Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-11 / 288. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 11. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés WM^ Az osztrák mezőgazdasági termelők többsége az EU-csatlakozás után áttért az intenzív gazdálkodásról az extenzívre Időben váltottak és nyertek (Farkas Ottó illusztrációs felvétele) Pénteken kezdődik a koppenhágai csúcsértekezlet, amely várhatóan dönt az Európai Unió bővítéséről, tehát rólunk is. December 13-án valószínűleg az is eldől, hogy a visegrádi országok agrártermelői a csatlakozás után milyen uniós pénzekkel rendelkeznek majd. De nem csak mi tekintünk nagy várakozással a koppenhágai csúcs elé, hanem a tizenötök agrártermelői is. GÁGYOR ALÍZ Az osztrák mezőgazdasági termelők nem félnek az Európai Unió bővítésétől - állítja Somogyi Balázs, a Burgenlandi Agrárkamara titkára, akit elsősorban arról faggattunk, hogy miként értékelik az osztrák, illetve burgenlandi gazdák az újonnan csatlakozó országok agrártermelőinek az egyforma verseny- feltételek megteremtésére irányuló követeléseit. Belátjuk, hogy a visegrádi országok termelői nincsenek megelégedve a közveden támogatások mértékével és a termelési keretekkel, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a társult országokban a jelenlegi agrártámogatások mértéke lényegesen kisebb a 25 százalékot kitevő összegnél, tehát a határon túli gazdák sokkal jobban járnak az új támogatási rendszerrel. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 25 százalékos közveden kifizetés mértéke a második évben már 30, a harmadikban 35 százalékos lesz és így tovább. Az EU-költségvetési politikájának alapelve szerint csak addig lehet nyújtózkodni, ameddig a takaró ér. Több mint valószínű, hogy az egységes piacon egyenlődén verseny- feltételek alakulnának ki, ameny- nyiben a piac néhány szereplőjétől alanyi vagy földrajzi alapon megvonnák a támogatásokat vagy csak egy részét adják oda. Figyelembe kell viszont venni azt is, hogy az EU-bővítés után milyen agrárterület alakul ki és mekkora pénzösszeg áll kompenzáció-kifizetésként rendelkezésünkre. Úgy tudom, hogy nincs annyi pénz a kasszában, amennyi 100 százalékos közvedentámogatás-kifizetésre elegendő lenne. A nettó befizetők kijelentették, hogy nem hajlandók többet fizetni a közösbe, a franciák és a spanyolok pedig nem hajlandók lemondani bizonyos támogatások merítéséről. Tehát az EU nem tud több pénzt adni. Viszont a tagjelöltek esetében lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos forrásokat a vidékfejlesztési programból átcsoportosítsanak a mezőgazdaság javára, illetve az első években a nemzeti költségvetésből kiegészítsék az összeget. Épp a napokban hallottam, hogy a magyar kormány már gondolkodik azon, hogy az átme- netí időben az állami kasszából segítséget nyújtanak a magyar agrár- termelőknek. Ezt előreláthatólag az EU jóvá fogja hagyni. De az EU jelenlegi költségvetése 2006-ig szól. Mi indokolná a negatív megkülönböztetést 2007, tehát az új költségvetés megalkotása után? Az osztrák gazdák többsége azt mondja, hogy a magyaroknak, cseheknek, szlovákoknak igazuk van, hogy az előirányozottnál többet kérnek. Mi is sok mindent kértünk, követeltünk a belépés előtt, de különösképpen az átmeneti időszakok esetében részesültünk merev elutasításban. A korabeli sajtó jelentései szerint az osztrák agrártermelők nagyon féltek az EU-tól. Miként sikerült őket meggyőzni, illetve hány évük volt a felkészülésre? Nagyon kevés időnk volt a felkészülésre, hiszen ősszel volt a népszavazás, 1995. január elsején pedig sor került a csatlakozásra. A lakosság 65 százaléka mondott igent a csatlakozásra. Bár az eredményt nem elemezték, feltételezhetően a mezőgazdasági termelésből