Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-30 / 279. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 30. Helyhatósági választások Bastrnák Tibor: „Aki azt ígéri, hogy polgármesterként talpra tudja állítani a komáromi hajógyárat, az nagyon jól tudja, hogy csak választási fogásként mond ilyet" Elébe akar menni a kínálkozó lehetőségeknek Komárom hat polgármesterjelöltje közül öten függetlenként indulnak, egy pedig a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) színeiben. Az MKP városi alapszervezetének tagjai Bastrnák Tibornak szavaztak bizalmat, aki parlamenti és megyei önkormányzati képviselő is egyben. V. KRASZNICA MELITTA A választási kampány során valamennyi ellenjelöltje hangsúlyozza, hogy a polgármesteri funkció egész embert kíván, és nem lehet más posztok mellett odaadóan végezni. Ezzel egyértelműen Önre utalnak. Gondolom, amikor elvállalta jelölését, számított ezekre a megjegyzésekre. Miért döntött mégis úgy, hogy indul a polgármesteri funkció elnyeréséért? Az elmúlt hetekben nagyon sokan feltették már nekem ezt a kérdést. A legelején le szeretném szögezni, hogy a hatályos törvények értelmében megválasztásom esetén - a komáromi jelöltek közül egyedüliként - semmiféle bért nem vehetek » A komáromiaknak el kell dönteniük, hogy milyen polgármestert akarnak: egy hivatalnokot vagy egy . . menedzsert. \\ majd fel polgármesteri munkámért. Az ok, amiért vállalom a megmérettetést az, hogy úgy érzem, rendkívül fontos 4—8 év áll előttünk, amikor egy város, régió vagy kitör, vagy végérvényesen lemarad a fejlődésben. Ez Európai Unió országaiban, de akár a szomszédos Magyarországot is említhetném példaként, teljesen elfogadott, hogy egy polgármester megyei, illetve országos szinten is aktjövője a Nemzeti Vagyonalap, a kormány, a bankok magatartásától függ, illetve attól, hogy végre sikerül-e egy tőkeerős külföldi befektetőt találni. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy maga az MKP nagyon sokat tett azért, hogy egyáltalán még működik a hajógyár, és a jövőben is mindent megtesz megmentése érdekében. Még egyszer hangsúlyoznám: én, illetve az MKP-s képviselőjelöltek megvalósítható programot vázoltunk fel, amely konkrétumokra épül, és amelyért felelősséget is vállalunk. Melyek azok a területek, amelyeken, megválasztása esetén, azonnal pozitív változásokat tapasztalhatnak majd a polgárok? Programunk hosszú távra szól. Sajnos ez a város eddig ötletszerűen fejlődött, úgy érzem viszont, programunk végre lerakja a rend és rendszeresség alapjait. Az elkövetkező hónapokban tehát meg kell alapoznunk a feltételeit azoknak a beruházásoknak, amelyek megindítják városunkat a felemelkedés útjáiu E feladatok közé sorolom az Ivan Simko védelmi miniszterrel megkezdett tárgyalásaimat, amelyek arra irányulnak, hogy a jelenleg ajánlott 60 millió koronás vételárnál olcsóbban jussunk hozzá az öreg és új vár alkotta ingatlankomplexumhoz. Elképzeléseink szerint ugyanis itt kapna helyet az új egyetem. Nagy terveket csak belföldi, illetve külföldi pályázatokon elnyert pénzekből, illetve kormánysegítséggel lehet megvalósítani. Azonnali kedvező elmozdulásra számíthatnak viszont a polgárok a hivatal munkáját illetően, amelyet sokkal inkább ügyfélközpontúnak, rugalmasabbnak képzelek el. Információm szerint mostanában azzal riogatják a hivatal dolgozóit, hogy egy új polgármester nagy söprést végez majd körükben. Ezt