Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-02 / 255. szám, szombat
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 2. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Rigoletto szombat 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Szindbád vasárnap 14.30 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Evita v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Jégkorszak (amerikai) sz., v. 15.30, 17 Sexy Boys (francia) sz., v. 18, 20.30 OBZOR: Az ördög éve (cseh) sz., v. 18, 20 MLADOST: Testvérem, Tom (angol) sz. 15.30, 17.30, 20 v. 15, 17 Underground (francia-német-magyar) v. 19 PÓLUS - STER CENTURY: A vörös sárkány (amerikai) sz., v. 17.30, 19, 20.10, 21.40,22.45 Akismenő (amerikai) sz., v. 14.10,16.20,18.30, 20.40 Halloween: Feltámadás (amerikai) sz., v. 17.30, 19.30, 21.25 XXX (amerikai-cseh) sz., v. 19.15, 21.45 A Bourne-rejtély (amerikai- cseh) sz., v. 17.35, 20.05, 22.35 Csavard be, mint Becldiam (angol) sz., v. 15.20 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) sz., v. 15.30, 17.20 Sexy Boys (francia) sz., v. 14.30, 16.30, 18.35 A kaptár (amerikai- angol-német) sz., v. 15.25 Jelek - Signs (amerikai) sz., v. 15.10, 17.25, 19-45, 20.35, 22 Jégkorszak (amerikai) sz., v. 14, 15.15, 15.50,17.10 KASSA TATRA: A kismenő (amerikai) sz., v. 16, 18, 20 CAPITOL: Jelek - Signs (amerikai) sz., v. 16, 18, 20 ÚSMEV: A vörös sárkány (amerikai) sz., v. 16,18,20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Álmatlanság (amerikai) sz., v. 17, 19.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Jégkorszak (amerikai) sz., v. 17, 19.30 LÉVA - JUNIOR: Különvélemény (amerikai) sz., v. 16.30, 19.15 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A Bourne-rejtély (amerikai) sz., v. 16.30,19 GALÁNTA-VMK: XXX (amerikai) sz., v. 20 GYŐR PLAZA: Álmatlanság (amerikai) sz., v. 20 Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (francia-német) sz., v. 11, 13.15, 15.30, 17.45 Austin Powers - Aranyszerszám (amerikai) sz., v. 18 A Bourne- rejtély (amerikai-cseh) sz., v. 11, 13.10, 15.20. 17.40. 20 Egy fiúról (angol) sz., v. 20 Hangyák a gatyában 2. (német) sz., v. 11, 13.15.15.30.17.45, 20 Jégkorszak (amerikai) sz., v. 11,13,15.45 Jelek - Signs (amerikai) sz., v. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15 A kismenő (amerikai) sz., v. 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Különvélemény (amerikai) sz., v. 19.45 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) sz., v. 12.30, 14, 15.30, 17 Szilaj - A vad völgy paripája (amerikai) sz., v. 12, 14, 16 A vörös sárkány (amerikai) sz., v. 12.30, 15, 17.30, 20 XXX (amerikai-cseh) sz., v. 12.15, 14.45, 17.15, 19.45 2020: A tűz birodalma (amerikai) sz., v. 18, 20.15 AZ MKKI HÍREI Magyar filmek bemutatója Pozsony. November 4-től 7-ig, tehát hétfőtől csütörtökig kerül megrendezésre a Magyar Filmnapok rendezvénysorozat, s e négy nap alatt 8 új magyar filmet láthatnak Pozsonyban. A filmeket - immár hagyományosan - a Mladosf Filmszínházban mutatják be minden nap délután 17.00 és este 19.30 órakor. November 4. 17.00 Chico - rendező Fekete Ibolya 19.30 Hukkle - rendező Pálfi György November 5. 17.00 Hamvadó cigarettavég - rendező Bacsó Péter 19.30 Kísértések - rendező Kamondi Zoltán November 6. 17.00 Csocsó, avagy éljen május elseje - rendező Koltai Róbert 19.30 Kanyaron túl - rendező Dér András November 7. 17.00 Hídember - rendező Bereményi Géza 19.30 Vademberek - rendező Szurdi Miklós A pontos program intézetünk havi műsorában, valamint a helyszínen található információs anyagban szerepel. Kiadói kora est Gál Sándorral Pozsony. November 5-én kedden 5 órakor kezdődik a Kiadói Kora Estek rendezvénysorozat keretében Gál Sándor a 65 vers és a Novelláskötet című műveinek bemutatása. A köteteket Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia elnöke ismerteti. Konferencia: A nő és a jog Pozsony. November 5-e és 7-e között a szomolányi Kongresz- szusi Központban zajlik A nő és a jog című konferencia a nők társadalmi helyzetéről a középkortól a 19. század végéig. A konferencia a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével és a Szlovák Történészek Társulatával, illetve Intézetünkkel közös rendezésben valósul meg. Magyar- országról Benda Borbála, Fábri Anna, Horn Ildikó, Koltai András és Várkonyi Gábor előadását hallhatják. Emlékkiállítás Kossuthról Galánta. November 5-én továbbutaztatjuk a Kossuth La- jos-emlékkiállítást, mellyel a 19. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakját idéztük fel. A Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítást a ceglédi Kossuth Múzeum életrajzi dokumentációs tárlata, valamint a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma által összegyűjtött emléktárgyakból álló tárlat alkotja. A kiállítás Galántán, a Honismereti Múzeumban nyílik kedden délután 14.00 órakor. A száz éve született Illyés Gyula a huszadik századi magyar irodalom egyik nagy hatású kánonját teremtette meg A tájban bennerejtezik a bánat Címünk A tájban című vers kezdősora, mely így folytatódik: „mint az eszme a márvány tömegében, / amelyet Michelangelo merészen / kifürkészett és kivésett magának.” A Sarjúrendek (1930) című kötetből való a költemény, Illyés akkor huszonnyolc éves volt. Nemrégen jött haza Párizsból; talán éppen a Puszták népe megírására készülődött. DUBA GYULA Még egy verséből idézek, a Hajnali pohár címűből: „Ó hajnal kertjei és ti zengő hárfák! Csak egyszer / verhetném / szívem dallamára húrotokat, egyszer verhetném / végig, föl a győztes égig / a dalt, ami vagyok, a kimondhatatlan / jajt s jajt, dűlő testtel, / égrenyúlt félkézzel, részeg szabadságban, / csak arról, hogy élek s múlok és remélek; bár semmit / nem értek.” A látomásos indulatra, Illyés költészetének „realista metafizikájára” kívánok rámutatni, arra a létet és sorsot kutató, ontológiai gondolatiságra, amely költészetének alapja. Mert szenvedélyes gondolkodó, képekben lát, ám fogalmakban érez, s korában nem is társak és példák nélkül való. Indulatai Adyhoz (is) kötik, valóság-felfedező szenvedélye Móricz- hoz, gondolati állhatatossága pedig Babitshoz leginkább. Egy kérdésre azt válaszolta: mindent odaadna egy igazi versért! Tehát költőnek tudta magát, bár műfaji sokszínűsége párját ritkító. Összegyűjtött versei két vaskos kötetét lapozva el- ámulunk lírája bőségétől. Aztán a prózája, drámái, közírói munkássága! Több műfajban szól avatottan, ám mindig ugyanarról: a magyar nép-nemzeti lét és történelem gondjairól! Ennek okán úgy vélhetnénk, programos író. Pedig csak önmagát adja, belső lényét! Ő maga is, munkája is történelmi idők terméke, fogadtatása nem mindig egyértelmű. Pontosabban egyértelmű, egyesek számára mégis problematikus. A háború előtti időkben, amikor - az Ormánságban - a magyarság fogyásáról-pusztulásáról és a német-svábság térnyeréséről adott hírt, indogermán kultúrerők nacionalistának bélyegezték, a közelmúltban, persze más indoklással, kozmopolita beállítottságú kánonalkotók tehetik ugyanezt! Bizony, a mindenható irodalmi kánonok! Uralják az irodalmi tért, nyomorgatják, felszabdalják és elsüllyesztik a köreiken kívül eső műveket, alkotókat. Másrészt mondják, hogy a kánon olyan (fogalom? jelenség?), amit egyetlen erős írói egyéniség is megteremthet! De hát akkor látni kell, hogy Illyés Gyula a huszadik századi magyar irodalom egyik nagy hatású és hiteles kánonját teremtette meg! Tekintsük át vázlatosan azt Illyés- kánont! A Nehéz föld (1928), első verskötete többéves párizsi emigráció és világcsavargás utáni hazatérést tükröz, visszatérést a szülőföldre. íme a Tékozló című vers kezdősorai: „Üdvözlégy, falu, üd- vözlégy, atyám, üdvözlégy, ájtatos ökör / Megtért fiú porlepte cipőben némán várom a csókot,”; nehéz európai tapasztalatok és tudatosulás, avantgarde hetykélkedés után vissza a gyökerekhez! A versek költői hozadéka érezhető. Epikus elem mozgatja őket, tettek adják dinamizmusukat, mélyükön mégis titkok sejlenek. A tények képiségben oldódnak, érezzük átvitt érzékiségüket, hátterük látp- másosan feldereng. S a látomásosság mélyén a sorok mögött, ott feszülnek a gondolati méretek. Illyés nemcsak új valóságot emel költészetté, a magyar népi élet anyagát, hanem - és főleg - új lelkiséget fogalmaz meg, korszerű paraszti életérzést. Ezt a valóságot, kora színvonalán először Petőfi emeli költőivé, megfogalmazza és láttatja Arany is, Illyés, tovább lépve, bensőjéből érzékelteti. Sajátjaként birtokolva intellektuális emelkedettséggel megfesti. A lelket keresi s mégsem pszichologizál. Költészetében később is ez az életérzés és létszemlélet nő és emelkedik, méretei egyre tágulnak, gyökerei ontológiai mélységekbe nyúlnak, a magyar népi-nemzeti lét korszerű értelmezéséig jutnak el, majd élete vége felé Kháron ladikjáig, hogy azon ússzon az örökkévalóság felé. Prózája versei rokona, műfajszerűségükben is közeliek, Urai szintén. A Kora tavaszban regényhőse kamaszfővel „gazda” lesz, családfennírói törekvéseit bár esztétikai elvek ihlették, a történelem szülte! tartó, kényszerből persze, a férfiak harcolni mentek. Á Hunok Párizsban emigrációjáról tudósít, ahogy világszintű művészi inspirációkat és európai íróbarátokat szerzett, s olyan látásmódot, amely új fényijén mutatta számára az otthoniakat. A Puszták népében pedig a gyökereket írja meg! Hagyományértékű irodalmi mű lett, klasszikus mű, történelmi tanúságtétel és dokumentum egy régvolt vüágról, amely évszázadok során megtartó erő, a létalapokat jelentő népi televény lehetett. Az Illyés-kánon értelme kirajzolódik: fizikailag és lelkileg egyaránt a nemzettestbe emelni a népi valóságot! írói törekvéseit bár esztétikai elvek ihlették, a történelem szülte! Nem (csak) formakérdések izgatták, hanem a lét dilemmái, paradoxonjai. Ha prózatörekvéseit nézzük s például Móriczcal összevetve, míg ez a nép életében a drámát kutatta, lévén született prózaíró, Illyés a nehéz sors emberi szépségeinek teremtett művészi formát. Nem azért, hogy elkendőzze a mélységet, netán leegyszerűsítse, hanem hogy költészetté emelje! S mintha itt ellentmondást is éreznénk, hiszen a líra inkább ösztön, megérzés és titok, míg Illyésben rengeteg a gondolat! Látszat csupán az ellentmondás. A lírai érzékelés és tudati-gondolati minősítés tökéletes egysége ez, Illyés Gyula is jellemző sajátossága, tulajdona. Hasonló tehetség óhatatlanul közéleti érdeklődésű. Az életes költői- ség érdekli, nem az elvont szépség. Szenvedélye, mellyel tehetsége késztetéseit átéli, tettekre sarkallja. így számára a vers is tett s a próza is, a dráma s a közírás is, mert az igazságra tör! Olyan igazságot keres és fogalmaz, amely az életben iránymutató lehet. A nemzeti öntudat útkeresésének igazságát írja. Magyarok című könyvében - 1939 - drámai korban kutatja a magyar lélek történelmi nyomvonalait, értékeit és hajszálgyökérzetét. A háború utáni évtizedek a történelmi sorskérdések óriási dilemmáit hozzák számára, keresi a nagy egyéniségek válaszútjainak értelmét, a kérdésekre drámákban keres feleletet. Hogyan minősítsük hát Illyés Gyula életművét? A magyar nemzed lét egyik erősáramát fejezi ki költőien s a kor színvonalán! Magyar költő lévén, nem nacionalista, sem nem antiszemita, a Balassi, Zrínyi, Berzsenyi, Petőfi, Arany, Ady, Babits sor folytatója. Lévén a huszadik század fia, életműve, egy megújuló Európa és formálódó, új nemzettudat tükrében maradandó értékként képviseli és mutatja fel, élő hagyományként és nemzeti értékként az emberiség talán legellentmondásosabb korszakát! A szellemi műveltségnek otthont adó múzeumokról Gömörország: 2002 ősze LAPAJÁNLÓ A Kor-Zár zenekar ezentúl havonta lép fel Pozsonyban A közös éneklés öröme Szinte almanachhá növekedve, 92 oldalon jelent meg a Gömör-Kis- honti Múzeum Egyesület kiadásában a Gömörország őszi száma. A lap központi témája a szellemi műveltségnek otthont adó múzeumok története, jelenkori helyzete - Horntól Abaújig. Olvasmányos, színvonalas tudományos, népszerűsítő