élők inkább a csatlakozás ellen szavaztak. Ugyanakkor véleményük nem osztott-szorzott, hiszen mindössze a lakosság 4 százaléka foglalkozik agrártermeléssel. Az osztrák kormány azonban garantálta, hogy az átmeneti nehézségeket készpénz- kifizetéssel kiküszöböli. Részletezné ezt? Mindenki, aki be tudta bizonyítani, hogy gazdálkodik, a kultúrnövény kompenzációs kifizetés kiegészítéseként jövedelem-kiegészítésben részesült. Az első évben hektáronként 4, a következőben 3, majd 2 és a negyedik évben már csak ezer schillinges támogatást kapott. A gazdálkodók ezzel le tudták küzdeni az átmeneti nehézségeket, sőt kis kivétellel nagyjából meg is voltak elégedve. Kik képezték a kivételeket? Például a zöldségtermesztők és a nem raktározható gyümölcsöt termelő gazdák, akik korábban primőr áruval jelentek meg a piacon. Amikor az osztrák primőr áru megjelent a piacon, a korábban érő spanyol már telítette a piacot, így az osztrák eper vagy baracktermelők a vártnál kisebb bevételre tettek szert. De rosszul jártak a szarvasmarhatartók is a Nyugat- Európában kirobbant BSE-miatt. Szlovákiában sokan tartanak attól, hogy a brüsszeli rendszer bürokratikus volta miatt nem fogjuk tudni kihasználni, kimeríteni a kínálkozó forrásokat. Hogy volt ez Ausztria esetében? Nálunk más volt a helyzet, mi teljes egészében ki tudtuk használni az összes lehetőséget. Köszönhető ez annak a mérnökökből és technikusokból álló csaknem száztagú szakembergárdának, amely 1995 előtt is évtizedeken át profi módon foglalkozott a szaktanácsadással és élvezte a termelők bizalmát. Szakembereink rövid időn belül elsajátították az új lehetőségeket, támogatási forrásokat és továbbadták a frissen megszerzett ismereteket a termelőknek. És ez a legfontosabb. Változott-e az osztrák mezőgazdaság struktúrája az EU-csatla- kozás után? A struktúra nagyjából nem változott, viszont egyre többen jöttek rá, hogy jobban megéri számukra, ha kevesebbet termelnek, ám jobb minőségűt, azaz áttértek az intenzív mezőgazdaságról az extenzívre, ami kevesebb műtrágyával, permetezéssel és egyéb költséggel jár, mégis jobban megéri számukra. 1995 előtt még az volt jó, ha minél többet termelnek, hiszen a paraszt abból élt, amit termékeinek eladásából nyert. Az EU-csatlakozás után a szemlélet megváltozott, ma a termelők 95 százaléka átállt az ÖPUL- ra azaz a környezetkímélő gazdálkodásra, amely kevesebb kiadással jár, mégis jobban jövedelmez. A mi éghajlati viszonyaink között nem tudunk versenyezni Franciaországgal, ahol egyes csapadékosabb vidékeken például 14 tonna kukorica is megterem hektáronként. Nekünk megérte az intenzív mezőgazdaságról áttérni az extenzívre. A csatlakozás első évében olyan magas volt a szántóföldön gazdálkodóknak juttatott támogatás, hogy sok földtulajdonos felmondta a bérleti szerződéseket és maga kezdett gazdálkodni. A csatlakozás utáni első évben a megközelítőleg 300 ezer lélekszámú Burgenlandban 15 ezer gazdaság adta be a kombinált támogatás folyósítása iránti kérvényét. Amikor megszűntek az átmeneti támogatások, visszaállt a régi rend: ma már ismét 10 ezer gazdaság kért Brüsszeltől kompenzációt. Az osztrák mezőgazdaság és erdőgazdaság javára fordított támogatások 2001-ben (adatok millió euróbán) Intézkedés Összesen Ebből Osztrák EU Ausztria tartom. Közvetlen támogatás 490 487 3 1 Raktározási költségek 23 23 Mezőg. termék feldolgozása 20 20 ÖPUL 614 288 177 117 Strukturális intézkedések 614 217 182 215 Erdőgazdaság 36 14 11 11 Továbbképzés 85 3 20 65 Összesen 2028 1014 429 495 December 5-ei és 6-ai számunkban közöltük, hogy Szlovákia milyen agrártámogatásokat kaphat az EU-csatlakozás után. Az érdeklődők összehasonlíthatják, hogy mennyiben különbözik a két ország helyzete. Forrás: Magyar