már csak a hatályos törvények miatt sem teheti meg egyetlen polgármester sem. Megválasztásom esetén azonban a hivatalnokok szakmai rátermettsége mindenképpen döntő szempont lesz, hiszen a 21. század más hivatalnoki struktúrát követel meg. A városban köztudott, hogy az utóbbi években igen rossz volt az együttműködés a polgár- mester és a képviselő-testület között. Megválasztása esetén Ön hogyan képzeli el a képviselőkkel való közös munkát? A polgármester nem tevékenykedhet magányos farkasként, ötletei megvalósításához minden esetben szükség van a testület jóváhagyására. Ezért nagyon fontos, hogy együtt tudjanak működni. Én bízom benne, hogy MKP-s többségű testület jön létre, és, mivel programunk közös, megvalósításáért is együttesen munkálkodhatunk majd. Ugyanakkor nem titok, hogy a városban a szlovák pártok azért alakítottak ki egy széles koalíciót, hogy megtörjék az MKP többségét a városi testületben. Egy ilyen koalíció viszont a választásokat követően » Ez a város eddig ötletszerűen fejlődött, úgy érzem viszont, programunk végre lerakja a rend és rend- . . szeresség alapjait. \\ darabjaira hullhat, példa erre a Meciar ellen létrejött koalíciók szétesése. A városnak, illetve a polgármester-testület-hivatal alkotta háromszögnek viszont még soha nem volt akkora szüksége az összefogásra, mint most. Tudjuk, hogy a kormány által hozott megszorító intézkedések miatt nehéz hónapok várnak a lakosságra, ám Komáromnak, ha nem akar végérvényesen leszakadni, éppen most kell elindulnia a fejlődés útján. Ehhez azonban más vezetési stílusra és távlatokban való gondolkodásra van szükség. Most esély van a változásra, éppen ezért arra kérek mindenkit, hogy ne halassza el ezt a lehetőséget és minél nagyobb számban jöjjön el választani december 6-7-én. ív szerepet vállal. Ezek a funkciók nem gyengítik, sokkal inkább erősítik egymást. így tud igazán sokat tenni az illető városáért, régiójáért. Miként képzeli tehát el a polgár- mesteri munkát? Semmiképpen sem úgy, ahogyan azt az elmúlt években tapasztalhattuk városunkban. A komáromiaknak el kell dönteniük, hogy milyen polgármestert akarnak: egy hivatalnokot, aki reggeltől estig bent ül az irodájában, miközben uralkodónak tekinti magát a város felett, vagy olyat, aki elébe megy a lehetőségeknek, menedzsertípus és hozza a beruházásokat, a pénzt a városnak. Én ez utóbbi lehetőséget kínálom a választóknak. Úgy érzem, éppen a már meglévő tisztségeimnek köszönhetően tudok komoly fejlődést, beruházásokat ígérni. Köztük olyanokat, amelyek túlmutatnak a város határán. Bastrnák Tibor: „A polgármesteri hivatal munkáját a jelenleginél sokkal ügyfélközpontúbbnak, rugalmasabbnak képzelem el." (Képarchívum) Úgy tűnik, az MKP, illetve az Ön választási kampánya is eltér az eddigiektől. Sőt, Ön hiányzott a helyi televízió által sugárzott ke- rekasztal-beszélgetésről is. Ez utóbbi magyarázatával kezdeném. A városi tévé munkatársai előzetes egyeztetés nélkül, tulajdonképpen két nappal a beszélgetés felvétele előtt közölték annak időpontját. Én pedig akkorra voltam hivatalos Ivan Simko védelmi miniszterhez, aki hetekkel ezelőtt szabta meg számomra a találkozás idejét. A vele való tárgyalást pedig éppen Komárom érdekében folytattam. Ami a kérdés első felét illeti, valóban újítottunk. A hagyományos lakossági fórumok helyett arra helyeztük a hangsúlyt, hogy programunk bemutatása mellett azokat az utakat is