írások mutatják be, hogyan formálódott a muzeológia az elmúlt 120 év alatt. Helyet kapott a válogatásban az idén százéves rozsnyói Bányászati Múzeum, Krasznahorka és Betlér, a Nógrádi Galéria, a Szabó Gyula Emlékház és Alkotói Műhely, valamint a Bódva menti múzeumok és tájházak egész sora. A határon túlra szakadt gömöri részek kiállítóhelyeiről és tájházairól éppúgy megemlékeznek a szerzők, mint a hányatott sorsú füleki múzeumról és a centenáriumát ünneplő ipolysági Honti Múzeumról. A tudományos igényességgel megírt ismertetők szerzői, B. Kovács István, Kovács Ágnes, Sz. Haltenberger Kinga, Bodnár Mónika, Jacsmenyík József, Puntigán József, Pusko Gábor, Danis Ferenc és Liszka József szinte már a lap állandó szerzőinek számítanak. A Magyarok a nyelvhatáron rovatban Gyömbér Béla tollából a rozsnyói Kossuth-szobor 1939-ben történt visszaállításáról olvashatnak. Alap külön rovatban köszönti Faggyas Istvánt, Kosa Lászlót és Thököly Gábort. Az Agó- rában, a gömöri iskolai névadó ünnepségeken elhangzott beszédek mellett olvasható egyebek közt Ft. Erdélyi Géza püspök igehirdetése, melyet a református középiskolák találkozójának megnyitó istentiszteletén mondott, Nt. Somogyi Alfréd a füleki gimnázium alapításának évfordulóján tartott emlékezőbeszéde és Nt. Molnár Sándor igehirdetése, amely a rima- szombati lelkészkibocsátó ünnepségen hangzott el. Harsányi István tanár úrra Czenthe Zoltán emlékezik a Szomorú kapu című rovatban. A választék tehát bőséges, a kivitel tetszetős, tartalom és forma néhány igen aprócska hibát eltekintve tehát jól erősítik egymást. Akit érdekel a felvidéki magyarság sorsa Honttól Abaújig biztosan talál érdekes olvasnivalót a Gömörország őszi számában, melyet főszerkesztőként B. Kovács István jegyez, (szász) RÁCZ VINCE Pozsony. Azt hiszem, a közös éneklés örömére mindannyiunknak szüksége van. A koncertek közönsége, ha teheti, szívesen bekapcsolódik aktívan is az előadásba. A Kor-Zár verséneklő zenekar szinte valamennyi koncertjén bevonja a produkcióba a közönségét és felszabadult, közös éneklésre bírja. így történt ez a hétfő esti, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete pozsonyi székházabeli fellépésük alkalmával is. A hallgatóságból pillanatok alatt kórust varázsoltak. A tömött széksorok felől csakhamar visszhangzottak a fülbemászó melódiájú dalocskák jól ismert szövegei. A Kor-Zár hétfő esti sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy háromszor is visszatapsolta őket a javarészt egyetemistákból álló, de az idősebb nemzedék képviselőit is befogadó közönség. A koncert során az emberben óhatatlanul az a benyomás alakult ki, hogy a zenekar tagjai valóban élvezettel zenélnek és adják elő, nyilván számtalanszor elénekelt szerzeményeiket. A mosolygós zenekari tagok láttán a hallgatóság szinte azonnal ráhangolódott a kedves dalok szövegére és dallamára. A Kor-Zár jelenlegi tagjai a főként gitáron és fúvós hangszereken játszó Madarász István, a basszusgitárt pengető Andrej Fújás, Zsapka Zsolt és Zsapka Attila, akik énekelnek és gitároznak, továbbá Mik- lósné Zsapka Mónika énekesnő. Az 1989-ben alakult verséneklő zenekar a közönség szélesebb rétegei számára első, Őrizzetek meg című lemeze révén vált ismertté. Azóta további két lemezt jelentettek meg, 1998-ban Tajtékos ég, tavaly pedig Hangraforgó címmel adták közre szerzeményeiket. Az együttes főként a felvidéki magyar költők versei közül választja ki a megzenésítendő darabokat, repertoárjuk nagy részét Csontos Vilmos- és Gál Sándor-versek megzenésített változatai alkotják. Az együttes mára olyannyira kedveltté vált a megzenésített verseket szívesen hallgatók és a koncertszervezők körében, hogy ma aligha képzelhető el zenés fesztivál nélkülük. A kulturális intézet által szervezett Kor-Zár klub 2002 elnevezésű rendezvénysorozat keretében ezentúl havi rendszerességgel láthatja és hallhatja őket a közönség. Ma volna százéves a jeles író és költő, Illyés Gyula (M. Nagy László felvétele)