Mezőgazdaság A távközlési dolgozók átlagfizetése a legmagasabb Nagy bérkülönbségek ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az idei év első tíz hónapjában a statisztikai hivatal által figyelt kiemelt ágazatok közül a távközlési alkalmazottakat fizették a legjobban. Telefontársaságaink dolgozóinak havi nominális átlagbére elérte a 23 511 koronát. Ez mintegy 10 ezer koronával haladja meg az összes többi, a statisztikai hivatal által figyelt ágazat bérszínvonalát. A legtöbb embert foglalkoztató iparban az átlagbér 13 956 korona, míg a közlekedésben dolgozók 13 470 koronát, a nagykereskedelemben 12 435, az építőiparban 11 192, a kiskereskedelemben pedig 9128 koronát kerestek. A statisztikai hivatal által figyelt ágazatok közül az éttermi szolgáltatásokban dolgozók bére volt a legalacsonyabb, 7710 korona. Statisztikai hivatalunk azonban ezúttal nem vizsgálta sem az iskolaügy, sem a mezőgazdaság béreit, ahol jóval a szlovák átlag alatt keresnek. A reálbérek a legnagyobb ütemben az ingatlanpiaci szolgáltatások esetében nőttek, több mint 9 százalékkal, 7-8 százalékkal emelkedtek azonban a közlekedésben és a szállodai szolgáltatások esetében. A postánál dolgozók reálbére ugyanakkor 9 százalékkal csökkent. Vegyes képet mutatott az októberi foglalkoztatottság is. Míg az iparban 2001 azonos időszakához képest csaknem 2 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma, addig a közlekedésben 3, a távközlésben 6, a szállodai és éttermi szolgáltatások estében 13,5 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság. Idén így az év első tíz hónapjának átlagát tekintve az ipar 556 ezer, a nagykereskedelem 138 ezer, a kiskereskedelem 135 ezer, az építőipar 124 ezer, a közlekedés 98 ezer embernek adott munkát. A szállodákban és éttermekben 50 ezren, a postákon és a távközlésben 32 ezren dolgoztak, (mi) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,708 Lengyel zlotv 10,460 Angol font 65,166 Magvar forint (100) 17,644 Cseh korona 1,340 Svéd korona 4,584 Dán korona 5,616 Szlovén tollár (100) 18,144 Japán ien (100) 33,413 Sváici frank 28,306 Kanadai dollár 26,380 USA-dollár 41,175 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,59-42,89 40,13-42,53 1,31-1,37 16,65-18,65 OTP Bank 40,65-42,78 40,16-42,38 1,31-1,37 17,01-18,31 Postabank 40,56-42,86 39,82-42,54 1,31-1,37 15,84-19,44 Szí. Takarékpénztár 40,65-42,64 40,21-42,27 1,30-1,38 16,86-18,45 Tatra banka 40,65-42,83 40,29-42,45 1,31-1,37 16,95-18,35 UniBanka 40,70-42,78 40,30-42,36 1,31-1,37 15,91-19,39 Általános Hitelbank 40,79-42,96 40,27-42,41 1,30-1,38 16,85-18,79 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) karácsonyi meglepetés Olyan ajándékot keres, amellyel meglephetné magát vagy szeretteit? Válasszon karácsonyi meglepetést az Orange kínálatából. ■ aktiválás 399,* havidíjra, beszélgetésekre és SMS-ekre a kedvezmény A most aktivált csomagokhoz az első hónapra 50%-os havidíj-engedmény jár. Féláron küldheti az SMS-eket, és az előfizetett percek kimerítése után minden belföldi telefonhálózatba is féláron hívhat. A kedvezmények azokat az új ügyfeleket illetik, akik aktiváltatják a Pauáál 60-1000 vagy az SMS 500 és 2000 programok egyikét. A Pausál 60, 120 és 250 programokkal ráadásul kihasználhatja a pihenő időszak (Oddychové hovory) előnyeit, a Pausál 60 uni, 500 és 1000 programokkal pedig a hétvégi (Víkendové hovory) kedvezményeket is. A karácsonyi akció az aktiválást követő első számlázási időszakra vonatkozik. Később az aktuális tarifatáblázat árai az irányadóak. A telefonok és az aktiváció árát áfával tüntettük fel. Az akció készlet erejéig tart. 905-ös ügyfélszolgálati vonal: 0905 905 905 www.orange.sk budúcnosf je jasná, budúcnosf je Orange orange" UP 735