felvázoljuk, amelyek megvalósításukhoz vezetnek. Az elmúlt napokban meghívásomra itt jár Gyu- rovszky László régiófejlesztési miniszter, Szigeti László oktatásügyi államtitkár, Simon Zsolt földművelésügyi miniszter, és hamarosan ide látogat Miklós László környezetvédelmi miniszter is. A választópolgárok velük is elbeszélgethettek azokról a konkrétumokról, amit programunkban felkínáltunk, legyen szó az infrastrukturális fejlesztésről, az új Duna-hídról, vagy a szlovákiai magyar egyetemről. Duna-híddal egyébként még a nyitrai kerületi hivatal elöljáróhelyetteseként kezdtem foglalkozni, több akkori miniszterrel, magyarországi illetékessel tárgyaltam, és tudom, hogy napjainkra esély van felépítésére. Sokan hiányolják viszont programjukból a hajógyár felélesztésére vonatkozó passzusokat. Add azt ígéri, hogy polgármesterként talpra állítja a hajógyárat, az nagyon jól tudja, hogy csak választási fogásként mond ilyet. Ehhez ugyanis egyetlen polgármesternek sincs jogköre. A hajógyár Napjainkban egy modern polgármesternek egyebek mellett szerteágazó kapcsolatokkal, idegennyelv-tudással kell rendelkeznie - vallja Katona István A táncoktató helyes lépéseket ígér Martoson is ÚJ SZÓ-INTERJÚ Katona István neve nem csak idehaza cseng ismerősen. Néptáncosként, koreográfusként, táncoktatóként bejárta a fél világot, Angliától Ausztriáig, Venezuelától Egyiptomig, Görögországtól Hollandiáig számos országban terjesztette a magyar kultúrát. Osztrák állampolgár, 1991-től viszont Martoson él és dolgozik. Az elmúlt években neve összefonódott a Martoson létrehozott Feszty emlékparkkal, valamint a pünkösdi napokkal. Most pedig független polgármesterjelöltként indul a december 6-7-ei önkormányzati választáson. Miért? Ha röviden akarnék rá válaszolni, akkor azt mondanám, hogy a községbeliek belém vetett bizalma mi» Gyűjtéseim során gyakran jártam Martoson, abban a faluban, amely a 19. század végén, mondhatni, a világ közepének > * számított. ” att. Azokért az emberekért, akik saját kezdeményezésre néhány nap alatt összegyűjtötték a jelöltetésem- hez szükséges aláírásokat, és akik új lendületet szeremének adni a falu fejlődésének. Sokan már azt is furcsának találták, hogy világpolgárként egy alig 800 lakosú, eldugott kis községben telepedett le. Tévedés, nem vagyok világpolgár, nagyon is lokálpatrióta vagyok. Én, aki többmilliós városokban éltem évekig, miután táncos karrierem súlyos ízületi problémák miatt kettétört, a nyugalomra, a természetközelségre vágytam. Gyűjtéseim során gyakran jártam Martoson, abban a faluban, amely a 19. század végén, a 20. század elején mondhatni, a világ közepének számított. A Feszty-, a Jókai-, az Ordódy-családoknak köszönhetően számos korabeli költő, festő, színésznő fordult meg itt. Másrészt Martos néprajzi, antropológiai szempontból kuriózum, ez az utolsó olyan település, ahol még nyomaiban fellelhető a középkori magyar településszerkezet. Az ázsiai örökséget pedig a martosi rátétes hímzés őrzi, amellyel csak a távoli Dagesz- tánban, Afganisztánban és Kazahsztánban találkozhat az ember. A község határában két folyó és hét tó található, ablakomból kinézve kócsagokat, jégmadarakat, fekete gólyákat látok. Szerintem ennél ideáli- sabb lakóhelyet nem is találhattam volna. Mindez visszaadta belső harmóniámat, és vállalkozni kezdtem. Feleségemmel együtt megálmodtuk és megvalósítottuk a Feszty Árpád Műve-lődési Parkot, amely a szlovákiai magyar közművelődés egyik központjává vált. A park tehát elkészült, számos rendezvénynek, tábornak ad otthont, és vonzza a látogatókat, köztük számos prominens személyiséget. Bárki azt mondhatná, hogy - nem tősgyökeres mar- tosiként, az ön szavajárását idézve „gyüttmentként” - eleget tett már a faluért. Úgy látszik, ön nem így gondolja, amit az is bizonyít, hogy vállalta a jelöltetést. Azt hiszem, a martosiak a park kapcsán döbbentek rá, micsoda lehetőségeket rejt ez a település. A mi » Szerintem ennél ideálisabb lakóhelyet nem is találhattam volna. Mindez visszaadta belső harmóniá- , , mat. \\ kultúrkörünkben nehezen fogadják be az idegent, ám sokszor éppen a „gyüttment” az, akit nem terhelnek a helyi összefonódások, nincsenek előítéletei, és új színt, új látásmódot visz egy közösségbe. Úgy vélem, a martosiak is látják eddigi munkám gyümölcsét, és úgy gondolják, tapasztalataimat, bel- és külföldi kapcsolataimat a község fellendítésében is kamatoztatni tudnám. Mert napjainkban egy polgármesternek szerteágazó kapcsolatokkal kell rendelkeznie, tisztában kell lennie a pályázati lehetőségekkel, tudnia kell eligazodni a törvények, előírások között, és jó, ha néhány idegen nyelvet is beszél. Mit tart a község legnagyobb problémájának? Elsősorban a magas munkanélküliségi arányt és a falu elöregedését. Ezért is próbáltam olyan programot megfogalmazni, amellyel 14—16 állandó, és 30-40 idényjellegű munkahelyet teremthetnénk a községKatona István: „Próbáltam olyan programot megfogalmazni, amellyel 14-16 állandó, és 30-40 idényjellegű munkahelyet teremthetnénk a községben." (Vas Gyula felvétele) ben. Martoson nincs szennyvíztisztító, elavult a vízvezetékrendszer, a fő- és mellékutak rendkívül rossz állapotban vannak. Ezeket fokozatosan ki kell építeni, illetve felújítani, újraaszfaltozni. Stratégiai terveim között szerepel egy halgazdaság létrehozása, amelyhez először ki kell tisztítani a tavakat. A felsorolt munkákat mind-mind helybeli lakosok bevonásával lehetne elvégezni. Persze e tervek megvalósítása több tízmillió korona beruházást igényel, a falu költségvetése pedig 3 millió korona körüli. Tehát pályázni kell, külföldön és itthon egyaránt. Tudjuk, hogy számos környékbeli településen épült szennyvíztisztító, több tucat bérlakás, Martoson pedig mintha megállt volna az idő, nincsenek komoly beruházások, amelyek munkahelyet is teremtenének, és a fiatalok elvándorlását is megállítanák. Az ön tervei általában hosszú távra szólnak. Melyek azok a tennivalók, amelyek eredménye azonnal megmutatkozna? A községben van ugyan orvosi rendelő, de kihasználatlanul áll. Először is egy orvost kell idecsalogatni, hogy a beteg embereknek ne kelljen Ógyallára utazniuk. A kul- túrházban teljesen felszerelt konyha található, így különösebb beruházás nélkül megoldható lenne a nyugdíjasok étkeztetése. Terveim között szerepel tovább a kultúrház színpadának átépítése, a falutévé beindítása, az artézi kút rendbetétele, a polgári szervezetek, mint a Vöröskereszt, a Csemadok, a vadászegylet, a sportklub megerősítése, az ifjúság részére egy klubhelyiség kialakítása. Polgármesterként szorgalmaznám, hogy a község lépjen be a Hídverő társaságba és a Vág-Duna Eurorégióba. Mindezeket az elképzeléseket azonban a polgármester egy személyben nem tudja megvalósítani. Ahhoz a képviselő-testület és az egész falu támogatására szükség van. (vkm)
