehetősége van arra, hogy részt vegyen az iskola szervezte sítúrán. Biztosan már készülődtök rá. S ha a hó is leesik majd, akkor elő a sítalpakat, ci­pőt, botot, kesztyűt, s irány sízni a hegyekbe! Ám mie­lőtt a hó megérkezne, han­golódjunk rá egy kicsit eme téli sportágra. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A síléc az emberiség legősibb köz­lekedési találmánya, s ki gondol­ná: régebbi, mint a kerék. A kuta­tások szerint mintegy 10-12 ezer évvel ezelőtt az Altáj-hegység, a Bajkál- és az Onyega-tó környéke lehetett a sí őshazája. Az Ázsiából vándorló nomád törzsek hozták aztán magukkal Európába, ahol először Skandináviában honoso­dott meg. Az ősi síléc valójában még nem a csúszásra volt kifej­lesztve, hanem csak lépegettek vele. Ez a hótaposó kerek hótalp megnyúlt és hátrafelé keskenye- dő formájú volt. Az elejét felkun- korították, hogy ne merüljön a hó alá, a keskenyedés ellensúlyozá­sára pedig egyre hosszabb lett. Évezredeken át csak járásra és fu­tásra használták, mígnem a nor­végok rájöttek, hogy alkalmas dombhátakon ugrani is lehet ve­le. Évszázadokon át azonban köz­lekedésre, vadászatra, valamint nem ritkán háborúskodásra hasz­nálták Skandinávia népei. A múlt század végén, az 1870-es évektől, a nagy sportmozgalmak beindulásával, egyre gyorsabban szaporodtak el Norvégiában a sí­klubok. A sport lassan vetélkedés és küzdelem színhelyévé vált, sí­klubok egyre gyakrabban mérték össze egyéni és csapatos tudásu­kat. A közéletben egészen sok ideig csak a postások használták a sítalpakat, hogy magas hóban is kézbesíthessék küldeményeiket. Ők aztán előszeretettel csúszkál­tak a hegyről le. Nem egy nagy­szerű bajnok kerület ki köreikből! A világ figyelmét azonban mégis a híres sarkkutató, Fridtjof Nansen teljesítménye terelte Nor­végia nemzeti sportjára. A fiatal norvég utazó expedíciójával 1888-ban kelt át Grönland jég­árakkal, hóval borított sarkvidéki fennsíkjain. Nem kis mértékben „Paa Ski over Grönland“ című, 1890-ben megjelent könyve hatá­sára hatalmas síélet kerekedett Európa-szerte. Az Alpok meredek lejtőire a norvég sítechnika és a létrahosszú síléc alkalmatlan volt. Aztán hosszan jöttek az úttö­rők, akik egymással versengve fejlesztették a felszerelést, csi­szolták a sítechnikát. Nagy szere­pet játszott a sízés elterjedésé­ben, hogy Európa-szerte a hábo­rús készülődés részévé is vált. A fejlődés mozgatórugója mégis el­sősorban a versenyzés volt. Las­san a kedvtelők eltávolodtak a versenyzőktől. Az előbbi feladata, hogy a terep-, időjárási- és hóvi­szonyoknak megfelelően, saját tudása és fizikai állapota figye­lembevételével a legnagyobb biz­tonsággal lejusson a sípályán. A versenyzők ezzel szemben csak a gyorsaságra ügyelnek. A versenysport technikai előrelé­pései, és ezzel párhuzamosan a felszerelés forradalmi változásai ösztönzik a síelés technikájának és a síoktatás módszertanának át- alakulását-megújulását. Legutóbb a héjszerkezetű síléc, majd a piskótaléc, az utóbbi évek technikai csodája keveri-kavarja a sízés technikai és üzleti oldalát egyaránt. Végezetül egy jó ta­nács. Ha befizettünk egy sítúrára, vagy kedvet kaptunk egy kis lesik­láshoz, mindenképpen vigyünk magunkkal oktatót, vagy keres­sünk a helyszínen olyan szakem­bert, aki legalább az alapfogáso­kat megtanítja nekünk. így sok balesetet, rosszul berögződött mozdulatokat előzhetünk meg! Jó sízést! (sn, he) Egy egész generáció problémáját és gyötrődéseit veti itt papírra az író Kárpáti Andor vallomása KÖNYVAJÁNLÓ Néha elgondolkodom, minek is ta­lálta fel az ember az írást. Mi volt a célja? Rejtély. Kárpáti Andor Kurvajó! című könyve után a rejté­lyek csak sokasodnak. Valóságos önkínzás volt elolvasni, ám még most sem merném azt mondani, hogy a könyv rossz. Mindenesetre ilyen még nem volt errefelé. Az még nem történet, ha valaki sokat füvezik. Még Bili Clinton­nal, a volt amerikai elnökkel is megesett. Igaz, meg is bánta. Kár­páti Andor őszintén ír a fűről. A főhős, aki kiköpött Kárpáti, arról mesél, hogy milyen benne lenni, benne tapicskolni a trutyiban, az­tán milyen, amikor abbahagyja, vagyis próbál tiszta lenni, elját­szik a gondolattal, milyen lenne, ha. Szóval a könyv, már témáját tekintve elég érdekes, igazodik a mainstreamhez. Vagyis igazi divatgagyi. Maga a szenvedélybetegség