Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-30 / 279. szám, szombat
Dusán Simko Esterházy lakája Kaliigram 11,5x19 cm bolti ár: 329 Sk kedvezménnyel: A regény cselekményének középpontjában egy fiatal zsidó áll, felemelkedése a kor nagy társadalmi változásait jelképezi: származása ellenére Esterházy lakája s az opera intendánsa lesz. Kötve, 376 old., 299 Sk Anton Báláz A feledés földje AB-ART Két fiatal zsidó lány, akik túlélték Auschwit- zot, drámai körülmények között találkoznak Pozsonyban. A regény L. Gály Olga fordításában kerül az olvasóhoz. Kötve, 135 old., 15x21,5 cm bolti ár: 150 Sk kedvezménnyel: 135 Sk Pavel Vilikovsky Az utolsó pompeji ló Kaliigram Vilikovsky regényének története a szocializmus ideje alatt játszódik, s egy ifjú hányattatásait meséli el. Kötve, 240 old., 16x22 cm bolti ár: 249 Sk kedvezménnyel: 225 Sk Gál Sándor 65 vers ABART A kötet Gál Sándor hatvanöt versét öleli fel — a legjelentősebbeket. A gyűjtemény nemcsak a szokásos reprezentatív válogatások színvonalát múlja felül, eleget tesz a legjobb értelemben vett irodalomnépszerűsítés követelményeinek is. Fűzve, 112 old., 14,5x21 cm bolti ár: 150 Sk kedvezménnyel 139 Sk Könyvjelző 7/02 A költői szereptudat viszonylagossága A 20. századi magyar líra történetében világosan nyomon követhető egy olyan tendencia, mely a közvetlen megszólalás érdekében a mindennapi élőbeszédhez közelítő formanyelve(ke)t alakított ki. Nemcsak az antimetaforikusság térnyerésére kell itt gondolnunk, hanem a — tág kategóriaként, akár látásmódként értendő — alulretorizáltság költői megjelenésére is. A század végére nyilvánvalóvá vált, hogy ez a tapasztalat a klasszikus modernséghez képest pláne, de az utómodernséghez viszonyítva ugyancsak depoetizáltságként írható le. Mielőtt tehát a szóban forgó kötettel kapcsolatban felmerülne a kérdés az olvasóban: „ez mitől költészet?”, érdemes szem előtt tartani a jelzett összefüggéseket. (Már csak azért is, mert ezek nélkül nehezen képzelhető el az ezredfordulóra uralkodóvá váló lírai köznyelveknek a versszerűség kritériumait átrendező szerepe.) Barak László És ha mégis ringyó? című kompozíciójának több alkotása problémamentesen beilleszthető az említett történeti folyamatba. Főleg A manír évadja ciklus darabjai közelítenek helyenként egy olyan nyelvhasználathoz, mely a képgazdag jelenetezés helyett az utca szókészletét, az áttételeken keresztüli megnyilatkozás elvetését, illetve a prozaiság ismérveit (pl. cselekményvezetés) helyezi a lírai- ság fókuszába (minderre igen jó példa v. Miért nem lettem lángossütő? építkezése). Ugyanakkor Barak László kötete felkínál egy olyan játéklehetőséget, melyre érdemes külön felhívni a figyelmet. Az Átiratok — tíz év múlva ciklusban helyet kapó alkotások elsősorban az életmű belső tagozódására, elkülönböződéseire, ily módon mindenféle költői szereptudat viszonylagosságára utalnak. Nézzünk egy példát. Amennyiben a hazakép című verset összevetjük korábbi változatával, azzal szembesülhetünk, hogy a szövegképző centrumok áthelyezésével létrejövő új variáns palinódiaként (ellendalként) nyeri el jelentéseit a múltbeli szólamokhoz képest. Méghozzá olyanként, amely átfogja Barak László Úgyis kicsinálnak Nap Kiadó Kötve, 72 old., 14x13 cm bolti ár: 129 Sk kedvezménnyel: 99 Sk Barak László És ha mégis ringyó? Nap Kiadó Meghökkentő kötet. Visszafogottan harcias leszámolás, inkább elszámoltatás lírával, politikával, köz- és magánélettel. Költői adalék a szlovákiai magyar viszonyok fejlődéstörténetéhez, mégis elsősorban költészet és szómágia, a poézisben gondolkodó polgár versekbe foglalt voksa. Kötve, 88 old., 17x16 cm bolti ár: 180 Sk kedvezménnyel: 150 Sk az önértelmezés, illetve a dolgokhoz való viszony legtöbb felvillantott kérdésirányát: „Az igazságot keresedfeldúltan a szépség helyett. Persze a szépség okán, amely kinek hogyan: boldog borjúhúsevés, egy tenyér rajzolata, tavaszéji fűzfasóhaj, megcsillanó nyál egy gyermek fogsorán... ”, majd a mostani verzióban: „nem keresed többé az igazságot csak a szépséget persze az igazság okán amely kinek hogyan: hatalom atomhasadás bankókötegek egy-egy használható maca... ” stb. Az egymás horizontját képező megoldá: sok alapján elmondható, hogy Barak László költészete — szimpatikus módon — nem a rögzített instanciák és személyiségképletek megőrzésében, hanem sokkal inkább kibillentésében és újraértelmezésében tárja elénk egy megújulásra kész látásmód ismérveit. Amennyiben az És ha mégis ringyó? című verseskönyvet a fentiekben körvonalazott előfeltevések kereszteződéseként olvassuk, túlzás nélkül megállapíthatjuk róla, hogy - A manír évadja című vers szavaival élve, illetve a mindennapok poétikus nyelvén megfogalmazva — „kurva jó lett”. H. Nagy Péter ) t
