Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-28 / 277. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 28. Riport Az alig két éve alapított cég mára a hazai és magyar piac mellett betört a görög, a román, a cseh és a német piacra is; évente negyvenezer kerékpárt gyártanak Két keréken az Európai Unió felé Volt idő, amikor a szocreál biciklipiacot a Csepel és a Favorit kerékpárok uralták, majd a KGST-országokat el­árasztották a formás, kiváló minőségű szovjet Ural bi­ciklikkel. SOÓKY LÁSZLÓ Ez a jármű ugyanazon az elven működött, mint az összes többi tár­sa, alkatrészei között megtaláltuk a nyerget, a kormányt, a láncot, a fo­gaskereket, sőt még a pedált is, de volt egy tulajdonsága, amellyel messze a többiek fölé emelkedett, hajthatta az emberfia, amíg csak szusszal bírta, az istennek sem ment. Ülni ugyan lehetett rajta, nagyjából úgy, mint az ausztráliai egypúpú tevén, de az igazi boldog­ságot az jelentette, ha az ember le­szállhatott róla. Ma már egészen más a világ, precíziós műszerként ható kerékpárokon suhanunk a Szlovákiát behálózó mintegy har­minc kilométernyi kerékpárút-háló- zaton. Semmi sem tökéletes, mon­daná a Kisherceg által megszelídí­tett róka, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egy jobb minőségű kerékpárt már két-három évi fize­tésből megvehetünk. Bagotán, a falu legutolsó épülete, az impozáns irodaház falán egy törö- kös hangzású cégtábla köszön ránk imigyen: Kenzel. Később megtud­juk, hogy mozaikszó, amely a cégtu­lajdonos Kender József nevéből és korábbi foglalkozásából, a zöldség- termelés és forgalmazás szlovák vál­tozatából alakult ki. Az irodaház mögött kialakított gyártelepen vé­gül kiderül, hogy egzotikus keleti tárgyak helyett kerékpárokat gyár­tanak. Kender József elmondta, hogy a zöldségpiac bizonytalansága és kiszámíthatatlansága miatt dön­tött úgy, változtat az eredeti vállal­kozásán. Kezdetben olasz gyártmá­nyú kerékpárok behozatalával és forgalmazásával foglalkoztak, majd magyarországi nagybátyjával közös kft.-t hoztak létre, és Babetta, vala­mint kerékpáralkatrészek árusításá­ba kezdtek. Az alkatrészeket a cseh piacon szerezték be, melyek iránt Magyarországon jelentős kereslet mutatkozott. Innen származott az ötlet, hogy a forgalmazott alkatré­szeket nem csupán a régi kerékpá­rok javítására, hanem újak gyártásá­ra is fel lehetne használni. Fokozato­san megvásárolták a hegesztőgép­sort, a festőkészülékeket, az égető­kemencéket, s külön gépsort az ab­roncskészítésre, valamint az össze­szerelő részlegre. A cég beindításakor s ma is nagyon fontos szerepet játszik a piackutatás, a piaci helyzet naprakész elemzése, a rendszeres részvétel a nemzetközi kiállításokon. A cégben fő idényben, tehát a tavaszi és a nyári hónapok­ban mintegy nyolcvan alkalmazott dolgozik, túlnyomó többségük hely­beli és a környező községekből való. Az üzemnek saját tervezőirodája van, gyermek-, felnőtt-, úti és terep­kerékpárokat készítenek. Kender József a kiállításokon való jelenlét eredményének tekinti, hogy az alig két éve alapított cég mára betört a hazai és a magyar piac mellett a gö­rög, a román, a cseh és a német piac­ra is. Jelenleg negyvenezer kerék­párt gyártanak, de a meglevő tech­nológiával meg akaiják kettőzni a mennyiséget. Európa nyugati országaiban az utóbbi évtizedben a kerékpározás reneszánszát éli, magas rangú poli­tikusok, közéleti emberek, egyéb hí­rességek imidzsük javítása és kiala­kítása érdekében, s persze környe­zetvédelmi és egészségügyi szem­pontok végett is gyakran ülnek ke­rékpárra, akár munkahelyükre igye­kezve, akár szabad idejükben. Ná­lunk továbbra is a kisvárosi és a falu­si emberek célszerű közlekedési esz­köze maradt, elsősorban azért, mert nagyobb városaink körül még nem létesítettek kellő távú és minőségű kerékpárutat, a közúti forgalomban pedig az autósok balesetveszélyes akadálynak minősítik. A cégnek Szlovákiában három nagy­raktára üzemel, Ógyallán, Trencsén- ben és Kassán, ahová saját teherau­tóikkal szállítják az árut, e három helyről egész Szlovákiát képesek el­látni kerékpárral. A fejlesztés terén alapfeladatuknak tekintik a minőségjavítását, az új tí­pusú vázak kialakítását. Technológi­aváltással már most is biztató ered­ményeket értek el, ezért nem vélet­len, hogy Svédország és Írország is érdeklődik a Bagotán gyártott ke­rékpárok iránt. Kender József je­lentős minőségi tartalékokat lát még a szerelésben, mert kizárólag az embereken múlik, milyen minő­ségű munkát végeznek. A kerékpár gyártásához szükséges alkatrésze­ket csehországi szállítóktól kapják, a vázak alapanyagát, a csöveket pedig Magyarországról. A bagotai Kenzel cég nyilván nem tartozik a világ legnagyobb üzemei közé, létrejötte mégis figyelemre méltó, mert egy olyan régióban te­remtettek munkahelyeket, ahol az utóbbi évtizedben mintegy tizenöte­zer munkahely szűnt meg, s ahol a munkanélküliség inkább meghalad­ja, mint megközelíti a 30%-ot. A má­sik, egyáltalán nem elhanyagolható szempont az, hogy a cég olyan ter­méket állít elő, amely az egészséges életmódra és életvitelre ösztökél bennünket. Most, amikor vehemen­sen igyekszünk az Európa Unió felé, érdemes lenne figyelni - különösen az önkormányzatoknak -, hogy mind az ISPA, mind a SAPARD- program jelentős pénzügyi támoga­tásokat kínál az ökológiai építkezé­sek finanszírozására, s ide sorolha­tók azok a kerékpárutak is, amelyek szükségességéről szimpóziumokat szervezünk, de szellemileg még mindig azok a berögződések domi­nálnak bennünk, amelyek arra ösz­tönöznek, hogy még a jó minőségű mezei utakat is lehetőleg szántsuk fel, nehogy valaki elbiciklizzen a föl­dünk mellett. Az átkos időkben forradalmi tettnek tekintettük azokat a biciklitúrákat, amelyek során a felvidéki magyar kulturális nevezetességeket végiglá­togattuk. Ez a kedv mostanában mintha megcsappanóban lenne, a szervezőkből is kifogyóban a szufla, mintha egyre kevésbé lenne fontos egy-egy olyan helyszín, amely mellé negyed órára érdemes lenne letá­masztani a kerékpárunkat. Kender József bicikligyáros (Somogyi Tibor felvételei) Az alkatrészek Csehországból, a csövek Magyarországról érkeznek, de az összes munkafolyamatot Szlovákában, Bagotán végzik

Next

/
Oldalképek
Tartalom