érde­kes téma, és ha megbolondítjuk egy kis vallomásos önelemzéssel, akkor egészen gusztusos (tulaj­donképpen gusztustalan, ám a kettő az irodalomban egybeeshet) cucc jöhet ki belőle. Ha valaki ol­vasta Csáth Géza Naplóját, mely­ben fiziológiai pontossággal adott hírt saját életéről a morfinista mű­vész és orvos, akkor semmi újra ne számítson. Csáth mindent megírt - igaz, nem irodalmi ambíciókkal, csak egyszerűen magának meg a hallhatatlanságnak. Az abban ta­lálható kicsapongásokhoz és szen­vedélyes kábultságokhoz képest, melyekbe Csáth bele is pusztult, itt könnyed kis románcok vannak in­kább. Kicsit olyan, mint amikor va­laki a Vidámparkból kijövet egy krokodilvadásznak arról mesél, hogy majdnem kiesett a hullám­vasúiból. A krokodilvadász felnéz: „Igazán? És te ezért fizetsz? De azért be voltál kötve, nem?“ Ám ez a könyv nem pusztán irodalmi ér­tékkel bír (illetve nem bír), egyben kortörténeti alkotás is. Egy egész generáció önmagával kapcsolatos problémáját és gyötrődéseit veti itt papírra Kárpáti. Sajnálatos, hogy irodalmilag értéktelen köny­vek foglalkoznak ezekkel a dol­gokkal, mint drog meg világuta­zás, ám legalább ezek foglalkoz­nak vele. Nem komolykodóan, nem homlokrácoló-tanítósan, amitől az ember életkedve elmegy, hanem olvashatóan. Kicsit uncsik, ha valaki olvasott már mást is a Kretén magazinon kívül, de azért megállják a helyüket, (gluck) DECEMBERI VICCEK Mi mást is mondhatnék a legújabb vicc-csokorról, mint azt, hogy ha pár vidám pillanatot akarsz szerez­ni magadnak, akkor ne habozz! A kamionsofőr, aki nem tud ve­zetni... A kamionsofőr betér egy út menti étterembe, és rendel magának egy adag bécsi szeletet. Amikor épp nekifogna, három jól megtermett, bőrruhás motoros vagány lép be az étterembe. Egyikük se szó, se be­széd elragadja a sofőr tányérját, és átviszi a saját asztalukhoz. A férfi egyetlen mukkanás nélkül fizet és távozik.- Figyelitek, srácok, - rikkant a legnagyobb hangú vagány - a pa­sas vagy teljesen félénk, vagy nem tud bunyózni.- Valószínűleg vezetni sem tud - szól közbe a pincér -, nézzék, épp most lapított palacsintává három motorkerékpárt. Ki a hülye? Arisztid és Tasziló utaznak a vona­ton. Odaérnek egy kabinhoz ami­ben csak egy öregember van. Be­mennek. Arisztid odaszól Tasziló- nak:- Te, ez itt I. Szent István!- Hülye vagy?- Szent István már ezer éve meg­halt! Ebben a pillanatban bejön egy em­ber a kabinba.- István! Ezer éve nem láttalak! Arisztid megszólal:- Na ki a hülye? Egy kellemetlen kérdés Utasok ülnek a repülőn, egyszer csak a pilóta hangja hallatszik a hangosbeszélőből:- Hölgyeim és uraim, itt a pilóta beszél. Van önök között orvos? Ké­rem, fáradjon a pilótafülkébe. Egy orvos feláll és bemegy a fülké­be. Néhány perc múlva újra a han­gosbeszélő, ám most az orvos hangja hallatszik:- Kedves utasaink! Van önök kö­zött pilóta? Nő a volánnál... Na és, hogy vezet a lányod?- Olyan sikkesen-sakkosan.- Sakkosan? Hogy érted?- Egyszer egy gyalogost, másszor egy futót üt el. ANGOLKA Quote of the week: The whole point of getting things done is knowing what to leave undone. (Stella, Lady Reading) Phrasal verb: sit down Definition: to lower your body so that you are sitting. E.g.l: The old couple sat down on the park bench and watched the children playing. E.g.2: Please sit down. I can’t see the show if you stand up. This phrasal verb can’t be separated. Test a. Human stem cells develop into nerve cells when implanted into ____ brains, bringing a cure for neurodegenerative disease a step closer. 1. rats’; 2. rats’s; 3. rats; 4. rats’es Joke An old geezer approached a young, beautiful woman in a large supermarket and said, „Excuse me, ma’am, I’ve lost my wife here in the supermarket. Would you please talk to me for a couple of minutes?“ „Why should I talk to you?“ asked the suspicious woman. „Because, every time I talk to a beautiful woman, my wife appears out of nowhere.“ Correct answer to the TEST question: a.) rats’ (Králik Róbert) SZÓTÁR bench - pad stem cell - törzssejt, őssejt implant - beültet old geezer - öreg „szivar“ suspicious - gyanakvó approached - megkörnyékezte appears out of nowhere - a semmiből jelenik meg Gyerekzsúr: Döntsük el, ki az erősebb... (Internet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom