Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-07 / 259. szám, csütörtök
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 7. KOMMENTÁR Vad vágtában a gázárak SIDÓ H. ZOLTÁN A villany, a víz és a fűtés jövő évi drágulásának mértéke után legutóbb a gáz 2003-as árát is megállapította a nyilvánosság előtt egyelőre kevésbé ismert, ám annál komolyabb szerepet vállaló intézmény, a Hálózati Ágazatokat Szabályozó Hivatal. Döntése szigorú: bár átlagosan „csak” egyharmadával drágul a földgáz köbmétere, a háztartások számára az áremelkedés átlagosan 43,7 százalékot tesz ki, attól függően, hogy kisebb vagy nagyobb fogyasztóról van-e szó. Ebben az évben - az őszi parlamenti választások miatt - a kormány nem borzolta a polgárok idegeit a meghatározó fontosságú szolgáltatások árának felsrófolásával, de semmiről sem maradtunk le, mert jövőre mindent behozunk. Pontosabban, nem mindent, hiszen a villany, a víz, a földgáz 2004-ben is jelentősen drágul, valamikor 2005 tájékán érjük el a valóságnak megfelelő árszintet; akkortól már csak az éppen aktuális éves infláció mértékével változnak az árak. Egyébként nem mondhatjuk azt, hogy példátlan drágítási hullám előtt állunk, hiszen 1999 nyarán egyenesen 50 százalékkal, 2000-ben pedig 30 százalékkal drágult e kulcsfontosságú, különösen a fűtési idényben nélkülözhetetlen energiahordozó. A jövő évi árugrás ellenére marad a keresztdotáció, mivel még mindig nem a piaci árszinten jutunk hozzá a földgázhoz. Ahogy az árszabályozó hivatal egyik illetékese mondta: 2003-ban valójában 70-75 százalékkal kellene emelkednie az árnak, de ezt szociális okok miatt nem merték meglépni. Az mindenki előtt világos, hogy a földgáz számos termék végösszegébe épül be, vagyis drágulása garantáltan növeli egyebek között a fűtés és a motorbenzin árát. A Slovnaft máris jelezte, jövőre csak az utóbbi tényező miatt 30 fillérrel kerülhet többe a benzin literje. És akkor még nem beszéltünk a hozzáadottérték-adó alsó kulcsának emeléséről, ami még meredekebbé teszi az áremelést. Nyilvánvaló, hosszú távon nem tartható fenn az eddig szociális okok miatt mesterségesen alacsonyan tartott árszint. Ilyenkor illik beszélni a világpiaci hatások begyűrűzéséről, a realitásról, esetleg az Európai Unióhoz történő alkalmazkodásról. Ez mind igaz, viszont az is tény, hogy a szlovákiai átlagfizetés, a pozsonyi csinos bérek ellenére nemcsak az unió átlagától marad el jelentősen, hanem a velünk egy csónakban evező Csehország, Lengyelország és Magyarország bérszintjétől is. Sajnos, nincs az az árszabályozó hivatal, amelyik ezt figyelembe véve kíméletesebben vezényelné le a drágítást. JEGYZET Egy marék sár az élet SZÁSZI ZOLTÁN Szitál a köd, olyan nyúlós a sár, hogy megfogja az ember cipőjét. Halottak napja alig múlt, az erdő díszruhája már a földön. Meztelen fákat ölelget és ropogtat a nyirkos esőt szembe vágó szél. A falu mögött, a dombok tövében pöfögés. Türelmes, szabályos zakatolás. Néha meg-megmordul a traktor motorja, olyankor a mocsarasabb részbe ér. Vetnek. Vagyis Józsi bá’ vet. Egyedül. Komótosan, nyugodtan, tempósan hajtja a gépet. Fújhat a szél, eshet az eső, kisbaltás cigánygyerekek hullhatnak az égből, akkor sem zavarja. A magnak a helyén kell lennie. Gázolajra már kölcsön kellett kérnie. Még mindig nem kapta meg a bikákért a járandóságát. A bikatartással felhagy inkább. Mióta ez a csuda kórság bejött, azóta csak az állatorvosnak kifizetett több ezret. A tehenet még nem adja el. Az a kis tej mindig elfogy. Még a tizedik szomszédból is átjönnek érte. Disznót se nagyon érdemes tartani, alig fizetnek 30 koronánál többet most élősúlyért. Csak ha magának tart az ember hármat- négyet. Ha ez a pár hektár földje nem volna, tán már rég abbahagyta volna az egészet. De ha már egyszer van, akkor muszáj. „Meg kell a földet becsülni. Eddig még akárhogyan is volt, mindig az tartott el minket. Akárhogyan is lesz, csak eltart ezután is. idő a gazda, ember vet, Isten hagyja aratni” - mondja, aztán megigazítja a barettjét, beleszív a maga sodorta, maga nevelte dohányba és füstölög. Eszébe jut a negyven évvel ezelőtti énje, nevetve meséli, hogy két zsákkal a vállán ment végig a falun, fogadásból. Most is megemeli még a vetőmagos zsákot, gond nélkül. Kell is, hogy bírjon, mert kevés a segítség. A gyerekek messze, az unokák még kicsik az ilyen munkára, meg aztán nem mindenki szereti a sarat. A magnak pedig a földben a helye. Tanulni kéne. Tanulni ezektől az öregektől, hogy miképp és miért is kell csinálni. Morzsolgatom a földet a kezemben, sár ez, sár csak. Hideg, nyúlós, tapadós sár. Varjak károgják tele az eget, a ködszitá- lást elvitte a szél. Egy zsebkendő- nyi kék ég villan ki, azon egy sugár tör át és kíséri az öreget végig, le a mocsarason át, egészen a sínekig. Vetés ideje van. Egy marék sár az élet. LEVÉLBONTÁS Köszönet és hála Az egészségügy tragikus helyzete mindannyiunk előtt ismert. Az egyszerű halandó szinte retteg attól, hogy komolyabb betegség ne érje, mert gyakran hallani, hogy nemcsak gyógyszerre nincs pénz, hanem a műtétekkel is probléma van. Sajnos, civilizált korunk, életmódunk egyre több veszélyt hordoz magában. Hála a szabad kórházválasztásnak, bekerülhettem a zselízi kórház nőgyógyászati osztályára. Mint több kis kórházról, erről is az hírlik, hogy „bezárásra ítéltetett”. A műtét előtti napok, órák mindenkit megviselnek. Ott a személyzet azonban mindent megtesz azért, hogy a testileg-lelkileg összetört beteg vigaszt, megnyugvást és reményt kapjon a gyógyulásra. Kedves tekintetek, őszinte szavak kísérik a pácienseket 24 órán át. Pedig az egy nap elvégzett négy nehezebb műtét és a kisebb beavatkozások nem kis „elfoglaltságot” adnak orvosnak, nővérnek egyaránt. A főorvosnő, dr. Jana Bezáková fegyelmezett, de kedves magatartása, az osztályon dolgozó fiatal orvosok biztató mosolya már majdnem gyógyulást hoz a legnehezebb helyzetben is. Ez a benyomásuk, tapasztalatuk a naponta érkező, távozó vagy ott fekvő (gyakran távolabbi településekről érkező) betegeknek. Egy-egy jó szó, mosoly, reményt adó tekintet másodlagossá teszi a beteg számára azt is, hogy milyen körülmények között tölti el legnehezebb napjait. Tragédia lenne, ha egy üyen nagy körzetet befogadó kórházat működésképtelenné tennének. Köszönet és hála a zselízi kórház nőgyógyászati osztálya alkalmazottjainak és főorvosának. Dániel Erzsébet Nána TALLÓZÓ LA LIBRE BELGIQUE Ha az Európa jövőjével foglalkozó konvent rajta akarja hagyni a keze nyomát a történelmen, akkor az EU eínöki tisztségének megteremtésére tett javaslat az, amely fölkeltheti a közvélemény és a médiumok figyelmét - véli a volt belga miniszterelnök. Mark Eyskens a La Libre Belgique tegnapi számában fejtette ki gondolatait az elképzelésről, amelyet elsősorban a nagyobb EU- tagállamok támogatnak, s amely közel áll Valéry Giscard d’Estaing-hez, a konvent elnökéhez is. Az EU tanácsának élére öt évre elnököt választanának, aki elsősorban a közvélemény és a médiumok számára'testesítené meg, s általában a külvilág felé képviselné az uniót. Eyskens abból indul ki, hogy az unió számára elengedhetetlenül szükséges az „intézményi újjáalapítás”, ha 25 tagországgal is hatékonyan akar működni. Ehhez viszont két megjelenési formáját kell működőképes egységbe olvasztani: a közösségi integrációt a maga nemzetek feletti jellegével, valamint a konföderatív típusú kormányközi együttműködést. Augusztusi megszállás: Moszkva az év végéig várhatóan újabb szovjet dokumentumokat ad át Csehországnak Újabb remény a ‘68-as katonai akció hátterének tisztázására Várható, hogy Moszkva az év végéig olyan újabb szovjet dokumentumokat ad át Csehországnak, amelyek cseh történészek véleménye szerint tisztázhatják a Varsói Szerződés hadseregei által erőszakkal elnyomott 1968- as csehszlovákiai reformidőszak, a Prágai Tavasz néhány, eddig még nem egészen egyértelmű problémáját. KOKES JÁNOS „Nemrégiben külön megállapodást kötöttünk a moszkvai modern történelmi levéltárral, hogy hozzáférhetővé teszik számunkra a dokumentumokat. Ez tisztázhatja, hogy kik is működtek együtt a szovjetekkel” -jelentette ki Oldrich Túrna, a prágai modern történelmi intézet igazgatója a Mladá fronta Dnes című lap szerdai kiadásában. A megállapodás értelmében Moszkva 1967-1969-ből származó, az akkori csehszlovákiai eseményeket érintő dokumentumok fénymásolatait adja át Prágának. A történészek azt várják, hogy a dokumentumokból egyebek között feleletet kaphatnak arra is, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak 1968 augusztusi csehszlovákiai bevonulása kapcsán csehszlovák részről ki működött együtt a szovjetekkel. Mint ismeretes, éppen ilyen váddal ált néhány hete egy prágai bíróság előtt az egykori Csehszlovákia Kommunista Pártjának két volt magas rangú vezetője, Milous Jakes és Jozef Lenárt. A bíróság bizonyítékok hiányában azonban mindkettőjüket felmentette. „Nem tartok attól, hogy rájuk nézve terhelő anyag kerüljön elő. Biztos vagyok A bíróság bizonyítékok hiányában azonban mindkettőjüket felmentette. benne, hogy nem követték el azt, amivel vádolják őket” - mondta a lapnak az egyik védő, Kolja Kubícek. Jakes és Lenárt ügyében egyelőre nem született végleges döntés, mert az államügyész a felmentő ítéletet megfellebbezte. Rövidesen ezzel a váddal kerül bíróság elé egy további volt vezető kommunista politikus, Karel Hoffmann is. Hoffmann 1968 augusztusában a megszállás első óráiban kikapcsoltatta a rádió- és tévéműsorokat továbbító hálózat kulcselemeit, hogy a hazai tömegtájékoztatás ne tudjon hírt adni az eseményekről. Prágában egyebek között kulcsfontosságú dokumentumnak tartják azt a háttéranyagot, amely Leonyid Brezsnyev akkori szovjet pártfőtitkár számára készült a kelet-európai kommunista pártok 1968. augusztus 18-i tanácskozására. Brezsnyev akkor arról beszélt, hogy Prágában „hű elvtársai” vannak, de neveket nem említett. „A háttéranyag erre nézve pontosabb adatokat tartalmazhat. Biztos, hogy Brezsnyev nem beszélt a levegőbe” - véli Túrna. Néhány cseh történész azonban borúlátóbb. Azt állítják, hogy a szovjetek már korábban is több anyag átadását megígérték, de ígéreteiket mindig csak részben teljesítették. A kilencvenes években Borisz Jelcin akkori orosz államfő is átadott Václav Havelnek több hatvannyolcas szovjet dokumentumot. A levéltárakban és az átadott dokumentumok között egyelőre azonban nem sikerült meglelni a hírhedt behívólevelet, amellyel a szovjetek a megszállást próbálták meg törvényesíteni. Vasil Bilak, az állítólagos behívólevél egyik aláírója mindmáig azt hangoztatja, hogy ilyen levél nem is létezett, s a közkézen forgó másolat egyszerű Egyelőre azonban nem sikerült meglelni a hírhedt behívólevelet. hamisítvány. Tisztázásra váró kérdés van tehát még elég. A prágai történelmi intézet igazgatója szerint a cseh történészek egy olyan jegyzéket adtak át az oroszoknak, amely tartalmazza az őket érdeklő dokumentumot névsorát. Az illetékes orosz hatóságok egyetértettek a dokumentumok kiadásával, s Moszkvában már folyik a szovjet anyagok eddigi titkosításának a feloldása. „Bár rendkívül bonyolult eljárásról van szó, hiszen sok intézmény egyetértése szükséges a titkosítás feloldásához, Moszkvából azt üzenték nekünk, hogy a dokumentumok másolatai az év végig Prágában lehetnek” - jegyezte meg Túrna. Az „emberarcú szocializmus" megteremtésére törekvő politikus neve egybeforrott az 1968-as Prágai Tavasszal Tíz esztendeje hunyt el Alexander Dubcek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Pozsony és Prága közti autópályán, Brünn közelében elszenvedett közúti balesete után éppen tíz évvel ezelőtt, 1992. november 7-én kórházban halt bele sérüléseibe Alexander Dubcek. Mintegy jelképesen éppen akkor távozott az élők sorából, amikor az a Csehszlovákia, amelynek a hatvanas években és a Prágai Tavasz idején az égjük legfőbb pártállami vezetője lehetett, már éppen szétesőben volt. Dubcek 1939-ben lépett a kommunista pártba, s részt vett a szlovák nemzeti felkelésben. 1960-ban Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, 1963-ban pedig első titkára lett. Az „emberarcú szocializmus” megteremtésére törekvő politikus neve egybeforrott a hatvanas évek reformtörekvéseivel és az 1968-as Prágai Tavasszal, ameljmek a Varsói Szerződés csapatainak bevonulása augusztusban vetett véget. Dubceket négy éven belül eltávolították a pártvezetésből. Rövid időre ankarai nagykövetnek küldték, majd a központi bizottságból és a pártból is kizárták. 1975-től a Njoi- gat-szlovákiai Állami Erdőgazdasági Vállalatnál dolgozott, majd 1984-ben nyugdíjba vonult. Az 1989-es bársonyos forradalom idején a tömegek követelésére visszatért a politikai életbe, s hamarosan a prágai Szövetségi Gyűlés elnökévé választották. E tisztségében az 1992-es választások után is megerősítették. Abban az időben ő volt a szlovák elnöki tisztség legkomolyabb várományosa, (kor, m, c) A szolgálati BMW a baleset után. A szerencsétlenség után elterjedt, hogy Alexander Dubcek a kórházi ágyon. Az 1992 szeptemberében bekövetke- merénylet történt. A vizsgálat során semmi ilyesmire nem derült fény. zett baleset eldöntötte a politikus sorsát. (CTK-felvételek)
